Ívás

Az ívás (vagy halívás) a halak közösülése, amely általában a víz közvetítésével történik olyformán, hogy a nőstény petéit a vízbe ereszti, az utána úszó hím pedig a petékre fecskendezi a termékenyítő folyadékot.[1]

Az ívási időszak szerkesztés

Az ívás rendesen tavasszal történik, ritkábban nyáron s még ritkábban télen. Tartama igen különböző, sokszor hetekig is eltart.

Az ívóhely szerkesztés

Az ívóhely az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak a szaporodáshoz[2] A legtöbb hal az ívás végzésére alkalmas ívóhelyeket keres fel s ez okból kisebb nagyobb vándorutat tesz meg. A halak ilyen alkalommal nagyobb csoportokba verődnek össze. Számos tengeri hal az ívás idején a folyamokba húzódik fel. A halak ilyenkor hatalmas távolságokat úsznak keresztül. A lazacok a tengerből a folyók forrásvidékéig hatolnak fel és pl. a nagy oroszországi folyamokban ilyen módon sok ezer-kilométeres utakat tesznek meg. Az angolna viszont fordítva, az európai folyókból az Atlanti-óceán túlsó felére vonul ívni. Az ilyen vándorút természetesen hónapokig tart és a kifejtett átlagos sebesség nem valami nagy, az angolnáé pl. 13 km naponta.[3]

Források szerkesztés

  • A Pallas nagy lexikona (a Halívás címszó)
  • 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről
  • Brehm: Az állatok világa

Jegyzetek szerkesztés