Nigéria

állam Nyugat-Afrikában

Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) független ország Nyugat-Afrikában, Afrika legnépesebb országa, kétszer annyian lakják, mint a második helyezett Egyiptomot. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány a partmenti Lagosban székelt.

Nigériai Szövetségi Köztársaság
Federal Republic of Nigeria (angolul)
Nigéria zászlaja
Nigéria zászlaja
Nigéria címere
Nigéria címere
Nemzeti mottó:
Unity and Faith, Peace and Progress
(Egység és Hit, Béke és Haladás)
Nemzeti himnusz:
Arise, O Compatriots
(Keljetek fel, ó, honfitársak)
LocationNigeria.svg

Fővárosa Abuja
é. sz. 9° 03′ 28″, k. h. 7° 29′ 42″
Legnagyobb város Lagos
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Muhammadu Buhari
Alelnök Yemi Osinbajo
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek joruba, hausza, igbo, fula
Függetlenség Egyesült Királyságtól
Függetlenség kikiáltása 1960. október 1.

Elődállamok Nigériai Föderáció Nigériai Föderáció
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint190 886 311 fő (2017)[1] +/-
Rangsorban7.
BecsültNövekedés 208 000 000 [2] fő (2020)
Rangsorban7.
Népsűrűség226 fő/km²
Rangsorban 42.
Főbb etnikumok hauszák 30%
jorubák 15,5%
igbók 15,2%
fulbék 6%
Vallások iszlám 53%
kereszténység 45,9%
hagyományos afrikai vallás 0,6%
GDP2019-es becslés[3]
Összes443 milliárd USD
PPP: 1,275 billió USD
Egy főre jutó2149 USD
PPP: 5066 USD
HDI (2018) 0,534[4] (158.) – alacsony
Gini-index (2020) 35,1[5]
Írástudatlanság 38%
Földrajzi adatok
Terület923 769 km²
Rangsorban 32.
Víz1,4%
IdőzónaWAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem Nigériai naira (NGN)
Nemzetközi gépkocsijel NG
Hívószám +234
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 112
Internet TLD.ng
Villamos hálózat 230 V/50 Hz
Elektromos csatlakozó D és G típus
Közlekedés iránya jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Nigériai Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Nigéria térképe

Nigéria többek között az alábbi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Nemzetközösség, OPEC (1971 óta), OIC (1986 óta), ECOWAS, Afrikai Unió, NEPAD

Nevét – Nigerhez hasonlóan – a fő folyójáról kapta, melynek alsó folyásán terül el.[6]

TörténelemSzerkesztés

 
Az ókori Nok kultúra szobrászatának egy alkotása

ÓkorSzerkesztés

Az ország mai területén már az ókorban is viszonylag fejlett kultúrájú népek éltek.

KözépkorSzerkesztés

700 és 1000 között a mai Nigériától északra eső területekről nem-bantu népek vándoroltak be.

A 8. századtól kialakultak a hausza államok.

A 11-12. században az iszlám kezdett elterjedni Bornuban (ÉK-Nigéria), majd később a hausza államokban is.[7] Jorubaföld, Benin feudális szultánságai (DNy-Nigéria) a 14. századtól kezdve arab hatás alatt fejlődtek.

A 11-15. század között az ifei bronzművesség a virágkorát élte.

Középkor vége, újkorSzerkesztés

15-16. század: Benin állam virágkora; magas fejlettségű bronzművesség.

 
A Benin Királyság (Edo) 1625 körül

Az európaiak a 15-16. században főként a partvidéket látogatták (Rabszolgapart); a 15. században elsőként a portugálok. A késő középkor európai tengerészei nagyon elcsodálkoztak, amint a térség szárazföldjére léptek. Sok mérföldön át húzódó, gondosan kiépített utak, fasoroktól közrefogva; ahol napokig utazhatott az ember és pompásan művelt földektől borított tájat látott, továbbá háziszőttes anyagokból készült, díszes ruházatú embereket. A tengerészek jelentéseiből, amelyeket a 15. és 17. század közötti időszakban írtak, kiderül, hogy a Szaharai-övezettől déli irányban Fekete-Afrika ezen a részén magas szintű kultúra virágzott.[8] Az öt mérföld kerületű Benini Királyság fővárosát, Nagy-Benint fákkal szegélyezett hosszú sugárutak övezték és a királyi palota – az egyik holland utazó szerint – akkora területet foglalt el, mint Haarlem városa, a palota galériái pedig olyan nagyok voltak, mint az amszterdami tőzsde. Legalább harminc, utcákkal keresztezett sugárút szelte át a várost, és emeletes házait – a hollandok tanúsága szerint – ragyogó tisztaság jellemezte.[9] Hogy a felső-guineai tengerpart államai a fejlődésnek milyen magas fokán álltak, az a régészek előtt csak a 20. században vált igazán világossá, miután megtalálták a benini, az ifei, a jorubai kézművesek és a mai Nigéria területén levő más ősi kulturális központok kézműveseinek művészi termékeit.

Ezt a virágzó kultúrát az európai konkvisztádorok mindenhol megsemmisítették ott, ahová csak eljutottak.

A 16. században a mai Nigéria nagy része a rabszolga-kereskedők vadászterületévé vált.

Északnyugat-Nigériában és az attól nyugatra és északra eső területeken a Szongai Birodalom a korai 15. század és a késői 16. század között a virágkorát élte és meghódította a hausza államokat is.

A 15-16. századi királyságok és államok a mai Nigéria területén (nyitható szakasz) >>>>>>
  • Benin királyság
  • Borgu királyság
  • Fuláni (Fulbe) Birodalom
  • Hausza királyságok
  • (Kanem) Bornu Birodalom
  • Kwararafa (Kvararafa) királyság
  • Ibibio királyság
  • Nri királyság
  • Nupe királyság
  • Oyo királyság
  • Szongai Birodalom
  • Warri királyság

Az európaiak sokáig élvezték az „oszd meg, és uralkodj!” elvét, hiszen a vallási, etnikai, társadalmi ellentétek sokaságában a népcsoportokat sosem volt túlságosan nehéz egymás ellen fordítani.[10]

A 17. században a nem iszlám Jakun állam élte virágkorát Kvararafában (Közép-kelet-Nigéria).[7]

19. század elején a fulbe (fuláni) törzsek szent háborút indítottak a hausza államok ellen; megszerezték Kano, Katszina és Kebbi területeit, majd leigázták a jorubákat is, és terjeszteni kezdték az iszlámot. 1832-ben megszerezték a nupei trónt is. Délen, 1862-ben Lagos, majd az egész partvidék angol gyarmattá vált.

