Főmenü megnyitása

A messiás (héberül: מָשִׁיחַ, Mossíaḥ, Māšsîªḥ) héber szó, amely „felkentet” vagy „segítőt” jelent. Ugyanez a szó arabul: المسيح, al-Masīḥ, magyarosan al-Maszíh; arámi nyelven: משיחא, görög fordításban pedig Χριστός, Khrisztosz. (Latinosan Cristus, amely a magyarban a Krisztus formában gyökeresedett meg.)

Tartalomjegyzék

Judaizmus, kereszténységSzerkesztés

Alapvetően nagy jelentőségű a messiás személyének meghatározása a hitvallásban. A zsidók katonai felszabadítót vártak a messiás személyétől. A keresztények viszont utalásokat gyűjtöttek össze a Bibliából, és Jézusra ismertek. Nézetük szerint összesen 330 bibliai hely található, ami a Jézusra utal.[1]

A zsidó vallásban Izrael királyát, Dávid egy leszármazottját, mint Isten fölkentjét jelenti. A messiásvárás az ókori zsidó állam megszűnése óta vált gyakorlattá, azóta a vallásos zsidóság erős reménye, hogy ezt a királyságot Isten helyre fogja állítani. Ez váltotta ki a Makkabeusok sikeres felkelését még a hellén uralom alatt. Mivel az Isten által felkent legnagyobb király Dávid volt, az ő személyéhez és utódaihoz kötődik a messiási várakozás. Illés próféta is a messiás előképe volt. Nem véletlen, hogy az Újszövetségben leírtak szerint találgatják, hogy Jézus Illés-e.[2] A római megszállás alatt sok ál-messiás élt, akiről azt hitték hogy ő a Megváltó. Ilyen volt például Galileai Júdás (akit Josephus Flavius említ) és a felkelést vezető zelóta, Bar Kohba.

A zsidó messiási várakozások a 13. századtól a kabbalista gondolkodásban összpontosultak, majd a sabbateánus mozgalomban összegződtek.[3] A messiást a zsidók ma is várják.

A keresztények Jézust tekintik a megígért messiásnak. Abban a reményben élnek a keresztények, hogy a messiás elhozta az embereknek a megváltást, azzal, hogy egyetlen áldozatot mutatott be Istennek, önmagát.

A BibliábanSzerkesztés

A Messiás ígéreteSzerkesztés

"...az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod” (1Móz 3:15)

A bűnbeesés utána keresztények szerint ez az első hely a Szentírásban, ahol Isten megígéri a Messiást.

Felmerül az elkerülhetetlen szükség: valakinek jönnie kell a Földre. Isten megteremtette az embert és az asszonyt. A bűn megtörtént: egyik a másikra hárítja a bajt, noha mindketten bűnösek voltak, és ebben a nehéz helyzetben ígéri meg Isten azt, hogy küld valakit, aki az asszony magvából való.[...]Isten az asszony magvát tudja használni, a férfit a Szent Szellem erejével helyettesíti. Olyan valakit ígér Isten, aki megtöri a kígyó fejét. Ádám magvából jöttek közül ezt senki nem teheti, aki Ádám magvából való, azt a bűnbeesés mérge szennyezi. Ádám vonalát tehát ki kellett zárnia és újat kellett teremtenie. Így ígérte meg a Messiást, a Szabadítót, a Megváltót.[4]"

Első eljöveteleSzerkesztés

1. Dániel könyve 9.25-ben Dánielnek látomása volt a Szentek Szentje eljöveteléről: "...Jeruzsálem épüljön fel újra, hét hét telik el a Felkent Fejedelemig. Hatvankét hét múlva újra felépül az utca és a fal. Hatvankét hét múlva megölnek egy Fölkentet, (bírói ítélet) nem lesz neki. A várost és a szentélyt elpusztítja egy eljövendő nép és vezér." Ezt évhét próféciának nevezzük[5].

