Főmenü megnyitása
Wikipédia

Mali

állam Nyugat-Afrikában

Mali vagy hivatalos nevén Mali Köztársaság nyugat-afrikai állam, a térség második legnagyobb országa. 1960-ig Franciaország gyarmata volt Francia-Szudán néven. Mai nevét az egykori Mali Birodalomról kapta.

Mali Köztársaság
République du Mali
Mali ka Fasojamana
Mali zászlaja
Mali zászlaja		 Mali címere
Mali címere
Nemzeti mottó: Un peuple, un but, une foi
(franciául: Egy nép, egy cél, egy hit)
Nemzeti himnusz: Pour l'Afrique et pour toi, Mali
LocationMali.svg
Fővárosa Bamako
é. sz. 17°, ny. h. 4°
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Ibrahim Boubacar Keïta
Miniszterelnök Modibo Keïta
Hivatalos nyelv francia
Függetlenség Franciaországtól
kikiáltása 1960. szeptember 22.
Tagság
Lista
ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint14 528 662 fő (2009)[1] +/-
Rangsorban60
Becsült19 077 690[2] fő (2018)
Rangsorban60
Népsűrűség11,7 fő/km²
GDP2012
Összes10 319 millió USD (129)
Egy főre jutó631 USD
Földrajzi adatok
Terület1 248 574 km²
Rangsorban 23
Víz1,6%
IdőzónaGMT (UTC)
Egyéb adatok
Pénznem CFA frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel RMM
Hívószám 223
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 15
  • 17
  • 18
Internet TLD.ml
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Type E
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Mali Köztársaság témájú médiaállományokat.
térkép szerkesztése

TörténelemSzerkesztés

A kezdetekSzerkesztés

Mali területe a paleolitikum korától lakott. A mai sivatag helyét egykor erdős, majd füves szavanna foglalta el egészen kb. Kr. e. 3500-ig. Ezután száradt ki a Szahara egész déli területe.[3][4]

KözépkorSzerkesztés

Kb. a 4. század elején a Felső-Niger és a Szenegál folyó között megalakult a Ghánai Birodalom (wd). A fővárosa a mai Mauritánia délkeleti részén fekvő Koumbi Saleh (wd) volt. Bukása után a Niger folyó felső szakaszán már a 11. század folyamán kialakult a Mali Birodalom, amely virágkorát a 14. században élte. Amikor a Mali Birodalom belső ellentétek miatt elvesztette jelentőségét, a Szongai Birodalom vette át szerepét. Az utóbbi jelentőségét a kereskedelmi utak áthelyeződése következtében vesztette el. Amikor az európaiak megnyitották a tengeri útvonalat, a Szaharán átvezető karavánkereskedelem lehanyatlott. Amíg az virágzott, addig az említett birodalmak aranyat exportáltak a Földközi-tenger vidékére. Nyugat-Szahara oázisainak sókereskedelmét is felügyelték. Jelentős volt a szerszámkészítés, a fegyverkészítés.

ÚjkorSzerkesztés

A területet a franciák az 1800-as évek végén gyarmatosították. 1914-ben Francia-Szudán néven Francia Nyugat-Afrika része lett. 1960. szeptember 22-én a Szudáni Köztársaság és a Szenegáli Köztársaság függetlenné vált Franciaországtól; együtt létrehozták a Mali Államszövetséget. A mai Mali Köztársaság 1960-ban jött létre, miután a Szudáni Köztársaság és Szenegál különvált.

Az első elnök Modibo Keïta lett. Kormányzata szocialista jellegű, államosító gazdaságpolitikát folytatott és szoros kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal. 1968-ban Moussa Traoré katonai puccsot hajtott végre, és diktátorként 1991-ig volt hatalmon. Egypárti államában tőkés jellegű gazdasági reformokat hajtott végre. Az 1992. évi demokratikus választáson Oumar Konarét választották elnökké, majd 1997-ben újraválasztották. Konaré küzdött a korrupció ellen és gazdasági reformokat vezetett be. 1999-ben csatlakozott az afrikai régiószervezethez.

21. századSzerkesztés

Az ország 2000–2001-ben az ENSZ BT tagja volt. A 2002. évi demokratikus elnökválasztáson Amadou Toumani Tourét választották meg utódjául. A volt elnök Konaré lett az Afrikai Unió elnöke 2003-ban.

2012. március 21-én lázadó katonák újabb puccsot hajtottak végre és elfoglalták a stratégiailag fontos pontokat a fővárosban. A hatalmat pillanatnyilag is ők gyakorolják.[5]

A 2012 januárjában kirobbant észak-mali konfliktusban (wd) vezető szerepet játszottak a tuaregek, akik számos fegyveres felkelést robbantottak ki Mali és Niger területén szabadságjogaikért és az Azawad néven ismert terület birtoklásáért.