20. századSzerkesztés

1900-ban Észak- és Dél-Nigériát Nigéria nevén egyesítve a terület angol protektorátus, 1914-ben pedig -gyarmat lett.

A függetlenség utánSzerkesztés

Nigéria 1960-ban nyerte el függetlenségét.

Az ország politikai értelemben az iszlámhoz tartozó, leginkább hausza népességű északi és a keresztény vagy törzsi vallású, nagyobb létszámú, gazdaságilag fejlettebb, iskolázottabb déli rész között oszlik meg. Az északiak közül került ki a katonai vezetők többsége, ennek nagy jelentősége lett Nigéria történelmében. A déliek nem egységesek, legnagyobb csoportjaik, az igbók és a jorubák képtelenek voltak egységes fellépésre.

 
A Biafrai Köztársaság 1967-ben

1967 májusa és 1970 januárja között zajlott a biafrai háború. Az igbók az általuk lakott országrészt Biafra néven függetlenné nyilvánították. A központi kormány csapatai 30 hónap alatt tudták őket leverni. Győzelmük után úgy viselkedtek, mintha meghódított föld lenne a tartomány.

1966 és 1999 között katonai kormányok uralkodtak. Politikailag nem voltak egységesek, az északiak mellett időnként a déli tisztek is szóhoz jutottak. Abban azonban egységesen viselkedtek, hogy elherdálták az ország jelentős olajjövedelmeit. A kormányzat minden szintjén eluralkodott a korrupció. Az éppen aktuális vezetők hónapok alatt dollármilliárdossá váltak. Közben az ország fejlesztését úgy elhanyagolták, hogy a leromlott infrastruktúra mára már akadályozza az olajipar működését.

21. századSzerkesztés

1999 óta polgári kormányok vannak hatalmon. A választások tisztaságát folyamatosan megkérdőjelezik. Bár komoly lépéseket tettek a korrupció visszaszorítására, az ma is súlyos gondja az országnak. Emellett a muszlimok és keresztények rossz viszonya mérgezi a légkört.[11]

Boko HaramSzerkesztés

Nigéria északi területein különösen aktív a Boko Haram nevű iszlamista szervezet, mely azt hirdeti, hogy a nyugati típusú oktatás és életmód bűn. A neve is ebből ered, a boko amely nem csupán a tanítást foglalja magában, hanem az egész nyugati civilizációt, életfelfogást, világnézetet, a haram szó pedig azt jelenti: tilos.[10]

Közösséget vállaltak az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel. Legnagyobb, a médiában nyilvánosságot kapott cselekedeteik, a nigériai iskoláslányok,[12] valamint a kameruni miniszterelnök-helyettes feleségének elrablása.[13]

Biafrai felkelésSzerkesztés

2021 januárjában kialakult egy szeparatista felkelés Nigéria délkeleti részén, majd a nigériai hadsereg megtámadta a Biafra Őshonos Emberei (IPOB) félkatonai szárnyát, a Keleti Biztonsági Hálózatot (ESN).[14] A konfliktus fokozódott, mikor az ESN visszaverte a hadsereg első támadásait,[15] de az IPOB befejezte a konfliktust, mikor kivonta az ESN-t Orluból. Pár héttel később Nigéria ismételten megpróbálta elpusztítani az ESN-t. Február 19-én az IPOB bejelentette, hogy az előző naptól kezdve Nigéria és Biafra között háborús állapotok vannak.[16] Három héttel később egy másik szeparatista csoport felállított egy átmeneti biafrai kormányt, amelyet később az IPOB is támogatott.[17]

FöldrajzSzerkesztés

 
Nigéria műholdas képe. Az ország északi részén a Száhel-övezet húzódik
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Domborzati térképe


Nigéria Nyugat-Afrikában fekszik. Észak-déli kiterjedése 1100 km, nyugat-keleti pedig 1200 km. Nyugaton Benin, keleten Kamerun, északkeleten egy kis részen Csád, északon pedig Niger határolja.

DomborzatSzerkesztés

A széles parti síkságot a Niger-folyó hatalmas deltája szakítja meg. A Niger és a Benue folyók széles völgye szintén síkság. Tőlük északra a táj ugyan magasabb, de jellemzően sík. A domborzat a tengerpartól távolodva élénkül. Az ország északi részén azonban újból nagy síkságok terülnek el.

A Nigertől délnyugatra alacsony röghegység található, délkeletre Kamerun felé emelkedő hegyvidék.

Az ország középső és északi részét a Guineai-küszöb foglalja el. Legszélesebb, legtömegesebb tagja a Josi-fennsík (Bauchi-plató). Ez lankásan emelkedik 2010 m magasságig. A folyók minden irányban sugarasan futnak szét róla. A Guineai-küszöb (fennsík) túlnyúlik az ország északi határán is, és elválasztja a Csád-tó 250–300 m-es átlagmagasságú medencéjét a Niger jóval alacsonyabb síkságától. Itt a Guineai-küszöbön már kevesebb a csapadék, és a száraz időszak több hónapig tart. Ezért tipikus szavanna, továbbá fátlan sztyepp borítja.[18]

VízrajzSzerkesztés

A terület két fő folyója a Niger és legnagyobb mellékfolyója, a Benue. Mellékfolyóikkal együtt a Guineai-öbölbe vezetik a vizeket. Északkeleten a Csád-tó vidéke lefolyástalan.

Éghajlat és növényzetSzerkesztés

Északra haladva egyre kevesebb az eső. Délen még trópusi esőerdők kialakulását teszi lehetővé a csapadékmennyiség, ahol az erőteljes trópusi monszun 1250-3500 mm évi csapadékkal öntözi a tájat. Itt a száraz évszak augusztusban van, illetve novembertől februárig tart. A sok eső következtében a tengerparton mangrovemocsarakat, a tengertől beljebb esőerdőket találunk – bár ezeket a területeket az irtás jelentősen átalakította. A déli államokban a relatív páratartalom nagyon magas és a hőmérséklet éjjel-nappal egyenletesen 20 és 30 °C között ingadozik. Északabb felé haladva a trópusi erdők átadják a helyüket a nyíltabb fennsíkoknak és a hőmérséklet különbség és ingadozás is megnő. A legmagasabb hőmérséklet 30 és 40 °C, a leghűvösebb pedig 15 és 25 °C között ingadozik. Az északi szavannák évente mintegy 1000 mm csapadékot kapnak két rövidebb esős évszakban. Amikor a hosszú száraz évszakban a Szahara felől a száraz, poros, homokos szél, a harmattán fúj, a fagy sem ismeretlen egyes északi vidékeken.[19] A messze északon egyes tájak az alacsony évi csapadék miatt félsivatagi jellegűek.

ÉlővilágSzerkesztés

Képek

A tengerpart mentén sós vizű mocsarak alakultak ki: mangroveerdők. Kicsit magasabban és északabbra a mocsarak vize édesvíz. Ezek növényzete teljesen más jellegű. Még magasabban trópusi esőerdő nő, de állománya a fakitermelések miatt gyorsan csökken és helyén kevésbé fajgazdag, másodlagos erdő alakul ki.

Észak felé majomkenyérfa, nyugat-afrikai ébenfa alkot szárazerdőket, illetve nyálkafafajokból álló ligetes foltok váltakoznak füves szavannákkal. Az ország legnagyobb részének növényzete szavanna. Többféle szavannát különböztetnek meg Nigériában.

A „guineai" szavannán magas fű nő, az elszórtan növő fák is magasak, a nagy folyókat galériaerdő kíséri. A „szudáni" szavanna ehhez hasonló táj, de a fű rövidebb, a fák alacsonyabbak. A „szaheli" szavannán füves részek váltakoznak akáciák és tömjénfák alkotta szúrós, száraz cserjésekkel.

KörnyezetSzerkesztés

Az olajszennyezések, a mérgező hulladékok elégetése országszerte veszélyt jelent. A szennyvizek nem megfelelő kezelése a természetes vízkészletek elszennyeződését okozza. A föld kizsákmányolása miatt a talajok veszítenek termékenységükből. Napjaink további környezetvédelmi problémái: a gyors erdőpusztulás, az északi területeken az elsivatagosodás, a talajerózió és a nagyvárosokban a levegőszennyezés.[20]

Hegesztési hibák miatt 2008-ban a Shell egyik kútjából kőolaj jutott a Niger-folyóba, amelynek elhárítása Bodó város lakosai szerint elégtelen, ezért pert indítottak a vállalat ellen.[21]

1995-ben Sani Abacha 9 nigériait végeztetett ki, mert tiltakoztak az ogoni nép földjén folyó környezetromboló olajkitermelés ellen. Egyes vádak szerint a Shellnek köze volt a környezetvédők elhallgattatásához, a Shell tagadja ezt.[22][23]

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

 
Nemzeti parkok
Park terület km² alapítva állam megjegyzés
Csád-medence 2258 1991 Borno, Yobe
Cross River 4000 1991 Cross River esőerdő. Gorilla, elefánt, bivaly, leopárd
Gashaka Gumti 6731 1991 Taraba, Adamawa sűrű erdők és folyók. Sokféle állat látható, a látogatók horgászhatnak.
Kaindzsi 5382 1979 Niger, Kwara egy völgyzárógát és környéke, állatrezervátumok. Magába foglalja a Kainji-tót, Borgu és Zugurma Vadrezervátumot.
Kamuku 1121 1999 Kaduna
Okomu 181 1999 Edo
Old Oyo 2512 1991 Oyo, Kwara
Yankari 2244 1962 Bauchi


Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

 
A Nemzetgyűlés épülete Abujában
 
A külügyminisztérium épülete, Abuja

Nigéria az Egyesült Államok mintájára létrehozott szövetségi köztársaság,[24] amelynek végrehajtó hatalmát az elnök gyakorolja. Az elnök egyszerre államfő és a szövetségi kormány feje; az elnököt népszavazással választják, legfeljebb két négyéves ciklusra.[25] Az elnök hatalmát a Szenátus és a Képviselőház ellenőrzi, amelyek kétkamarás testületben vannak, az úgynevezett Nemzetgyűlésben.

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Az ország szövetségi köztársaság. A 36 tagköztársaság saját parlamenttel rendelkezik. Az alkotmányt 1999-ben fogadták el.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Az országban kétkamarás parlament működik. A felsőház a szenátus 109 képviselővel, az alsóház a képviselőház 306 képviselővel. A parlamenti képviselőket 4 évente választják újra.

Politikai pártokSzerkesztés

Az országban többpártrendszer van. 2020 táján a két legnagyobb politikai párt a Népi Demokrata Párt (PDP, People's Democratic Party) és az All Progressives Congress (APC), húsz bejegyzett kisebb ellenzéki párttal.

Politikai pártok és vezetőik (2017)[26] (nyitható szakasz) >>>>>>>>
  • Accord Party vagy ACC [Mohammad Lawal MALADO]
  • All Progressives Congress vagy APC [John Odigie OYEGUN]
  • All Progressives Grand Alliance vagy APGA [Victor C. UMEH]
  • Democratic Peoples Party vagy DPP [Biodun OGUNBIYI]
  • Labor Party vagy LP [Alhai Abdulkadir ABDULSALAM]
  • Peoples Democratic Party vagy PDP [Ali Modu SHERIFF]

ElnökökSzerkesztés

2015. május óta Nigéria elnöke Muhammadu Buhari.

Elnökök 1960-tól kezdődően (nyitható szakasz) >>>>>>>>
Név Hivatali ideje Párt
kezdete vége távozásának módja
Abubakar Tafawa Balewa 1960. október 1. 1966. január 15. Puccs Northern People's Congress
Nnamdi Azikiwe 1963. október 1. 1966. január 16. Puccs National Council of Nigeria and the Cameroons
Johnson Aguiyi-Ironsi 1966. január 16. 1966. július 29. Puccs hadsereg által
Yakubu Gowon 1966. augusztus 1. 1975. július 26. Puccs hadsereg által
Murtala Mohammed 1975. július 29. 1976. február 13. Puccs hadsereg által
Olusegun Obasanjo 1976. február 13. 1979. október 1. lemondatás hadsereg által
Shehu Shagari 1979. október 1. 1983. december 31. Puccs National Party of Nigeria
Muhammadu Buhari 1983. december 31. 1985. augusztus 27. Puccs hadsereg által
Ibrahim Babangida 1985. augusztus 27. 1993. augusztus 26. visszahívták hadsereg által
Ernest Shonekan 1993. augusztus 26. 1993. november 17. visszahívták független
Sani Abacha 1993. november 17. 1998. június 8. meghalt hadsereg által
Abdulsalami Abubakar 1998. június 8. 1999. május 29. lemondatás hadsereg által
Olusegun Obasanjo 1999. május 29. 2007. május 29. lemondatás People's Democratic Party
Umaru Yar'Adua 2007. május 29. 2010. május   People's Democratic Party
Goodluck Jonathan 2010. május 2015. május   People's Democratic Party
Muhammadu Buhari 2015. május      
 
Nigéria tagállamai

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

A szövetségi köztársaságot tagállamok alkotják. Az ország harminchat államra és egy szövetségi fővárosi területre oszlik, amelyet további 774 helyi önkormányzati területre osztanak fel. Bizonyos szempontból az államok hat geopolitikai zónában egyesülnek: északnyugat, északkelet, észak-közép , délnyugat , délkelet és dél.[27][28]

  1. Abia
  2. Adamawa
  3. Akwa Ibom
  4. Anambra
  5. Bauchi
  6. Bayelsa
  7. Benue
  8. Borno
  9. Cross River
  10. Delta
  11. Ebonyi
  12. Edo
  13. Ekiti
  14. Enugu
  15. Gombe
  16. Imo
  17. Jigawa
  18. Kaduna
  19. Kano
  20. Katsina
  1. Kebbi
  2. Kogi
  3. Kwara
  4. Lagos
  5. Nasarawa
  6. Niger
  7. Ogun
  8. Ondo
  9. Osun
  10. Oyo
  11. Plateau
  12. Rivers
  13. Sokoto
  14. Taraba
  15. Yobe
  16. Zamfara
  17. Fővárosi körzet

KatonaságSzerkesztés

Nigéria katonasága nagy szerepet játszott az ország történelmében, gyakran ragadta magához az ország irányítását és hosszú ideig uralkodott. A legutóbbi katonai uralom időszaka 1999-ben ért véget.[29]

NépességSzerkesztés

 
Népsűrűségi térkép államonként (2008)
Képek

Általános adatokSzerkesztés

Nigéria fővárosa ma Abuja (ejtsd: Abudzsa). A korábbi főváros ezzel szemben Lagos volt, amely jelenleg is az ország gazdasági központja. Ez egyben Afrika és a világ egyik legnépesebb városa is 21 millió lakossal (elővárosokkal).[30]

Lagosban felhőkarcolók, felüljárók és egyben nyomornegyedek nyüzsgő városát látjuk, míg a félreeső falvakban sokan ma is törzsi hagyományok szerint élnek, sárkunyhókból álló falvakban, családi alapokon szerveződő nagyobb csoportokban.

Az ország három elkülönülő, sőt ellenséges vidékre oszlik. Az északi, DNy-i és DK-i országrészre. Az etnikai-vallási ellentétek többször véres zavargásokban tetőznek, sőt szakadáshoz vezető polgárháborút is előidéztek (Biafra: 1967-1970) A politikai élet a hausza-fulbe, a joruba és az ibo törzs között áldatlan belviszállyá fajul.

Nigéria lakossága 2020 decemberében: 208 millió fő,[31] mellyel Afrika legnépesebb országa.

2015-ben a várható élettartam férfiaknál 52 év, a nőknél 54 év. A csecsemőhalandóság magas: 73 halálozás/1000 élve-születés. (2015)[32]

Népességének növekedéseSzerkesztés

Nigéria népességének növekedése[33]
év népesség
(millióban)
népsűrűség
fő/km²
1960 45 M 50
1970 56 M 62
1980 74 M 81
1990 95 M 105
2000 123 M 135
2010 159 M 175
2020 207 M 227

Legnépesebb településekSzerkesztés

Nigériának több városa van, ahol 2020-ban elővárosok nélkül is több mint egymillió lakos él:

Lagos az egyik legnagyobb város Afrikában.

Etnikai megoszlásSzerkesztés

 
Nigéria fő népcsoportjai és nyelvi térképe

A legnagyobb népcsoportok az országban, amelyek a népesség mintegy 2/3-át alkotják:

  • északon a hausza (a lakosság 21%-a) és a fulbe vagy más néven fuláni (a lakosság 11%-a),
  • délnyugaton a joruba (a lakosság 21%-a)
  • délkeleten az igbo vagy ibo (a lakosság 18%-a).

Az országban több mint 250 kisebb népcsoport él. Néhány jelentősebb kisebb népcsoport:

  • ijo vagy más néven ijaw (10%) délen a Niger deltája környékén,
  • kanuri (4%) északkeleten,
  • ibibió (3,5%) délkeleten,
  • tiv (2,5%) Benue, Nasarawa és Taraba államokban (Közép- és Kelet-Nigéria)
  • nupe Közép-Nigériában
  • edó vagy más néven bini (az egykori Benin Királyság neve után) Dél-Nigériában
 
A 12 észak-nigériai állam a saría iszlám törvények által irányítva. (Niger, Kaduna és Gombe államok csak részben.)

Nyelvi megoszlásSzerkesztés

Az országban sokan beszélik a jorubát, a hauszát és az igbo (ibo) nyelvet. Ezenkívül több mint 100 kisebb nyelv van. A legtöbb etnikai csoport a saját nyelvén kommunikál. Az ország egyes területein az etnikai csoportok egynél több nyelvet beszélnek.

A hivatalos nyelv az angol lett az 1960-ban véget ért brit gyarmatosítás hatása miatt. Az angolt, mint hivatalos nyelvet széles körben használják az oktatáshoz, az üzleti életben és a hivatalos célokra. Az angolt első nyelvként az ország városi elitjének csak egy kis része használja, és egyes vidéki területeken egyáltalán nem beszélik.

Az ország határvidékein sok franciául beszélő ember befolyásolta a beszélt angol nyelvet és a francia keveredhet az egyes anyanyelvekkel is. A nigériai pidzsin angol, vagy gyakran egyszerűen "pidzsin" népszerű lingua franca.

Vallási megoszlásSzerkesztés

 
Utcai keresztény prédikátor

Nigéria alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot [34] és az ország vallásilag sokszínű társadalom, ahol az iszlám és a kereszténység a legszélesebb körben gyakorolt vallás.

