A kőzetgyapot vagy ásványgyapot tűzálló szigetelőanyag. Ásványok olvasztása és az olvadékból történő szálképzés útján állítják elő. Alkalmazhatósága széles körű, használható a magasépítészet minden területén, gépészeti szigetelések egyik leggyakrabban használt anyaga, de az autóiparban is használják hő- és hangszigetelésre. Az anyag sokrétű jellemzői miatt új alternatív alkalmazási területei folyamatosan bővülnek, például az intenzív növénytermesztési technológiák alapvető anyagaként szolgál.[1] Más elnevezése bazaltgyapot.

ElőállításaSzerkesztés

OlvasztásSzerkesztés

A kőzetgyapot előállításának legfőbb mozzanata az alapanyagként szolgáló ásványok olvasztása. Az olvasztás olvasztókemencékben történik, amelyek fűtése történhet koksz- vagy gázégetéssel, de ismertek elektromos olvasztókemencék is. Az építőiparban használt szigetelőanyagok legnagyobb részben koksz fűtőanyagú kemencék használatával történik, mivel ez a technológia alkalmas a műfajhoz szükséges nagy teljesítményű olvasztásra.

Alapanyagként számos ásvány használható, közülük legelterjedtebb a bazalt.

A kőzetgyapot alapanyagai mellett számos adalékanyag használata szükséges annak érdekében, hogy a késztermék összetétele az emberi szervezetben biológiailag lebomló tulajdonságot nyerjen. Az adalékanyagok szintén ásványi anyagok, amelyek egy előre kiszámított receptúra szerint kerülnek adagolásra az olvasztási folyamat során.

SzálképzésSzerkesztés

A kőzetgyapot gyapot jellege a folyékony olvadék magas hőmérsékleten történő szálazása, majd hirtelen lehűtés révén jön létre. A szálképzés centrifugális elven történik oly módon, hogy a folyadékot nagy fordulatszámon cseppekre bontják. A szálképző berendezést elhagyó olvadékcseppek és azt követő olvadék lehűtést követően szálas anyaggá alakulnak.

Késztermék előállításaSzerkesztés

A kihűlt kőzetgyapot szálakat technológiai gépek segítségével rendezik, figyelve a szálirányra, testsűrűségre és vastagságra. A szálakat kötőanyag segítségével ragasztják egymáshoz, ezzel megadva a szigetelőanyag formatartó képességét és mechanikai jellemzőit. A gyártás első szakasza egy folyamatos technológia, ezért a késztermék előállításához szükséges a termék darabolása. Vágógépek segítségével darabolják a termékeket a kívánt méretre, majd rakatképzést követően történik a késztermék csomagolása.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kőzetgyapot története, gyártása és felhasználása (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 27.)
  2. Lechner Tudásközpont - YouTube. www.youtube.com. (Hozzáférés: 2021. január 27.)

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés