Moldova György

Moldova György, születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. – Budapest, 2022. június 4.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas, valamint Karinthy-gyűrűs magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkotott.

Moldova György
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja (Vahl Ottó felvétele)
Született	Reif György 1934. március 12. Budapest
Elhunyt	2022. június 4. (88 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író újságíró dramaturg forgatókönyvíró
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola
Kitüntetései	SZOT-díj (1967) József Attila-díj (1973) József Attila-díj (1978) Karinthy-gyűrű (1981) Kossuth-díj (1983) Nagy Lajos-díj (1993) Prima Primissima díj (2010) Radnóti Miklós antirasszista díj (2022)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Irodalmi díjai	SZOT-díj (1967) József Attila-díj (1973, 1978) Karinthy-gyűrű (1981) Kossuth-díj (1983) Nagy Lajos-díj (1993) Maecenas-díj (1994) MSZOSZ-díj (1995) Demény Pál-emlékérem (1995) Kollektív Pulitzer-díj (2000) Prima Primissima díj (2010)
Moldova György aláírása
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Moldova György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Reif Sándor ügynök és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. Az 1956-os forradalom alatt (melyet Moldova következetesen felkelésnek nevez) ő maga is csatlakozott a forradalmárokhoz, bár érdemi tevékenységet nem fejtett ki köztük. Rendszerellenes magatartása miatt végül nem fejezhette be a főiskolát. Ezután fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelentek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartotta.^[forrás?] Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”

1989-től a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Politikai megnyilvánulásai

Már a szocializmus idején nagy vitákat keltettek művei, elsősorban a riportkönyvei, melyekben az akkoriban elvárásként támasztott optimista kicsengés helyett a valóságot írta meg, riportalanyai elmondása alapján. Emiatt a megjelenés után az érintettek körében gyakran felháborodást váltott ki a mű hangvétele. A „Tisztelet Komlónak” című riportkönyvét a város és a bánya vezetői kritizálták (ebből a műből utóbb került kihúzásra egy mondat, amiben egy sváb származású riportalany a jugoszláv partizánok második világháború végi pogromjára utal), az Államvédelmi Hatóságról írt „Elbocsátott légió” sokáig nem jelenhetett meg könyvként, a fegyelmező zászlóaljról írt riportja pedig évekig tiltólistán volt, csak egy válogatáskötetben, „Kerüld a nőket” néven csúszott át a katonai cenzúrán. Hasonló vitákat generált a textiliparról írt „A szent tehén”, valamint a félig-meddig önéletrajzi ihletésű „A Szent Imre-induló”, amely a holokausztot, a nyilas terrort, illetve a nyilasokkal együttműködő zsidókat is megemlítette. Szalai Pál a „A Szent Imre-induló” könyv egyik főszereplője 2008. június 24-én, posztumusz a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta. Moldova könyvében Szalai Pál negatív jellem, úgy, ahogy egy 1953-as koncepciós perben vádolták. Szalai Pál Moldova könyvéban rosszarcú, elhízott nyilas. Az állambiztonság koncepciója 1953-ban Wallenberg meggyilkolását akarta Szalai Pálra "rákenni", ezzel Wallenberg halálát 1947-ben Moszkvában eltitkolni. Az 1953-as koncepciós per államtitok volt a rendszerváltásig. Ember Mária feltárta a koncepciós per történetét. A „A Szent Imre-induló” könyvet újra kiadták és nem módosítottak Szalai Pál negatív szerepén. Az állambiztonság 1969 és 1981 között megfigyelte Moldovát és „Bolygató” fedőnéven tartotta nyilván.

Elsőként írt a Bűn az élet című, 1989-ben megjelent riportkönyvében a cigánybűnözésről, mely akkor is komoly vitát keltett, noha a szót akkoriban kriminológiai kifejezésként használták.

„Ég a Duna” című riportkönyve a Bős–nagymarosi vízlépcső megépítése melletti érveket sorakoztatott fel, a korabeli közhangulattal ellentétben, amely szintén nagy vihart kavart.

Moldova György Kádár János elkötelezett híve maradt a rendszerváltás után is. Külön életrajzi kötetet is írt róla, egyedülállónak, zseninek nevezte. A Kádár-rendszert Magyarország legjobb huszadik századi korszakának tartja. Kádár bűneit hevesen tagadta, véleménye szerint, akiket kivégeztek az 1956-os forradalom után, azokkal többnyire jogosan tették. A Kádár születésének századik évfordulójára készült Kádár-mellszobrot is Moldova leplezte le, ahol „proletárszentnek” nevezte az egykori pártelnököt. 2012-ben bemutatott riportkönyvének is Kádár a témája, amely Kádár János sírjával foglalkozik.

