Főmenü megnyitása

A Malawi Köztársaság (csicseva nyelven: Dziko la Malaŵi, angolul Republic of Malawi) állam Délkelet-Afrikában, Tanzánia, Zambia és Mozambik között.

Malawi Köztársaság
Republic of Malawi
Dziko la Malaŵi
Malawi zászlaja
Malawi zászlaja
Malawi címere
Malawi címere
Nemzeti mottó: Egység és Szabadság
Nemzeti himnusz: Mlungu dalitsani Malawi
LocationMalawi.svg

Fővárosa Lilongwe
d. sz. 13° 57′, k. h. 33° 42′
Legnagyobb város Blantyre
Államforma elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Peter Mutharika
Hivatalos nyelv angol, cseva
függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1964. július 6.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint18 622 104 fő (2017)[1] +/-
Rangsorban61
Becsült18 300 000 fő (2017. július[2])
Rangsorban61
Népsűrűség194 fő/km²
GDP
Összes7 507 millió USD (145)
Egy főre jutó723 USD (164)
HDI (2007) 0,493 (160) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület118 480 km²
Rangsorban 98
Víz20,6%
IdőzónaCAT (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Malawi kwacha (MKW)
Nemzetközi gépkocsijel MW
Hívószám 265
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 998
  • 997
  • 990
Internet TLD.mw
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó BS 1363
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Malawi Köztársaság témájú médiaállományokat.

000 Malevia harta.PNG
Chishumulu-sziget
(MALAWI)
Likoma-sziget
(MALAWI)
Njaza
Malombe
Chilwa-
térkép szerkesztése

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

DomborzatSzerkesztés

Az ország a Kelet-afrikai-árok déli végződésénél – Afrika harmadik legnagyobb tava – a Nyasza-tó (vagy Malawi-tó) mentén terül el. A tó keskeny parti sávja és a Shire folyó völgyén kívül az ország területe a Közép-afrikai-fennsíkon található. Átlagos tengerszint feletti magassága 750 és 1200 méter közt van, mind északról, mind délről közel 3000 méteres hegyvonulatok övezik.

VízrajzSzerkesztés

Az állam keleti határának kétharmada a Nyasza-tóban húzódik. A tó 587 km hosszú és 84 km széles. A víztükör tengerszint feletti magassága 460 m, legmélyebb pontján 700 méter mély, tehát itt a tó feneke a tenger szintje alatt van. A hosszúkás tó déli végében van a lefolyása, a Shire folyó. Ez 400 km út után, Mozambik területén ömlik a Zambéziba. Tehát Malawi területe az Indiai-óceán vízgyűjtő területéhez tartozik.

ÉghajlatSzerkesztés

Az országban szubtrópusi éghajlat uralkodik, és 3 évszakot különböztethetünk meg. Május és augusztus között hűvös, augusztus és november között forró, november és április között esős az idő. A hőmérséklet novembertől áprilisig 20 °C, május és október között 25 °C körüli.

A magasabb területeken 2000 mm a csapadék mennyisége évente, míg az alacsonyabb területeken 1000 mm, vagy még az alatti.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Az állam területének jelentős részét foglalják el a vadrezervátumok és nemzeti parkok.[3] Ezeken kívül ma már ritkán látni nagyvadat.

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

  • Nyika Nemzeti Park - az ország északi részén magas hegyvidék. A hőmérséklet ritkán emelkedik 21 °C fölé.
  • Kasungu Nemzeti Park - itt a legkönnyebb nagyvadakat látni.
  • Malawi-tó Nemzeti Park (Lake Malawi Marine Park) - A tó déli végében sokféle édesvízi trópusi hal lelőhelye.
  • Liwonde Nemzeti Park - A Shire folyó felső szakaszán mocsarak, holtágak között sok elefánt él.
  • Lengwe Nemzeti Park - A mozambiki határnál fekszik. Cukornád ültetvények között, magas füvű szavannán sok és sokféle antilop él.

Természeti világörökségeiSzerkesztés

Az UNESCO a természeti világörökségek közé számítja a Malawi-tó Nemzeti Parkot.

TörténelemSzerkesztés

Az első bantu telepesek az 1. és 4. század között érkeztek a területre.

A mai lakosság nagy részét kitevő csevák a 16. században vándoroltak be az ország területére, a zulu népcsoport 1830 és 1860 között érkezett.

Az európaiak David Livingstone felfedezőútjai nyomán ismerték meg, aki 1859-ben érte el a Nyasza-tó keleti partját (amely ma Malawi területe). 1875-ben nevezték ki a tó déli partján megszállt területre az első angol konzult. 1889-re már az egész tavat elfoglalták az angolok, majd 1891-ben Nyaszaföld néven brit védnökséggé nyilvánították az azt körülvevő területet.

Az Európából érkező telepesek, nagybirtokosok az őslakosokat területeik elhagyására kényszerítették, akik nagy része bányákban és ültetvényeken kapott munkát. Az ebből fakadó elégedetlenség és a keresztény hittérítők által terjesztett faji egyenjogúság eszméje jó táptalajt nyújtott egy felkelés kirobbanásához, amit John Chilembwe vezetett. Az 1915-ben kitört lázadást még abban az évben leverték.

1944-ben jött létre a Nyaszaföldi Afrikai Kongresszus, amely tanulva a lázadás sikertelenségéből reformista elképzelésekkel szerette volna elérni céljait. 1953 és 1963 között Rhodesia (a mai Zimbabwe) és Nyaszaföld gyarmati államszövetségbe tagolták. Ez adta meg a politikai gyújtószikrát egy újabb elégedetlenségi mozgalomnak. Gazdasági érdek is húzódott a háttérben, mivel a helyi földművelőket hátrányosan megkülönböztették, a fehér farmerek számára sokkal jobb terményárazási rendszert biztosított a brit kormányzat.

A függetlenségpártiak élére a külföldről hazatérő Hastings Banda állt, az ő vezetésével alakult meg 1959-ben a Malawi Kongresszus Párt (MCP). Az erős nyomás hatására 1963-ban felbomlott az államszövetség, az ország belső önkormányzatot kapott, majd 1964-ben a brit Nemzetközösség független állama lett. Az elnöki széket Banda foglalta el.

Elsődleges kérdésnek a gazdaság fellendítését tekintette. Igyekezett jószomszédi viszonyt ápolni a környező államokkal. Több kormánytag viszont a Dél-afrikai Köztársaság elleni határozott fellépést és az államigazgatás gyors afrikanizációját követelte. A belső ellentét végül fegyveres konfliktusba csapott át az ország déli részén. A Henry Chipembere vezette lázadás 1964-ben tört ki, de 1965-re már le is verték.

Banda megerősödött pozíciókkal került ki az esetből, amelyet fölhasználva az országot az MCP által irányított egypárti köztársasággá alakította. A hatalom ellenfeleit üldözték, sokan külföldre menekültek.

Az állampolgároktól elvárták, hogy belépjenek a pártba. Ez vezetett el az ország legnagyobb kivándorlási hullámához, amikor a Jehova tanúi közösség több ezer tagja hagyta el az országot, mivel szabályaik tiltják, hogy politikai párt tagjai legyenek.

A külpolitikában Banda továbbra is nyitott maradt, több afrikai vezetőből ellenszenvet kiváltva kapcsolatot ápolt a rhodesiai fehér rezsimmel, a mozambiki portugál gyarmati rendszerrel és a Dél-afrikai Köztársasággal is.

Egyre erőteljesebb személyi kultusz alakult ki körülötte, 1971-ben örökös elnökké választották.

A nyolcvanas években megromlott a viszonya Mozambikkal, ahol azzal vádolták, hogy támogatja az ottani lázadó RENAMO-mozgalmat.

Gazdaságpolitikája sikertelen volt, a lakosság életszínvonala a legrosszabbak közé tartozott és tartozik még ma is a világon. Elhibázott döntésekkel óriási adósságállományt halmozott fel.

1993-ban látta úgy az ENSZ, hogy be kell avatkoznia, és többpárti választásokat rendezett. Az itt született eredményt Banda nem fogadta el, egy éven belül újabb választások kiírását akarta elérni. 1993 őszére megromlott az egészségi állapota, külföldön való gyógykezelése idejére egy megbízott tanácsra bízta a hatalmat. Ekkor feloszlatták a Malawi Fiatal Úttörők (MYP) nevű félkatonai szervezetet, amely az MCP párthadseregének számított.

Habár Banda 1994-ben visszatért a hatalomba, az újabb választásokon az Egyesült Demokratikus Front jelölte, Bakili Muluzi legyőzte őt.

Muluzi alkotmányos reformokat és korrupció ellenes intézkedéseket vezetett be, kivizsgáltatta a Banda-rezsim alatti bűneseteket. Bandát és társait több esetben is elítélték - még gyilkosságok miatt is -, de végül kegyelmet kaptak.

Muluzit ellenzéke korrupcióval és alkotmánysértéssel vádolta több alkalommal, kormánya egyre népszerűtlenebbé vált. Végül 1996 júniusában fel is bomlott, a hatalom viszont a kormány néhány tagjának kezében maradt.

2004 májusában az újabb választásokon, legyőzve az MCP jelöltjét, Bingu wa Mutharikát választották elnökké, aki 2012-es haláláig gyakorolta a hatalmat. Az új elnök Joyce Banda lett, majd 2014-től Peter Mutharika.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Malawi államformája köztársaság.

