Vasérc

vasat tartalmazó érckőzet

A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve.

Andradit és hematit

Előfordulása szerkesztés

A vas a Föld második leggyakoribb féme (az alumínium után), körülbelül 4,7 tömegszázalék az előfordulása. A földkéreg átlagban mintegy 6,6%-nyi vasat tartalmaz, természetesen változatos eloszlásban. Minden olyan előfordulás, ami a kéreg átlagos vastartalmához képest 3–4-szeres vastartalmú, ércnek számít, a legtöbb jó minőségű vasérc ultrabázisos és bázisos környezetben található. A vas nagyon könnyen képez vegyületeket oxidatív környezetben, ezért sokféle összetételű természetes vasvegyület alkothat vasércet. Ezen vegyületek közül a gyakorlat számára legfontosabb ásványok:

  • hematit, Fe2O3trig, vastartalma 70%,
  • magnetit, Fe2+Fe3+2O4szab ill. FeO×Fe2O3, vastartalma 72,41%,
  • goethit, Fe3+O(OH)romb, vastartalma 62,92%,
  • limonit, 2Fe2O3×3H2O, vastartalma 59,89%.

A sziderit (FeCO3, vastartalma 48,28%), hidrohematit (2Fe2O3×H2O, vastartalma 66,27%), chamozit (vas-oxid-tartalmú szilikát) és szferosziderit (FeCO3) gazdasági szempontból alárendelt.

Vasércek összetétel szerint szerkesztés

  • A vörösvasércek lilásvörös színűek, és hematit alapúak. Ezek a legfontosabb vasércek. A legjobbak 64-68% vasat tartalmaznak.
  • A mágnesvasércek vagy szürkevasércek magnetit alapú ércek, vastartalmuk 60% fölött is lehet. Tömörebbek, ezért valamivel nehezebben redukálhatóak. A magnetit gyakran a kova különböző, az érc minőségét rontó módosulataival (jáspis, kvarc) nő össze.
  • A barnavasércek alapásványai legalább részben hidroxidosak. Kötött víztartalmukat hevítés hatására elveszítik, így vastartalmuk növelhető.
  • A pátvasércek sziderit, azaz vaskarbonát alapúak és általában másodlagos keletkezésűek.

Vasércek képződés szerint szerkesztés

  • magmás vasércek, amelyek ultrabázikus és bázikus magmákhoz kötődnek. Ezek a magma eredetileg magas vastartalma miatt dúsak vasvegyületekben.
  • hidrotermális vasérctelepek, amelyek a magma kristályosodási fázisai közül a hidrotermális szakaszhoz köthetők. Nagyobb méretű telepeket csak ritkán alkot, igazán nagy hidrotermális telep a szibériai, perm végi platóbazalt környékén van. A meleg vizes vasásványosodás többnyire szub- vagy utóvulkáni működéshez kötődik.
  • vulkáni exhalációs érctelepek az egyes tűzhányók utolsó életszakaszában jönnek létre a halogenidekkel együtt.
  • üledékes keletkezésű érctelepek olyan dúsulások, ahol a mállás folyamata vagy az üledék felhalmozódásának fizikai jellemzői miatt szaporodik a vastartalom. Ezek legfontosabbjai a reziduális (helyben maradó) üledékek, mivel ezek olyan mállástermékek, amik nem szállítódnak el eredeti helyükről, viszont a nem érces anyagok igen. (A reziduális üledékek közül a bauxit a leggyakoribb.) Az üledékes vaskőzetek az oolitos vasérc, a gyepvasérc, lápi vasérc, vasborsó, kéregvasérc.

Lelőhelyei szerkesztés

A jelenleg ismert legnagyobb területű magmás vasérctelep a mágnesvasércek közé tartozó magmás képződmény a Bushveld-masszívum területén, mintegy 67 000 km² kiterjedésben. (Magyarország területének 72%-a.) A telep 1,5–3,6 méter vastag, vagyis érctartalma kb. 170 km³. A nyugat-svédországi kirunavaarai érctelep hatalmas, kilométeres nagyságrendű lencsékben települt, amelyek száz méteres vastagságot is elérnek.

Magyarország szerkesztés

Magyarország egyetlen bányászható vasérctelepe hidrotermális eredetű. Itt dolomit szideritesedett meleg vizes oldatok hatására, valamint a felső mállási zónában limonitosodott. A telep vegyesen barnavasérc és pátvasérc jellegű. Teljes érckészlete 70 millió tonna körüli, aminek valamivel több mint a felét bányászták eddig ki. Magyarországon néhány helyen még akadnak hidrotermális és metaszomatikus vasércek, de legtöbbjük művelésre alkalmatlan. A Bükk-fennsíkon, valamint Zengővárkony környékén exhalációs lencsék is vannak, az utóbbit az 1950-es években bányászták is. Reziduális vasérctelepeink többsége művelésre alkalmatlan, az Árpád-korban Pécs és Komló környékén bányásztak ilyeneket.

Országlista szerkesztés

Vasércbányászat az amerikai Geological Survey adatai alapján.[1][2]

No. ország felhasználható
vasérc-
termelés
(ezer tonna)
év
világ 2,280,000 2015
1   Kína 1.500.000 (becslés) 2019
2   Ausztrália 660.000 2019
3   Brazília 320.000 (becslés) 2019
4   India 153.000 2019
5   Oroszország 101.000 2015
6   Dél-afrikai Köztársaság 73,000 2015
7   Ukrajna 67,000 2015
8   Egyesült Államok 46,000 2015
9   Kanada 46,000 2015
10   Irán 27,000 2015
11   Svédország 25,000 2015
12   Kazahsztán 21,000 2015
13   Mexikó 18,840 2013
14   Chile 17,109 2013
15   Venezuela 16,800 2013
16   Mauritánia 13,400 2013
17   Sierra Leone 11,895 2013
18   Malajzia 11,588 2013
19   Peru 10,126 2013
20   Törökország 8,589 2013
21   Mongólia 6,736 2013
22   Libéria 5,103 2013
23   Vietnam 4,708 2013
24   Indonézia 4,000 2013
25   Norvégia 3,409 2013
26   Egyiptom 3,320 2013
27   Új-Zéland 3,157 2013
28   Észak-Korea 3,054 2013
29   Ausztria 2,320 2013
30   Görögország 2,221 2013
31   Bosznia-Hercegovina 2,122 2013
32   Laosz 1,459 2013
33   Algéria 1,067 2013

Jegyzetek szerkesztés

  1. Mineral Commodity Summaries 2017. U.S. Geological Survey. (Hozzáférés: 2017. augusztus 21.)
  2. Global iron ore production data; Clarification of reporting from the USGS. U.S. Geological Survey. (Hozzáférés: 2017. augusztus 21.)

Források szerkesztés

  • Jámbor Áron: Ásványi nyersanyagok kutatása és teleptana (mélyfúrás-kutatás), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. ISBN nélkül
  • Sziklavári János: Az izzó vas tűzcsillagai MTESz
  • Óvári Antal: Vaskohászati kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985.
  • Négyjegyű függvénytáblázat