Próféta
A próféta szó a görög pro (προ) és phémi (φη|μί) szavakból tevődik össze, mely jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólója.[1] Általános értelemben: egy olyan személy, aki kapcsolatba lép az isteni lénnyel, majd annak nevében beszél és közvetítőként szolgál az emberiség számára azáltal, hogy üzeneteket vagy tanításokat közvetít e természetfeletti forrásból.[2] A Bibliában olyan látó vagy látnok, akihez akkor fordultak az emberek, ha Istent akarták valami felől megkérdezni.[3]

A próféták nemcsak a Biblia történeteiből ismertek, hanem már a zsidó nép megjelenése előtt is fellelhetők.[4] Megtalálhatók a mezopotámiai sumér vallásban,[5] a hindu, a zoroasztriánus,[6] az ókori görög vallásban [7] vagy a manicheizmusban ugyanúgy, mint a kereszténységben és az iszlámban.
A zsidóknál és az iszlám vallásban olyan embert, szónokot is értenek/értettek rajta, aki Istentől ihletve beszélt. A hinduizmusban risi (= látó) néven ismertek.
Etimológia
szerkesztésA katolikus egyház Szent István Társulat által kiadott Bibliája nyomán: a bibliai nyelvhasználatból közismert próféta kifejezés a görög prófétész szóból vezethető le. Alapjelentése: hírnök, szóvivő, beszélő. A próféta szó kapcsolatban áll a vallásos szóhasználattal is, az isteni jóslatok közlésével. Ebben az értelemben olyan személyt jelent, aki Isten nevében beszél, isteni akaratot vagy tanácsot hirdet jóslatokban.
A Szeptuaginta a prófétész szóval a nabi' héber kifejezést fordítja. A nabi' eredete és jelentése vitatott, de kapcsolatba hozzák az akkád nabu "hirdetni, hívni" és az arab naba' "közölni" igével. Ebből az összefüggésből magyarázva a nabi' értelme lehet aktív: "aki beszél, aki hirdet", és lehet passzív: "hívott, meghívott". Általában a passzív értelmet részesítik előnyben. Az Ószövetségben tehát nabi'-nak nevezik azt a személyt, aki isteni meghívást kapott egy meghatározott küldetésre: hogy Isten igéjét hirdesse népének, általában prédikáció, némelykor szimbolikus cselekedetek formájában.
További megvilágítást ad a nabi' által kifejezett jelenségre a naba' ige ószövetségi használata. Az ősibb szövegekben (túlnyomóan hitpael igetörzsben) a nabi'-k tevékenységét kísérő eksztatikus állapothoz kapcsolódik, s így jelentése "eksztázisba, révületbe esni, őrjöngeni".[8] A prófétai könyvekben viszont megjelenik a naba' ige másik - "hirdetni, meghívni" - jelentése (nifal igetörzsben). Ez utóbbi szóhasználat a prófétai beszédet - "prófétaként beszélni" - fejezi ki, és legitim, Jahvétól hívott és küldött próféták tevékenységét jelöli.[9]
Az Ószövetség más kifejezéseket is használ a prófétaság jelenségére: hozeh[10] és ro'eh,[11] jelentésük látnok. Mindkettőt a prófétaság vizionárius jellegéből eredeztetjük.
Biblia
szerkesztésFő próféták
szerkesztésMózes · Sámuel · Illés · Elizeus · Ézsaiás · Jeremiás · Ezékiel · Dániel · A kispróféták
Időbeni sorrendben
szerkesztésIdőpont (a hagyomány alapján) |
Név | Megjegyzés |
---|---|---|
kb. Kr. e. 16.–13. század | Mózes | A zsidóság legnagyobb prófétája. Létezése mindeddig nem bizonyított. |
Kr. e. 11. század | Sámuel | A zsidóság első királyainak felszentelője. |
Kr. e. 9. század | Illés és Elizeus | Tőlük nem maradt ránk könyv. |
Kr. e. 8. század | Jónás Ámosz Hóseás (Ozeás) Ésaiás (Izajás) Mikeás |
|
Kr. e. 7. század | Náhum Habakuk Szofóniás (Sofóniás) |
|
Kr. e. 7.–Kr. e. 6. század | Dániel | Könyve alapján elsősorban államférfi volt. |
Kr. e. 6.–Kr. e. 5. század | Jeremiás | |
Röviddel Kr. e. 587 után | Abdiás | |
Kr. e. 6. század (száműzetésben) |
Ezékiel | |
Kr. e. 6. század (száműzetés után) |
Aggeus | |
Kr. e. 6. (–Kr. e. 5. század ?) | Zakariás | |
Kr. e. 5. (–Kr. e. 4. század ?) | Malakiás | |
Kr. u. 1. század | Keresztelő János | Jézus előfutára. |
- Jóel próféta nem szerepel a listán, bizonytalan időszakban élt.
Korán
szerkesztésA Korán 25-38 prófétáról tesz említést, akik közül a legtöbben a Bibliában is megtalálhatók. Közülük vannak akiket többször is említ: Noé, Ábrahám, Mózes, Jézus. Az iszlámban Mohamed próféta mellett ők sorolhatóak a nagy próféták közé.
Történelem
szerkesztésZsidóság
szerkesztésSámuel alapította az első prófétaiskolákat Gilgálban, Jerikóban és Béthelben, amelyekben a próféta-növendékek együtt laktak. A próféták, mint a nép tanácsadói, mellettük álltak mindenféle vallásos és polgári ügyeikben, intve, figyelmeztetve és/vagy büntetve a népet, ha Isten törvényeitől eltértek. Még keményebben hallatták szavukat mint politikai népszónokok, ha a zsidó fejedelmek külföldi fejedelmekkel léptek szövetségre, idegen erkölcsöket és vallási szertartásokat hoztak be, de ezért viszont a világi hatalom részéről üldözést szenvedtek. A próféták Izrael országából Akháb idejében majdnem teljesen eltűntek az üldözés során, Júda országában pedig Manassé király lépett fel ellenük különösebben. Fő ellenfeleik a hamis próféták voltak, akik az övékéivel ellentétes politikai elvek mellett buzgólkodtak. Kr. e. 800 körül kezdték a próféták beszédeiket, intéseiket írásba is foglalni, később a fogság alatt csak írásban közölték honfitársaikkal. A prófétaság virágzása az asszíriai fogság idejére esett, ekkor léptek fel a legerélyesebb és leglelkesebb próféták, például Ámos, Hóseás, Ézsaiás és Mikeás.
A káld uralom alatt, kevéssel Jeruzsálem elfoglalása előtt és utána, másik két nagy próféta, Jeremiás és Ezékiel szerepel. A babiloni fogság alatt a próféták törekvése arra irányult, hogy a népet ősei vallásában hűen megtartsák, a bálványimádási hajlamot közülük kiirtsák és a népet a hazájukba való visszatérés reményével vigasztalják. A próféták mindenkor a nép tisztább erkölcsi és vallási tudatának fejlesztésén munkálkodtak. Egyes próféták előre látták és megjósolták, egyesek pedig meg is érték az ország elpusztulását, de azért hitték és hirdették, hogy Izrael, Jahve[12] kiválasztott népe nem veszhet el és országuk ismét, miként Dávid király idejében, újra virágzó lesz. Ezek a jövendölések többnyire a leendő szabadító (messiás), az eszményi király személyéhez fűződtek, ezért az ilyeneket messiási jóslatoknak szokták nevezni. A fogság vége felé a prófétaság egyik kimagasló képviselője, az úgynevezett II. Ézsaiás hallatta szavát, a visszatérés után még Haggeus, Zakariás és Malakiás szerepelnek, ez utóbbival hosszú időre, mintegy 400 évig elnémult a próféták beszéde Izraelben.
Beszédeiket sajátságos, emelkedett, félig szónoki, félig költői stílus jellemzi, nem ritkán jelképes cselekményeket véve kiindulási pontul. Az Ószövetségben tizenhat próféta írása (könyve) van; a munkák terjedelmére való tekintettel négy nagy és tizenkét kis prófétát szoktak megkülönböztetni.
Jézus is prófétának mondta magát,[13] illetve a kortársai is annak tekintették.[14]
Kereszténység
szerkesztésAz Újszövetség említést tesz őskeresztény prófétákról,[15] akiken valószínűleg a „Lélek” irányítása alatt álló, karizmatikus ajándékokkal megáldott igehirdetőket kell érteni. Később is voltak és mind a mai napig vannak emberek, akik magukat Istentől ihletetteknek érezték, mint ilyenek a vallási élet terén egy és más újítással felléptek, néha külön felekezetet alkotva. Az ilyenek is gyakran próféta nevet viseltek.
A Didakhé részletes útmutatást ad arról, hogyan lehet megkülönböztetni az igaz és a hamis prófétákat.[16] Iréneusz a 2. századi hívőkről írt, akik rendelkeztek a prófétálás ajándékával, [17] míg Justinus vértanú a Trifonnal folytatott párbeszédében azt állította, hogy az ő idejében a zsidók között nem voltak próféták, de a kereszténységnek voltak prófétái.[18] Euszebiosz megemlíti, hogy Quadratus és Filadelphiai Ammia kiemelkedő próféták voltak a 12 apostol korát követően. [19] [20]
Tertullianus, a montanisták (akihez tartozott) egyházi gyűléseiről írva részletesen írt a prófétálás gyakorlatáról. [21]
Későbbi keresztény szentekről mint például Kolumba (521–597), Malakiás (1094–1148) vagy Padre Pio (1887–1968) azt mondták, hogy prófétai hatalommal rendelkeztek.[22]
A prófétai mozgalmak nyomon követhetők a kereszténység történetében, amelyek (például) a montanizmusban, a novatianizmusban , a donatizmusban, a ferencességben, az anabaptizmusban, a kamizárd mozgalomban, a puritanizmusban, a kvékerizmusban, a kvietizmusban, az evangélikus vallásban [23] és a radikális pietizmusban fejeződtek ki.
A pünkösdisták és karizmatikusok hisznek a prófétaság ma is élő isteni ajándékában.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Bibliai kislexikon, Kossuth Kiadó, 1978
- ↑ prophet – Definition from the Merriam-Webster Online Dictionary. [2012. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
- ↑ 1. Sám 9,9 : Régen ugyanis Izraelben mindenki, aki elment megkérdezni az Urat, azt mondta: »Gyertek, menjünk a látóhoz!« Akit ugyanis ma prófétának neveznek, azt régente látónak hívták. http://szentiras.hu/1S%C3%A1m%209,9
- ↑ Hartwig Weberː Jugendlexikonː Religion → Prophet; 1988.
- ↑ Saggs, H. W. F.. The Greatness that was Babylon: A Survey of the Ancient Civilization of the Tigris-Euphrates Valley, rev., Sidgwick & Jackson (1988). ISBN 978-0283996238
- ↑ Boyce, Mary (2001). Zoroastrians: Their Religious Beliefs and Practices. London: Routledge. ISBN 978-0-415-23902-8
- ↑ Meet the Forecasters of Greek Mythology - Top Greek Prophets and Oracles (amerikai angol nyelven), 2024. június 3. (Hozzáférés: 2025. április 30.)
- ↑ 1Sám 10,5.11; 19,18
- ↑ Ám 3,8; 7,15köv.
- ↑ 2Sám 24,11 stb.
- ↑ 1Sám 9,9.11.18.19 stb.
- ↑ »Jahve«, Isten héber tulajdonneve; tévesen »Jehová«-nak is mondják (Forrás: Bibliai nevek és fogalmak lexikona: JHVH)
- ↑ Luk 4,16-24; Mt 13,57; Lk 13,33; Mk 6,15
- ↑ Mt 21,11.46; Lk 7,16.39; 24,19; Jn 4,19; 6,14; 7,40; 9,17
- ↑ ApCsel 11,27 ApCsel 15,32
- ↑ Early Christian Writings: Didache (Chapters 11–15)
- ↑ 'Against Heresies, Book V Chapter 6.1
- ↑ Early Christian Writings: Dialogue with Trypho (Chapter LXXXII)
- ↑ 'Ecclesiastical History, Book III, Chapter 37.1
- ↑ 'Ecclesiastical History, Book V, Chapter 17.2–4
- ↑ 'A Treatise on the Soul, Chapter 9
- ↑ Who Is a Prophet? (amerikai angol nyelven). The Spiritual Life, 2019. május 24. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ Jürgen Beyer, Lay prophets in Lutheran Europe (c. 1550–1700) (Brill's series in church history and religious culture 74), Leiden & Boston: Brill, 2017. [2016. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 9.)
Források
szerkesztés- Próféta. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
További információk
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztés- Risik - az ind kultúra "látói", "prófétái"
- Kispróféták a Bibliában
- Mohamed próféta