Roger Liebi, Aranyszájú Szent János számításai alapján[6] 69 évhetet a hétéves mózesi évhétnek kell tekinteni, így 483 évet jelent. Dániel könyve megadja a prófécia keletkezésének évét is, a 9.1-ben "a méd Dáriusnak (...) 1. évében". Ez azt jelenti, hogy Kr. e. 536 évben kezdi meg Dárius uralkodását. A hét hétév eltelése Kr. e. 445-re kerül, a Jeruzsálem felépítésének engedély kiadásának éve. Innen vonja le a szerző a 69 évhetet, azaz 483 évet, mely egy évet 360 nappal számolt (v.ö. Jel 11.3 és 12.14). Így 69X7X360 nap múlva, kr. u. 32 jön ki az időszámítási 0 évet nem számítva. Ez pedig megközelítőleg annak az ideje amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe.[7]

2. "Nem múlik el Júdából a fejedelmi bot, sem a vezéri pálca térdei közül; míg eljő Siló, és a népek engednek neki." (1Móz 49.10)

Siló itt a Messiásnak egyik neveként szerepel (v.ö. Johanán, Akiba és Rási rabbi). Békességet jelent. A bot Izrael törzseinek volt egy botja, ami a törzs identitását jelentette. Kr. u. 70-ben azonban összetört a templom lerombolásával.

Születés helyeSzerkesztés

Mikeás Kr. e. 8. században prófétált. Mikeás könyve: "De te, Efrátának Bethleheme, bár kicsiny vagy Júdea ezrei között belőled származik nekem, aki uralkodó az Izraelben; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van."

Dávid fiaSzerkesztés

Jézus, "Mivel a farizeusok együtt voltak, feltette nekik a kérdést: Mit mondatok ti a Messiásról, Kinek a fia? "Dávidé" felelték. "Hogyan nevezheti a Lélek sugallatára Urának, amikor ezt mondja: Így szólt az Úr az én Uramhoz, ülj a jobbomra, míg ellenségeidet lábad alá vetem."- (110 zsoltár) - " Ha Dávid Urának nevezi, hogy lehet a fia?" (Mt 22,41-46). Jézus úgy világít rá az Isten Fia, a Sznetlélek és az Úr egységes kapcsolatára - amit ma a katolikusok Szentháromságnak vallanak -, Hogy emberi természet szerint a Messiás Dávid fia, míg isteni természet szerint az Isten Fia.Úgy válaszol a fariezusoknak, hogy kérdése egyúttal magyarázat is és úgy, hogy nehogy istenkáromlással tudják megvádolni[8].

Ahonnan jönSzerkesztés

Hóseás könyvében találhatjuk: "Egyiptomból hívtam ki az én Fiamat."

A szent családnak menekülnie kellett Egyiptomba. Ott Józsefnek az evangélium szerint látomásban kapja meg az üzenetet a visszatérésre. Itt Isten szól, és megígéri, hogy saját Fiát küldi el.

CsodatételeiSzerkesztés

"...az Isten aki megfizet, Ő jön és megszabadít titeket. Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak, akkor ugrándoz a sánta mint a szarvas, és ujjong a néma nyelve." (Ézs 35.4-6)

Ézsaiás próféta szerint (Kr. e. 740 - 700 körül) Isten maga jön el, és jelei az lesznek, hogy csodás gyógyulások történnek. Pontosan ezeket gyógyította Krisztus is. A zsidó történetíró Flavius is megerősíti ezt:

"Ebben az időben élt Jézus, ez a bölcs ember...ő csodákat művelt és tanította az embereket, akik szívesen hallgatják az igazságot[9]".

2. eljöveteleSzerkesztés

IszlámSzerkesztés

Az iszlámban, különösképp a síita iszlámban mahdínak nevezik a messiásnak tekinthető eszkatologikus személyt.

A művészetbenSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Liebi, 3. oldal
  2. Mt 16, 13-14ː Kinek mondják az emberek az Emberfiát? Ők így feleltekː Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.
  3. Világvallások A-Zs → Messiás, 2009
  4. Dr. Kiss Ferenc igeszolgálatából részletek a "Ti vagytok a Föld sója" c. könyvből
  5. évhétprófécia – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 27.)
  6. Aranyszájú Szent János : Beszédek a zsidók ellen (Vattamány Gyula) Wesley János Lelkészképző Főiskola ISBN 963-86535-5-8
  7. Roger Liebi: Beteljesedett prófécia, Messiási prófécia - annak beteljesedése és történeti valódisága. Primo kiadó 7-11 oldal ó
  8. index_write. vincescsalad.hu. (Hozzáférés: 2018. június 5.)
  9. Flavius, Zsidók története: XVIII. 3. 3., 397. oldal

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés