A geopolitika olyan politika, amely az állam társadalmi, gazdasági viszonyait és fejlődését, nemzetközi kapcsolatait és külpolitikai törekvéseit elsősorban a földrajzi feltételekre vezeti vissza, ezeknek döntő jelentőséget tulajdonít,[1] a földrajzi helyzethez és tényezőkhöz kapcsolódó politikai hatalomra összpontosít.

Hozzá kapcsolódik a politikai földrajz tudománya.[2]

Szerkesztés

A geopolitika objektív szükségszerűségnek tekintette, hogy hogy az egyes országokat természetes határok válasszák el egymástól (meghatározott folyók, hegységek) és az "uralkodó népnek" joga van saját természetes határáig terjeszkednie, s ennek érdekében más népeket leigáznia.[3] A II. világháború előtt és alatt előszeretettel támaszkodtak erre az elméletre a náci ideológia hívei. A geopolitika jegyében született meg a nagytér-gazdaság elmélete, amely a nácizmus hivatalos gazdasági elmélete lett.[4]

Az irányzatai sokat köszönhettek Friedrich Ratzel német geográfus munkásságának, aki az államot térben létező organizmusként fogta fel. Egyik legismertebb képviselője Halford Mackinder (1861-1947) brit földrajztudós volt, aki azt állította, hogy a világtörténelem eseményeinek hátterében a szárazföldi és tengeri hatalom vetélkedése áll. Eurázsia központját – amelyet tengelyterületnek nevezett – a világhatalom tengelyének tartotta. Mackinder világnézetét számos módosítással sokan próbálták a II. világháborút követően kialakult két szuperhatalom (USA, Szovjetunió) viszonyára alkalmazni.[2]

EtimológiaSzerkesztés

Összetett szó, amely a görög γῆ – (föld) és πολιτική – politika szavakból származik.

A nemzetközi kifejezés először Gottfried Wilhelm Leibniz 1679-es kiadatlan kéziratában jelent meg,[5][6] de ezután még sokáig nem terjedt el, majd a 19. századvégi svéd politológus, Rudolf Kjellén népszerűsítette, de csak az 1930-as években terjedt el ez a fogalom.[7]

További információkSzerkesztés

  • Geopolitikai szöveggyűjtemény; szerk. Csizmadia Sándor, Molnár Gusztáv, Pataki Gábor Zsolt; SVKI, Bp., 1999
  • Zbigniew Brzezinski: A nagy sakktábla. Amerika világelsősége és geostratégiai feladatai; ford. Hruby József; Európa, Bp., 1999 ISBN 9789630765336
  • Nagy László: Egy új világrend felé; ZMNE SVKK, Bp., 2004 (Védelmi tanulmányok)
  • Bárdos-Féltoronyi Miklós: Bevezetés a geopolitikába; L'Harmattan, Bp., 2006 (Geopolitika)
  • Geopolitika és biztonság; szerk. Gazdag Ferenc, ford. Bazsó Márton et al.; Zrínyi, Bp., 2006 (Biztonság a XXI. században)
  • Nagy Miklós Mihály: Kis magyar hadelmélet. Hadügy, hadelmélet, földrajz és geopolitika kapcsolata; Zrínyi, Bp., 2006
  • Hubai József: Geopolitika, geostratégia. Távoktatási tankönyv; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2009
  • Galló Béla: Az újkapitalizmus régi világa. Biztonság, geopolitika és nemzeti mozgástér a globalizáció korában; Napvilág, Bp., 2010 (20 év után)
  • Garaczi Imre: Identitás és stratégia; Stratégiakutató Intézet, Bp., 2010
  • Az átalakuló világrend küszöbén; szerk. Grünhut Zoltán, Vörös Zoltán; Publikon, Pécs, 2013 (Geologica könyvek)
  • Regionális biztonsági tanulmányok; szerk. Háda Béla, Tálas Péter; Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézet, Bp., 2014
  • George Friedman: Gyulladáspontok. A kialakulóban lévő válság Európában; ford. Melis Pálma; New Wave Media, Bp., 2015
  • George Friedman: A következő évtized. Birodalom és köztársaság egy változó világban; ford. Kodaj Bálint; New Wave Media Kft., Bp., 2015
  • Henry Kissinger: Világrend; ford. Kállai Tibor, Pataky Éva; Antall József Tudásközpont, Bp., 2015
  • Európa-politológia. Tagállamok Európái; szerk. Marján Attila; NKE Szolgáltató Kft., Bp., 2015
  • Bárdos-Féltoronyi Miklós: A nagyhatalmak harca Eurázsiában. Geopolitikai esettanulmányok; L'Harmattan, Bp., 2015
  • Csizmadia Norbert: Geopillanat. A 21. század megismerésének térképe; L'Harmattan, Bp., 2016
  • Globalizáció, regionalizáció és nemzetállamiság. Tanulmányok a nemzetközi kapcsolatok és az újkori történelem tárgyköréből; szerk. Simon János; L'Harmattan, Bp., 2016
  • Mediterráneum: múlt, jelen, jövő; szerk. Vogel Dávid, Mező András; Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, Bp., 2016
  • A virtuális tér geopolitikája. Tanulmánykötet; szerk. Pintér István; Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány, Bp., 2016 (Műhelymunkák)
  • Fricz Tamás: Demokrácia és geopolitika. Közép-Európa politikai rendszerei; CEPoliti, Bp., 2017
  • Parag Khanna: Konnektográfia. A globális civilizáció jövőjének feltérképezése; ford. Palik Júlia; HVG Könyvek, Bp., 2017
  • Geopolitikai stratégiák Közép-Európában. Nemzetközi tudományos konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. Sopron, 2017. november 9. Programfüzet és előadáskivonatok; szerk. Resperger Richárd; Soproni Egyetemi, Sopron, 2017
  • Sophia Kalantzakos: Kína és a ritkaföldfémek geopolitikája; ford. Gábris Judit, Milán Endre; Pallas Athéné, Bp., 2018
  • Szilágyi István: A geopolitika elmélete; Pallas Athéné, Bp., 2018    
  • Böröcz József: Az EU és a világ. Kritikai elemzés; ford. Berényi Gábor; Kalligram, Bp., 2018
  • Abishur Prakash: Új geopolitika. A világ jövője technológia, I-II. kötet; ford. Berki Éva; Pallas Athéné, Bp., 2018
  • Zhouying Jin: Az emberiség jövője. Globális civilizáció és Kína megújulása; ford. Lukács Tibor; Pallas Athéné, Bp., 2019
  • Rein Müllerson: Egy új rend hajnala. Geopolitika és az ideológiák összecsapása; ford. Berényi Gábor; Gondolat, Bp., 2019 (Oikumené könyvek)
  • Robert D. Kaplan: A földrajz bosszúja. Mit üzennek a térképek a ránk váró konfliktusokról és arról, hogyan küzdjünk a sors ellenében; ford. Albert Dénes; Antall József Tudásközpont, Bp., 2019
  • Csizmadia Norbert: Geofúzió. Miért fontos a földrajz a 21. század gazdasági és geopolitikai világában?; Budapest : Pallas Athéné, Bp., 2020
  • Ázsia mozgó határai; szerk. Gulyás Csenge, Szilágyi Zsolt, Szivák Júlia; Typotex, Bp., 2021 (Pázmány nemzetközi tanulmányok)
  • Richard McGregor: Ázsia a világban. Harc a globális dominanciáért; ford. Lázár Júlia; Gondolat, Bp., 2020 (Oikumené könyvek)
  • Amaël Cattaruzza: A digitális adatok geopolitikája. Hatalom és konfliktusok a big data korában; ford. Kazanlár Szilvia; Pallas Athéné, Bp., 2020
  • Tim Marshall: A földrajz fogságában. Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról; ford. Makovecz Benjamin, Zsuppán András; 2. frissített, bőv. kiad.; Park, Bp., 2020
  • A. Wess Mitchell: A Habsburg Birodalom nagystratégiája; ford. Ledó Anna; Antall József Tudásközpont, Bp., 2020
  • Rakonczai János: Elfogyasztott jövőnk? Globális környezeti és geopolitikai kihívásaink; BCE, Bp., 2021 (Corvinus geographia, geopolitica, geoeconomia)
  • Világgazdasági körkép. Geopolitika, geoökonómia; szerk. François Bost et al., ford. Beták Patrícia, Varga Emese; Pallas Athéné, Bp., 2021
  • Legitim geopolitika. Tanulmányok a klasszikus német geopolitikáról; tan. Dövényi Zoltán, Nagy Miklós Mihály, Perényi Bálint; Pallas Athéné, Bp., 2021

JegyzetekSzerkesztés

  1. Politikai kisszótár. Kossuth [1986.] 
  2. a b Bogdanor, Vernon. Politikatudományi Enciklopédia (2001.) 
  3. Akadémiai Kiadó. Új Magyar Lexikon (1962.) 
  4. Timóth Ferenc: A weimari demokrácia és a hitleri birodalom rövid története (Z-könyvek). ezredveg.vasaros.com. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
  5. Florian Louis, Les grands théoriciens de la géopolitique, Paris, Puf, 2014, p. 13.
  6. André Robinet, L'il a été: destin et liberté. Paris : J. Vrin, 2006, p. 115.
  7. Ferenc, Mező: A geopolitika formaváltozásai (hu-HU nyelven). Polgári Szemle. (Hozzáférés: 2021. november 7.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Geopolitics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.