FöldrajzSzerkesztés

Mali 65%-a sivatagos terület. Az ország északi része a Szaharában fekszik. Tengerpartja nincs; északon Algéria, keleten Niger, délen Burkina Faso és Elefántcsontpart, délnyugaton Guinea, nyugaton Szenegál és Mauritánia határolja.

Az országot földrajzilag 3 részre lehet osztani: Szahara, Száhel-övezet, Szudán.

Északon az algériai Ahaggar-hegység masszívuma határolja. Ez egy 1000 méter magas hegyrendszer. Északkeleten az Iforas-hegység erodált homokkővel fedett gránitplatója az Ahaggar-hegységhez tartozik. A sivatagi térséget még az Erg-Chech (Ses-sivatag) homokdűnéi (az ország északi csücskében), a Taudenni térségében található sivatagi sóbetétek, valamint a Tanezrouft (Tanezruft) sziklás síksága jellemzik. [6]

A déli és középső területeket Niger folyó öntözi. Ségou és Timbuktu között a Niger egy folyamdeltát hoz létre, a Massinát.

A folyó menti településektől eltekintve a letelepült népesség a Hombori környéki fennsík és a Bandiagara-hegység lenyűgöző látványt nyújtó sziklaképződményei körül összpontosul. Nyugaton fokozatosan lejt a folyóvölgy irányába, délkeleti végződését töredezett sziklafal alkotja.

Délkeleten a Guineai-küszöb peremhegységei húzódnak, az ország legmagasabb csúcsával (Hombori Tondo, 1155 m).

 
Műholdas kép
 
S z a h a r a
Ifoghas
Niger
 
Bamako
 
Sikasso
 
Mopti
 
Koutiala
 
Kayes
 
Ségou
 
Timbuktu
 
Gao
 
Dzsenné
Mali domborzati térképe


  • Politikai térkép a városokkal

  • Domborzati térkép

  • Tájkép az ország középső részén, Hombori mellett

  • A Niger kiszáradt medre a száraz évszakban Bamakónál

ÉghajlatSzerkesztés

 
Mali éghajlati térképe Köppen osztályozásán

A csapadékeloszlás, illetve a hőmérséklet éves jellemzői alapján három évszak különíthető el [6]:

  • február és június közötti évszak forró és száraz,
  • június-november között csapadékosabb és viszonylag enyhe,
  • novembertől februárig tart a száraz és hűvösebb időjárás.

A Köppen-osztályozás alapján

  • az ország északi felét a forró sivatagi éghajlat jellemzi (BWh),
  • ettől délre található, az ész. 12° és 16° között a félszáraz (szavanna) övezet (BSh),
  • az ország délnyugati végében a trópusi nedves szavanna éghajlat (Aw - a térképen kék színnel).

A januári középhőmérséklet 10-20 °C. Júliusban 30-35 °C az átlag, de akár az 50 °C-ot is elérheti.

Az eső általában 7-12 hónapig nem esik. Észak felé haladva egyre hosszabb a száraz évszak, és egyre kevesebb a csapadékmennyiség. Timbuktuban az évi csapadék már csak 180 mm körüli, melynek zöme júl-aug-ban hull le.[7]

A déli országrészben januárban 20-25 °C, ritkán 25 °C felett. Nyáron 30 °C körüli, de a 35 °C is elképzelhető. Itt az esős évszak június végétől november végéig tart. Ilyenkor kiárad a Niger folyó.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Maliban dél felé haladva a sivatagot felváltja a Száhel-övezet füves pusztája, majd a fű egyre magasabb, a vízfolyások mellett galériaerdők jelennek meg: a táj fokozatosan átmegy a szudáni szavannákba.

A fás szárú növények közül említendő a néré (wd), a karite (wd), a cailcedra (wd) és a kapioka. A Szahel-övezet és Szudán határzónájára a sztyeppe természetes növényzete jellemző: többek között olyan, a szárazságot jól tűrő fafajták, mint a baobab (majomkenyérfa), a dumpálma (wd), amelyeket északabbra fokozatosan felváltanak a szárazsághoz jobban alkalmazkodott rövid, tüskés levelű növények: a mimóza, az akácia, és a fűfélék családjába tartozó Cenchrus biflorus. [6]

Az állatvilága változatos. Legnagyobb számban a patások és a ragadozók fordulnak elő. A főemlősök közül megtalálható a guineai pávián és a nyugati csimpánz. Előfordul itt az oroszlán, a gepárd, a szervál, a foltoshiéna, a sivatagi róka, az afrikai vadkutya. A nagytestű növényevőket az elefánt és a zsiráf, a kisebb növényevőket antilop- és gazellafajok képviselik. [8]

Egykor gazdag állatvilágának maradványai a nemzeti parkokban élnek.

 Lásd még: Kategória:Mali állatvilága

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

Kiterjedt természetvédelmi rendszerrel bír az ország. Különösen a Niger folyó mocsárvilágában jelöltek ki sok, különféle természetvédelmi területet.

Természeti világörökségeSzerkesztés

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Többpárti köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Politikai pártokSzerkesztés

 
Timbuktui utcakép
  • ADM vagy „Adema” (Alliance pour la Démocratie au Mali)
  • CCD
  • PARENA
  • UDPM (Union Démocratique du Peuple Malien)
  • US-RDA (Union Soudanais/Rassemblement Démocratique Africain)

ElnökökSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

 Bővebben: Mali kerületei
 
 Az országot 8 régió és a fővárosi körzet alkotja.

Védelmi rendszerSzerkesztés

 Bővebben: Mali hadereje

Aktív katonai szolgálatban: 7350 fő (2007). A lakosságra fejenként jutó kiadás évi 10 USD.

NépességSzerkesztés

Képek
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Általános adatokSzerkesztés

Legnépesebb településekSzerkesztés

 Bővebben: Mali városai

Bamako, Sikasso, Ségou, Mopti, Koutiala.

Etnikai megoszlásSzerkesztés

A lakosság több mint 30 féle népcsoporthoz tartozik: bambara 34,1%, fuláni (fulbe) 14,7%, szarakole (maraka) 10,8%, szenufo 10,5%, dogon 8,9%, malinke 8,7%, bobo 2,9%, szongai 1,6%, tuareg 0,9%, egyéb (khassonké, mauren, dioula stb). (2012)[10]

Nyelvi megoszlásSzerkesztés

A hivatalos nyelv a francia, de további kb. negyven nyelvet használnak. Az ország lakosságának mintegy 80%-a beszél bambara nyelven, amelyik az egyik fő közvetítőnyelv.[11]

Vallási megoszlásSzerkesztés

A lakosság 94,8%-a muszlim, 2,4% keresztény (főleg római-katolikus), 2% animista, hagyományos hitű. (2009-es becslés)[10]

Az országban gyakorolt iszlám liberálisabb szellemiségű, mint a szomszédos államokban: a nők nem viselnek fátylat, többnyire elfogadott az alkohol- és a sertéshús fogyasztása. A szigorú vahhábita irányzatot csak a hívők mintegy 5%-a követi, több mint fele (55%) sem a szunnita, sem a síita irányzattal nem azonosul. [6][12]

Szociális rendszerSzerkesztés

A lakosság 29%-a alultáplált (a szükséges napi minimum 1800 kalória fogyasztást feltételezve). A lakosság fele nem jut tiszta ivóvízhez.

GazdaságaSzerkesztés

Általános adatokSzerkesztés

 
Rizs-palántázás
 
Gyapot-feldolgozás egy üzemben

Mali a világ egyik legszegényebb országa. 1996–98 között több aranybányászati cég is növelte itteni kitermelését, így Mali a következő években jelentős aranyexportőrré is válhat.

  • A GDP összetétele szektoronként 2014-ben: mezőgazdaság: 38%, ipar: 23,3%, szolgáltatások: 38,7% [13]
  • GDP (reál) növekedési üteme: 5,9% (2014-ben)
  • A lakosság foglalkozása 2005-ben: mezőgazdaság: 80%, ipar és szolgáltatások: 20%. A népesség 36%-a él szegénységi küszöb alatt (2005-ben).

MezőgazdaságSzerkesztés

A mezőgazdaság délen összpontosul, főleg a Niger és a Szenegál folyók mellett. A lakosság ellátása szempontjából legfontosabb kultúrnövény a rizs, amelynek öntözéses művelést igénylő elsődleges vetésterülete Ségou és a mauritániai határ között helyezkedik el. Hagyományosan a kisüzemi keretek határozzák meg a mezőgazdaság szerkezetét, ahol a művelés alá vett terület kb. 90%-án élelmiszernövényeket termesztenek (2010). A gazdaságban meghatározó szerepet játszik a gyapot, amelyben Mali Egyiptom és Szudán után a 3. legnagyobb afrikai termelő. [6]

Főbb mezőgazdasági termények és tenyésztett állatok: köles, rizs, cirok, gyapot, jamgyökér, manióka; kecske, juh, szarvasmarha, teve.

A mezőgazdasággal vagy halászattal foglalkozók aránya kb. 80%; a népesség 10%-a nomád életmódot folytat.[mikor?]

IparSzerkesztés

Az ipar nagyrészt a mezőgazdasági termények feldolgozására épül. Az ország gazdasága jórészt külföldi segélyektől függ, és érzékenyen reagál egyik fő exportcikke, a gyapot árának világpiaci változásaira.

Fő ágazatok: élelmiszer-feldolgozás; építőipar, cementgyártás; foszfát- és aranybányászat[13]

Jelentős a kézműipar (ruházati cikkek, kerámia, kosarak, fafaragványok). [6]

KereskedelemSzerkesztés

Főbb külkereskedelmi termékek és partnerek 2016-ban:[13]

  • Import: kőolaj, gépek és berendezések, építési anyagok, élelmiszer, textiláru
  • Import: Szenegál 12,2%, Kína 12,2%, Franciaország 10,3%, Benin 8,6%, Elefántcsontpart 8,4%
  • Export: (a három fő termék:) arany, gyapot, élő állat.
  • Export: Svájc 30,4%, India 12,2%, Ukrajna 5,1%, Kína 5,1%, Burkina Faso 4,9%, Szenegál 4,3%, Franciaország 4%, Dél-Afrika 4%

KözlekedésSzerkesztés

 
Csónak a Niger folyón

Vasút: 729 km, az utak hossza: 18 709 km (ebből 18% burkolt).

A legfontosabb kötúti kapcsolata Bamakótól az elefántcsontparti Abidjanhoz vezet. Az Európai Fejlesztési Alap finanszírozza a Bamako és a szenegáli Dakar közötti összeköttetést. Szintén vannak tervek a Malit és Algériát összekötő transz-szaharai út kiépítésére.[11]

A déli régióban a természetes vízfolyások, az északi (sivatagi, félsivatagi) régióban pedig a teve szerepe változatlanul fontos. [6]

VasútSzerkesztés

 Bővebben: Mali vasúti közlekedése

LégiSzerkesztés

KultúraSzerkesztés

Mali (hasonlóan más Fekete-Afrika-i országokhoz) nem a filharmonikusairól híres. Az igazi szórakozást itt az utca jelenti. Az utca az a képzeletbeli színpad, amelyen minden járókelő szereplő is egyben. Az állandóan változásban levő élet színdarabja van műsoron. A családok kiterjedtek, nem három-négy személyből, hanem akár harminc-negyven főből állnak, állandó a jövés-menés, és az utca történéseiről sem akar lemaradni senki. Ez a hatalmas szappanopera. Az asszonyok az utcán főznek, festik a kelmét, az autentikus afrikai szövetet, melyből hagyományos viseletük készül. A legtöbb asszony a fején hordja az eladásra szánt portékáját, miközben folyamatosan az utcát járja. Az egész utca egy nagy, színes forgatag. Ameddig a szem ellát, mindenhol kecskék, férfiak, nők és gyerekek. Mosolyok, köszöntések, üdvözlések minden irányból. Nincs ideges, türelmetlen megnyilvánulás, depressziós arc.

Errefelé nem divat megsérteni a másikat vagy dehonesztáló kijelentést tenni valakire. Itt elég, ha huzamosabb ideig nem tesznek pozitív gesztust egymás felé és ebből tudják, hogy valami baj történt, rendezni kell a nézeteltérést. Ugyanakkor a társadalmat átszövi a korrupció, a lopás és nyerészkedés. A széles néptömegekhez a nemzetközi segélyek csekély töredéke jut csak el.[14]

 
Dzsenné agyagból készült ősi mecsete
Képek a kultúráról
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mali tánc Nafadié falujában

Oktatási rendszerSzerkesztés

A lakosság 70,5%-a (a 15 év felettieket nézve) analfabéta. A 25 év felettiek 82%-a nem járt iskolába.

Kulturális intézményekSzerkesztés

kulturális világörökségSzerkesztés

 Bővebben: Mali világörökségi helyszínei

Maliban helyi államok sokkal az európai hódítás előtt keletkeztek. Ezekben sajátos „szudáni” (száheli) építészet alakult ki. Ez a kulturális örökség indokolja, hogy az UNESCO világörökséggé nyilvánította a következő helyeket:

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

ÉpítészetSzerkesztés

Nyugat-Afrika építészetében egyedülállóak Mali kizárólag agyagból épült középkori mecsetei. Ezek egész sora látható például Timbuktuban, a 13-16. századi Mali Birodalom és Szonghai Birodalom fővárosában (Dzsingareiber mecset, Szankore mecset, Szidi Jahja mecsete).

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

GasztronómiaSzerkesztés

TurizmusSzerkesztés

Fő látnivalók:[15]

SportSzerkesztés

ÜnnepekSzerkesztés

Dátum Ünnep
január 1. Újév
január 20. A hadsereg napja
március 26. Moussa Traoré rezsimjének mártírjai
május 1. A munka ünnepe
május 25. Afrika-nap, az Afrikai Egységszervezet (OAU) megalapításának emléknapja
szeptember 22. A függetlenség napja
december 25. Karácsony

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Mali témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mali&oldid=21825311”