Főmenü megnyitása

Zambia dél-afrikai állam. Az ország neve a Zambézi folyótól származik, régebbi neve Észak-Rhodesia volt.

Zambiai Köztársaság
Republic of Zambia
Zambia zászlaja
Zambia zászlaja
Zambia címere
Zambia címere
Nemzeti mottó: Egy Zambia, Egy Nemzet.
Nemzeti himnusz: Stand and Sing of Zambia, Proud and Free.
LocationZambia.svg

Fővárosa Lusaka
d. sz. 15° 25′, k. h. 28° 16′
Államforma elnöki köztársaság
Vezetők
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek bemba, kaonda, lozi, további 70 törzsi nyelv
Függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1964. október 24.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint 17 094 130 fő (2017)[1]
Rangsorban70
Becsült15 023 315 fő (2014. június)
Rangsorban70
Népsűrűség17,2 fő/km²
GDP2012
Összes23 967 millió USD (126)
Egy főre jutó1721 USD
HDI (2011) 0,430 (164) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület752 614 km²
Rangsorban 38
Víz1%
IdőzónaCAT (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Zambiai kwacha (ZMK)
Nemzetközi gépkocsijel Z
Hívószám 260
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 911
  • 112
  • 991
  • 992
  • 993
Internet TLD.zm
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
Közlekedés iránya bal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zambiai Köztársaság témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Fekvése, határaiSzerkesztés

A tengerpart nélküli dél-afrikai ország. Északról a Kongói Demokratikus Köztársaság és Tanzánia, keletről Malawi és Mozambik, délről Zimbabwe, Botswana és Namíbia, nyugatról Angola határolja. Déli határfolyója a Zambézi.

FöldrajzSzerkesztés

DomborzatSzerkesztés

 
Zambia domborzati térképe

Az ország jelentős részét az Afrikai-pajzs ősi kőzetein kialakult 1000-1500 méter magas fennsíkok (Katanga-, Zambézi- és Lunda-fennsík) foglalják el. Közöttük a folyók mély árkokban folynak. A fennsíkokból kiemelkedő szigethegyek és szigethegységek közül legnagyobb a Muchinga-hegység (Mabyoula, 1848 m). A fennsíkok délkeleten a Zambézi árkára szakadnak le, délnyugaton a Kalahári-medence síkságába simulnak.

VízrajzSzerkesztés

Az ország legnagyobb része a Zambézi folyó vízgyűjtőjéhez tartozik. A Zambézi az Indiai-óceánba ömlik. Az állam területének durván negyede a Kongó vízgyűjtő területe. A Kongó legdélibb forrásai Zambiában találhatók.

Zambia nagy kiterjedésű síkságain több kisebb-nagyobb árterület alakult ki. Egy-egy ilyen árterület európai szemmel hatalmas, és víz alatt áll az esős évszak nagy részében és a száraz évszak kezdetén. Ehhez a rendszeres elárasztáshoz alkalmazkodott a helyi élővilág és az ott élő emberek életmódja is.

ÉghajlatSzerkesztés

A terület legnagyobb részén két fő évszak van: az esős nyáron, vagyis általában novembertől áprilisig és a száraz évszak az év többi részében. A száraz évszak maga is két szakaszra oszlik: a hűvös száraz évszak májustól augusztusig tart, a forró pedig szeptember és október hónapokban. Legkellemesebb a hűvös száraz évszak időjárása. Hideg ekkor sincs.

A csapadék délnyugaton, a Kalahári-sivatag közelében a legkevesebb. Száraz a Zambézi egész völgye. Az ország többi részén elég a csapadék erdők életéhez.

Állat- és növényvilág, környezetvédelemSzerkesztés

Nemzeti parkokSzerkesztés

Zambia híres nemzeti parkjairól.

A nemzeti parkok angol neveik[2] alapján:

  • Blue Lagoon Nemzeti Park
  • Isangano Nemzeti Park
  • Kafue Nemzeti Park
  • Kasanka Nemzeti Park
  • Lavushi Manda Nemzeti Park
  • Liuwa Plain Nemzeti Park
  • Lochinvar Nemzeti Park
  • Lower Zambezi Nemzeti Park
  • Luambe Nemzeti Park
  • Lukusuzi Nemzeti Park
  • Lusenga Plain Nemzeti Park
  • Mosi-oa-Tunya Nemzeti Park (Viktória-vízesés)
  • Mweru Wantipa Nemzeti Park
  • North Luangwa Nemzeti Park
  • Nsumbu (Sumbu) Nemzeti Park
  • Nyika Plateau Nemzeti Park
  • Sioma Ngwezi Nemzeti Park
  • South Luangwa Nemzeti Park
  • West Lunga Nemzeti Park

Természeti világörökségSzerkesztés

Zimbabwéval közös természeti világörökség a Viktória-vízesés a két állam határán.