A lakosság kb. fele muszlim, akik elsősorban északon élnek. Délen többnyire keresztények élnek, az összlakosság 40-46%-a. A maradék népesség törzsi vallású vagy esetleg vallástalan.[35] Afrika más részeihez hasonlóan, ahol az iszlám és a kereszténység domináns, a vallási szinkretizmus a hagyományos afrikai vallásokkal általános.[36]

A nigériai muszlimok többsége szunnita vagy felekezet nélküli muszlim. Sok szunnita muszlim tagja a szúfi testvériségeknek.

A Pew Research felmérése alapján a keresztények 74%-a protestáns vagy újprotestáns, 25%-a katolikus, 1% pedig más keresztény felekezetekhez tartozik.[37] Az 1990-es évek óta számos egyházban jelentős növekedés tapasztalható, főleg az afrikai független egyházakban, a karizmatikus és pünkösdi felekezetekben.

A népességen belül a keresztények részaránya csökken, mivel az északi muszlimokhoz képest alacsonyabb a termékenységi ráta.[38]

Az ország középső részén rendszeresek az erőszakos összetűzések a muszlim és keresztény lakosok között.

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

Képek

Általános adatokSzerkesztés

Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 2,5%-kal nőhet 2018-ban, a 2017-es 1 százalékos növekedési ütem után.[39]

Nigéria északi részen él a hausza és a fulbe nép, amelyek tagjai közül sokan nomád pásztorkodó életmódot folytatnak.

A többi nép főként növénytermesztéssel foglalkozik, különösen az ország középső, illetve déli részei állnak mezőgazdasági művelés alatt. Az ország lakosságának 40%-a földműveléssel foglalkozik, alacsony a technológiai szint, alig-alig gépesített a mezőgazdaság. A mezőgazdaság ma már 5%-kal sem járul hozzá a kivitelhez, viszont az ország behozatalában mind nagyobb arányban szerepelnek az élelmiszerek.

Jellemző Nigéria gazdaságára az alkalmi ipari bérmunka, amely azon alapszik, hogy a parasztok a városokba mennek, ahol 2-3 hónapos ipari munkát vállalnak, majd visszatérnek vidéki tanyájukra, hogy folytassák a hagyományos földművelést és állattenyésztést. Ugyanakkor erős tendencia a falvakból a városokba irányuló elvándorlás.

Az elektromos áram termelésben kiemelkedő a Nigeren az 1969-ben átadott Kainji (ejtsd: Kaindzsi) duzzasztógát, amely 900 MW-os vízerőművet táplál.[40]

A kormány milliárdokat költött el az új fővárosra (Abuja), az elnöki palotára, szállodákra, konferencia-központokra, aranyozott kupolájú mecsetekre, miközben sok faluban nincs villany, vezetékes víz, aszfaltút, iskola.

Az állam fő bevételi forrása a kőolaj.

2000-ben a munkaerő 70%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 10% az iparban, 20%-a a szolgáltatásokban. 2010-ben a népesség kb. 70%-a él a szegénységi küszöb alatt.[32]

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

Mezőgazdasági termelése 1990-2003 között 60%-kal bővült.

Az ország területének 36%-át művelik meg, 23% legelő, 15% erdő, 26% beépített ill. terméketlen (2004-ben). Erdőinek területe a fakitermelés miatt az elmúlt években rohamosan csökkent. Az egykori esőerdők helyén égető-talajváltó gazdálkodás keretében jelentéktelen az állattenyésztés.

Fontosabb termesztett növények: kukorica, manióka (ennek termelésében világelső[41]), köles, cirok, táró, földimogyoró, kakaó, déligyümölcsök.

Az ország északi és déli része között éles kontraszt mutatkozik. Délen a hatalmas esőzések segítik a jamszgyökér, a manióka, kukorica és a zöldségfélék termesztését. Az esős évszakban a megáradt folyók és patakok mentén kis parcellákon rizst termesztenek, a nagyobb rizsföldeket öntözőrendszer látja el.

A déli nagyvárosok körzetében néhány korszerű nagyüzem is működik (tejgazdaság, baromfitelep, sertéshizlalda).[42]

Északon nehezebb a megélhetés: a déli két esős évszakkal szemben itt a termés egyetlen, meglehetősen megbízhatatlan esős évszaktól függ. Itt a legfontosabb termények a köles, cirok, kukorica, földimogyoró és a gyapot.

IparSzerkesztés

Az ország legjelentősebb ipara a kőolaj-kitermelés és feldolgozás. A nemzetgazdaság olajtól való függése Nigéria sorsát a világpiaci olajárak változásával köti össze. Nigéria OPEC tagállam. Fő kikötője Port Harcourt, amely a kőolaj-kereskedelmet bonyolítja.

Jelentős még a műtrágyagyártás, járműgyártás, az egyszerű kézműipar és egyéb könnyűipar. A mészkőrétegekre jelentős cementipar épült ki.

A bányászat az ország hegyvidéki fennsíkjára jellemző, ónércet, vanádiumot, titánt, kolumbitot bányásznak. A kolumbit szinte csak itt fordul elő a Földön nagy mennyiségben. Ezt az ércet az Amerikai Egyesült Államok vásárolja fel az űrkutatásaihoz, hiszen a kolumbitból nióbiumot állítanak elő, mely különleges hővezető anyag.

KülkereskedelemSzerkesztés

  • Fő exportcikkei: kőolaj és kőolajipari termékek (95%-a a kivitelnek), földgáz, bőr, gumi, ón, kakaó
  • Fő importcikkei: gépek, vegyszerek, közlekedési eszközök, késztermékek, fa, élő állat[32]

Legfőbb kereskedelmi partnerei (2017-ben):[32]

  • Kivitel:   India 30,6%,   USA 12,1%, Spanyolország 6,6%, Kína 5,6%, Franciaország 5,5%
  • Behozatal:   Kína 21,1%,   Belgium 8,7%,   USA 8,4%,   Dél-Korea 7,5%

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

A Niger folyó deltájában, a lagúnákban, a tengerpart mentén jellemző a halászat.

Nigéria a szervezett bűnözés jelentős hálózatának ad otthont, különösen a kábítószer-kereskedelem területén, amely ázsiai országokból heroint szállít Európába és Amerikába, illetve kokaint Dél-Amerikából Európába és Dél-Afrikába.[43]

Nemzetközi viszonylatban is hírhedtté vált a bankcsalásokról, valamint a "nigériai átverésről".[44]

KözlekedésSzerkesztés

 
Út Ondo városban
 
Utcakép egy nagyvárosban

KözútSzerkesztés

Az országban 1970-ben tértek át a jobb oldali közlekedésre. Nyugat-Afrikában Nigériának van a legsűrűbb és leghosszabb úthálózata,[45] mindazonáltal rosszul tartják karban őket, és gyakran emlegetik az országban bekövetkezett nagy számú balesetek és halálesetek okaként.[46][47]

Lagos környékén jól megszervezett tömegközlekedés nem létezik. Ha valahová menni akarunk, egyszerűbb ha leintünk egy motorost vagy csatlakozunk valamelyik nagyobb társasághoz, és velük együtt kibérlünk egy privát buszt, amely elszállít minket úti-célunkhoz.

Az autóbérlés csak erős idegzetűeknek ajánlott: a forgalmi utakra sávokat nem nagyon festettek, nem is használják az emberek. Dudálással és fénykürt használatával jelzik leginkább szándékukat a kanyarodásra vagy éppen megállásra.

Nagy a rendőri jelenlét, főleg a nagyobb kereszteződésekben, de van hogy ők sem bírnak a töméntelen járművel. A motorosok szabadon közlekednek, a szabályok rájuk – láthatóan – nem vonatkoznak. Nem ritka, hogy egy motoron 3-4 felnőtt és akár további 2 gyermek utazik, bukósisak és védőfelszerelés nélkül.

VasútSzerkesztés

VíziSzerkesztés

Fő tengeri kikötők :[48] Onne (Eleme), Port Harcourt, Calabar, Lagos

LégiSzerkesztés

A 2010-es években az országban 54 repülőtér van, ebből 38 burkolt pályájú. Nagy belföldi légi fuvarozó az Arik Air.

Fő nemzetközi repülőterei:

Három másik nemzetközi repülőtér található még Kanoban, Enuguban és Port Harcourtban.

Összességében Nigéria repülőtereinek és légitársaságainak - akár nemzetközi, akár regionális szinten - működési hatékonyság és a biztonság szempontjából is rossz hírnevük van.

KultúraSzerkesztés

Képek a kultúráról

Oktatási rendszerSzerkesztés

Az országban az iskolakötelezettség 6 és 15 év között van. A szomszédos országokhoz képest magas az oktatás színvonala. A gyerekek fele jár azonban csak iskolába. Néhány északi tartományban vallási oktatás folyik, ún. Korán-iskolákban.

Kulturális intézményekSzerkesztés

Kulturális világörökséggé két nigériai helyszínt nyilvánított az UNESCO. Az egyik a Sukur kultúrtáj, a másik Osun-Osogbo szent erdő.

TudománySzerkesztés

Nigéria adott otthont 2010 decemberében a Nemzetközi Ifjúsági Tudományos Diákolimpiának.

MűvészetekSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

Az ország legismertebb írója Wole Soyinka, aki 1986-ban megkapta az első afrikai Nobel-díjat. További híres írók és írónők: Amos Tutuola (The Palm-Wine Drinkard), Chinua Achebe, Chris Abani, Cyprian Ekwensi, Buchi Emecheta, Ben Okri, Christopher Okigbo és John Pepper Clark.

FilmművészetSzerkesztés

Filmgyártása az egyik legnagyobb a világon, India és Amerika mellett. Filmiparát gyakran nevezik Nollywoodnak is, Hollywood és Bollywood neve után. Minőségben még nem veszi fel a versenyt azok filmjeivel, hanem többnyire csak olcsó szappanoperák jellemzik. "Nigéria a világon harmadik legnagyobb filmgyártó ország lett Amerika és India után. Ma már évente kétezer filmet gyártanak. A siker receptje: a filmeket olcsón készítik és rögtön másolják kazettára, dvd-re, hogy a boltokban és az utcákon árulják, nem csak Nigériában, hanem az egész kontinensen, főleg a nyugati területén."[49] Abujában 2004 óta rendeznek nemzetközi filmfesztiválokat.[50]

Képek a zenéről

ZeneSzerkesztés

  • Hausza zene

Az észak-nigériai hausza zenét rendkívül erős arab, pontosabban iszlám hatás jellemzi. A hauszák számos hangszert Észak-Afrikából vettek át. Jellemző hangszer a kakaki nevű fémkürt és a goje nevű egy- vagy kéthúros hárfa.

  • Joruba zene

Jorubaföld egyik legelterjedtebb hangszere a dun-dunnak nevezett, homokóra alakú dob. Tágabb értelemben azokat a zenészeket is dun-dunnak nevezik, akik ezen a hangszeren dobolnak. A dun-dun típusú doboknak két membránja van, amelyeket bőrszíjak kötnek össze. Ha a zenész bal kezével vagy a karjával megnyomja a szíjakat, változtatni tudja a dob hangmagasságát. A dobot horgas végű pálcával ütik, gyakran az oldalára játék közben csilingelő kicsi csengettyűket kötnek.

A dun-dun dobnak az egyik fő típusa az ija-ilu, vagyis a beszélő dob, amelyet történetek, hivatalos bejelentések és fontos személyeket dicsőítő versek (oriki) eljátszására használnak. A dobbal történő beszéd gondolata azon alapul, hogy a joruba tonális nyelv, azaz a szavak jelentése részben a hangmagasságtól függ. A beszélő dob hanglejtése a lehető legpontosabban követi a beszélt nyelv tonális és ritmusképleteit.[51]

  • Igbo zene

A legjellemzőbb hangszer a 13 húros citera, amelyet obonak neveznek. További fő hangszerek a dobok, xilofon, furulyák, lant, líra, udu (aerofon és idiofon hangszer) és újabban a fúvós hangszerek.

