Zimbabwe

Zimbabwe (korábban Dél-Rhodézia vagy Dél-Rodézia) egy Magyarország területénél négyszer nagyobb ország Afrika déli részében. Északon a Zambézi, délen a Limpopo völgye határolja.

Zimbabwei Köztársaság
Republic of Zimbabwe
Zimbabwe zászlaja Zimbabwe címere
Nemzeti mottó: Egység, szabadság, munka (angol, „Unity, Freedom, Work”) Nemzeti himnusz: Blessed be the Land of Zimbabwe
Fővárosa	Harare
d. sz. 17° 50′, k. h. 31° 03′-17.833333333333, 31.05
Legnagyobb város	Harare
Államforma	félelnöki köztársaság
Vezetők
Elnök	Emmerson Mnangagwa
1. alelnök	Constantino Chiwenga
2. alelnök	Kembo Mohadi
Hivatalos nyelv	angol, barwe, conga, cseva, csvana, kalanga, nanzva, ndau, ndebele, sona, szoto, tonga, tshwa, venda, xhosza, zimbabwei jelnyelv
Beszélt nyelvek	sona, ndebele, xhosa
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
Kikiáltása	1965. november 11.
Elismerése	1980. április 18.
Tagság	Lista ENSZ, Afrikai Unió, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint	16 529 904 fő (2017) +/-
Rangsorban	72
Becsült	13 061 239 fő (2012. augusztus)
Rangsorban	72
Népsűrűség	29 fő/km²
GDP
Összes	nincs adat PPP: 2,212 milliárd dollár
Egy főre jutó	nincs adat PPP: 188 dollár
HDI (2007)	0,513 (151) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	390 757 km²
Rangsorban	60
Víz	1%
Időzóna	közép-afrikai idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	dél-afrikai rand, botswanai pula, font sterling, euró, amerikai dollár
Nemzetközi gépkocsijel	ZW
Hívószám	263
Segélyhívó telefonszám	999 994 995 993
Internet TLD	.zw
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	AC power plugs and sockets: British and related types BS 1363
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Zimbabwei Köztársaság témájú médiaállományokat.
Zambia Mozambik Mozambik Dél-Afrika Botswana Namíbia HARARE Chitungwiza Mutare Chinhoyi Kariba Binga Hwange Kadoma Gweru Bulawayo Masvingo Beitbridge Zambézi Kariba-tó Inyangani

Földrajz

Zimbabwe domborzati térképe

Északon Zambia határolja, keleten Mozambik, délen a Dél-afrikai Köztársaság, délnyugaton Botswana. Az ország legnyugatibb csücske érinti Namíbiát.

Vízrajz

Legjelentősebb folyója a Zambézi, amely az ország északi határán folyik, nyugatról keleti irányba.

Éghajlat

Zimbabwe fennsíkján a száraz évszak alatt az éghajlat mérsékelt. A hűvösebb, szárazabb évszakban (májustól októberig) az éghajlat mediterrán jellegű, napos, meleg nappalokkal és hűvös éjszakákkal, amikor a hajnali fagyok sem ritkák. Hó sohasem esik.

A Zambézi völgyében és a délkeleti alföldön forróbb és nedvesebb a klíma, de télen kevés csapadék esik.

Jellegzetes az esők alatti gyakori villámlás (főleg novembertől áprilisig).

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

A zimbabwei nemzeti parkok hivatalos honlapja szerint a következő nemzeti parkok a legjelentősebbek:

• Viktória-vízesés és Zambézi Nemzeti Park;
• Hwange Nemzeti Park: a legnagyobb területű Zimbabwéban;
• Matobo Nemzeti Park: leginkább a vízilóról híres;
• Gonarezhou Nemzeti Park: területileg összefügg a Dél-afrikai Köztársaságban található Kruger Nemzeti Parkkal és a Mozambik területén fekvő Gaza Nemzeti Parkkal;
• Nyanga Nemzeti Park: hűvös éghajlatú hegyvidéken fekszik, egész évben kellemes hely az európai látogatók számára;
• Mana Pools Nemzeti Park: a Zambézi árterén fekszik.

A lista nem teljes. A kevésbé híres nemzeti parkok mellett számontartanak még kirándulóhelyeket, botanikus kerteket, szafari övezeteket, állatrezervátumokat.

• 

  A Viktória-vízesés a zimbabwei oldalról nézve

• 

  Víziló a Zambézi-folyóban

• 

  Elefántok a Hwange Nemzeti Parkban

• 

  A Matobo Nemzeti Park sziklái

• 

  Gonarezhou Nemzeti Park

Természeti világörökségei

Zambiával közös természeti világörökség a két állam határán fekvő Viktória-vízesés. A világörökség része még Mana-Pools Nemzeti Park, Sapi és Chewore Szafari övezet, vagyis a Mana Pools Nemzeti Park a csatlakozó területekkel.

Történelem

A középkorban bantuk éltek a területén, ők építették a ma csak romokban látható kőépítményeket. Megszervezték a Monomotapa államot, amely az Indiai-óceán partvidékére aranyat és elefántcsontot szállított, ott textíliát és üvegárut vásároltak. Ezt a kereskedelmet a portugálok megjelenése tette tönkre. A bantu népvándorlás folytatódott, a mai Zimbabwe népei a 19. században foglalták el mai lakhelyüket.

Cecil Rhodes 1888-ban kötötte meg az első szerződését a mai Zimbabwe területén: bányászati jogot szerzett a ndebele nép főnökétől. Erre hivatkozva elérte a brit kormánynál, hogy az általa vezetett gazdasági társaság (British South Africa Company) államot szervezhessen. Az első szerződést több hasonló követte. 1898-ban szervezték meg a társaság gyarmatát. 1923-ban lett a brit kormány gyarmata. A kezdeti időkben – amikor a bennszülöttek felfogták, hogy elvesztették országukat – lázadások sorát verte le a társaság. A helyzet konszolidálódása után viszonylag sok fehér telepedett le és árutermelő ültetvényes gazdálkodásba kezdtek.

1953-ban a britek szövetséget szerveztek három gyarmatukból – Észak-Rhodéziából (ma Zambia), Dél-Rhodéziából (ma Zimbabwe) és Nyaszaföldből (ma Malawi). Ez a szövetség nem volt sikeres, 1963-ban feloszlott.

Ian Smith vezette a gyarmat fajüldöző politikát folytató, fehér kormányát. Látván, hogy szomszédaiban afrikaiak vezette kormányok kerültek hatalomra, majd függetlenné váltak, tapasztalva, hogy Nagy-Britannia támogatja ezt a folyamatot, egyoldalúan függetlenné nyilvánította magát ez a kormány 1965. november 1-jén. Nagy-Britannia ezt a lépést lázadásnak tekintette. Kezdeményezésére az ENSZ Rhodéziára is kiterjesztette a Dél-Afrikával szemben alkalmazott szankciókat. Rhodéziában hamarosan polgárháború kezdődött, a négerek gerillaháborúba kezdtek a fehér kormány ellen. Vezetőik Robert Mugabe és Joshua Nkomo voltak. Ők egymással is rivalizáltak.

1979-re Ian Smith kormánya belátta, hogy nem győzhet. Megállapodtak a hatalomátadás módjáról és arról, hogy annak során garantálják a fehérek személyes biztonságát. 1980-ban többségi kormány alakult, Rhodézia felvette a Zimbabwe nevet és nemzetközileg elismerten is független országgá vált. A miniszterelnök Robert Mugabe lett, aki 1987-ben az államfői tisztséget is megszerezte, fokozatosan diktatórikus hatalmat épített ki. Kiszorította a hatalomból a fehér telepesek képviselőit, akik a 2000-ben elindított kaotikus földreform és a néha pogromokba torkolló üldözések elől tömegesen menekültek el az országból.

Az ország virágzó gazdasága emiatt összeomlott, az alapvető árucikkekből hiány alakult ki. A nemzetközi tiltakozásokat semmibe véve, Mugabe a 2002-es elnökválasztásokat meghamisítva újabb 6 évre megőrizte elnöki székét (a hivatalos eredmények szerint 56,2%-ot kapott, míg ellenfele Morgan Tsvangirai 41,9%-ot). 2003-ban az ellenzék és a szakszervezetek tiltakozó akciókat szerveztek, az erőszakszervezetek keményen közbeléptek. A kormányzó ZANU-PF párt a 2005. márciusi parlamenti választásokon 2/3-os többséget szerzett, és alkotmányt módosított (többek között újból létrehozták a szenátust, amelyet a '80-as évek végén oszlattak fel).

2017. novemberében Robert Mugabe elnök ellen a hadsereg puccsot hajtott végre, aki ezután lemondott

2005 áprilisában elindult a „rendcsináló művelet”, amelynek során ENSZ-becslések szerint kb. 700 000, főleg szegény, az ellenzéket támogató személy házát semmisítették meg. A ZANU-PF 2006. decemberben bejelentette, hogy szándékában áll Mugabe elnöki mandátumának meghosszabbítása 2010-ig, amikor az elnöki és parlamenti választásokat „összehangolják”.

A Mugabe kormány döntéseinek hatására az ország lakossága 5 éven belül nagyjából 1 millió fővel csökkent, a lakosság egynegyede HIV-vírussal fertőzött.

A zimbabwei hadsereg 2017. november 15-én hajnalban elfoglalta a ZBC állami televíziót és bejelentette, hogy átvette az ország irányítását Robert Mugabe elnök kormányától. ZBC állami televízióban Sibusisiwe B. Moyo dandártábornok jelentette be a hatalomátvételt.

Közigazgatás és politikai rendszer

Alkotmány, államforma

Emmerson Mnangagwa Zimbabwe második elnöke, elődje, a 93 éves Mugabe 37 éven át vezette az országot

• Elnöki köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kétkamarás Parlament: Képviselőház (150 hely, amelyből 120-at a nép választ 5 évre, 12-t az államfő nevez ki, 10 a hagyományos törzsfőknek van fenntartva, 8 helyet az államfő által kinevezett tartományi kormányzók töltenek be); a Szenátus (66 hely: 50-et a nép választ 5 évre, 6-ot az államfő nevez ki, 10-et a Törzsfők Tanácsa nevez ki).

A 2005-ös választási eredmények:

• Képviselőház: kormányzó ZANU-PF – 59,6%, MDC – 39,5%, egyéb – 0,9%.

Szenátus: ZANU-PF – 73,7%, MDC – 20,3%, egyéb – 4,4%, független – 1,6%.

Főbb pártok:

• kormányzó: Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF, Zimbabwe African National Union-Patriotic Front)
• ellenzéki: Mozgalom a Demokratikus Változásokért (Movement for Democratic Change, MDC)

Politikai pártok

• Movement for Democratic Change (MDC)
• Zimbabwe African National Union – Patriotic Front (ZANU-PF)
• International Socialist Organisation
• National Alliance for Good Governance
• Zimbabwe African National Union – Ndonga
• Zimbabwe People's Democratic Party
• Zimbabwe Youth in Alliance

Közigazgatási beosztás

Zimbabwét 8 tartomány és 2 tartomány jogú város (Bulawayo és Harare) alkotja:

Bulawayo Harare Manicaland Közép-Mashonaland Kelet-Mashonaland Nyugat-Mashonaland Masvingo Észak-Matabeleland Dél-Matabeleland Midlands

Népesség

Harare, a főváros központjának egy része (2006)

Sona település, Murewa

Etnikai megoszlás

Etnikai csoportok:

• feketék – 98% (sona – 71%, ndebele – 16%, egyéb – 11%),
• 1% – fehér,
• 1% – ázsiai és egyéb.

Nyelvi megoszlás

Az ország nyelvei: angol, sona, xhosza, sindebele, ndebele stb.

Vallási megoszlás

Keresztény és törzsi vallást is gyakorló 50%, keresztény – 25%, törzsi vallású – 24%, muzulmán és egyéb – 1%.

Egyéb

2001-es adatok szerint a lakosság 24,6%-a (1,8 millió ember) HIV-fertőzött.

A lakosság 65%-a vidéken él. A 18 év alattiak aránya 40%. A várható életkor az AIDS miatt nagyjából 40 év.^[mikor?]

Gazdaság

Általános adatok

Az ország GDP-jének változása 1980-2010 között

Irodaház Harareban

Piackép a fővárosban

Azbesztbánya területe, Mashava

Zimbabwe Trópusi-Afrika viszonylag legfejlettebb, legsokoldalúbb gazdasággal rendelkező országa volt. Gazdasági partnerei a szomszéd országok, a fejlett európai államok és a Dél-afrikai Köztársaság. A rossz gazdasági döntések, a fehér telepesek kiűzése, az ellenzék elleni hadjáratok, és az ijesztően terjedő AIDS miatt a 2000-es években a gazdasági katasztrófa sújtotta az országot. A jobb élet reményében egyre több zimbabwei vándorolt ki a szomszédos Dél-Afrikába és Botswanába. Emiatt a botswanai határ túloldalán a szomszédos ország hatóságai drótkerítéseket állíttattak (amelyekbe villanyáramot vezettek), Dél-Afrika megerősítette a határőrizetet.

A hivatalos inflációs ráta: 1998-ban 32%, 2004-ben 133%, 2005-ben 585%, 2006-ban közel 1000% volt. 1 USA dollárért 2003-ban 1 (új) zimbabwei dollárt kellett adni, 2006 augusztusában 1 USA dollár már 250 zimbabwei dollárba került. 2007 májusában az infláció 3731,9% volt. A hiperinfláció megfékezése érdekében a 2009 április 12-én határozatlan időre felfüggesztették a zimbabwei dollár használatát, helyette engedélyezték az amerikai dollár, az euró, az angol font, valamint a környező országok valutáinak (dél-afrikai rand, botswanai pula) használatát.

A 2009-ben felállított nemzeti egységkormány intézkedései nyomán a gazdasági helyzet gyorsan normalizálódott, a nominális bruttó hazai termék (GDP) amerikai dollárban kifejezett értéke 2010-ben már meghaladta a 2000-es szintet, majd 2011-ben is gyors ütemben növekedett.

Gazdasági ágazatok

Fő gazdasági ága a mezőgazdaság. A lakosság háromnegyede közvetve vagy közvetlenül a mezőgazdasági termékek termesztéséből, feldolgozásából és árusításából él.

Mezőgazdaság

A fehér telepesek kiűzéséig jellemzőek voltak a 2000 hektáros birtokok, ahol olcsó bérmunkásokkal dolgoztattak és gépeket használtak. Jellemző terményeik a dohány, a kukorica és a gyapot voltak.

A másik jellemző mezőgazdasági forma a törzsi földeken történő legeltető pásztorkodás, valamint a kapás művelés. Kukoricát, kölest, batátát és földimogyorót termelnek.

A High Veld területen szarvasmarha-tenyésztés folyik. A területen tejgazdaságok, baromfi- és sertéstelepek működnek.

Az Inyanga-hegységben déligyümölcs-ültetvények, teaültetvények találhatók.

A Low Veld területen, a Zambézi és a Limpopo völgyeiben öntözőrendszerek mentén déligyümölcs- és cukornádültetvények terülnek el, valamint gyapot és búza termesztése folyik.

Ipar

Kivitelre főként feldolgozóipari termékekből jut: acéllemez, pamutszövet, ruházati cikkek.

Az ország sokféle ásványi nyersanyaggal rendelkezik. Területén található a világ egyik leggazdagabb krómérc-lelőhelye a Great Dyke, amely 500 km hosszú. Az ott bányászott krómércet Gweru városban dolgozzák fel, ahol ferrokrómot állítanak elő. Gweru városban azbeszt feldolgozásával is foglalkoznak.

• arany: sok kicsi bányaüzemben
• nikkel: az ország északi részén (Bindura)
• réz (Mhangura)
• ón (Kamativi)
• lítiumtartalmú ásványok
• pirit- és foszfátbányák, amelyek a belföldi kénsavgyártáshoz és a műtrágyaiparhoz biztosítanak nyersanyagot
• vasérctelepek (Kwekwe környékén, ahol vaskohászati üzem is működik)
• koksz (Zambézi-völgy feketekőszén-lelőhelyéről érkezik)

Az elektromosáram-ellátást a Zambézin épült Kariba-erőmű biztosítja.

Feldolgozóipari ágak (termelési mennyiség szerinti sorrendben):

• kohászat,
• fémfeldolgozás,
• textilipar,
• élelmiszer- és vegyipar.

Nehéziparát a cement-, műtrágya- és robbanóanyag-gyártás jellemzi.

A délnyugati országrészt a ndebele törzs lakja. A terület centruma a nagy vásárváros, Bulawayo, amely közlekedési csomópont és nehézipari góc. A nehézipar fő jellemzői: elektroacél-gyártás, hengermű, színesfémkohászat, bányagépgyártás, gépkocsi-összeszerelés és rádiókészülék-összeállítás.

A keleti határmelléken Mutare-ban kőolaj-finomító működik, amely Mozambikon át csővezetéken kapja az importált nyersanyagot. Mutare ipara sokoldalú: gépkocsi, üvegáruk, TV-készülékek gyártása és papíripar jellemzi.

A középső részen Kwekwe területén vaskohászati üzemek működnek, valamint aranyfinomítás folyik, Gweruban pedig a króm- és nikkelötvözet előállítása, valamint az azbesztipar jelentős.

Kadoma az aranybányászat és a pamutipar központja.

Közlekedés

Közút

Az utak hossza 97 440 km, ebből 18 514 km aszfaltozott. A Kariba-tavon keresztül vízi útvonalak vezetnek.

Vasút

A nemzeti vasúttársaság a National Railways of Zimbabwe. A vasutak hossza 3394 km, ebből 313 km villamosított.

Légi közlekedés

Három nagyobb repülőtere van, Harare (nemzetközi reptér), Bulawayo és Beitbridge településeken.

Kultúra

Nagy-Zimbabwe nemzeti műemlék

Khami romjai

Kulturális világörökség

A világ kulturális örökségének része:

• Nagy-Zimbabwe nemzeti műemlék a sonák fővárosa volt a középkorban, abban az időben, amikor még nem álltak kapcsolatban az európaiakkal.
• A Khami Romok nemzeti műemlék romváros abból az időből, amikor a helyieknek már volt kapcsolatuk az európaiakkal, de még teljesen függetlenek voltak.
• Matobo-hegység a környék lakosságának szent helye, sírokkal, sziklarajzokkal.

Média

Az ország hírközlése állami ellenőrzés alatt áll. Az állam működteti a rádióállomásokat, az egyetlen tévécsatornát és az újságokat. A nemzetközi híreket angol, sona és ndebele nyelven is bemondják. Sok hotelben és magánszálláson műholdas tévéadások is foghatók.

Turizmus

Vadállatok a Hwange Nemzeti Parkban

Látnivalók

• Mana Pools Nemzeti Park a Zambézi mentén. Az egyetlen nemzeti park, ahová kísérő nélkül be lehet menni és oroszlánokat látni.
• Nagy-Zimbabwe nemzeti műemlék
• Harare: nemzetközi művészeti fesztivál április utolsó hetében
• Keleti magasföldek, hegymászás
• Hwange Nemzeti Park, Zimbabwe legnagyobb nemzeti parkja

Sport

Olimpia

Az ország egyetlen nemzeti sportja a labdarúgás.

Ünnepek

Az állami ünnepek alkalmával a hivatalok és az üzletek nagy része zárva tart.

• Január 1.: újév napja
• Április 18.: A függetlenség napja
• Május 1.: A munkások napja
• Május 25.: Afrika napja
• Augusztus 11.: A hősök napja
• Augusztus 12.: A hadsereg napja
• December 22.: A nemzeti egység napja
• December 26.: Karácsony (az ajándékosztás napja)

Lásd még

• 2008-as zimbabwei kolerajárvány

Források

• Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463-006-5
• A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
• Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003) ISBN 963-9186-47-3
• Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)
• Lonely Planet: Zimbabwe

További információk

• Kitekintő.hu Zimbabwe témájú cikkgyűjteménye Kitekintő
• Hivatalos oldal
• Népszámlálások
• Zimbabwe.lap.hu - linkgyűjtemény