Azbeszt
Az azbeszt (kőlen, hegyilen, bányalen, foszkő) kémiailag magnézium-szilikát (névváltozata: szerpentinit). Ásványtanilag krizotilazbeszt, a IV. (szilikátok) ásványosztályon belül a szerpentinásványok csoportjába tartozik, szálas szerkezetű rétegszilikát, a monoklin kristályrendszerbe tartozik. Ipari felhasználása az 1970-es évekig jelentős volt. A legtöbb iparilag fejlett államban, így hazánkban is felhasználását azóta betiltották, és a felderített felhasználási területekről eltávolítva veszélyes anyagként ártalmatlanítják.
Azbeszt | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Azbeszt témájú médiaállományokat. |
Az azbeszt a görög aszbesztosz (ἄσβεστος: elpusztíthatatlan, olthatatlan) szóból származik.[1]
Kémiai és fizikai tulajdonságokSzerkesztés
- Kémiai képlete: Mg3Si2O5(OH)4
- Megjelenése: jellegzetesen szálas kötegeket alkot, megnyúlt alakban kristályosodik
- Színe: fehér, zöldessárga, vörösessárga
- Porszín: fehér
- Átlátszósága: áttetsző
- Sűrűsége: 2,5-2,6 g/cm³
- Keménysége: 2,5-3,0 nagyon lágy ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Hasadása: kiválóan hasad a szálak mentén
- Fénye: selyemfényű
- Különleges tulajdonsága: gyakorlatilag tűzálló, hangszigetelő, sav- és lúgálló
- Kémiai összetétele:
LeírásaSzerkesztés
KeletkezéseSzerkesztés
Ultrabázikus magmás kőzetekből hidrotermás átalakulás során jön létre, málladék keletkezik, amit szerpentinesedés-nek neveznek. Hasonló ásvány a klorit.
FeldolgozásaSzerkesztés
A szálasanyagot tartalmazó kőzetet bányászatát követően felaprítják, majd dúsítják - leggyakrabban levegő befúvásával -, azután kiülepítik. A 10 mm hosszat meghaladó szálakat fonják, amihez a felület csúszóssága miatt durva felületű szálasanyagot (legtöbbször gyapjút) adagolnak 20% arányban. A rövid szálakat és a törmeléket kötőanyaggal (leggyakrabban cementtel vagy műgyantával) keverik össze. és lapokká, idomdarabokká préselik vagy lemezekké öntik. Az azbesztcement termékekben az azbeszttartalom 10-15%, szórt hőszigetelő anyagban 85%. A víz- és szennyvízvezetékekben is nagy mértékben használták az azbesztcement csöveket és idomokat. Az építészetben azbesztcement tetőfedő pala volt használatban. Az apró szemű azbesztet vakolóhabarcshoz is keverték. Fonat- és fonalszerkezetű anyagából tűzálló szöveteket is készítettek, kárpitanyagot gyártottak. Jelentős felhasználása volt a villamosipari szigetelők, a gépjármű- és gépiparban a fékbetétek gyártásánál, és papíripari töltőanyagként. Nagyon fontos felhasználása volt a magas hőmérsékletű berendezések (gőzturbinák, csővezetékek, kazánok) hőszigetelése. Erre a célra a legjobb minőségű (hosszúszálú) azbesztet Kanadában bányászták.
Egészségkárosító hatásaSzerkesztés
Egészségkárosító hatását viszonylag későn ismerték fel és bizonyították be. A levegőben a finom szemcsék lebegve oszlanak el, a már beépített szerkezetekből és anyagokból (pl. fékbetétekből) folyamatosan leválva távoznak szemcséi. Az azbesztiozis megbetegedésen túl a tüdőrák nagyon gyorsan kifejlődő formáját okozza. A bányászat során az ivóvízbázisokba bekerülő bányavízből is kialakul szennyező hatása. Egészségkárosító hatása miatt a legtöbb iparilag fejlett államban, így hazánkban is az azbeszt felhasználását betiltották. Fékbetétek adalékanyagául ennek ellenére több helyen még használatban van. Nemzetközi szervezetek véleménye kivonatosan a következő: Az 1999/77/EK irányelv kimondja, hogy „még nem állapították meg azt a küszöbértéket, amely alatt a krizotil-azbeszt nem jelent rákkeltő kockázatot”, illetve hogy „az emberi egészség védelmének hatékony módja a krizotil-azbesztszálak és ilyen szálakat tartalmazó termékek használatának betiltása”. Alátámasztja ezt a WHO, a Foglalkozás-egészségügyi Nemzetközi Bizottság (ICOH), Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (International Agency for Research on Cancer, IARC) véleménye is.
Az ép, sérülésmentes azbeszttartalmú anyagok általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Viszont, ha megsérülnek, vagy a normálistól bármilyen módon eltérnek, vagy az idő múlásával romlik az állaguk, állapotuk, azbeszt kerülhet a levegőbe. Belélegzésével rákos betegség az ún. mezotelióma alakul ki, amely több évtizedig, akár 50 évig is lappanghat. A tünetek sok más betegségé is lehetnek, ezért egyrészt nem derül ki időben, hogy kezelhessék, illetve nem is létezik rá hatékony kezelés.[2]
Az azbesztpala tetőfedő anyag élettartama végén kopik, porlad, és ha a külső felszínét le is fedjük, befelé változatlanul távozik, csak a lecserélése a jó megoldás. A régi azbesztpala csak védőintézkedések mellett bontható és szállítható. Azbesztmentesítést csak erre kiképzett szakvállalattal lehet elvégeztetni.
A hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de a szálak ipari előállításával készülő üveg- és kőzetgyapot rákkeltő hatását egyelőre nem mutatták ki. Az aszbeszttel ellentétben a belélegzett mikroszálak ezeknél nem karomszerűek, nem tapadnak annyira meg a nyálkahártyán.
ÁrtalmatlanításaSzerkesztés
A 20. század utolsó évtizedeiben nagy erőkkel kezdték meg az alkalmazásuk megszüntetését, a már beépített azbeszttartalmú anyagok eltávolítását. Ez rendkívül veszélyes az egészségre, ugyanis az azbesztszemcsék folytonos leválását és levegőbe kerülését nem lehet teljesen megakadályozni. A vakolatok eltávolítására általában nedves eljárást alkalmaznak (vízsugár). Az eltávolított anyagot veszélyes hulladék kategóriába sorolják, amely nem bomlik le. Leggyakrabban a hulladéktárolókban betonba, habarcsba vagy agyagzagyba ágyazzák be. A korábban alkalmazott azbeszt felderítése és eltávolítása még napjainkban is tart, fontos feladat.
ElőfordulásaiSzerkesztés
A volt Jugoszlávia területén Stragariban, míg Szlovákiában Dobsina közelében fordul elő a közelünkben.Oroszország területén több helyen megtalálható, legnagyobb előfordulása Kanada területén Quebec tartományban van. Előfordul még az Amerikai Egyesült Államokban és Mexikó területén.
Hazánkban a Dunabogdányhoz tartozó Csódi-hegy megnyitott kőfejtőjében ásványtani ritkaságként található.
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 24. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ Évtizedekig lappangó kórt okoz, majd öl az azbeszt (Webbeteg.hu, 2019. szeptember 26.)
ForrásokSzerkesztés
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest, 1987
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1985
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling publishing Co. New York, 1998
- http://webmineral.com (angolul)
- Azbeszt gyakorlati útmutató, OMFI
- Az azbeszttel kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi kockázatokról és minden létező azbeszt felszámolásának kilátásairól (2012/2065(INI))(EU Foglalkoztatási és Szociális Bizottság)
- Szabó Emese: Tovább gyilkol az azbeszt, Magyar Nemzet Online-cikk, 2016. december 21. (archív)
- Azbesztpala bontás, szállítás