Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége
A Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (francia: Communauté économique des États de l'Afrique de l'Ouest; CEDEAO; angol: ECOWAS) egy regionális politikai és gazdasági unió Nyugat-Afrikában, amely 2023-ban tizenöt országból áll. Békefenntartó szervezetként is szolgál, a tagállamok időnként közös katonai erőket küldenek a térség tagállamaiba, amikor valahol politikai instabilitás és nyugtalanság alakul ki.[1][2]
| Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége | |
| Fájl:O ecowas.gif | |
 | |
 | |
Jelenlegi tagok Felfüggesztett tagok | |
| Alapítva | 1975. május 28. |
| Székhely | Abuja ( é. sz. 9° 02′ 31″, k. h. 7° 31′ 30″) |
| Vezető | Bola Tinubu |
| é. sz. 9° 02′ 31″, k. h. 7° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 9° 02′ 31″, k. h. 7° 31′ 30″ | |
| A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége témájú médiaállományokat. | |
Előzmények szerkesztés
Az egyesülés előfutára a francia Nyugat-Afrika gyarmatának felbomlása után a Nyugat-afrikai Vámunió (Union Douanière de l'Afrique de l'Ouest; UDAO) volt, amelyet 1959. június 9-én hoztak létre. 1966-ban az UDAO a Nyugat-Afrikai Államok Vámuniója ( Union Douanière des États de l'Afrique de l'Ouest ; UDEAO) átfogó szervezetté alakult. Az UDEAO 1970. május 21-i bamakói csúcstalálkozóján ezt formálisan feloszlatták, de 1973-ban ismét elhatározták egy nyugat-afrikai gazdasági közösség (Communauté Economique de l'Afrique de l'Ouest; CEAO) megalapítását.[3]
A Nyugat-Afrikai Gazdasági Közösséget 1975. május 28-án alapították a Lagosi Szerződés aláírásával, és 1976-ban lépett hatályba. 1978-ban megnemtámadási jegyzőkönyv, 1981. május 29-én pedig az ECOWAS Monitoring Group (ECOMOG) megállapodása jött létre a közös védelemről.
Az 1993. július 24-én a Cotonouban megkötött, felülvizsgált szerződés hivatalosan felváltotta a Lagosi Szerződést, és új jogalapra helyezte az ECOWAS-t. Az egyesülés célja a gazdasági integráció kiterjesztése. Az idők folyamán újabb célok is felkerültek, pl. a fokozatos politikai integráció, amely egy közös nyugat-afrikai bíróság és egy közös nyugat-afrikai parlament létrehozásában 2001-ben történt meg.
Az ún. eco, mint közös nyugat-afrikai valuta legutóbb elhatározott bevezetését 2004 után 2009-re halasztották, majd később újra halasztották, 2020-ra,[4] majd 2027-re.[5]
Szervek és intézmények szerkesztés
- ECOWAS-bizottság ( The ECOWAS Commission), amelyet 1977 és 2006 között Végrehajtó Tanácsnak neveztek, Abujában (Nigéria) székel [6]
- ECOWAS parlament ( The ECOWAS Parliament ), Abujában, Nigériában [7]
- A Közösségi Bíróság Abujában, Nigériában [8]
- EBID Fejlesztési bank (ECOWAS Bank for Investment and Development), székhelye Loméban ( Togo ) [9]
- Nyugat-afrikai Egészségügyi Szervezet Bobo-Dioulassóban ( Burkina Faso ) [10]
- A nyugat-afrikai pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni többoldalú csoport ( The Inter-Governmental Action Group against Money Laundering and Terrorism Financing in West Africa ) székhelye Dakarban ( Szenegál ) [11]
Tagállamok szerkesztés
Az ECOWAS a 2020-as évek elején tizenöt államból áll:
Benin,
Burkina Faso (2022. január 28-án a katonai puccs miatt felfüggesztették a tagságát),
Gambia,
Ghána,
Guinea (2021. szeptember 8-án a katonai puccs miatt felfüggesztették a tagságát),
Bissau-Guinea,
Elefántcsontpart,
Zöld-foki Köztársaság,
Libéria ,
Mali (2021. május 30.-i katonai puccs miatt felfüggesztették a tagságot),
Niger (katonai puccs)
Nigéria,
Szenegál,
Sierra Leone,
Togo.
