Guineai-öböl
A Guineai-öböl az Atlanti-óceán azon része, ahol a Nyugat-Afrika déli partjának nyugat–kelet irányú, kevéssé tagolt partvonala délnek kanyarodik. A szó szigorúan vett földrajzi értelmében nem is öböl, mert nincs „szája”, azaz olyan szűkülete, ahol a part(fok) védené az öböl belső részét a széltől és a hullámoktól.
| Guineai-öböl | |
 | |
| Országok |  Libéria Elefántcsontpart Ghána Togo Benin Nigéria Kamerun Egyenlítői-Guinea Gabon São Tomé és Príncipe |
| Hely | az Atlanti-óceán keleti része, Afrikától délnyugatra |
| Elhelyezkedése | |
 Guineai-öböl
Pozíció Afrika térképén
| |
 é. sz. 1°, k. h. 4°1.000000°N 4.000000°EKoordináták: é. sz. 1°, k. h. 4°1.000000°N 4.000000°E | |
.jpg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Guineai-öböl témájú médiaállományokat. | |
Két, egyenként is nagy, széles szájú beöblösödése:
- északnak a Benin-öböl — ennek középvonalában húzódik Kamerun és Nigéria határa,
- északkeletnek a Biafra-öböl (Bonny-öböl) — ennek középvonalában húzódik a Kamerun-vonal.
A két öblöt a Niger deltája választja el egymástól.
Itt metszi az Egyenlítő a greenwichi délkört.
Nevének eredete
szerkesztésNevét Afrika partjainak korábbi nevéből kapta: Nyugat-Afrika déli partvidéke Felső-Guinea, Dél-Afrika nyugati partja pedig Alsó-Guinea néven volt ismert. A nevet ma is őrzi három itteni ország neve: Guinea, Bissau-Guinea és Egyenlítői-Guinea.
Folyói
szerkesztésAz öbölbe folyik többek között a Volta és a Niger. A Niger által lerakott szerves üledékből az évmilliók során kőolaj képződött.[1] Doualától délre torkollik az óceánba a Sanaga.[2]
Szigetei
szerkesztésFontosabb szigetei:
- Bioko (korábban: Fernando Poó),
- Annobón (újabban: Pagalú)
a Kamerun-vonal kialudt tűzhányóinak csúcsai.
Kikötői
szerkesztésLegnagyobb kameruni kikötője a Biafra-öböl partján fekvő Douala; medencéjének vízmélysége 7–8 m. Konténerrészlege az 1970-es évek végén épült.
Említendő még:
- Tiko a Benin-öböl és a Biafra-öböl között, 6–7 m vízmélységgel,
- Victoria kőolajkikötő Tikótól 20 km-re, 9–17 m vízmélységgel.
- Kribi (délen).[2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ de Oliveira, Ricardo Soares. Oil and politics in the Gulf of Guinea (angol nyelven). Columbia University Press, 1. o. (2007). Hozzáférés ideje: 2012. március 22.
- ↑ a b Tengerek földrajza
Források
szerkesztés- Gulf of Guinea (angol nyelven). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2012. március 22.)
- ↑ Tengerek földrajza: Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. 480 p.
További információk
szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Guineai-öböl témájú kategóriát.
