Üveggyapot
Az üveggyapot egy üvegszálakból álló, gyapjúhoz hasonló szerkezetű szigetelőanyag. Táblákat és göngyölegeket is gyártanak belőle, különféle mechanikai és termális tulajdonságokkal.
Gyártási folyamat szerkesztés
A természetes homok és az újrahasznosított üveg 1450 °C-on történő összekeverése után a képződő üveget szálakra formázzák. A vattacukorgyártáshoz hasonló eljárást alkalmaznak: a megömlesztett üveget forgásba hozva a centrifugális erő kihasználásával kis méretű lyukakon préselik át, majd a levegővel érintkezve lehűtik. A termék mechanikai tulajdonságait a hozzáadott kötőanyag határozza meg. Ideális esetben minden szál találkozásánál kötőanyag található. Ezt az összetapadt csomót ezután felhevítik körülbelül 200 °C-ra, hogy polimerizálják a kötőanyagként használt gyantát, majd laposra préselik, hogy erős és stabil legyen. Végül pedig henger vagy lemez formájúra darabolják nagy nyomáson, mielőtt csomagolják és szállítják.
Felhasználása szerkesztés
Az üveggyapot egy összefonódó, rugalmas üvegszálakból álló hőszigetelő, mely levegőt is tartalmaz, ezáltal kis sűrűségű lesz. Sűrűsége a kötőanyag mennyiségének és a préselés módjának függvényében változtatható. Lehet laza töltőanyag, illetve alkalmas sík felületek szigetelésére például falakban, cserepeknél, vízvezetékeknél. Csövek szigetelésére és hangszigetelésre is alkalmas.
Üveggyapot lemezek és takarók szerkesztés
A lemezek előre vágottak, míg a takarók tekercselt formában kaphatóak. Az anyag összenyomása csökkenti a hatékonyságát. Elektromos szekrények és egyéb akadályok falba illesztéséhez használva szabad utat biztosít a levegőnek a falon át. Beépíthető akár padlások padlójába is, csökkentve ezzel a hőhidak kialakulásának esélyét. A takarókkal oszlopokat és gerendákat vonhatnak be, vagy a közöttük lévő teret tölthetik ki. A lemezek gerendák közé helyezése problémát okozhat; szíjak, dróthálók vagy egyéb merevítések segíthetnek. A lemezek közötti réseknél szivárgás vagy lecsapódás keletkezhet (mindkettő csökkenti a szigetelési képességeket), ezért a beépítésük szigorú odafigyelést igényel. Ugyanezen okból kifolyólag gondos védelem szükséges az időjárás és a nedvesség ellen, hogy a feladatukat minél jobban el tudják látni. A levegő szivárgását szintén csökkenteni lehet egy réteg cellulóz hozzáadásával.
Egészségügyi problémák szerkesztés
A National Toxicology Program (NTP) 2011 júniusában eltávolította a karcinogén anyagokról szóló jelentéséből az összes biológiailag oldódó üveggyapotot (a lakóépületek szigetélésénél használtakat és az egyéb, nem szigetelésre használtakat is).[1] Hasonlóképpen a California's Office of Environmental Health Hazard Assessment (OEHHA) 2011 novemberében módosította listáját, hogy csak a biológiailag nem lebomló és belélegezhető üveggyapotot tartalmazza.[2] Az amerikai egyesült államokbeli NTP és a kaliforniai OEHHA lépése azt eredményezte, hogy a lakóházak és egyéb épületek szigeteléséhez használt biológiailag lebomló üveggyapoton nem szükséges feltüntetni rákkeltő hatásról szóló figyelmeztetést. Az összes hő- és hangszigetelésre általánosan használt üveggyapot új besorolást kapott az International Agency for Research on Cancertől (IARC) 2001 októberében, így ekkortól a nem besorolható az emberek számára rákkeltő anyagok közé minősítést kapta (Group 3).[3]
Az üveggyapot irritálja a szemet, a bőrt és a légzési rendszert. Lehetséges tünetei lehetnek a szemek, bőr, orr, torok irritációja, légzési nehézség, torokfájás, rekedtség és köhögés.[4] Tudományosan bizonyított, hogy az üveggyapot gyártása, behelyezése és használata biztonságos, ha a biztonsági előírásokat betartják, ezáltal csökkentik az időszakos mechanikai irritációt.[5]
Az üveggyapot ellenáll a penészedésnek, de mégis előfordulhat, ha az üveggyapot nedvessé válik és szerves anyaggal szennyeződik. A vízzel érintkező üveggyapotot célszerű megvizsgálni és megbizonyosodni arról, hogy szennyezetté vált-e vagy megnedvesedett-e. A szennyeződött üveggyapot-szigetelést azonnal ki kell cserélni.[6]
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Glass wool című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- ↑ Department of Health and Human Services (2011), National Institute of Environmental Health Sciences, National toxicology Program, Fact Sheet, "The Report on Carcinogens," June 2011, <http://ntp.niehs.nih.gov/ntp/roc/twelfth/profiles/GlassWoolFibers.pdf>. Hozzáférés ideje: 2013-02-05
- ↑ 46-Z California Regulatory Notice Register, P.1878 (November 18, 2011).
- ↑ IARC Press Release, 24 October 2001 (http://www.iarc.fr/en/media-centre/pr/2001/pr137.html Archiválva 2013. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben)
- ↑ Labor, United States Department of (2005), Occupational Safety & Health Administration, Chemical Sampling Information, CAS Registry Number: 65997-17-3 (Fibrous Glass)
- ↑ North American Insulation Manufacturers Association ("NAIMA"), Insulation Facts #62 "Health and Safety Facts for Fiber Glass", Pub. No. N040, May 2012.
- ↑ Corning, Owens (2007), Fiberglass Thermal Batt, Product Data Sheet, <http://www.owenscorning.com/comminsul/documents/thermalbatt_eng.pdf>. Hozzáférés ideje: 2012-02-23 Archiválva 2012. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2012. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 18.)