Wikipédia

Komló (település)

magyarországi város Baranya vármegyében
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Komló (növénynemzetség).
Nem tévesztendő össze a következővel: Komolló.

Komló (németül: Kumlau, horvátul: Komlov[3]) város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb települése. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta Kisbattyán, Mecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Komló
városháza
városháza
Komló címere
Komló címere		 Komló zászlaja
Komló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállás város
Polgármester Polics József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7300
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség22 235 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség502,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komló (Magyarország)
Komló
Komló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″
Komló (Baranya vármegye)
Komló
Komló
Pozíció Baranya vármegye térképén
Komló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Városrészei Szerkesztés

  • Anna-akna
  • Béketelep
  • Belváros
  • Béta-akna
  • Cseresznyák (Cseresznyeág)
  • Dávidföld
  • Gadány
  • Gesztenyés
  • Hármas-akna
  • Határtető
  • Kakastelep
  • Kenderföld
  • Kisbattyán
  • Kossuth-akna
  • Kökönyös
  • Körtvélyes
  • Majális tér
  • Mecsekfalu
  • Mecsekjánosi
  • Mecsekjánosi-puszta
  • Sikonda
  • Somág-tető
  • Szent Imre-telep
  • Szilvás
  • Újtelep
  • Zobák-akna
  • Zobákpuszta

Története Szerkesztés

Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 1332–1335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.

Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 1312-ben és 1320-ban már említették papját is, aki a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 30, 1334-ben 10, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett.

A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.

1910-ben 1513 lakosa volt, melyből 1002 magyar, 462 német, 40 cigány volt. Ebből 1449 római katolikus, 29 evangélikus, 19 izraelita volt.

1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.[4]

2001-ben 27 081 lakosából 26 294 magyar, 419 cigány, 289 német, 29 horvát, 18 román, 6 ukrán, 6 lengyel, 5 szerb, 5 szlovák, 5 szlovén és 5 görög volt.

A város mai népessége gyors ütemben fogy, főképp, mert nehéz helyben munkát találni: az 1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón,[5] 2009-ben 25 881, 2015 január 1-jén 23 604 lakosa volt a városnak.

Ipar Szerkesztés

A feketekőszén mélyműveléses bányászata 1892-ben három tárnában kezdődött el. 1898-tól működött az első függőleges akna. 1952-ben indult meg az intenzív kitermelés a Dunaújvárosban 1954-ben átadott Dunai Vasmű számára. Az első szénvonat 1956 májusában közlekedett a két város között. A bányászati tevékenység 2000. január 31-én állt le. Következményeként a városban megnövekedett a munkanélküliség aránya.[6] [7]

Az egykor virágzó bányászat emlékét egy 2014-ben felállított emlékhely őrzi a városi múzeum mögött.

A vasútállomás közelében a szénosztályozó és teherpályaudvar, továbbá a bányavasúti pályaudvar (Komló-Teher és Kossuth-Bányaüzem Altáró pályaudvar) 1952-2000 között üzemelt. 2005-re elbontották. A helyén ipari park épült.

Nevezetességei Szerkesztés

  • Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény[8]
  • 13. századi gótikus (Hasmányi templom) templom romjai
  • Komlosaurus carbonis - Magyarország első dinoszaurusz-lelete, mely Komlóról és az itt bányászott kőszénről kapta a nevét és 2019-ben az év ősmaradványának is megválasztották.
  • A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben. A kürtjel (az ún. "fújás"), az erőmű fekvésénél fogva a város legtávolabbi pontjaiban is hallható.
  • Kodály Zoltán a (ma már a zeneszerző nevét viselő) komlói belvárosi iskolának ajánlotta "Harasztosi legénynek" című gyermekkari művét.
  • A városban forgatták Az ígéret földje című magyar filmet (1961) a kor neves színészeinek főszereplésével.

Közélete Szerkesztés

Polgármesterei Szerkesztés

Demográfia Szerkesztés

Lakosságszám[16]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 1 433 —    
1880 1 355 −0,56%
1890 1 448 0,66%
1900 2 151 3,96%
1910 2 759 2,49%
1920 3 314 1,83%
1930 3 732 1,19%
1941 5 112 2,86%
1949 5 812 1,60%
1960 23 588 12,73%
1970 27 433 1,51%
1980 29 354 0,68%
1990 29 143 −0,07%
2001 27 081 −0,67%
2011 24 394 −1,04%

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között
Lakosok száma
24 066
23 889
22 832
22 635
22 235
20132014201820192021
Adatok: Wikidata

A városnak 2007-ben 26 465 lakosa volt. Ebből magyar: 93,4% cigány: 2,0% horvát: 0,2% német: 1,9% román: 0,1% ismeretlen nem válaszolt: 6,2%

Vallás.:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 4,7% cigánynak, 0,3% horvátnak, 2,8% németnek mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30%, református 3,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 35,5% (28,5% nem nyilatkozott).[17]

Közlekedés Szerkesztés

A város Sikonda felőli határában halad el a 66-os főút, amely Pécset és Kaposvárt köti össze. A legfontosabb belső út a városban a 6542-es út, a közigazgatási terület keleti részén és Zobákpuszta városrészen a 6541-es út halad el, Mánfa felé pedig a 6543-as út vezet, amit legutóbb 2012 őszén újítottak fel.[18] Az északnyugati szomszédságában lévő kisebb településekkel és Vásárosdombóval, illetve a 611-es főúttal a 6546-os út köti össze Komlót.

A városon belüli közlekedést a Volánbusz járatai látják el.

Vasúton a város a MÁV 47-es számú mellékvonalán közelíthető meg, amely Godisa vasútállomás után ágazik le a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalról. A vonalon rendszeres a személy- és teherszállítás. A városban a vasútnak két megállási pontja van, Komló vasútállomás és Mecsekjánosi megállóhely.

Híres komlóiak Szerkesztés

Komlón született, Komlón élő, vagy életük egy részében Komlón élt személyek

Kulturális élete és közoktatása Szerkesztés

 
Színház és hangversenyterem

A város közművelődését szolgáló egyik fő intézmény a József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény, amelyben a Helytörténeti Múzeum a bányászat fényképekkel, tárgyakkal illusztrált történetének bemutatása mellett a település fejlődésének dokumentumaival áll a látogatók rendelkezésére. A Természettudományi Gyűjtemény a lepkefélék, rovarok mellett gazdag kőzetanyag és kőzetminta-gyűjtemény birtokosa. A Színház- és Hangversenyterem rendre neves színészeket és előadóművészeket lát vendégül, emellett a városi színjátszó-, zenei- és tánccsoportoknak biztosít fellépési lehetőségeket, valamint iskolai rendezvényeknek is kedvelt helyszíne. A Közösségek Háza szakköröknek, kluboknak, énekkaroknak, kulturális és művészeti csoportoknak biztosít helyet. A városban szinte folyamatosan megtekinthető valamilyen időszaki művészeti kiállítás, amelynek a Múzeum vagy a Színház ad otthont. A város szórakozási központja az a belvárosban található épület, amely helyet ad a háromszintes Colosseum Dance Club diszkónak és a Zrínyi Klubnak is, amely a rockzenei műfaj helyi kedvelőinek központja. A város rendezvényei közül a legjelentősebbek az 1972 óta kétévente megrendezésre kerülő Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál és a hagyományosan szeptember első hétvégéjén tartott, a hajdani Bányásznapok hagyományait is megőrző Komlói Napok rendezvénysorozat. További rendszeres rendezvények: Kolbásztöltő Fesztivál (2011 óta), Mindenmás Alternatív Kulturális Fesztivál (2009 óta), Európa Nap - Örökség Fesztivál és Nemzetiségi Nap (május 1-én), szabadtéri zenés-táncos rendezvények (TópArt a sikondai tószínpadon, Street Arts a Városház téren, Adventi műsorok a Városház téren), Szent Borbála napi rendezvénysorozat. 2015-ben rendezték meg először a városban, hagyományteremtő céllal a Komlói Amatőr Színházi Találkozót (KASZT). 2016 szeptemberétől kerül megrendezésre a Hét Domb Filmfesztivál.

Komló városában öt általános iskolában, egy speciális szakiskolában, valamint egy gimnáziumban, egy szakközépiskolában és egy szakiskolában tanulhatnak a város és vonzáskörzete diákjai. Ezen felül az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szolgálja a gyermekek és fiatalok kulturális továbbképzését.

Sportélete Szerkesztés

Komló dokumentálható sportélete 1922-től íródik, amikor is megalakult az első labdarúgócsapat a településen. Mivel a csapat alapítója egy Budapestről Komlóra származott bányatisztviselő volt, aki az MTK csapatában játszott korábban, így a komlói csapat is a kék-fehér színeket kapta. A mai napig ezek a klubszínei a hajdani labdarúgó-egyesület jogutódjának, a Komlói Bányász Sport Klubnak (korábban Komlói Bányász Sport Kör), amely ma a város legnagyobb sportegyesülete. A klub legnagyobb sikereit a most másodosztályú férfi kézilabdázók érték el, akik eddig három alkalommal vívták ki a nemzetközi kupában való indulás jogát (1994 - City Kupa, 2006 - KEK, 2008 - EHF Kupa), a Magyar Kupában a bronzéremre (2006), a bajnokságban pedig az 1994-ben elért 4. helyre lehetnek a legbüszkébbek. A jelenleg a harmadik vonalban játszó labdarúgók múltja is szépen csillog: több évnyi első osztályú szereplés, bajnoki 4. hely (1963), két kupaezüst (1970, 1974) és egy nemzetközi kupaszereplés (KEK, 1970). A női kosárlabdázók az 1992–1993-as szezonban az NB I/B-ben játszottak. A Komlói Bányász férfi asztalitenisz csapata a legmagasabb osztályban (Extra Liga) 2014-ben és 2015-ben is bajnoki bronzérmet szerzett.

Az egyéni sportágak közül kiemelkedő az atlétika: a város eddigi két olimpikonja (Alföldi Andrea /1992/ Czukor Zoltán /2000, 2004, 2008/) a gyaloglók közül került ki. A városban az alábbi sportágak űzhetők szabadidős vagy versenyszerű jelleggel, szervezett keretek között: aikido, amerikai futball, asztalitenisz, atlétika, autó- és motorsport, darts, íjászat, kerékpár (mountain bike és túrakerékpár), kézilabda, kosárlabda, kungfu, kyokushin karate, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, sakk, sportaerobik, sporthorgászat, szektorlabda, teke, tenisz, természetjárás, triatlon, úszás, vívás, vízilabda.

A város legnagyobb sportlétesítménye a részben felújított, részben felújításra szoruló Komlói Bányász Sporttelep, amely gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el a város szélén. Megtalálható benne egy 10 ezer néző befogadására alkalmas labdarúgó-stadion, egy füves, egy műfüves és egy salakos edzőpálya, sportcsarnok, futófolyosó és tekepálya. A város szívében helyezkedik el a Sportközpont, ezerfős lelátójú csarnokkal és 33 méteres medencehosszúságú tanuszodával. Fentieken kívül kisebb sporttermek és iskolai tornatermek szolgálják a sportolni vágyókat, amelyek közül kiemelkedik a Gagarin Általános Iskola 2010-ben átadott, 40x20 méteres küzdőterű, modern csarnoka. Mecsekjánosi településrészen található meg a Dirtpark, amely a motokrossz, enduro, hegyikerékpár, off road, és quad műfajok kedvelőinek nyújt korszerű edzési és versenyzési lehetőséget.

Tovább színesíti a város sportéletét, hogy 2012-2016-ig Komlón játszotta hazai mérkőzéseit a PINKK-Pécsi 424 női kosárlabdacsapata, amely első komlói idényében bajnoki bronzérmet, a másodikban bajnoki címet, a harmadikban kupabronzérmet, a negyedikben bajnoki- és kupabronzot szerzett.

A város válogatott mérkőzéseknek is otthont adott már. 1994. január 5-én a magyar férfi kézilabda válogatott Komlón vívta ki az Eb-részvételt a szlovénok ellen (18-15), 1997. szeptember 17-én pedig a női labdarúgó válogatott a Bányász stadionban múlta felül 10-0 arányban Bosznia-Hercegovina csapatát, világbajnoki selejtezőn.

Testvérvárosai Szerkesztés

Jegyzetek Szerkesztés

  1. ↑ a b Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ Komló története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ Egyre fogy Komló lakossága. [2015. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 10.)
  6. ↑ A komlói szénbányászat rövid története - Amiről a kövek mesélnek
  7. ↑ Vörös Szabolcs - „Egymást temetjük meg a tudásunkat” / sírva vigadtunk a komlói szénbányászokkal (Válasz Online, 2021.05.21.)
  8. ↑ www.komloimuzeum.eoldal.hu: Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény (magyar nyelven). www.komloimuzeum.eoldal.hu. [2018. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 16.)
  9. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  11. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  12. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  13. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  14. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  15. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  16. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  17. ↑ Komló Helységnévtár
  18. ↑ Útfelújítás Komló és Mánfa között. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 21.)

További információk Szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komló_(település)&oldid=26234714”