Főmenü megnyitása

A beszélő disznó Moldova György szatíra-kötete, illetve a könyv címadó szatírája, amely 1978-ban jelent meg a Magvető Könyvkiadónál. A könyvet Várnai György illusztrálta.

A beszélő disznó
Szerző Moldova György
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Műfaj szatíra
Kiadás
Kiadó Magvető Könyvkiadó
Kiadás dátuma 1978
Illusztrátor Várnai György
Média típusa könyv
Oldalak száma 204
ISBNISBN 963-270-606-4

Tartalomjegyzék

A címadó szatíraSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!
A gondozó a rácsra könyökölve figyelt néhány percig, várta, hogy a hang újra jelentkezzen. Egy ideig csak a tömegben fekvők felhorkanó röfögése hallatszott, mikor valamelyikük fészkelődött és megzavarta a többiek álmát, majd váratlanul megszólalt a különhúzódó malac is.
– Józsi, a kurva anyádat!

A szatíra cselekménye a Feketetelki Állami Gazdaságban játszódik. A mű szereplője Kerekes Lajos sertésgondozó, doktor Barta Edit, a gazdaság igazgatónője, valamint Józsi (Feketetelki József), a beszélő disznó.

Józsinak, az állami gazdaság hízójának korábbi gazdája Senkei bácsi, az egykori tanácselnök volt. Mikor Senkei nyugdíjas lett, egész nap az ól körül tett-vett, és beszélt a malacokhoz. Józsi előbb csak egy-két szót jegyzett meg, végül megtanult beszélni. Senkei halála után Józsi „az elmaradt magán-kisárutermelő szektorból” átkerült a Feketetelki Állami Gazdaság IX-es számú óljába, „a fejlett szocialista mezőgazdasági nagyüzembe”.

Józsi az emberek és a sertések előtt is titkolta, hogy tud beszélni, mert félt, hogy elveszítik iránta a bizalmat. Egyik éjszaka azonban Kerekes Lajos sertésgondozó meghallotta, amint Józsi álmában káromkodik. Az esetet azonnal jelentette a gazdaság igazgatónőjének, doktor Barta Editnek – aki épp egy tanulmányt írt egy mezőgazdasági folyóiratba, ehhez az értelmező szótárban a számára ismeretlen „aratás” szó jelentését kereste. Az igazgatónő tanácstalanul töprengett, hogy mire használhatna egy beszélő disznót. Végül Józsi egy ajánlattal állt elő:

Arra gondoltam, hogy úgy teszünk, mintha mi sem történt volna, vissza tetszenek engem helyezni a többi malac közé. Én megfigyelném, hogy a társaim mit beszélnek, mi a véleményük az ellátásról, a férőhelyekről és főleg önökről, a vezetőkről, akiket mindnyájan tisztelünk és becsülünk. […] Arról sem hallottam, hogy van-e ilyen rendszer az emberek között, de a sertések között szerintem nagyon jól beválna.

Így Józsi közvetlen hangulatjelentéseket készített, közben megbízóit is gondosan megfigyelte. Megtanították írni-olvasni, különböző tanfolyamokra, továbbképzésekre küldték. Józsi karriert futott be, lakáshoz, autóhoz jutott. Végül az állami gazdaság igazgatójának nevezték ki.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A szatíra ötleteSzerkesztés

Moldova szerint A beszélő disznó alapötletét a Kossuth Rádió Falurádió című műsorában elhangzó egyik riport adta. A riportban egy állami gazdaság főállattenyésztője elmondta, hogy szerinte az alkalmazott tápszert a sertések túlságosan savanyúnak találták. („Egyetlen élő kérdőjellé váltam: Honnan tudja?!”)[1]

A mű egy évvel az Akit a mozdony füstje megcsapott… című szociográfia után jelent meg. A mű elkészítése során Moldova ellátogatott a ferencvárosi Sertésvásártér vasútállomásra, ahol riportot készített az ott dolgozókkal. A vágóhídon látottakat felhasználta a szatírában is.[2]

Akit a mozdony füstje megcsapott… (1977) A beszélő disznó (1978)
„Beértünk a nagykapu elé, a teherautó megáll, de a disznók nem akarnak lejönni a platóról, egy falkában húzódnak a belső sarokba, […] ostorral, seprűvel hajtják lefelé az állatokat, […] állítólag, ha egy megindul, követi az egész falka.” „Mindig sok bajjal járt az állatok beszállítása a vágóhídra, a sertések már a kapuban megérezték a vér szagát, és vagdalkoztak, nem voltak hajlandók lejönni a teherautó platójáról, […] Józsinak kellett valamilyen megoldást kitalálnia. […] Mikor a teherautó megérkezett a vágóhídra, Józsi öntudatosan feltartott fejjel elsőnek futott le a platóról, […] Példája szinte hipnotizáló erővel hatott a többiekre, minden ellenállás nélkül hagyták magukat a böllérkés alá terelni.”

A kötetSzerkesztés

TartalomSzerkesztés

A könyv két részből áll. Első felében öt szatíra található, a Maga az iparos címet viselő második rész önéletrajzi vonatkozású esszéket tartalmaz.

  • A beszélő disznó
  • Szabál…
  • Istók, a vizek királya
  • Egy boldogtalan számítógép
  • Maga az iparos
    • Doktor Simon Pál
    • Riporterek erkölcsei
    • Szoc. Reál Budapest
    • Az első novellám
    • Miért nem írok színdarabot?
    • És miért nem írok filmet?
    • Miért nincsenek íróbarátaim?
    • A népszerűség ügyében

Források, jegyzetekSzerkesztés

  1. Moldova: Nehéz szatírát írni?
  2. Moldova: Akit a mozdony füstje megcsapott…

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó művekSzerkesztés