Malawi első alkotmányát 1966-ban fogadták el. Ekkor lett köztársaság a Nemzetközösség tagjaként. 1993-ig a Malawi Kongresszus Párt (MCP) volt az ország egyetlen pártja. Azóta bevezették a többpártrendszert.

A jelenlegi alkotmányt 1995-ben fogadták el.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

A parlamentben 193 képviselő ül, akiket 5 évre választanak.

Politikai pártokSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

  • Központi régió
    • 1 – Dedza
    • 2 – Dowa
    • 3 – Kasungu
    • 4 – Lilongwe
    • 5 – Mchinji
    • 6 – Nkhotakota
    • 7 – Ntcheu
    • 8 – Ntchisi
    • 9 – Salima

  • Északi régió
    • 10 – Chitipa
    • 11 – Karonga
    • 12 – Likoma
    • 13 – Mzimba
    • 14 – Nkhata Bay
    • 15 – Rumphi

  • Déli régió
    • 16 – Balaka
    • 17 – Blantyre
    • 18 – Chikwawa
    • 19 – Chiradzulu
    • 20 – Machinga
    • 21 – Mangochi
    • 22 – Mulanje
    • 23 – Mwanza
    • 24 – Nsanje
    • 25 – Thyolo
    • 26 – Phalombe
    • 27 – Zomba
    • 28 – Neno

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Képek

A demográfiai robbanás a 20. század második felében négyszeresére növelte a lakosságot.

A férfilakosságból több százezren vándormunkások a Dél-Afrikai Köztársaságban és Zimbabwéban.[4]

  • Városi lakosság: 16% (2015)
  • Az összlakosság 66%-a tud írni-olvasni (2015-ben). A 15 év felettiek többnyire tudnak.[5]

Legnépesebb településekSzerkesztés

Etnikai, nyelvi megoszlásSzerkesztés

A lakosság kb. 98%-a afrikai, 2%-a európai, ázsiai, amerikai. A lakosság zöme a bantu népekhez tartozik.

A többséget az ország névadói, a lakosság 57%-át kitevő malavik vagy csicsevák teszik ki. További etnikumok: lomve (lomwe) 17,6%, jao (yao) 13,5%, nguni (ngoni) 11,5%, tumbuka 8,8%, nyanja 5,8%, sena 3,6%, tonga 2,1%, ngonde 1%, más 3,5% [5][6]

A hivatalos nyelv az angol. A leginkább beszélt nyelv a csicseva.

Vallási megoszlásSzerkesztés

A lakosság 82%-a keresztény, 13%-a muszlim, 5%-a egyéb, illetve természeti vallások követője.[5]

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

 
Kisparaszti gazdaságok

Általános adatokSzerkesztés

Malawi gazdaságilag rendkívül elmaradott ország, és nagymértékben függ a fejlesztési segélyektől. A lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozik. Az ország tavain folytatott halászat az önellátást szolgálja.

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

A földeket törzsi-faluközösségi keretek között művelik. A kukorica mellett gumósokat termesztenek. A Nyasza-tó partjának középső szakaszán kisparaszti mintagazdaságokban földimogyorót, rizst és gyapotot termesztenek.

IparSzerkesztés

Legtöbb gyára Blantyre-ben található. Feldolgozóipara fűrésztelepekből, textil-, dohány-, cement- és cukorgyárakból áll, amelyek kicsi üzemek.

KereskedelemSzerkesztés

Legfontosabb exportcikkei a kávé, a dohány, a cukor és a tea.

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

 
Az M1-es jelzésű út Blantyre és Lilongwe között

Az úthálózatnak kb. csak 1/5-e szilárd burkolatú.[4]

Az ország két vasútvonala a mozambiki kikötők felé tereli a csekély külkereskedelmi forgalmat.

Fontosabb repülőterek: Lilongwe-Kamuzu, Blantyre-Chileka, Mzuzu.

KultúraSzerkesztés

Képek
Tánc - videó

Oktatási rendszerSzerkesztés

A malawi oktatási rendszer hasonlít a angolra. Itt is alapiskolában kezdik a gyerekek a tanulást. Az osztályok falun azonban túlzsúfoltak, sok helyen 80 gyerek tanul egy osztályban.

Az ország egyetlen egyeteme az University of Malawi.

Kulturális intézményekSzerkesztés

A kulturális világörökség része chongoni sziklarajzai.

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

GasztronómiaSzerkesztés

TurizmusSzerkesztés

SportSzerkesztés

ÜnnepekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Nézd meg a Malawi címszót a Wikiszótárban!
A Wikimédia Commons tartalmaz Malawi témájú médiaállományokat.