Aladura
Az aladura (= imádkozó nép, emberek) egy keresztény vallási mozgalom, amely különféle nyugat-afrikai eredetű, több független, prófétai-gyógyító egyházára utal, amelyeket az imádságba, az isteni gyógyításba és a Szentlélek-keresztségbe vetett hit jellemez.[1] Az aladura közösségek evangelikálok, és a pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz kapcsolódó különféle elemek találhatók meg a gyakorlataikban.
Az „aladura” egy joruba szó, jelentése kb. „imádkozó emberek”, hangsúlyozva a korai hívők hitét az imák erejében és az isteni beavatkozásban.[2]
Történet szerkesztés
Az anglikán közösségek Nyugat-Afrikában 1895 és 1920 között virágoztak, különösen a jorubák körében, elérve az addig a misszionáriusok elől elzárt Ijebulandot is.[1]
Más afrikai független egyházakhoz hasonlóan az Aladura is afrikai válaszként indult a keresztény egyházak európai ellenőrzésére, válaszként a társadalmi és kulturális korlátokra, valamint valódi spiritualitást kereső megújulási mozgalomként.[1]
A mozgalom kb. 1918 körül jelentkezett az afrikai keresztény közösség fiatalabb elitjénél. Elégedetlenek voltak a nyugati vallási formákkal és a spirituális erő hiányával, és hatással volt rájuk a pünkösdi Faith Tabernacle Church irodalma.[3] 1922-re az anglikán gyakorlattól való eltérések kikényszerítették a Hit Tabernákulum néven ismertté vált csoport elválását, több kis gyülekezettel.[3]
A mozgalom jelentősen kiszélesedett az 1930-as években Joseph Babalola (1906-59), magát karizmatikus gyógyítónak és prófétának valló személy befolyása alatt. Az ő vezetése alatt és a Nagy-Britanniában működő pünkösdista Apostoli Egyház misszionáriusainak támogatásával az Aladura mozgalom különböző csoportjai egyesültek, és megalakították az Apostoli Egyházat. A mozgalomon belüli viták arra késztették Babalolát és Isaac B. Akinyelet-et, valamint híveiket, hogy elszakadjanak a pünkösdi Apostoli Egyháztól és 1941-ben megalapítsák a Krisztus Apostoli Egyházát (Christ Apostolic Church). Ez az új egyház gyors növekedésnek örvendett, és elterjedt a szomszédos országokban is, például Ghánában.[1]
Egy másik külön mozgalom 1925-ben alakult ki Orimolade Tonolase joruba próféta és Abiodun Akinsowon, egy fiatal, az anglikán közösséghez tartozó nő vezetésével, aki látomásokat és transzokat élt át,[3] amelyben úgy érezte, hogy új közösséget kell létrehoznia. Ezt a létrejött csoportot Kérubok és Szeráfok Társaságának hívták. 1928-ra a csoport elvált az anglikán egyháztól, majd az alapítók vezetésével kisebb alcsoportokra bomlott fel,[1] amelyek széles körben elterjedtek Nigériában, Beninben, Togóban és Ghánában.[3]
A legnagyobb és legfontosabb mozgalom az Úr Egyháza (Aladura), amelyet Josiah Oshitelu anglikán iskolai tanár és katekéta alapított 1930-ban Nigériában. A böjtjei általi látomásai és áhítatai az anglikán egyháztól való 1926-os elbocsátását eredményezték.[3] A közössége gyorsan elterjedt Nigéria északi részén, Ghánában, Libériában és Sierra Leonéban, [1] és Afrikán túl New Yorkban és Londonban is.[3]
A Krisztus Égi Egyháza nevű közösséget (l'Église du Christianisme Céleste) Samuel Oshoffa (1909–1985) alapította 1947-ben Beninben. Állítólag embereket támasztott fel a halálból. Beninben 2007-es adat alapján a népesség öt százaléka tartozik a közösségéhez.[4]
A közösség szerkesztés
Főbb egyházak szerkesztés
Főbb mai egyházak, közösségek, az alapítás évével, illetve francia és angol nevükön:[5]
- a Kérubok és Szeráfok Társasága (Kerubok és Szeráfok Örök Szent Rendje, 1925) – la Société des Chérubins et des Séraphins (Eternal Sacred Order of Cherubim and Seraphim),
- az Úr Egyháza (Aladura, 1930) – l'Église du Seigneur (Church of the Lord),
- a Krisztus Apostoli Egyháza ( 1941) – l'Église apostolique du Christ (Christ Apostolic Church),
- a Krisztus Égi (Mennyei) Egyháza (1947) – l'Église du Christianisme Céleste (Celestial Church of Christ).
A hívők száma szerkesztés
Nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok az aladura mozgalom egészén belüli hívek számáról.
Az egyik legnagyobb egyháznak, Úr Egyházának (Aladura) az 1990-es években a becslések szerint 1,1 millió tagja volt.[6]
A Krisztus Égi Egyháza nevű közösségnek a 21. század elején kb. egymillió hívője van, köztük kb. 400 ezer fő Beninben. [7][8]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f philtar
- ↑ Aladura | LitCaf (amerikai angol nyelven). litcaf.com, 2016. március 10. (Hozzáférés: 2024. február 18.)
- ↑ a b c d e f Britannica
- ↑ Department Of State. The Office of Electronic Information, Bureau of Public Affairs: Benin (angol nyelven). 2001-2009.state.gov, 2007. szeptember 14. (Hozzáférés: 2024. február 18.)
- ↑ Marie-Paulette Alaux, Jean-François Petit et Isabelle Roux (dir.), « Les Églises aladura », in L'Afrique sera-t-elle catholique ? : des religieux s'interrogent : actes de la 3e Rencontre internationale de l'Assomption pour le dialogue, Nairobi, juillet 2006, L'Harmattan, Paris, 2007 p. 240 (ISBN 978-2-296-04016-8)
- ↑ Europa Publications 1996, 733
- ↑ (angolul) Building Bridges and Barricades. 2011
- ↑ (angolul) Benin International Religious Freedom Report 2007, US Department of State. 2011
Források szerkesztés
- ↑ philtar: Aladura. www.philtar.ac.uk. (Hozzáférés: 2024. február 18.)
- ↑ Britannica: Aladura | Nigerian Spiritualism, Healing & Worship | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2024. február 18.)
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
