641
Év
Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század
641 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 641 |
Ab urbe condita | 1394 |
Bahái naptár | -1203 – -1202 |
Berber naptár | 1591 |
Bizánci naptár | 6149 – 6150 |
Buddhista naptár | 1185 |
Burmai naptár | 3 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 633 – 634 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 696 – 697 |
Shaka Samvat | 563 – 564 |
Holocén naptár | 10641 |
Iráni naptár | 19 – 20 |
Japán naptár | 1301 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 3337–3338 |
Kopt naptár | 357 – 358 |
Koreai naptár | 2974 |
Muszlim naptár | 20 – 21 |
Szeleukida naptár | 952–953 |
Örmény naptár | 90 ԹՎ Ղ |
Thai szoláris naptár | 1184 |
Zsidó naptár | 4401 – 4402 |
Évtizedek: 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek – 670-es évek – 680-as évek – 690-es évek
Évek: 636 – 637 – 638 – 639 – 640 – 641 – 642 – 643 – 644 – 645 – 646
Események
szerkesztésBizánci Birodalom
szerkesztés- Februárban meghal a 65 éves Hérakleiosz császár. Végakaratának megfelelően két fia, a 28 éves III. Kónsztantinosz és féltestvére, a 15 éves Hérakleónasz társuralkodóként követi őt a trónon. Három hónappal később, májusban Kónsztantinosz - állítólag tüdőbajban - meghal. Sokan azonban meg vannak győződve arról, hogy a császárt mostohaanyja (Hérakleónasz anyja), Martina mérgezte meg, aki így régensként a birodalom élére kerül.
- Valentinus hadvezér a főváros melletti Khalkédónba vonul és azt követeli, hogy Kónsztantinosz 10 éves fiát, Kónsztaszt is koronázzák császárrá. A hadsereg támogatását elvesztő Martina kénytelen engedni a követelésnek, de egyúttal két kisebbik fiát, Dávidot és Marinoszt is császárrá, illetve trónörökössé koronázzák. Az év végén Valentinus bevonul Konstantinápolyba, elfogatja Martinát és Hérakleónaszt, majd megcsonkítja (Martinának a nyelvét, fiának az orrát vágatja le, hogy uralkodásra képtelenné váljanak) és Rodoszra száműzi őket. II. Kónsztasz marad az egyedüli uralkodó, Valentinus régenssége mellett.
- A Martinát támogató Pürrhosz pátriárkát lemondatják és Afrikába száműzik. Utóda II. Paulosz.
- Márciusban az Amr ibn al-Ász vezette arabok ostrom alá veszik Alexandriát. A város novemberben kapitulál, hatalmas hadisarcot fizet és tizenegy hónapos fegyverszünetet kötnek, amely alatt a bizánciak kivonulhattak a városból. Egyiptom teljesen a muszlimok kezére kerül.
- Amr ibn al-Ász megalapítja Fusztát városát (Kairó elődjét), ahol berendezi Egyiptom fővárosát és felépítteti az első egyiptomi mecsetet.
Európa
szerkesztés- Meghal Aega, a frank Neustria és Burgundia majordomusa és régense (Nanthild anyakirálynő mellett). Utóda Erchinoald.
- Kihasználva a bizánci belső válságot a Rothari vezette longobárdok elfoglalják Genovát, valamint valamennyi, még bizánci kézen maradt várost a Pó völgyében (többek között Oderzót).
- Meghal I. Arechis, Benevento longobárd hercege. Utóda fia, I. Aiulf.
Kelet-Ázsia
szerkesztésSzületések
szerkesztés- Aszparuh, bolgár kán
Halálozások
szerkesztés- február 11. – Hérakleiosz, bizánci császár
- május 24. – III. Kónsztantinosz, bizánci császár
- november 17. - Dzsomei, japán császár
- I. Arechis, beneventói herceg
- Mu, pekcsei király
- Zajnab bint Dzsash, Mohamed hetedik felesége
Kapcsolódó cikkek
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 641 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A Wikimédia Commons tartalmaz 641 témájú médiaállományokat.