| Ország | Terület [12] (km2) |
Népesség [13] (ezer fő) |
GDP (nominális)[14] (millió USD)</br> GDP (nominális)[15] (millió USD) |
GDP (PPP)[16] (millió nemz. $)</br> GDP (PPP)[16] (millió nemz. $) |
Valuta | Hivatalos nyelv |
|---|---|---|---|---|---|---|
 Zöld-foki Köztársaság
|
4 033 | 521 | 1 603 | 3 413 | escudo | portugál |
 Gambia
|
11 295 | 1 991 | 939 | 3 344 | dalasi | angol |
 Guinea
|
245 857 | 12 609 | 6 699 | 15 244 | frank | Francia |
 Bissau-Guinea
|
36 125 | 1 844 | 1 057 | 2 685 | CFA frank | portugál |
 Libéria
|
111 369 | 4 503 | 2 053 | 3 762 | dollár | angol |
 Mali
|
1 240 192 | 17 600 | 12 747 | 35 695 | CFA frank | Francia |
 Szenegál
|
196 712 | 15 129 | 13 610 | 36 625 | CFA frank | Francia |
 Sierra Leone
|
72 300 | 6 453 | 4 215 | 10 127 | Leone | angol |
| ECOWAS A zóna összesen | 1 917 883 | 60 550 | 42 923 | 110 895 | — | |
| Ország | Terület [17] (km2) |
Népesség [18] (ezer fő) |
GDP (nominális)[15] (millió USD)</br> GDP (nominal)[15] (millió USD) |
GDP (PPP)[16] (millió nemz. $)</br> GDP (PPP)[16] (millió nemz. $) |
Valuta | Hivatalos nyelv |
|---|---|---|---|---|---|---|
 Benin
|
114 763 | 10 880 | 8 291 | 22 377 | CFA frank | Francia |
 Burkina Faso
|
272 967 | 18 106 | 10 678 | 30 708 | CFA frank | Francia |
 Ghána
|
238 533 | 27 410 | 37 543 | 115 409 | cedi | angol |
 Elefántcsontpart
|
322 463 | 22 702 | 31 759 | 79 766 | CFA frank | Francia |
 Niger
|
1 267 000 | 19 899 | 7 143 | 19 013 | CFA frank | Francia |
 Nigéria
|
923 768 | 211 400 | 481 066 | 1 093 921 | Naira | angol |
 Togo
|
56 785 | 7 305 | 4 088 | 10 667 | CFA frank | Francia |
| ECOWAS B zóna összesen | 3 196 279 | 277 502 | 580 568 | 1 371 861 | — | |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Adeyemi, Segun. „West African Leaders Agree on Deployment to Liberia”, Jane's Defence Weekly , 2003. augusztus 6.
- ↑ „The 5 previous West African military interventions”, Yahoo News, 2017. január 20.. [2020. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ Die Wirtschaftsgemeinschaft westafrikanischer Staaten (ECOWAS) – ein neuer Integrationsversuch, Autor: Rolf Langhammer in: Europa-Archiv, 5/1976, Seite 163
- ↑ Afrikában új közös pénzt vezetnek be. Magyar Nemzet
- ↑ ECOWAS to launch single currency by 2027 - The Point (amerikai angol nyelven). thepoint.gm. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
- ↑ ECOWAS Commission Archiválva 2022. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (offizielle Website), abgerufen am 10. Januar 2022 (angolul).
- ↑ ECOWAS Parliament (offizielle Website), abgerufen am 10. Januar 2022 (angolul).
- ↑ The Community Court of Justice. Offizielle Website. Abgerufen am 5. Dezember 2016.
- ↑ ECOWAS Bank for Investment and Development. Offizielle Website. Abgerufen am 5. Dezember 2016.
- ↑ West African Health Organisation. Offizielle Website. Archiválva 2017. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Abgerufen am 5. Dezember 2016. (angolul)
- ↑ Offizielle Seite der GIABA. Abgerufen am 31. August 2017.
- ↑ Demographic Yearbook – Population by sex, annual rate of population increase, surface area and density pp. 1–2. United Nations Statistics Division, 2012 [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ Population 2015. World Bank, 2016. december 16. [2017. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ Gross domestic product 2015. Világbank, 2016. december 16. [2016. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ a b c Gross domestic product 2015. World Bank, 2016. december 16. [2016. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ a b c d Gross domestic product 2015, PPP. World Bank, 2016. december 16. [2016. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ Demographic Yearbook – Population by sex, annual rate of population increase, surface area and density pp. 1–2. United Nations Statistics Division, 2012 [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ Population 2015. World Bank, 2016. december 16. [2017. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)"Population 2015" (PDF).