TörténelemSzerkesztés

Zambia területe az őskor óta lakott, az országban élő népek elődei azonban csak a 16-17. században foglalták el a vidéket. Északi részét 1750 körül a Lunda Birodalom igázta le, ugyanekkor alakult meg a Felső-Zambézi mentén a Barotsze Királyság. Az első európaiak, a portugálok és az angolok a 18. század végén jelentek meg. A portugálokat megelőzve, a David Livingstone által bejárt terület a helyi törzsfőnökökkel valő szerződések révén a Brit Dél-afrikai Társaság birtokába került. Észak-Rhodesia néven 1924-ben lett önálló brit gyarmat. A második világháború után megerősödtek az afrikaiak politikai mozgalmai. 1953-ban hozták létre Észak- és Dél-Rhodesia és Nyaszaföld gyarmatokból a Rhodesia és Nyaszaföld Államszövetséget. Az államszövetség 1963. december 31-én felbomlott, majd Észak-Rhodesia kilenc hónapos belső önkormányzat után, 1964. október 24-én elnyerte állami függetlenségét Zambia néven.

A függetlenség a számottevő ásványkincs súlyos gondokat okozott Zambiában. Túl kevés volt a képzett zambiai a kormányzat működtetéséhez. A gazdaság is nagymértékben függött a külföldiek szakértelmétől. Három szomszédos ország: Angola, Mozambik és Dél-Rhodézia gyarmati uralom alatt állt. Dél-Rhodézia fehér kormánya 1965 novemberében egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Zambiának közös határa volt Délnyugat-Afrikával (Namíbia), amelyet ekkor a Dél-afrikai Köztársaság igazgatott. A zambiaiak az antikolonialista, a fehérek uralma ellen harcoló erőkkel szimpatizáltak, különösen Dél-Rhodéziában (amely akkor a Rhodézia nevet viselte). A következő évtizedekben aktívan támogatták Angolában az UNITA mozgalmat, a Zimbabwei Afrikai Népi Uniót (ZAPU), Dél-Afrikában az Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC) és Délnyugat-Afrika Népeinek Szervezetét (SWAPO).

Rhodéziával való konfliktus következtében lezárták a határt 1973-ban, ami súlyos gondokat okozott a nemzetközi szállításokban és az áramellátásban. Kínai segítséggel vasút épült Dar es Salaam tanzániai kikötőbe. Ez csökkentette Zambia függőségét a Dél-Afrikába és a nyugati irányba, Angolán át vezető vasútvonalaktól. A vasút elkészültéig Zambia importjának és létfontosságú rézexportjának fő ütőere a TanZam út volt, amely Zambiából Tanzánia kikötővárosaiba vezetett. Olajvezeték is épült Dar es Salaamból Zambiába. Az 1970-es évek végén Mozambik és Angola függetlenné vált Portugáliától. Zimbabwe 1979-ben lett független. Mindez nem oldotta meg Zambia gondjait. A korábbi portugál gyarmatokon kitört polgárháborúk menekültek terhét zúdították Zambia nyakába és folytatódtak szállítási problémái. A Benguela vasút, amely nyugatra vezetett Angolán át, az 1970-es évek végétől lezárult a zambiai szállítmányok előtt. Zambia erőteljesen támogatta az ANC-t, amelynek külföldi székhelye Lusakában volt. Ez biztonsági problémákat okozott, mert Dél-Afrika az ANC létesítményeit Zambiában is támadta.

Az 1970-es évek közepén Zambia fő exportcikkének, a réznek az ára esett a világpiacon. Ez jelentősen nehezítette Zambia helyzetét, mert a szállítási költségek aránya megnőtt, bevételei csökkentek. Belső és külső hitelezőkhöz fordult segítségért, de mivel a réz ára tartósan alacsony maradt, egyre nehezebbé vált a hitelek törlesztése. Az 1990-es évek közepén a hitelfelvételek korlátozása ellenére Zambia egy főre eső adóssága a világon a legmagasabbak közé tartozott.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

Alkotmány, államformaSzerkesztés

A mai alkotmányt 1973. augusztus 25-én fogadták el. Az országban bevezették az egypártrendszert és ezután egy diktatórikus időszak következett. Az új alkotmányban egykamarás parlament szerepelt és az ország irányítását a Központi Bizottságban ülő United National Independence Party (UNIP) tagja végezték. Az UNIP monopolhelyzete elleni növekvő elégedetlenség 1990-ben a Movement for Multiparty Democracy (Mozgalom a Többpárti Demokráciáért - MMD) megszületéséhez vezetett. Az 1991-es elnökválasztáson Frederick Chiluba elsöprő sikert aratott Kaunda felett a szavazatok 81%-ának megszerzésével. A földcsuszamlásszerű győzelem betetőzéseképpen az MMD 125 helyet szerzett meg a 150 parlamenti helyből. A keleti tartományban az UNIP győzedelmeskedett 19 helyet szerezve meg.

1996-ban Chilubát az első elnöki terminusa végén ismét elnökké választották. A választásokon az MMD 131 helyet szerzett meg, miután a Kaunda által vezetett UNIP bojkottálta a választást, tiltakozva az ellen, hogy vezetőjük nem vehetett részt az elnökségért folyó harcban, és azzal vádolta a kormánypártot, hogy a választás eredménye előre eldöntött volt. Ennek ellenére a választás nyugodtan zajlott le.

2001-ben Chiluba támogatói kampányba kezdtek az alkotmánymódosításért, hogy Chilubát harmadszor is elnöknek jelölhessék. A polgári és ellenzéki tiltakozás elérte, hogy Chiluba visszalépett a harmadszori elnökjelöltségtől. Csekély szavazattöbbséggel Levy Mwanawasa nyerte a választást az MMD-nek. 2008. augusztusában bekövetkezett halála után Rupiah Banda, zambiai alelnök követte őt az elnöki pozícióban.

A végrehajtó hatalom a megválasztott elnök által vezetett kormány kezében van. Az elnököt ötéves időszakra választják, egyszeri újraválasztási lehetőséggel.

A törvényhozó hatalmat az egykamarás Zambiai Nemzetgyűlés gyakorolja. A jelenlegi Nemzetgyűlés a 2001. december 27-i választásokat követően alakult meg. Tagjainak száma 158. 150 tagot közvetlenül választanak meg a választókerületekben, 8 helyre az elnök jelöl ki képviselőt. A Nemzetgyűlés tagjai ötéves terminusban dolgoznak.

 
A Legfelsőbb Bíróság épülete Lusakában

Nemzetközi tagságaSzerkesztés

Brit nemzetközösség, ENSZ, Afrikai Unió.

ElnökökSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

 
Utcakép, Lusaka

Az országot kilenc tartomány alkotja:

 
  1. Központi
  2. Copperbelt
  3. Keleti
  4. Luapula
  5. Lusaka
  6. Északi
  7. Északnyugati
  8. Déli
  9. Nyugati

Politikai pártokSzerkesztés

Politikai pártok angol neveik alapján (nyitható szakasz) >>>>>>>>>>>
  • All People's Congress
  • Forum for Democracy and Development
  • Heritage Party
  • Movement for Multiparty Democracy
  • New Congress Party
  • National Democratic Focus
  • National Democratic Front
  • National Leadership for Development
  • New Generation Party
  • Overseers of Justice and Chronicles
  • Patriotic Front
  • Reform Party
  • Das Wahlbündnis United Democratic Alliance
  • United Nationalist Party
  • United National Independence Party
  • United Party for National Development
  • Zambia Alliance for Progress

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Képek

Általános adatokSzerkesztés

  • Lakosság: 15 023 315 (2014)
  • Népsűrűség: 14,67 fő/km²
  • Népességnövekedés: 2,93% (2017)
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 51,1 év; nők 54,4 év (2017)[3]

Legnépesebb településekSzerkesztés

Etnikai összetétel, nyelvi és vallási megoszlásSzerkesztés

73 népcsoport lakja az országot. A legnagyobbak: bemba 36%, malavi 18%, tonga 15%, északnyugati törzsek 10%, barotsze 8%, mambve 5%, tumbuka 5%, egyéb (fehér) 3%.

Vallások: protestáns 36%, római katolikus 27%, ősi vallások hívei 27%, afrikai keresztény 9%, egyéb 1%.

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

 
Az egy főre jutó GDP Zambiában (zöld vonal) és a környező országokban
Képek

Zambia volt a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága a 2015 előtti tíz évben, a GDP növekedése átlagosan mintegy 6,7% volt évente, de a réz (fő exportcikke) világpiaci ára zuhanni kezdett, ami visszafogta a gazdasági fejlődését.

Annak ellenére, hogy a közelmúltban erős gazdasági növekedést ért el, továbbra is súlyos mértékű a vidéki szegénység, a munkanélküliség magas szintje jellemzi, továbbá a magas születési arány és viszonylag magas HIV/AIDS betegségi ráta.[4]

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

  • Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés

A termőföldeken főként kukoricát, dohányt, és gyapotot termesztenek, a legelőkön szarvasmarhát tartanak.

  • Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar

Gazdaságának alapja a rézbányászat-, feldolgozás- és export (a kivitel 90%-a), illetve a cink, kobalt és ólom kitermelése.

KülkereskedelemSzerkesztés

  • Export 2015-ben[4]
    • Főbb partnerek: Kína 25,5%, Kongói Demokratikus Köztársaság 13%, Dél-Afrika 6,4%, Dél-Korea 4,9%, India 4,3%
    • Főbb áruk: réz, kobalt, villanyáram; dohány, virág, pamut
  • Import 2015-ben[4]
    • Főbb partnerek: Dél-Afrika 34,5%, Kongói Demokratikus Köztársaság 18,2%, Kenya 9,7%, Kína 7,3%, India 4,4%
    • Főbb áruk: gépek, berendezések, kőolajtermékek, műtrágya, élelmiszer, ruházat

KözlekedésSzerkesztés

Szárazföldi közlekedésSzerkesztés

  • Közutak hossza: 66 781 km
  • Vasútvonalak hossza: 2173 km

Vízi közlekedésSzerkesztés

  • Kikötők száma: 1

Légi közlekedésSzerkesztés

  • Repülőterek száma: 11

KultúraSzerkesztés

MédiaSzerkesztés

SportéleteSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Zambia témájú médiaállományokat.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Világbank-adatbázis. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Archivált másolat. [2010. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  3. CIA - The World Factbok
  4. a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/za.html