Wikipédia

Moldova György

(1934–2022) magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja

Moldova György, születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. – Budapest, 2022. június 4.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író.[4] Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkotott.

Moldova György
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja (Vahl Ottó felvétele)
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
(Vahl Ottó felvétele)
Született Reif György
1934. március 12.[1]
Budapest
Elhunyt 2022. június 4. (88 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Kitüntetései
Sírhelye Kozma utcai izraelita temető
Írói pályafutása
Irodalmi díjai SZOT-díj (1967)
József Attila-díj (1973, 1978)
Karinthy-gyűrű (1981)
Kossuth-díj (1983)
Nagy Lajos-díj (1993)
Maecenas-díj (1994)
MSZOSZ-díj (1995)
Demény Pál-emlékérem (1995)
Kollektív Pulitzer-díj (2000)
Prima Primissima díj (2010)
Moldova György aláírása
Moldova György aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Moldova György témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Reif Sándor ügynök és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke.[5][6] A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent.[7][8] A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. Az 1956-os forradalom alatt (melyet Moldova következetesen felkelésnek nevez) ő maga is csatlakozott a forradalmárokhoz, bár érdemi tevékenységet nem fejtett ki köztük. Rendszerellenes magatartása miatt végül nem fejezhette be a főiskolát. Ezután fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelentek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartotta.[forrás?] Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”[9]

1989-től a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Politikai megnyilvánulásaiSzerkesztés

Már a szocializmus idején nagy vitákat keltettek művei, elsősorban a riportkönyvei, melyekben az akkoriban elvárásként támasztott optimista kicsengés helyett a valóságot írta meg, riportalanyai elmondása alapján. Emiatt a megjelenés után az érintettek körében gyakran felháborodást váltott ki a mű hangvétele. A „Tisztelet Komlónak” című riportkönyvét a város és a bánya vezetői kritizálták (ebből a műből utóbb került kihúzásra egy mondat, amiben egy sváb származású riportalany a jugoszláv partizánok második világháború végi pogromjára utal), az Államvédelmi Hatóságról írt „Elbocsátott légió” sokáig nem jelenhetett meg könyvként, a fegyelmező zászlóaljról írt riportja pedig évekig tiltólistán volt, csak egy válogatáskötetben, „Kerüld a nőket” néven csúszott át a katonai cenzúrán. Hasonló vitákat generált a textiliparról írt „A szent tehén”, valamint a félig-meddig önéletrajzi ihletésű „A Szent Imre-induló”, amely a holokausztot, a nyilas terrort, illetve a nyilasokkal együttműködő zsidókat is megemlítette. A állambiztonság 1969 és 1981 között éppen ezért megfigyelte őt és „Bolygató” fedőnéven tartotta nyilván.[10]

Elsőként írt a Bűn az élet című, 1989-ben megjelent riportkönyvében a cigánybűnözésről, mely akkor is komoly vitát keltett, noha a szót akkoriban kriminológiai kifejezésként használták.

„Ég a Duna” című riportkönyve a Bős–nagymarosi vízlépcső megépítése melletti érveket sorakoztatott fel, a korabeli közhangulattal ellentétben, amely szintén nagy vihart kavart.[11]

Moldova György Kádár János elkötelezett híve maradt a rendszerváltás után is. Külön életrajzi kötetet is írt róla, egyedülállónak, zseninek nevezte. A Kádár-rendszert Magyarország legjobb huszadik századi korszakának tartja. Kádár bűneit hevesen tagadta, véleménye szerint, akiket kivégeztek az 1956-os forradalom után, azokkal többnyire jogosan tették.[12] A Kádár születésének századik évfordulójára készült Kádár-mellszobrot is Moldova leplezte le, ahol „proletárszentnek” nevezte az egykori pártelnököt.[13] 2012-ben bemutatott riportkönyvének is Kádár a témája, amely Kádár János sírjával foglalkozik.[14]

MagánéleteSzerkesztés

Két lánytestvére és egy fiútestvére van. Feleségétől két lánya született, akinek 2020-ban bekövetkezett halála óta irodalmi szerkesztőjével, Palotás Katalinnal élt együtt. 2021. karácsonyán összeházasodtak. Nőkkel való kapcsolatát önéletrajzi köteteiben, valamint a „Hátsó lépcső” című könyvben írta meg.[15][16]

Idős korától kezdődően rendszeresen küzdött szívpanaszokkal.[17] 2022. június 4-én, 88 éves korában távozott az élők sorából. 2022. június 7-én, 13 órai kezdettel kísérték utolsó útjára a Kozma utcai izraelita temetőben.

MűveiSzerkesztés

SzépirodalomSzerkesztés

 
Magányos pavilon című regényének 1974-es kiadásának borítóján (Csigó László felvétele)
  • Az idegen bajnok; Szépirodalmi, Budapest, 1963
  • Sötét angyal – regény; Szépirodalmi, Budapest, 1964
  • Magányos pavilon; Magvető, Budapest, 1966 (Magvető kiskönyvtár)
  • Gázlámpák alatt elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1966
  • Akar velem beszélgetni?; Magvető, Budapest, 1967
  • Az Elátkozott Hivatal; Magvető, Budapest, 1967
  • A „Lakinger Béla” zsebcirkáló kisregény, novellák; Athenaeum Nyomda, Budapest, 1968 (Kozmosz könyvek)
  • Malom a pokolban regény; Magvető, Budapest, 1968
  • Az elbocsátott légió – regény; Magvető, Budapest, 1969
  • A változások őrei; Magvető, Budapest, 1972
  • Negyven prédikátor – regény; Szépirodalmi, Budapest, 1973
  • Titkos záradék [Hitler Magyarországon]; Magvető, Budapest, 1973
  • Ferencvárosi koktél. H. Kovács történeteiből; Magvető, Budapest, 1974[18]
  • A Szent Imre-induló; Magvető, Budapest, 1975
  • Mandarin, a híres vagány; Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1976[19]
  • A beszélő disznó – szatírák; Magvető, Budapest, 1978
  • Magyar atom; Magvető, Budapest, 1978
  • A törvény szolgája és egyéb történetek; Magvető, Budapest, 1980 (Rakéta Regénytár)
  • A Szent Imre-induló. Elhúzódó szüzesség; Magvető, Budapest, 1981
  • Tökös-mákos rétes; Magvető, Budapest, 1982 (Rakéta Regénytár)
  • A napló; Magvető, Budapest, 1983
  • A Puskás-ügy; Magvető, Budapest, 1984 (Rakéta Regénytár)
  • Tíz tucat; Magvető, Budapest, 1985
  • Méhednek gyümölcse; Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1986
  • Moldova György–H. Barta Lajos: Az életem rövid [Négy kisregény]; Lapkiadó, Budapest, 1987
  • Malom a pokolban. Maár Gyula filmje nyomán; képregény-változat Cs. Horváth Tibor, Fazekas Attila; Főmo, Budapest, 1987 (Sikerfilmek képregényváltozata)
  • Ésszel fél az ember; Népszava, Budapest, 1987
  • Árnyék az égen; Magvető, Budapest, 1987
  • Az Abortusz-szigetek – szatírák, történetek; Magvető, Budapest, 1989
  • Lopni tudni kell; Betűvető, Budapest, 1989
  • Akit szerettek a nők – Börtönnovella; Pannon, Budapest, 1990
  • A Szentháromság pusztulása; PLKV, Budapest, 1990
  • Az utolsó határ; Magvető, Budapest, 1990
  • A néma súgó; Pannon, Budapest, 1991
  • Az ördög lapot kér; Pik-sys, Budapest, 1991
  • A bal oroszlán – Humoreszkek és szomoreszkek; Pannon, Budapest, 1992
  • A félelem kapuja; Pannon, Budapest, 1992
  • Tél tábornok; Pannon, Budapest, 1993
  • A kalózok szeretője – Humoreszkek, szomoreszkek, nyomoreszkek; Dunakanyar 2000, Budapest, 1994
  • Kis aljasságok lányaimnak; Dunakanyar 2000, Budapest, 1994
  • Az ideális hadifogoly; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996
  • A kámfor akció – szatírák; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996
  • Akit a múzsa fenéken csókolt...; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996
  • Lámpaláz – Tanácsok kezdő és haladó nyilatkozóknak; Dunakanyar 2000, Budapest, 1997
  • Mint falu bolond pappal... Régi és új aforizmák; Kertek 2000, Budapest, 1997
  • A rövid élet titka; Dunakanyar 2000, Budapest, 1997
  • Ha jönne az angyal.. – regény; Kertek 2000, Budapest, 1998
  • „XX. század, lelépni!” – Moldova György kalendáriuma a 2000. évre; Kertek 2000, Budapest, 1999
  • A város hercege – bűnügyi regény; Kertek 2000, Budapest, 1999
  • Arrivederci, Budapest! Válogatás az író szatíráiból; Urbis, Budapest, 2000
  • A mocsári hajós. Minimák; Urbis, Budapest, 2000
  • A sárkány fogai; Urbis, Budapest, 2001
  • Az ellopott főutca. Válogatott cikkek, tárcák, szatírák; Urbis, Budapest, 2001
  • 2003. 365 napos naptár Moldova György fontos gondolataival; Urbis, Budapest, 2002
  • Régi nóta. Önéletrajzi töredékek; Urbis, Budapest, 2002
  • Úszóverseny üres medencében – Aforizmák; Urbis, Budapest, 2002
  • A postamester leánya; Urbis, Budapest, 2002
  • A gyávák bátorsága – regény; Urbis, Budapest, 2004
  • Éjféli napsütés – szatírák, karcolatok; Urbis, Budapest, 2006
  • Kontra párti! – aforizmák; Urbis, Budapest, 2009
  • Üres telken ház alakú köd – Új aforizmák; Urbis, Budapest, 2012
  • A szent labda – Vallomás a magyar fociról; Urbis, Budapest, 2012
  • A bolygató; Urbis, Szentendre, 2014
  • A nagy októberi összefogás; Urbis, Szentendre, 2014
  • Zsidómentes övezet – szatíra; Urbis, Szentendre, 2014
  • Fej vagy írás. Az írói mesterségről; Urbis, Szentendre, 2015
  • Harc az angyallal – regény; Urbis, Budapest, 2015
  • Az utóvéd – regény; Urbis, Budapest, 2016
  • Keserű cukor – szatírák; Urbis, Szentendre, 2016
  • Optimista naptár, 2017; Urbis, Szentendre, 2016
  • Az új császár új ruhája. Szatíra; Urbis, Szentendre, 2018
  • A népet le kell váltani; Urbis, Szentender, 2018
  • Előttünk az özönvíz; Urbis, Szentendre, 2019
  • Hátsó lépcső; Urbis, Szentendre, 2020
  • Két szerelem, 1.; Urbis, Szentendre, 2021

RiportkönyvekSzerkesztés

 
Dedikálás a 2010-es Ünnepi Könyvhéten
  • Rongy és arany. Riportok; Egyetemi Nyomda, Budapest, 1967 (Kozmosz könyvek)
  • Tetovált kereszt. Riportok; Szépirodalmi, Budapest, 1969
  • Hajósok éneke. Válogatott riportok; Szépirodalmi, Budapest, 1971
  • Tisztelet Komlónak; Szépirodalmi, Budapest, 1971 (Magyarország felfedezése)
  • Az Őrség panasza; Magvető, Budapest, 1974
  • Akit a mozdony füstje megcsapott…; Szépirodalmi, Budapest, 1977
  • Ellenszél. Válogatott riportok, 1-2.; Magvető, Budapest, 1977, (a Tények és tanúk sorozatban)
  • A szent tehén. Riport a textiliparról; Magvető, Budapest, 1980
  • Égi szekér; Magvető, Budapest, 1982
  • A pénz szaga. Riport a kamionsofőrökről; Magvető, Budapest, 1986
  • Ki ölte meg a Holt-tengert? Riport Izraelről; PLKV, Budapest, 1988
  • Bűn az élet... Riport a rendőrökről; Magvető, Budapest, 1988
  • Szabadíts meg a gonosztól! Riport a börtönökről; Pannon, Budapest, 1990
  • A harmadik majom; PLKV, Budapest, 1990
  • A jog zsoldosai. Riport az ügyvédekről; Dunakanyar 2000, Budapest, 1994
  • Magyarország szennybemenetele. Riport a környezetvédelemről; Dunakanyar 2000, Budapest, 1995
  • A Balaton elrablása. Riport; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996
  • Ég a Duna! Riport a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőről; Kertek 2000, Budapest, 1998
  • Európa hátsó udvara. Riport Keletről, 1-2.; Urbis, Budapest, 2000
  • Aki átlépte az árnyékát... Emlékezés és dokumentumok [Kardos Györgyről]; Urbis, Budapest, 2001
  • A végtelen vonal. Legenda a golyóstollról; ICO, Budapest, 2001 (angolul is)
  • Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral; Urbis, Budapest, 2002
  • A tékozló koldus. Riport az egészségügyről, 1-3.; Urbis, Budapest, 2003
  • Kádár János, 1-2.; Urbis, Budapest, 2006
  • Hajósok éneke. Válogatott riportok; Urbis, Budapest, 2007 (Életműsorozat)
  • Ha az Isten hátranézne... Riport és dokumentumok az Ormánságról, 1-2.; Urbis, Budapest, 2008
  • Érik a vihar. Riport Miskolcról, 1-2.; Urbis, Budapest, 2009
  • Harcolj vagy menekülj! Riport és dokumentumok a tűzoltókról, 1-2.; Urbis, Budapest, 2010
  • Keserű pohár. Riport és dokumentumok a magyar borokról és borászokról, 1-3. [A magyar borászokról és a magyar borokról; Aszú és parlag – Tokaj; Villány – A borra épült város]; Urbis, Budapest, 2011–2012
  • Per Kádár sírjáért. Riport; Urbis, Budapest, 2012
  • Kegyelemkenyér I. Riport a nyugdíjasokról; Urbis, Szentendre, 2017
  • Kegyelemkenyér II. Riport a nyugdíjasokról, Urbis, Szentendre, 2017
  • Kegyelemkenyér III. Riport a nyugdíjasokról, Urbis, Szentendre, 2017
  • Az Úr jó vitéze. Riport Iványi Gáborral, 1.; Urbis, Szentendre, 2019
  • Az Úr jó vitéze. Riport Iványi Gáborral, 2.; Urbis, Szentendre, 2020

SzínművekSzerkesztés

  • Légyszíves Jeromos
  • Arrividerci Budapest!
  • Parlament gebin
  • Az élet oly rövid
  • Titkos záradék
  • Ifjú Gárda
  • Te furcsa katona

Történelmi olvasókönyvSzerkesztés

  • A napló (2005) – Urbis Kiadó
  • Kádár János I-II. (2006) – Urbis Kiadó

Önéletrajzi köteteiSzerkesztés

„Az utolsó töltény” című sorozatában írta meg életrajzát, életének fontos állomásait rögzítve, olykor a korábbi műveiből átemelt részletekkel. Valamennyi kötetet az Urbis Kiadó jelentetett meg.

  • Az utolsó töltény 1. (születésétől 1957-ig) (2004)
  • Az utolsó töltény 2. (1957-től 1963-ig) (2004)
  • Az utolsó töltény 3. (az első színdarabok, látogatás a Szovjetunióban és Erdélyben, könyv a büntetőszázadról, és szerelmei) (2004)
  • Az utolsó töltény 4. (a Komlóról készült riportkönyv megalkotása és utóélete) (2005)
  • Az utolsó töltény 5. (állambiztonsági megfigyelése) (2005)
  • Az utolsó töltény 6. (viszonya a Magvető Kiadóval és Kardos Györggyel, a rendőrökről szóló riportkönyv) (2006)
  • Az utolsó töltény 7. (viszonya az 1990-es években az MSZP-vel, a Munkáspárttal, a környezetvédelemről és a bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló riportkönyve) (2006)
  • Az utolsó töltény 8. (a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről írt riportkönyve és egészségi állapota) (2007)
  • Az utolsó töltény 9. (szakítása az MSZP-vel és a Munkáspárttal, az egészségügyről írt riportkönyve, és a tervezett Puskás-könyv) (2007)
  • Az utolsó töltény 10. (megemlékezés a pályatársakról, „A gyávák bátorsága” című könyv, riportok az Ormánságról és Miskolcról) (2010)
  • Az utolsó töltény 11. (riport a tűzoltókról, a drámái története, a Prima Primissima-díj) (2011)
  • Az utolsó töltény 12. (egészségi állapota) (2015)
  • Az utolsó töltény 13. (2021)

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ The Fine Art Archive, György Moldova, 143536
  2. ↑ Elhunyt Moldova György író (magyar nyelven). Röviden. (Hozzáférés: 2022. június 4.)
  3. ↑ https://www.dehir.hu/kultura/negyven-predikatortol-kadar-janosig-elhunyt-moldova-gyorgy-iro/2022/06/04/
  4. ↑ Kamarás István: Recepció-elméletek és befogadás-vizsgálatok szembesítései, In: Olvasásügy, Iskolakultúra, Pécs, 2005, 162. oldal; Gereben Ferenc: Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon, In: Horváth Tibor és Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. IV. kötet. Budapest: Osiris, 2002, 25. oldal
  5. ↑ Polgári anyakönyv Budapest X. ker. - házasultak 1930. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  6. ↑ Moldova Gyorgy - Egy zsidó azért ne legyen cigányellenes, YouTube, 2009. május 29.
  7. ↑ Moldova György: Az utolsó töltény
  8. ↑ „Csokonai Vitéz Mihály egyik versében találtam a következő sorokat: »Inkább élnék Moldovában, Bukarestben, mintsem a pénz-sipos, láncos fene Pestben!«”[1]
  9. ↑ „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.” - Moldova 75 - 168 óra
  10. ↑ Szupernap: A bolygató · Moldova György · Könyv (magyar nyelven). Moly. (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.)
  11. ↑ Könyv: Gazda nélkül (Moldova György: Ég a Duna!) (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.)
  12. ↑ Moldova gyilkosai, YouTube, 2007. május 3.
  13. ↑ Moldova György proletárszentnek nevezte Kádár Jánost Archiválva 2013. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hirado.hu, 2012. május 26.
  14. ↑ Kádár tartja el a családomat, Index, 2012. december 3.
  15. ↑ Virág, Farkas Ágnes: Moldova György kórházban van (magyar nyelven). index.hu, 2021. augusztus 23. (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.)
  16. ↑ 88 évesen újra megnősült Moldova György (hvg.hu, 2022-03-12)
  17. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=6BaaQ7XczPs
  18. ↑ http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=460&secId=42509&qdcId=3&libraryId=-1&filter=Moldova+Gy%C3%B6rgy&limit=1000&pageSet=1
  19. ↑ http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/MOLDOVA/moldova00482a/moldova00512/moldova00512.html
  20. ↑ Népszava: Idén tizenketten kapnak Radnóti Miklós antirasszista díjat (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2022. március 24.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

 
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Moldova György témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Moldova_György&oldid=25032120”