Magánélete

Két lánytestvére és egy fiútestvére van. Első feleségétől két lánya született, akinek 2020-ban bekövetkezett halála óta irodalmi szerkesztőjével, Palotás Katalinnal élt együtt. 2021. karácsonyán összeházasodtak. Nőkkel való kapcsolatát önéletrajzi köteteiben, valamint a „Hátsó lépcső” című könyvben írta meg.

Idős korától kezdődően rendszeresen küzdött szívpanaszokkal. 2022. június 4-én, 88 éves korában távozott az élők sorából. 2022. június 7-én, 13 órai kezdettel kísérték utolsó útjára a Kozma utcai izraelita temetőben.

Művei

Szépirodalom

Magányos pavilon című regényének 1974-es kiadásának borítóján (Csigó László felvétele)

• Az idegen bajnok; Szépirodalmi, Budapest, 1963
• Sötét angyal – regény; Szépirodalmi, Budapest, 1964
• Magányos pavilon; Magvető, Budapest, 1966 (Magvető kiskönyvtár)
• Gázlámpák alatt elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1966
• Akar velem beszélgetni?; Magvető, Budapest, 1967
• Az Elátkozott Hivatal; Magvető, Budapest, 1967
• A „Lakinger Béla” zsebcirkáló kisregény, novellák; Athenaeum Nyomda, Budapest, 1968 (Kozmosz könyvek)
• Malom a pokolban regény; Magvető, Budapest, 1968
• Az elbocsátott légió – regény; Magvető, Budapest, 1969
• A változások őrei; Magvető, Budapest, 1972
• Negyven prédikátor – regény; Szépirodalmi, Budapest, 1973
• Titkos záradék [Hitler Magyarországon]; Magvető, Budapest, 1973
• Ferencvárosi koktél. H. Kovács történeteiből; Magvető, Budapest, 1974
• A Szent Imre-induló; Magvető, Budapest, 1975
• Mandarin, a híres vagány; Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1976
• A beszélő disznó – szatírák; Magvető, Budapest, 1978
• Magyar atom; Magvető, Budapest, 1978
• A törvény szolgája és egyéb történetek; Magvető, Budapest, 1980 (Rakéta Regénytár)
• A Szent Imre-induló. Elhúzódó szüzesség; Magvető, Budapest, 1981
• Tökös-mákos rétes; Magvető, Budapest, 1982 (Rakéta Regénytár)
• A napló; Magvető, Budapest, 1983
• A Puskás-ügy; Magvető, Budapest, 1984 (Rakéta Regénytár)
• Tíz tucat; Magvető, Budapest, 1985
• Méhednek gyümölcse; Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1986
• Moldova György–H. Barta Lajos: Az életem rövid [Négy kisregény]; Lapkiadó, Budapest, 1987
• Malom a pokolban. Maár Gyula filmje nyomán; képregény-változat Cs. Horváth Tibor, Fazekas Attila; Főmo, Budapest, 1987 (Sikerfilmek képregényváltozata)
• Ésszel fél az ember; Népszava, Budapest, 1987
• Árnyék az égen; Magvető, Budapest, 1987
• Az Abortusz-szigetek – szatírák, történetek; Magvető, Budapest, 1989
• Lopni tudni kell; Betűvető, Budapest, 1989
• Akit szerettek a nők – Börtönnovella; Pannon, Budapest, 1990
• A Szentháromság pusztulása; PLKV, Budapest, 1990
• Az utolsó határ; Magvető, Budapest, 1990
• A néma súgó; Pannon, Budapest, 1991
• Az ördög lapot kér; Pik-sys, Budapest, 1991
• A bal oroszlán – Humoreszkek és szomoreszkek; Pannon, Budapest, 1992
• A félelem kapuja; Pannon, Budapest, 1992
• Tél tábornok; Pannon, Budapest, 1993
• A kalózok szeretője – Humoreszkek, szomoreszkek, nyomoreszkek; Dunakanyar 2000, Budapest, 1994
• Kis aljasságok lányaimnak; Dunakanyar 2000, Budapest, 1994
• Az ideális hadifogoly; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996
• A kámfor akció – szatírák; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996
• Akit a múzsa fenéken csókolt...; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996
• Lámpaláz – Tanácsok kezdő és haladó nyilatkozóknak; Dunakanyar 2000, Budapest, 1997
• Mint falu bolond pappal... Régi és új aforizmák; Kertek 2000, Budapest, 1997
• A rövid élet titka; Dunakanyar 2000, Budapest, 1997
• Ha jönne az angyal.. – regény; Kertek 2000, Budapest, 1998
• „XX. század, lelépni!” – Moldova György kalendáriuma a 2000. évre; Kertek 2000, Budapest, 1999
• A város hercege – bűnügyi regény; Kertek 2000, Budapest, 1999
• Arrivederci, Budapest! Válogatás az író szatíráiból; Urbis, Budapest, 2000
• A mocsári hajós. Minimák; Urbis, Budapest, 2000
• A sárkány fogai; Urbis, Budapest, 2001
• Az ellopott főutca. Válogatott cikkek, tárcák, szatírák; Urbis, Budapest, 2001
• 2003. 365 napos naptár Moldova György fontos gondolataival; Urbis, Budapest, 2002
• Régi nóta. Önéletrajzi töredékek; Urbis, Budapest, 2002
• Úszóverseny üres medencében – Aforizmák; Urbis, Budapest, 2002
• A postamester leánya; Urbis, Budapest, 2002
• A gyávák bátorsága – regény; Urbis, Budapest, 2004
• Éjféli napsütés – szatírák, karcolatok; Urbis, Budapest, 2006
• Kontra párti! – aforizmák; Urbis, Budapest, 2009
• Üres telken ház alakú köd – Új aforizmák; Urbis, Budapest, 2012
• A szent labda – Vallomás a magyar fociról; Urbis, Budapest, 2012
• A bolygató; Urbis, Szentendre, 2014
• A nagy októberi összefogás; Urbis, Szentendre, 2014
• Zsidómentes övezet – szatíra; Urbis, Szentendre, 2014
• Fej vagy írás. Az írói mesterségről; Urbis, Szentendre, 2015
• Harc az angyallal – regény; Urbis, Budapest, 2015
• Az utóvéd – regény; Urbis, Budapest, 2016
• Keserű cukor – szatírák; Urbis, Szentendre, 2016
• Optimista naptár, 2017; Urbis, Szentendre, 2016
• Az új császár új ruhája. Szatíra; Urbis, Szentendre, 2018
• A népet le kell váltani; Urbis, Szentender, 2018
• Előttünk az özönvíz; Urbis, Szentendre, 2019
• Hátsó lépcső; Urbis, Szentendre, 2020
• Két szerelem, 1.; Urbis, Szentendre, 2021
• Ha elhagysz, veled mehetek?; Kocsis Kiadó, Budapest, 2022

Riportkönyvek

Dedikálás a 2010-es Ünnepi Könyvhéten

• Rongy és arany. Riportok; Egyetemi Nyomda, Budapest, 1967 (Kozmosz könyvek)
• Tetovált kereszt. Riportok; Szépirodalmi, Budapest, 1969
• Hajósok éneke. Válogatott riportok; Szépirodalmi, Budapest, 1971
• Tisztelet Komlónak; Szépirodalmi, Budapest, 1971 (Magyarország felfedezése)
• Az Őrség panasza; Magvető, Budapest, 1974
• Akit a mozdony füstje megcsapott…; Szépirodalmi, Budapest, 1977
• Ellenszél. Válogatott riportok, 1-2.; Magvető, Budapest, 1977, (a Tények és tanúk sorozatban)
• A szent tehén. Riport a textiliparról; Magvető, Budapest, 1980
• Égi szekér; Magvető, Budapest, 1982
• A pénz szaga. Riport a kamionsofőrökről; Magvető, Budapest, 1986
• Ki ölte meg a Holt-tengert? Riport Izraelről; PLKV, Budapest, 1988
• Bűn az élet... Riport a rendőrökről; Magvető, Budapest, 1988
• Szabadíts meg a gonosztól! Riport a börtönökről; Pannon, Budapest, 1990
• A harmadik majom; PLKV, Budapest, 1990
• A jog zsoldosai. Riport az ügyvédekről; Dunakanyar 2000, Budapest, 1994
• Magyarország szennybemenetele. Riport a környezetvédelemről; Dunakanyar 2000, Budapest, 1995
• A Balaton elrablása. Riport; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996
• Ég a Duna! Riport a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőről; Kertek 2000, Budapest, 1998
• Európa hátsó udvara. Riport Keletről, 1-2.; Urbis, Budapest, 2000
• Aki átlépte az árnyékát... Emlékezés és dokumentumok [Kardos Györgyről]; Urbis, Budapest, 2001
• A végtelen vonal. Legenda a golyóstollról; ICO, Budapest, 2001 (angolul is)
• Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral; Urbis, Budapest, 2002
• A tékozló koldus. Riport az egészségügyről, 1-3.; Urbis, Budapest, 2003
• Kádár János, 1-2.; Urbis, Budapest, 2006
• Hajósok éneke. Válogatott riportok; Urbis, Budapest, 2007 (Életműsorozat)
• Ha az Isten hátranézne... Riport és dokumentumok az Ormánságról, 1-2.; Urbis, Budapest, 2008
• Érik a vihar. Riport Miskolcról, 1-2.; Urbis, Budapest, 2009
• Harcolj vagy menekülj! Riport és dokumentumok a tűzoltókról, 1-2.; Urbis, Budapest, 2010
• Keserű pohár. Riport és dokumentumok a magyar borokról és borászokról, 1-3. [A magyar borászokról és a magyar borokról; Aszú és parlag – Tokaj; Villány – A borra épült város]; Urbis, Budapest, 2011–2012
• Per Kádár sírjáért. Riport; Urbis, Budapest, 2012
• Kegyelemkenyér I. Riport a nyugdíjasokról; Urbis, Szentendre, 2017
• Kegyelemkenyér II. Riport a nyugdíjasokról, Urbis, Szentendre, 2017
• Kegyelemkenyér III. Riport a nyugdíjasokról, Urbis, Szentendre, 2017
• Az Úr jó vitéze. Riport Iványi Gáborral, 1.; Urbis, Szentendre, 2019
• Az Úr jó vitéze. Riport Iványi Gáborral, 2.; Urbis, Szentendre, 2020

Színművek

• Légyszíves Jeromos
• Arrividerci Budapest!
• Parlament gebin
• Az élet oly rövid
• Titkos záradék
• Ifjú Gárda
• Te furcsa katona

Történelmi olvasókönyv

• A napló (2005) – Urbis Kiadó
• Kádár János I-II. (2006) – Urbis Kiadó

Önéletrajzi kötetei

„Az utolsó töltény” című sorozatában írta meg életrajzát, életének fontos állomásait rögzítve, olykor a korábbi műveiből átemelt részletekkel. Valamennyi kötetet az Urbis Kiadó jelentetett meg.

• Az utolsó töltény 1. (születésétől 1957-ig) (2004)
• Az utolsó töltény 2. (1957-től 1963-ig) (2004)
• Az utolsó töltény 3. (az első színdarabok, látogatás a Szovjetunióban és Erdélyben, könyv a büntetőszázadról, és szerelmei) (2004)
• Az utolsó töltény 4. (a Komlóról készült riportkönyv megalkotása és utóélete) (2005)
• Az utolsó töltény 5. (állambiztonsági megfigyelése) (2005)
• Az utolsó töltény 6. (viszonya a Magvető Kiadóval és Kardos Györggyel, a rendőrökről szóló riportkönyv) (2006)
• Az utolsó töltény 7. (viszonya az 1990-es években az MSZP-vel, a Munkáspárttal, a környezetvédelemről és a bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló riportkönyve) (2006)
• Az utolsó töltény 8. (a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről írt riportkönyve és egészségi állapota) (2007)
• Az utolsó töltény 9. (szakítása az MSZP-vel és a Munkáspárttal, az egészségügyről írt riportkönyve, és a tervezett Puskás-könyv) (2007)
• Az utolsó töltény 10. (megemlékezés a pályatársakról, „A gyávák bátorsága” című könyv, riportok az Ormánságról és Miskolcról) (2010)
• Az utolsó töltény 11. (riport a tűzoltókról, a drámái története, a Prima Primissima-díj) (2011)
• Az utolsó töltény 12. (egészségi állapota) (2015)
• Az utolsó töltény 13. (2021)

Díjai, kitüntetései

• SZOT-díj (1967)
• József Attila-díj (1973, 1978)
• Karinthy-gyűrű (1981)
• Kossuth-díj (1983)
• Nagy Lajos-díj (1993)
• Maecenas-díj (1994)
• MSZOSZ-díj (1995)
• Demény Pál-emlékérem (1995)
• Kollektív Pulitzer-díj (2000)
• Közbiztonsági Díj arany fokozat
• Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
• bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
• Prima Primissima díj (2010)
• Radnóti Miklós antirasszista díj (2022)

Riportok vele

• Moldova György a mai politikusokról ATV, 2020. december 8. (15:02)
• Moldova György – Arckép Kadarka Endre műsorában, 2011. október 25. (50:01)
• Magánbeszélgetés Juszt László műsora, 2006 (47:52)

Források

• Moldova György honlapja
• Moldova György életrajza és szabadon letölthető művei a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
• Moldova György: Utolsó töltény. (Alcím: Önéletrajzi töredékek) 1-13. kötet. URBIS Könyvkiadó. Budapest. ISBN 963-9291-62-5, ISBN 963-9291-63-3, ISBN 963-9291-70-6, ISBN 963-9291-74-9, ISBN 963-9291-80-3, ISBN 963-9291-81-1
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
• Moldova György a PORT.hu-n (magyarul)
• Szerzői adatlapja a Molyon

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Moldova György témában.

• Moldova György – Arckép
• Moldova György a Napkeltében
• Szarvas István: Beszélgetés Magyarország legolvasottabb írójával, Moldova Györggyel
• Botond Ágnes: ...és akik az árnyékában voltak. Széljegyzetek Moldova György Aki átlépte az árnyékát... című emlékezés- és dokumentumkötetéhez; Joshua Könyvek, Bp., 2022 (Megélt sorsok)