Zimbabwe
Zimbabwe (korábban Dél-Rhodézia vagy Dél-Rodézia) egy Magyarország területénél négyszer nagyobb ország Afrika déli részében. Északon a Zambézi, délen a Limpopo völgye határolja.
Zimbabwei Köztársaság | |||
Republic of Zimbabwe | |||
| |||
Nemzeti mottó: Egység, szabadság, munka (angol, „Unity, Freedom, Work”) Nemzeti himnusz: Blessed be the Land of Zimbabwe | |||
![]() | |||
Fővárosa | Harare | ||
d. sz. 17° 50′, k. h. 31° 03′ | |||
Legnagyobb város | Harare | ||
Államforma | félelnöki köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Emmerson Mnangagwa | ||
1. alelnök | Constantino Chiwenga | ||
2. alelnök | Kembo Mohadi | ||
Hivatalos nyelv | angol, barwe, conga, cseva, csvana, kalanga, nanzva, ndau, ndebele, sona, szoto, tonga, tshwa, venda, xhosza, zimbabwei jelnyelv[1] | ||
Beszélt nyelvek | sona, ndebele, xhosa | ||
Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
Kikiáltása | 1965. november 11. | ||
Elismerése | 1980. április 18. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 16 529 904 fő (2017)[2] +/- | ||
Rangsorban | 72 | ||
Becsült | 13 061 239 fő (2012. augusztus) | ||
Rangsorban | 72 | ||
Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
GDP | |||
Összes | nincs adat PPP: 2,212 milliárd dollár | ||
Egy főre jutó | nincs adat PPP: 188 dollár | ||
HDI (2007) | 0,513 (151) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 390 757 km² | ||
Rangsorban | 60 | ||
Víz | 1% | ||
Időzóna | közép-afrikai idő (UTC+2) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | dél-afrikai rand, botswanai pula, font sterling, euró, amerikai dollár | ||
Nemzetközi gépkocsijel | ZW | ||
Hívószám | 263 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .zw | ||
Villamos hálózat | 220 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zimbabwei Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
FöldrajzSzerkesztés
Északon Zambia határolja, keleten Mozambik, délen a Dél-afrikai Köztársaság, délnyugaton Botswana. Az ország legnyugatibb csücske érinti Namíbiát.
DomborzatSzerkesztés
VízrajzSzerkesztés
Legjelentősebb folyója a Zambézi, amely az ország északi határán folyik, nyugatról keleti irányba.
ÉghajlatSzerkesztés
Zimbabwe fennsíkján a száraz évszak alatt az éghajlat mérsékelt. A hűvösebb, szárazabb évszakban (májustól októberig) az éghajlat mediterrán jellegű, napos, meleg nappalokkal és hűvös éjszakákkal, amikor a hajnali fagyok sem ritkák. Hó sohasem esik.
A Zambézi völgyében és a délkeleti alföldön forróbb és nedvesebb a klíma, de télen kevés csapadék esik.
Jellegzetes az esők alatti gyakori villámlás (főleg novembertől áprilisig).
Élővilág, természetvédelemSzerkesztés
Nemzeti parkjaiSzerkesztés
A zimbabwei nemzeti parkok hivatalos honlapja szerint a következő nemzeti parkok a legjelentősebbek:
- Viktória-vízesés és Zambézi Nemzeti Park;
- Hwange Nemzeti Park: a legnagyobb területű Zimbabwéban;
- Matobo Nemzeti Park: leginkább a vízilóról híres;
- Gonarezhou Nemzeti Park: területileg összefügg a Dél-afrikai Köztársaságban található Kruger Nemzeti Parkkal és a Mozambik területén fekvő Gaza Nemzeti Parkkal;
- Nyanga Nemzeti Park: hűvös éghajlatú hegyvidéken fekszik, egész évben kellemes hely az európai látogatók számára;
- Mana Pools Nemzeti Park: a Zambézi árterén fekszik.
A lista nem teljes. A kevésbé híres nemzeti parkok mellett számontartanak még kirándulóhelyeket, botanikus kerteket, szafari övezeteket, állatrezervátumokat.
A Viktória-vízesés a zimbabwei oldalról nézve
Elefántok a Hwange Nemzeti Parkban
A Matobo Nemzeti Park sziklái
Természeti világörökségeiSzerkesztés
Zambiával közös természeti világörökség a két állam határán fekvő Viktória-vízesés. A világörökség része még Mana-Pools Nemzeti Park, Sapi és Chewore Szafari övezet, vagyis a Mana Pools Nemzeti Park a csatlakozó területekkel.
TörténelemSzerkesztés
A középkorban bantuk éltek a területén, ők építették a ma csak romokban látható kőépítményeket. Megszervezték a Monomotapa államot, amely az Indiai-óceán partvidékére aranyat és elefántcsontot szállított, ott textíliát és üvegárut vásároltak. Ezt a kereskedelmet a portugálok megjelenése tette tönkre. A bantu népvándorlás folytatódott, a mai Zimbabwe népei a 19. században foglalták el mai lakhelyüket.
Cecil Rhodes 1888-ban kötötte meg az első szerződését a mai Zimbabwe területén: bányászati jogot szerzett a ndebele nép főnökétől. Erre hivatkozva elérte a brit kormánynál, hogy az általa vezetett gazdasági társaság (British South Africa Company) államot szervezhessen. Az első szerződést több hasonló követte. 1898-ban szervezték meg a társaság gyarmatát. 1923-ban lett a brit kormány gyarmata. A kezdeti időkben – amikor a bennszülöttek felfogták, hogy elvesztették országukat – lázadások sorát verte le a társaság. A helyzet konszolidálódása után viszonylag sok fehér telepedett le és árutermelő ültetvényes gazdálkodásba kezdtek.
1953-ban a britek szövetséget szerveztek három gyarmatukból – Észak-Rhodéziából (ma Zambia), Dél-Rhodéziából (ma Zimbabwe) és Nyaszaföldből (ma Malawi). Ez a szövetség nem volt sikeres, 1963-ban feloszlott.
Ian Smith vezette a gyarmat fajüldöző politikát folytató, fehér kormányát. Látván, hogy szomszédaiban afrikaiak vezette kormányok kerültek hatalomra, majd függetlenné váltak, tapasztalva, hogy Nagy-Britannia támogatja ezt a folyamatot, egyoldalúan függetlenné nyilvánította magát ez a kormány 1965. november 1-jén. Nagy-Britannia ezt a lépést lázadásnak tekintette. Kezdeményezésére az ENSZ Rhodéziára is kiterjesztette a Dél-Afrikával szemben alkalmazott szankciókat. Rhodéziában hamarosan polgárháború kezdődött, a négerek gerillaháborúba kezdtek a fehér kormány ellen. Vezetőik Robert Mugabe és Joshua Nkomo voltak. Ők egymással is rivalizáltak.
1979-re Ian Smith kormánya belátta, hogy nem győzhet. Megállapodtak a hatalomátadás módjáról és arról, hogy annak során garantálják a fehérek személyes biztonságát. 1980-ban többségi kormány alakult, Rhodézia felvette a Zimbabwe nevet és nemzetközileg elismerten is független országgá vált. A miniszterelnök Robert Mugabe lett, aki 1987-ben az államfői tisztséget is megszerezte, fokozatosan diktatórikus hatalmat épített ki. Kiszorította a hatalomból a fehér telepesek képviselőit, akik a 2000-ben elindított kaotikus földreform és a néha pogromokba torkolló üldözések elől tömegesen menekültek el az országból.
Az ország virágzó gazdasága emiatt összeomlott, az alapvető árucikkekből hiány alakult ki. A nemzetközi tiltakozásokat semmibe véve, Mugabe a 2002-es elnökválasztásokat meghamisítva újabb 6 évre megőrizte elnöki székét (a hivatalos eredmények szerint 56,2%-ot kapott, míg ellenfele Morgan Tsvangirai 41,9%-ot). 2003-ban az ellenzék és a szakszervezetek tiltakozó akciókat szerveztek, az erőszakszervezetek keményen közbeléptek. A kormányzó ZANU-PF párt a 2005. márciusi parlamenti választásokon 2/3-os többséget szerzett, és alkotmányt módosított (többek között újból létrehozták a szenátust, amelyet a '80-as évek végén oszlattak fel).
2005 áprilisában elindult a „rendcsináló művelet”, amelynek során ENSZ-becslések szerint kb. 700 000, főleg szegény, az ellenzéket támogató személy házát semmisítették meg. A ZANU-PF 2006. decemberben bejelentette, hogy szándékában áll Mugabe elnöki mandátumának meghosszabbítása 2010-ig, amikor az elnöki és parlamenti választásokat „összehangolják”.
A Mugabe kormány döntéseinek hatására az ország lakossága 5 éven belül nagyjából 1 millió fővel csökkent, a lakosság egynegyede HIV-vírussal fertőzött.
A zimbabwei hadsereg 2017. november 15-én hajnalban elfoglalta a ZBC állami televíziót és bejelentette, hogy átvette az ország irányítását Robert Mugabe elnök kormányától.[4][5] ZBC állami televízióban Sibusisiwe B. Moyo dandártábornok jelentette be a hatalomátvételt.[6]
Közigazgatás és politikai rendszerSzerkesztés
Alkotmány, államformaSzerkesztés
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés
Kétkamarás Parlament: Képviselőház (150 hely, amelyből 120-at a nép választ 5 évre, 12-t az államfő nevez ki, 10 a hagyományos törzsfőknek van fenntartva, 8 helyet az államfő által kinevezett tartományi kormányzók töltenek be); a Szenátus (66 hely: 50-et a nép választ 5 évre, 6-ot az államfő nevez ki, 10-et a Törzsfők Tanácsa nevez ki).
A 2005-ös választási eredmények:
- Képviselőház: kormányzó ZANU-PF – 59,6%, MDC – 39,5%, egyéb – 0,9%.
Szenátus: ZANU-PF – 73,7%, MDC – 20,3%, egyéb – 4,4%, független – 1,6%.
Főbb pártok:
- kormányzó: Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF, Zimbabwe African National Union-Patriotic Front)
- ellenzéki: Mozgalom a Demokratikus Változásokért (Movement for Democratic Change, MDC)
Politikai pártokSzerkesztés
- Movement for Democratic Change (MDC)
- Zimbabwe African National Union – Patriotic Front (ZANU-PF)
- International Socialist Organisation
- National Alliance for Good Governance
- Zimbabwe African National Union – Ndonga
- Zimbabwe People's Democratic Party
- Zimbabwe Youth in Alliance
Közigazgatási beosztásSzerkesztés
Zimbabwét 8 tartomány és 2 tartomány jogú város (Bulawayo és Harare) alkotja:
Védelmi rendszerSzerkesztés
NépességSzerkesztés
Népességének változásaSzerkesztés
Legnépesebb településekSzerkesztés
Etnikai megoszlásSzerkesztés
Etnikai csoportok:
Nyelvi megoszlásSzerkesztés
Az ország nyelvei: angol, sona, xhosza, sindebele, ndebele stb.
Vallási megoszlásSzerkesztés
Keresztény és törzsi vallást is gyakorló 50%, keresztény – 25%, törzsi vallású – 24%, muzulmán és egyéb – 1%.
Szociális rendszerSzerkesztés
EgyébSzerkesztés
2001-es adatok szerint a lakosság 24,6%-a (1,8 millió ember) HIV-fertőzött.[8]
A lakosság 65%-a vidéken él. A 18 év alattiak aránya 40%. A várható életkor az AIDS miatt nagyjából 40 év.[mikor?]
GazdaságSzerkesztés
Általános adatokSzerkesztés
Zimbabwe Trópusi-Afrika viszonylag legfejlettebb, legsokoldalúbb gazdasággal rendelkező országa volt. Gazdasági partnerei a szomszéd országok, a fejlett európai államok és a Dél-afrikai Köztársaság. A rossz gazdasági döntések, a fehér telepesek kiűzése, az ellenzék elleni hadjáratok, és az ijesztően terjedő AIDS miatt a 2000-es években a gazdasági katasztrófa sújtotta az országot. A jobb élet reményében egyre több zimbabwei vándorolt ki a szomszédos Dél-Afrikába és Botswanába. Emiatt a botswanai határ túloldalán a szomszédos ország hatóságai drótkerítéseket állíttattak (amelyekbe villanyáramot vezettek), Dél-Afrika megerősítette a határőrizetet.
A hivatalos inflációs ráta: 1998-ban 32%, 2004-ben 133%, 2005-ben 585%, 2006-ban közel 1000% volt. 1 USA dollárért 2003-ban 1 (új) zimbabwei dollárt kellett adni, 2006 augusztusában 1 USA dollár már 250 zimbabwei dollárba került. 2007 májusában az infláció 3731,9% volt. A hiperinfláció megfékezése érdekében a 2009 április 12-én határozatlan időre felfüggesztették a zimbabwei dollár használatát, helyette engedélyezték az amerikai dollár, az euró, az angol font, valamint a környező országok valutáinak (dél-afrikai rand, botswanai pula) használatát.
A 2009-ben felállított nemzeti egységkormány intézkedései nyomán a gazdasági helyzet gyorsan normalizálódott, a nominális bruttó hazai termék (GDP) amerikai dollárban kifejezett értéke 2010-ben már meghaladta a 2000-es szintet, majd 2011-ben is gyors ütemben növekedett.[9]
Gazdasági ágazatokSzerkesztés
Fő gazdasági ága a mezőgazdaság. A lakosság háromnegyede közvetve vagy közvetlenül a mezőgazdasági termékek termesztéséből, feldolgozásából és árusításából él.
MezőgazdaságSzerkesztés
A fehér telepesek kiűzéséig jellemzőek voltak a 2000 hektáros birtokok, ahol olcsó bérmunkásokkal dolgoztattak és gépeket használtak. Jellemző terményeik a dohány, a kukorica és a gyapot voltak.
A másik jellemző mezőgazdasági forma a törzsi földeken történő legeltető pásztorkodás, valamint a kapás művelés. Kukoricát, kölest, batátát és földimogyorót termelnek.
A High Veld területen szarvasmarha-tenyésztés folyik. A területen tejgazdaságok, baromfi- és sertéstelepek működnek.
Az Inyanga-hegységben déligyümölcs-ültetvények, teaültetvények találhatók.
A Low Veld területen, a Zambézi és a Limpopo völgyeiben öntözőrendszerek mentén déligyümölcs- és cukornádültetvények terülnek el, valamint gyapot és búza termesztése folyik.
IparSzerkesztés
Kivitelre főként feldolgozóipari termékekből jut: acéllemez, pamutszövet, ruházati cikkek.
Az ország sokféle ásványi nyersanyaggal rendelkezik. Területén található a világ egyik leggazdagabb krómérc-lelőhelye a Great Dyke, amely 500 km hosszú. Az ott bányászott krómércet Gweru városban dolgozzák fel, ahol ferrokrómot állítanak elő. Gweru városban azbeszt feldolgozásával is foglalkoznak.
- arany: sok kicsi bányaüzemben
- nikkel: az ország északi részén (Bindura)
- réz (Mhangura)
- ón (Kamativi)
- lítiumtartalmú ásványok
- pirit- és foszfátbányák, amelyek a belföldi kénsavgyártáshoz és a műtrágyaiparhoz biztosítanak nyersanyagot
- vasérctelepek (Kwekwe környékén, ahol vaskohászati üzem is működik)
- koksz (Zambézi-völgy feketekőszén-lelőhelyéről érkezik)
Az elektromosáram-ellátást a Zambézin épült Kariba-erőmű biztosítja.
Feldolgozóipari ágak (termelési mennyiség szerinti sorrendben):
- kohászat,
- fémfeldolgozás,
- textilipar,
- élelmiszer- és vegyipar.
Nehéziparát a cement-, műtrágya- és robbanóanyag-gyártás jellemzi.
A délnyugati országrészt a ndebele törzs lakja. A terület centruma a nagy vásárváros, Bulawayo, amely közlekedési csomópont és nehézipari góc. A nehézipar fő jellemzői: elektroacél-gyártás, hengermű, színesfémkohászat, bányagépgyártás, gépkocsi-összeszerelés és rádiókészülék-összeállítás.
A keleti határmelléken Mutare-ban kőolaj-finomító működik, amely Mozambikon át csővezetéken kapja az importált nyersanyagot. Mutare ipara sokoldalú: gépkocsi, üvegáruk, TV-készülékek gyártása és papíripar jellemzi.
A középső részen Kwekwe területén vaskohászati üzemek működnek, valamint aranyfinomítás folyik, Gweruban pedig a króm- és nikkelötvözet előállítása, valamint az azbesztipar jelentős.
Kadoma az aranybányászat és a pamutipar központja.
KözlekedésSzerkesztés
KözútSzerkesztés
Az utak hossza 97 440 km, ebből 18 514 km aszfaltozott. A Kariba-tavon keresztül vízi útvonalak vezetnek.
VasútSzerkesztés
A nemzeti vasúttársaság a National Railways of Zimbabwe. A vasutak hossza 3394 km, ebből 313 km villamosított.
Légi közlekedésSzerkesztés
Három nagyobb repülőtere van, Harare (nemzetközi reptér), Bulawayo és Beitbridge településeken.
KultúraSzerkesztés
Oktatási rendszerSzerkesztés
Kulturális intézményekSzerkesztés
Kulturális világörökségSzerkesztés
A világ kulturális örökségének része:
- Nagy-Zimbabwe nemzeti műemlék a sonák fővárosa volt a középkorban, abban az időben, amikor még nem álltak kapcsolatban az európaiakkal.
- A Khami Romok nemzeti műemlék romváros abból az időből, amikor a helyieknek már volt kapcsolatuk az európaiakkal, de még teljesen függetlenek voltak.
- Matobo-hegység a környék lakosságának szent helye, sírokkal, sziklarajzokkal.
MédiaSzerkesztés
Az ország hírközlése állami ellenőrzés alatt áll. Az állam működteti a rádióállomásokat, az egyetlen tévécsatornát és az újságokat. A nemzetközi híreket angol, sona és ndebele nyelven is bemondják. Sok hotelben és magánszálláson műholdas tévéadások is foghatók.
TudománySzerkesztés
MűvészetekSzerkesztés
Hagyományok, néprajzSzerkesztés
GasztronómiaSzerkesztés
TurizmusSzerkesztés
LátnivalókSzerkesztés
- Mana Pools Nemzeti Park a Zambézi mentén. Az egyetlen nemzeti park, ahová kísérő nélkül be lehet menni és oroszlánokat látni.
- Nagy-Zimbabwe nemzeti műemlék
- Harare: nemzetközi művészeti fesztivál április utolsó hetében
- Keleti magasföldek, hegymászás
- Hwange Nemzeti Park, Zimbabwe legnagyobb nemzeti parkja
SportSzerkesztés
OlimpiaSzerkesztés
Az ország egyetlen nemzeti sportja a labdarúgás.
ÜnnepekSzerkesztés
Az állami ünnepek alkalmával a hivatalok és az üzletek nagy része zárva tart.
- Január 1.: újév napja
- Április 18.: A függetlenség napja
- Május 1.: A munkások napja
- Május 25.: Afrika napja
- Augusztus 11.: A hősök napja
- Augusztus 12.: A hadsereg napja
- December 22.: A nemzeti egység napja
- December 26.: Karácsony (az ajándékosztás napja)
Lásd mégSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Zimbabwe’s Constitution of 2013. Constitueproject.org. (angolul) (2018. júl. 27.) 17. o. (Hozzáférés: 2019. jún. 19.) arch „The following languages, namely Chewa, Chibarwe, English, Kalanga, Koisan, Nambya, Ndau, Ndebele, Shangani, Shona, sign language, Sotho, Tonga, Tswana,Venda and Xhosa, are the officially recognised languages of Zimbabwe.”
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Lemondott Robert Mugabe, Zimbabwe elnöke, 168ora.hu
- ↑ Zimbabwéban a hadsereg vette át a hatalmat Archiválva 2017. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, vs.hu
- ↑ Zimbabwe military says it seized power to stop ‘criminals’, irishtimes.com
- ↑ A hadsereg átvette a hatalmat Zimbabwéban, index.hu
- ↑ Letette hivatali esküjét az új zimbabwei elnök
- ↑ CIA országjelentés (2007). (Hozzáférés: 2008. április 1.)
- ↑ Zimbabwe GDP-je (forrás: Világbank)
ForrásokSzerkesztés
- Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463-006-5
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
- Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003) ISBN 963-9186-47-3
- Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)
- Lonely Planet: Zimbabwe