Főmenü megnyitása

Dániel próféta (Héberül: דָּנִיּאֵל, Daniyyel; Perzsául: دانيال, Dâniyal, illetve Dani, داني ; Arabul: دانيال, Danyal) bibliai személy, a róla elnevezett könyv központi alakja. Nevének jelentése „bírám az Isten” vagy „Isten ítél”. A Dániel könyve 5.12 szerint a babiloni királytól a Balâṭsu-uṣur (בֵּלְטְשַׁאצֵּר Bēlṭəšăʾccăr) nevet kapta, amely miatt Baltazár néven is ismert.

Dániel
Daniellion.jpg
Született kb. Kr. e. 7. század
Halála kb. Kr. e. 6. század
Szerepeállamférfi,
próféta (a judaizmusban, kereszténységben, iszlámban és a bahá'í vallásban)
Dániel síremléke (a háttérben) az iráni Szúzában

Származásáról annyit tudunk, hogy Júda egyik előkelő családjából való. II. Nabú-kudurri-uszur (bibl. Nabukodonozor) (uralk: Kr. e. 604-562) Babilonba vitette, ahol az udvarban szolgált és írnoki képzést kapott. A héber ifjakkal együtt 3 évig tanították a "káldeusok írására, nyelvére és tudományaira". Dániel és társai sokkal eredményesebben sajátították el a babilóniaiak tudományát, mint más tanulótársaik. Tehetsége és tudása következtében igen magas beosztásba került. (Dán. 2:48 Dán 5:11,29)

Inkább államférfi, mint próféta volt, könyve mégis megérdemelten került be a prófétai iratok közé. Istentől több látomást is kapott és könyve alapján a babiloni uralkodók álmait is képes volt elmesélni és megmagyarázni.

Dánielről utoljára II. Kurus perzsa király uralma alatt történik említés. II. Kurus (Círus) engedte meg a zsidóknak a hazatérésüket Palesztinába. Dániel tehát végigélte a babiloni fogság teljes 70 évét.

Igazságosságáról és bölcsességéről nevezetes emberként Ezékiel - aki őutána később került a birodalmi fővárosba - Noé és Jób közé sorolta (Ez. 14,20), és bölcsességét dicsérte (Ez. 28,3).

JelentőségeSzerkesztés

A zsidó és keresztény hagyomány őt tartja a Dániel könyve eredeti szerzőjének. A Jahvétól kapott látomásaiban megjövendölte és leírta négy nagyhatalom uralomra jutását a világ felett: Babilon, Méd-Perzsia, Görögország és Róma. Fontos látomást közölt a Messiás eljövetelének időpontjára, melyet számítással, illetve közli a Római Birodalom uralkodása alatt fog eljönni. Ezt a keresztények úgy számították ki, hogy Krisztus bevonulása Jeruzsálembe időpontjára esik. A zsidók pedig nem II. Kurus hazaengedő dekrétumától számolták, hanem a Templom újjáépítésétől, így későbbi dátum jött ki, ami a sikertelen Bar Kohba szabadságharc idejére esett. Minderről Aranyszájú Szent János tudósított a zsidókhoz címzett iratában.

  • Másik látomásában az "Emberfiáról" közöl részleteket aki felhőn közeledik. Ezt a keresztények Krisztus Második Eljövetelével azonosítják, ami szerintük még eztán következik be.

Az iszlám vallásbanSzerkesztés

Habár a Korán nem említi a nevét, az iszlám-hit szerint Dániel egy volt a próféták közül.[1]

Kr. u. 641-ben az Alexandriát megszálló mohamedánok egy mecsetet szenteltek az emlékére.[2]

Hat különböző helyen emeltek neki síremléket. Irakban: Babilonban, Kirkukban and Muqdadiyahban; Iránban: Szúzában és Malamirban; továbbá az üzbegisztáni Szamarkandban. Ezek közül a szúzai a leginkább elfogadott.[3]

EmlékezeteSzerkesztés

  • A pécsi egyházmegyében a középkorban bukkan fel magyar tisztelete.
  • A Pray-kódexben megtalálható az ünnepnapja.
  • Szuzában van a sírhelye.

RégészetSzerkesztés

A rasz samrai leletek (Ugarit) említenek egy Dániel nevű istenséget, aki mint a bölcsesség istene intézi az özvegyek és árvák igazságát.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Ibn Kathir's Stories of the Prophets: "The Story of Daniel"
  2. Historical Dictionary of Prophets in Islam and Judaism, B. M. Wheeler, Daniel
  3. http://jewishencyclopedia.com/articles/4872-daniel-tomb-of