FafaragványokSzerkesztés

A múltban az egyik legtermékenyebb szobrászhagyomány a jorubáké volt. A fafaragványok igen különböző funkciókat láttak el. Egyes faragványok a szellemek, mások az oba, az uralkodó tiszteletét szolgálták. Sok készült még a nagyobb istenségek kultusza számára vagy a szentélyek berendezésére. Egy szobrászati alkotás értéke attól is függött, hogyan használták, hol tartották, ki birtokolta. Egyes törzsekben, amikor a faragó befejezett egy famaszkot, azt tulajdonosa vagy őrzője úgy ruházta fel életet adó erővel, hogy kifestette és szüntelen élelem- és olajfelajánlásokkal kereste kedvét - enélkül a tárgy értéktelen maradt volna. Más helyeken a famaszk jelentősége módosult, ha birtokosa valaki másra hagyta.[51]

BronzművességSzerkesztés

A bronzművesség legtermékenyebb központja a benini udvar (DNy-Nigéria) volt, ahol a királyi előjognak számító bronzöntéssel a 16. századtól a 19. századig foglalkoztak. Ifében feltehetőleg már a 12. századtól előállítottak gyönyörű, természethű bronzfejeket és -szobrokat az onikat (főnököket) megörökítendő, s ezek az alkotások – a terrakottából készült hasonló művekkel együtt – határozottan az ezer évvel korábbi noki kultúra szobrászata folytatásának érzetét kelti. Valószínűleg további bronzművesközpontok is léteztek a Niger alsó folyásánál fekvő Ijebu környékén, Owóban, a tivek és dzsukonok között, később pedig Adamawa tartományban.[51]

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

Szokások, illemtanSzerkesztés

[52]

  • A nigériaiak beszélgetés közben igen közel állnak egymáshoz. Ilyenkor illetlenség hátrálni.
  • Beszélgetések során ne érintsük a vallási kérdéseket, üzleti életben a politikát is kerüljük. Ellenben Nigéria sokszínű kultúrája kiváló társalgási téma lehet.
  • Ne fényképezzünk senkit az illető engedélye nélkül.
  • Egy férfinál a gyerekei felől érdeklődni illetlenség, míg a nőknél kifejezetten kedvesség.
  • Ha magánháznál eszünk, mindig dicsérjük meg az elfogyasztott ételt.

GasztronómiaSzerkesztés

A nigériai konyha legfontosabb eleme a különbözőképpen feldolgozott kecske. Ez lehet leves, főzelék, vagy hasonló, állagában a kettő között lévő eledel. A külföldi turistákat szeretettel fogadják Jollof-rizzsel, ami egy vörös színű, fűszeres, hússzeletekkel ízesített rizs. Az országban vigyázni kell, mert a legkülönfélébb ételek lehetnek romlottak vagy szalmonellásak.

Ünnepek, fesztiválokSzerkesztés

KereszténySzerkesztés

A fő keresztény ünnepek megegyeznek az európaival (húsvét, karácsony).

MuszlimSzerkesztés

A muszlim ünnepek közül a három legfontosabb:

mindegyik nemzeti ünnepnap. Az Eid Al Fitri a ramadán, vagyis a böjt megtörésének ünnepe, az Eid Al Maulud Mohamed próféta születésének ünnepe, az Eid Al Kabir pedig áldozati ünnep. Az egyik legérdekesebb muszlim ünnep az évenkénti Durbar-fesztivál, amelyet számos nigériai városban megrendeznek.

ÁllamiSzerkesztés

Állami ünnep (munkaszüneti nap):

  • január 1. újév
  • május 1. a munka ünnepe
  • május-június: a demokrácia napja
  • október 1. a függetlenség napja.
  • november 1. ifjúsági nap [53]

EgyébSzerkesztés

A keresztény, iszlám és állami ünnepeken túl a fontosabb fesztiválok:

  • Argungu-halászfesztivál. Argungu városában egy 4 napos fesztivál az ÉNy-i Kebbi államban
  • Calabar-karnevál. Calabarban kerül megrendezésre 2006 óta, parádéval, tánccal, kosztümös szereplőkkel, zenekarokkal. Nigéria talán legnagyobb utcabálja.[54]
  • Carniriv. Éves fesztivál Port Harcourtban.
  • Eyo-fesztivál Lagosban
  • Igogo-fesztivál Ondo államban. Soknapos évi fesztivál.
  • Osun-fesztivál. Az esős évszak végén kerül megrendezésre, általában augusztusban, az Oshogbo Szent Erdőben.
  • Sharo- vagy Shadi-fesztivál. A Jafun fuláni férfiak hagyományos beavatási szertartása.
  • Yam-fesztivál. Nigéria és Ghána területén népszerű, általában augusztus elején vagy az esős évszak végén tartják.

TurizmusSzerkesztés

Délen a tengert kilométereken át idilli homokos part szegélyezi, amelyet csak a vízfolyások torkolatánál burjánzó mangroveligetek törnek meg. Az országot a számtalan etnikai csoport kultúrája és a természeti látnivalók (pl. vízesések) teszik színessé. Kiemelkedő turisztikai övezet a Mambilla-fennsík Taraba államban.

A hagyományaikat őrző népcsoportok kultúrája és lakóhelye ugyanúgy a kulturális világörökség része, mint Dél-Nigéria utolsó őserdőmaradványa, Osun pogány isten szent erdeje Osogbo város mellett.

KözbiztonságSzerkesztés

Az erőszakos bűncselekmények Nigériában gyakoriak, s ezeket gyakran rendőri vagy katonai egyenruhát viselő bűnözők követik el. Vidéken az úttorlaszok segítségével történő fegyveres támadás jellemző bűnesetnek számít. A hatóságok fellépése az ilyen esetek ellen meglehetősen körülményes. A külföldiek ellen irányuló tisztességtelen üzleti eljárások sajátos veszélyt jelentenek.[55] A világ egyik legveszélyesebbnek tartott nagyvárosa Lagos. Az ország északi és középső részén állandó probléma a muzulmán és keresztény lakosok közti erőszakos összetűzések.

MédiaSzerkesztés

Nigériában 25 országos újság van, 1,7 millió példányt nyomtatnak belőlük naponta.

Napilapok: Daily Champion, Daily Independent, Daily Trust, New Age, Nigerian Tribune, Punch, The Guardian, The Sun, The Tide, The Triumph, Thisday, Vanguard.

Hetilapok: Abuja Mirror, Al-Mizan (hausza nyelven), Financial Standard, Newswatch, Tell, The Port Harcourt Telegraph, The News Magazine, Weekly Trust

SportSzerkesztés

LabdarúgásSzerkesztés

A labdarúgást nagyrészt az ország nemzeti sportjának tekintik. A nigériai labdarúgó válogatott az afrikai nemzetek kupáját három alkalommal hódította el (1980, 1994, 2013). Két alkalommal adott helyszínt a kontinensviadalnak.

Egyéb sportágakSzerkesztés

Más sportágak is fontosak, mint például a kosárlabda, krikett és az atlétika.[56] Az ökölvívás szintén jelentős sportág; Dick Tiger és Samuel Peter egyaránt korábbi világbajnokok.

OlimpiaSzerkesztés

SportolókSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Nigeria Population (2020) - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  3. https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2019/01/weodata/weorept.aspx?sy=2019&ey=2019&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&pr1.x=67&pr1.y=3&c=616&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=
  4. http://www.hdr.undp.org/sites/default/files/hdr2019.pdf
  5. https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?locations=NG
  6. Topográf: A világ országai, 1995.
  7. a b Világtörténelmi Kronológia, Tárogató Bt, 1998.
  8. Walter Krämer: Új látóhatárok, 1979. Kossuth Könyvkiadó
  9. Futó József: Afrika, 1963. 113. oldal
  10. a b http://beszelo.c3.hu/cikkek/se-haboru-se-beke-se-remeny
  11. Újra égnek a házak Nigériában. Kitekintő, 2008. december 2. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
  12. El akarják adni az elrabolt 223 diáklányt. index.hu. Index.hu (2014. máj. 5.)
  13. A Boko Haram elrabolta egy kameruni vezető feleségét. index.hu. Index.hu (2014. júl. 27.)
  14. Orlu ESN clash wit soldiers - Wetin we know so far”, BBC News Pidgin (Hozzáférés ideje: 2021. június 10.) 
  15. siteadmin: Military Jet Combs Orlu Communities For ESN Operatives After Failed Land Combat. Sahara Reporters, 2021. január 27. (Hozzáférés: 2021. június 10.)
  16. siteadmin: Second Nigeria/Biafra War Has Just Started But We Will Defend Our Land — IPOB. Sahara Reporters, 2021. február 19. (Hozzáférés: 2021. június 10.)
  17. ‘Nobody can stop us’ -- Asari Dokubo declares Biafra government (amerikai angol nyelven). TheCable, 2021. március 14. (Hozzáférés: 2021. június 10.)
  18. Futó József: Afrika, 1963
  19. Jocelyn Murray: Az afrikai világ atlasza
  20. Gemini Budapest Kiadó: Az üzleti kultúra enciklopédiája, 1998.
  21. Nigériai olajszennyezés Greenfo 2012. május 1.
  22. A Shell tagad, de fizet az ogoni népnek Népszabadság 2009.június 9.
  23. Gyilkos kagyló - dokumentumfilm Archiválva 2012. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Global projekt
  24. Charles Mwalimu. The Nigerian Legal System: Public Law. Peter Lang. 2005. p. 6.
  25. Nigeria. The World Factbook. Central Intelligence Agency (United States)
  26. http://www.indexmundi.com/nigeria/political_parties_and_leaders.html
  27. Constitution amendment: What the people want, 2012. november 4. (Hozzáférés: 2012. december 14.)
  28. Constitutional review: Nigeria needs broader representation, 2012. december 6. [2013. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 14.)
  29. Nigeria - Military regimes, 1983–99 (angol nyelven). Encyclopedia Britannica . (Hozzáférés: 2021. május 31.)
  30. http://www.nytimes.com/2014/01/08/opinion/what-makes-lagos-a-model-city.html?_r=1 "What Makes Lagos a Model City". New York Times. 7 January 2014. Hozzáférés ideje: 16 March 2015.
  31. Nigeria Population (2020) - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  32. a b c d CIA World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ni.html
  33. Live Nigeria Population Clock 2020 - Polulation of Nigeria Today. www.livepopulation.com. (Hozzáférés: 2020. december 18.)
  34. Nigerian Constitution. Nigeria Law. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
  35. http://www.nationsencyclopedia.com/Africa/Nigeria-RELIGIONS.html
  36. Chitando, Ezra (editor: Afe Adogame), African Traditions in the Study of Religion, Diaspora and Gendered Societies, Routledge (2016), p. 31, ISBN 9781317184188 [1]
  37. Table: Christian Population in Numbers by Country | Pew Research Center's Religion & Public Life Project. Features.pewforum.org, 2011. december 19. [2012. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  38. (2021) „Christians, Muslims and Traditional Worshippers in Nigeria: Estimating the Relative Proportions from Eleven Nationally Representative Social Surveys”. Review of Religious Research. DOI:10.1007/s13644-021-00450-5.  
  39. Africa’s economic outlook is promising for 2018, but there are clouds on the horizon. qz.com. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  40. Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza
  41. La yuca (spanyol nyelven) (PDF). FAO. (Hozzáférés: 2014. június 30.)[halott link]
  42. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
  43. Organized Crime: African Criminal Enterprises. Federal Bureau of Investigation. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 7.)
  44. Glickman, Harvey: The Nigerian "419" Advance Fee Scams: Prank or Peril?. Haverford College, Department of Political science, 2005. [2005. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 27.)
  45. Nigeria has West Africa’s largest, worst road network – study (amerikai angol nyelven). Businessday NG , 2017. október 12. (Hozzáférés: 2021. június 25.)
  46. More Nigerians died from road accidents than malaria and COVID-19 combined - Official (brit angol nyelven), 2021. június 16. (Hozzáférés: 2021. június 25.)
  47. HIGHWAYS OF DEATH: 41,257 killed in road accidents in 97 months (amerikai angol nyelven). Vanguard News , 2021. február 20. (Hozzáférés: 2021. június 25.)
  48. Archivált másolat. [2020. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 14.)
  49. https://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/niger0327/
  50. The Report: Nigeria 2010 https://books.google.ca/books?id=VFONkYzHco8C&pg=PA243&hl=hu#v=onepage&q&f=false
  51. a b c Jocelyn Murray: Az afrikai világ atlasza, Helikon Kiadó
  52. Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998.
  53. Nigeria: Buhari Approves November 1 As National Youth Day - Minister (angol nyelven). allAfrica.com . Premium Times, 2020. szeptember 3. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
  54. https://books.google.ca/books?id=VFONkYzHco8C&pg=PA243&hl=hu#v=onepage&q&f=false
  55. Edward G. Hinkelman: World Encyclopedia of Business Culture
  56. Nigerian Basketball. Africabasket.com, 2011. [2012. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 7.)

ForrásokSzerkesztés

  • Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Nigéria témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés