Főmenü megnyitása

Moldova György

magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja

Moldova György, születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író.[2] Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.

Moldova György
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja (Vahl Ottó felvétele)
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
(Vahl Ottó felvétele)
Született Reif György
1934. március 12. (85 éves)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Kitüntetései
Írói pályafutása
Irodalmi díjai SZOT-díj (1967)
József Attila-díj (1973, 1978)
Karinthy-gyűrű (1981)
Kossuth-díj (1983)
Nagy Lajos-díj (1993)
Maecenas-díj (1994)
MSZOSZ-díj (1995)
Demény Pál-emlékérem (1995)
Kollektív Pulitzer-díj (2000)
Prima Primissima díj (2010)

Moldova György aláírása
Moldova György aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Moldova György témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke.[3] A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent.[4][5] A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”

1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Politikai megnyilvánulásaiSzerkesztés

Elsőként írt a Bűn az élet című, 1989-ben megjelent riportkönyvében a cigánybűnözésről, mely akkor is komoly vitát keltett, noha a szót akkoriban kriminológiai kifejezésként használták.

Moldova György Kádár János híve maradt a rendszerváltás után is, külön életrajzi kötetet is írt róla, egyedülállónak, zseninek nevezte. A Kádár-korszakot Magyarország legjobb huszadik századi korszakának tartja. Kádár bűneit hevesen tagadta, véleménye szerint, akit kivégeztek az 1956-os forradalom után, azt többnyire jogosan tették.[6] A Kádár születésének századik évfordulójára készült Kádár-mellszobrot is Moldova leplezte le, ahol „proletárszentnek” nevezte az egykori pártelnököt.[7] 2012-ben bemutatott riportkönyvének is Kádár a témája, amely Kádár János sírjával foglalkozik.[8]

Moldova György baloldaliként kritikus a fősodrú pártokkal, de nyilatkozatai szerint szimpatizál a Vajnai Attila vezette Európai Baloldal - Munkáspárt 2006-tal, amelynek rendezvényein rendszeresen szerepel. "Soha életemben nem voltam párttag, kommunista voltam, az vagyok ma is. Egyetlen párt áll hozzám közelebb, a Vajnai Attila vezette Európai Baloldal."[9]

MűveiSzerkesztés

SzépirodalomSzerkesztés

 
Magányos pavilon című regényének 1974-es kiadásának borítóján (Csigó László felvétele)
  • Az idegen bajnok; Szépirodalmi, Budapest, 1963
  • Sötét angyal – regény; Szépirodalmi, Budapest, 1964
  • Magányos pavilon; Magvető, Budapest, 1966 (Magvető kiskönyvtár)
  • Gázlámpák alatt elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1966
  • Akar velem beszélgetni?; Magvető, Budapest, 1967
  • Az Elátkozott Hivatal; Magvető, Budapest, 1967
  • A "Lakinger Béla" zsebcirkáló kisregény, novellák; Athenaeum Nyomda, Budapest, 1968 (Kozmosz könyvek)
  • Malom a pokolban regény; Magvető, Budapest, 1968
  • Az elbocsátott légió – regény; Magvető, Budapest, 1969
  • A változások őrei; Magvető, Budapest, 1972
  • Negyven prédikátor – regény; Szépirodalmi, Budapest, 1973
  • Titkos záradék [Hitler Magyarországon]; Magvető, Budapest, 1973
  • Ferencvárosi koktél. H. Kovács történeteiből; Magvető, Budapest, 1974[10]
  • A Szent Imre-induló; Magvető, Budapest, 1975
  • Mandarin, a híres vagány; Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1976[11]
  • A beszélő disznó – szatírák; Magvető, Budapest, 1978
  • Magyar atom; Magvető, Budapest, 1978
  • A törvény szolgája és egyéb történetek; Magvető, Budapest, 1980 (Rakéta regénytár)
  • A Szent Imre-induló. Elhúzódó szüzesség; Magvető, Budapest, 1981
  • Tökös-mákos rétes; Magvető, Budapest, 1982 (Rakéta regénytár)
  • A napló; Magvető, Budapest, 1983
  • A Puskás-ügy; Magvető, Budapest, 1984 (Rakéta regénytár)
  • Tíz tucat; Magvető, Budapest, 1985
  • Méhednek gyümölcse; Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1986
  • Moldova György–H. Barta Lajos: Az életem rövid [Négy kisregény]; Lapkiadó, Budapest, 1987
  • Malom a pokolban. Maár Gyula filmje nyomán; képregény-változat Cs. Horváth Tibor, Fazekas Attila; Főmo, Budapest, 1987 (Sikerfilmek képregényváltozata)
  • Ésszel fél az ember; Népszava, Budapest, 1987
  • Árnyék az égen; Magvető, Budapest, 1987
  • Az Abortusz-szigetek – szatírák, történetek; Magvető, Budapest, 1989
  • Lopni tudni kell; Betűvető, Budapest, 1989
  • Akit szerettek a nők – Börtönnovella; Pannon, Budapest, 1990
  • A Szentháromság pusztulása; PLKV, Budapest, 1990
  • Az utolsó határ; Magvető, Budapest, 1990
  • A néma súgó; Pannon, Budapest, 1991
  • Az ördög lapot kér; Pik-sys, Budapest, 1991
  • A bal oroszlán – Humoreszkek és szomoreszkek; Pannon, Budapest, 1992
  • A félelem kapuja; Pannon, Budapest, 1992
  • Tél tábornok; Pannon, Budapest, 1993
  • A kalózok szeretője – Humoreszkek, szomoreszkek, nyomoreszkek; Dunakanyar 2000, Budapest, 1994
  • Kis aljasságok lányaimnak; Dunakanyar 2000, Budapest, 1994
  • Az ideális hadifogoly; Dunakanyar 2000, Budapest, 1995
  • A kámfor akció – szatírák; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996
  • Akit a múzsa fenéken csókolt...; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996
  • Lámpaláz – Tanácsok kezdő és haladó nyilatkozóknak; Dunakanyar 2000, Budapest, 1997
  • Mint falu bolond pappal... Régi és új aforizmák; Kertek 2000, Budapest, 1997
  • A rövid élet titka; Dunakanyar 2000, Budapest, 1997
  • Ha jönne az angyal.. – regény; Kertek 2000, Budapest, 1998
  • "XX. század, lelépni!" – Moldova György kalendáriuma a 2000. évre; Kertek 2000, Budapest, 1999
  • A város hercege – bűnügyi regény; Kertek 2000, Budapest, 1999
  • Arrivederci, Budapest! Válogatás az író szatíráiból; Urbis, Budapest, 2000
  • A mocsári hajós. Minimák; Urbis, Budapest, 2000
  • A sárkány fogai; Urbis, Budapest, 2001
  • Az ellopott főutca. Válogatott cikkek, tárcák, szatírák; Urbis, Budapest, 2001
  • 2003. 365 napos naptár Moldova György fontos gondolataival; Urbis, Budapest, 2002
  • Régi nóta. Önéletrajzi töredékek; Urbis, Budapest, 2002
  • Úszóverseny üres medencében – Aforizmák; Urbis, Budapest, 2002
  • A postamester leánya; Urbis, Budapest, 2002
  • A gyávák bátorsága – regény; Urbis, Budapest, 2004
  • Az utolsó töltény. Önéletrajzi töredékek, 1-12.; Urbis, Budapest, 2004-2015
  • Éjféli napsütés – szatírák, karcolatok; Urbis, Budapest, 2006
  • Kontra párti! – aforizmák; Urbis, Budapest, 2009
  • Üres telken ház alakú ködÚj aforizmák; Urbis, Budapest, 2012
  • A szent labdaVallomás a magyar fociról; Urbis, Budapest, 2012
  • A bolygató; Urbis, Szentendre, 2014
  • A nagy októberi összefogás; Urbis, Szentendre, 2014
  • Zsidómentes övezet – szatíra; Urbis, Szentendre, 2014
  • Fej vagy írás. Az írói mesterségről; Urbis, Szentendre, 2015
  • Harc az angyallal – regény; Urbis, Budapest, 2015
  • Az utóvéd – regény; Urbis, Budapest, 2016
  • Keserű cukor – szatírák; Urbis, Szentendre, 2016
  • Optimista naptár, 2017; Urbis, Szentendre, 2016
  • Az új császár új ruhája – szatíra; Urbis, Szentendre, 2018
  • Előttünk az özönvíz; Urbis, Szentendre, 2019

RiportkönyvekSzerkesztés

 
Dedikálás a 2010-es Ünnepi Könyvhéten
  • Rongy és arany. Riportok; Egyetemi Nyomda, Budapest, 1967 (Kozmosz könyvek)
  • Tetovált kereszt. Riportok; Szépirodalmi, Budapest, 1969
  • Hajósok éneke. Válogatott riportok; Szépirodalmi, Budapest, 1971
  • Tisztelet Komlónak; Szépirodalmi, Budapest, 1971 (Magyarország felfedezése)
  • Az Őrség panasza; Magvető, Budapest, 1974
  • Akit a mozdony füstje megcsapott…; Szépirodalmi, Budapest, 1977
  • Ellenszél. Válogatott riportok, 1-2.; Magvető, Budapest, 1977, (a Tények és tanúk sorozatban)
  • A szent tehén. Riport a textiliparról; Magvető, Budapest, 1980
  • Égi szekér; Magvető, Budapest, 1982
  • A pénz szaga. Riport a kamionsofőrökről; Magvető, Budapest, 1986
  • Ki ölte meg a Holt-tengert? Riport Izraelről; PLKV, Budapest, 1988
  • Bűn az élet... Riport a rendőrökről; Magvető, Budapest, 1988
  • Szabadíts meg a gonosztól! Riport a börtönökről; Pannon, Budapest, 1990
  • A harmadik majom; PLKV, Budapest, 1990
  • A jog zsoldosai. Riport az ügyvédekről; Dunakanyar 2000, Budapest, 1994
  • Magyarország szennybemenetele. Riport a környezetvédelemről; Dunakanyar 2000, Budapest, 1995
  • A Balaton elrablása. Riport; Dunakanyar 2000, Budapest, 1996
  • Ég a Duna! Riport a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőről; Kertek 2000, Budapest, 1998
  • Európa hátsó udvara. Riport Keletről, 1-2.; Urbis, Budapest, 2000
  • Aki átlépte az árnyékát... Emlékezés és dokumentumok [Kardos Györgyről]; Urbis, Budapest, 2001
  • A végtelen vonal. Legenda a golyóstollról; ICO, Budapest, 2001 (angolul is)
  • Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral; Urbis, Budapest, 2002
  • A tékozló koldus. Riport az egészségügyről, 1-3.; Urbis, Budapest, 2003
  • Kádár János, 1-2.; Urbis, Budapest, 2006
  • Hajósok éneke. Válogatott riportok; Urbis, Budapest, 2007 (Életműsorozat)
  • Ha az Isten hátranézne... Riport és dokumentumok az Ormánságról, 1-2.; Urbis, Budapest, 2008
  • Érik a vihar. Riport Miskolcról, 1-2.; Urbis, Budapest, 2009
  • Harcolj vagy menekülj! Riport és dokumentumok a tűzoltókról, 1-2.; Urbis, Budapest, 2010
  • Keserű pohár. Riport és dokumentumok a magyar borokról és borászokról, 1-3. [A magyar borászokról és a magyar borokról; Aszú és parlag – Tokaj; Villány – A borra épült város]; Urbis, Budapest, 2011-2012
  • Per Kádár sírjáért. Riport; Urbis, Budapest, 2012
  • Kegyelemkenyér I. Riport a nyugdíjasokról; Urbis, Szentendre, 2017
  • Kegyelemkenyér II. Riport a nyugdíjasokról, Urbis, Szentendre, 2017
  • Kegyelemkenyér III. Riport a nyugdíjasokról, Urbis, Szentendre, 2017

SzínművekSzerkesztés

  • Légyszíves Jeromos
  • Arrividerci Budapest!
  • Parlament gebin
  • Az élet oly rövid
  • Titkos záradék
  • Ifjú Gárda
  • Te furcsa katona

Történelmi olvasókönyvSzerkesztés

  • A napló (2005) - Urbis Kiadó
  • Kádár János I-II. (2006) – Urbis Kiadó

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Archive of Fine Arts
  2. Kamarás István: Recepció-elméletek és befogadás-vizsgálatok szembesítései, In: Olvasásügy, Iskolakultúra, Pécs, 2005, 162. oldal; Gereben Ferenc: Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon, In: Horváth Tibor és Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. IV. kötet. Budapest: Osiris, 2002, 25. oldal
  3. Moldova Gyorgy - Egy zsidó azért ne legyen cigányellenes, YouTube, 2009. május 29.
  4. Moldova György: Az utolsó töltény
  5. „Csokonai Vitéz Mihály egyik versében találtam a következő sorokat: »Inkább élnék Moldovában, Bukarestben, mintsem a pénz-sipos, láncos fene Pestben!«”[1]
  6. Moldova gyilkosai, YouTube, 2007. május 3.
  7. Moldova György proletárszentnek nevezte Kádár Jánost Archiválva 2013. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hirado.hu, 2012. május 26.
  8. Kádár tartja el a családomat, Index, 2012. december 3.
  9. Népszava: Moldova: nem tévedhetek, ha az emberekre hallgatok (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 3.)
  10. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=460&secId=42509&qdcId=3&libraryId=-1&filter=Moldova+Gy%C3%B6rgy&limit=1000&pageSet=1
  11. http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/MOLDOVA/moldova00482a/moldova00512/moldova00512.html

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés