Csurka István

(1934–2012) magyar író, dramaturg, politikus, országgyűlési képviselő

Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4.)[7] kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás hajnalán a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta „Új magyar önépítés” címmel, illetve aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia, és Csurka László színművész bátyja.

Csurka István
Az 1981-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1981-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született 1934. március 27.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt 2012. február 4. (77 évesen)[1][5][2][3]
Budapest[6]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiCsurka Péter
Foglalkozása író
politikus
dramaturg
újságíró
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1993. július 4.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1993. július 5. – 2002. május 14.)
Iskolái Szegedi Kis István Református Főgimnázium
Színház- és Filmművészeti Egyetem
Kitüntetései Alföld-díj (1980)
Szkíta Aranyszarvas díj (2010)
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
A MIÉP 1. elnöke
Hivatali idő
1993. július 15. 2012. február 4.
Előd nem volt
Utód Fenyvessy Zoltán
Politikai pályafutása
Párt

Csurka István aláírása
Csurka István aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Csurka István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Az Ünnepi Könyvhéten Budapesten, 2011-ben

Békésen, a Szegedi Kis István Református Főgimnáziumban érettségizett 1952-ben, 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán diplomázott.[8] Az 1956-os forradalom alatt a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, ami miatt fél évre a Kistarcsai Központi Internálótáborba zárták,[8] majd 1957 augusztusában, Raszkolnyikov fedőnéven, beszervezték III/III-as ügynöknek.[9] A kilencvenes évek elején - miután Antall József az MDF frakció zárt ülésén tett arra vonatkozó utalást, hogy a belső ellenzékében egykori állambiztonsági ügynökök is vannak[10] - az elsők között tárta a nyilvánosság elé ügynökmúltját. Állítása szerint a beszervezési nyilatkozatot az internálás során, kényszer hatására írta alá, és soha nem írt jelentést.[11] Az átvilágítások eredményei és a levéltárakban fellelhető dokumentumok szerint az együttműködés teljes hiánya miatt alkalmatlannak nyilvánították.

Szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 1956-ban adták ki első elbeszéléskötetét, a Tűzugratást. 1973-tól 1986-ig a Magyar Nemzetbe írt tárcákat.[8]1985-ben részt vett a magyar politikai ellenzék monori tanácskozásán. 1987-ben részt vett az MDF megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja, 199192-ben alelnök.

1988–89-ben tagja volt a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának, 1989-90-ben a Magyar Fórum főszerkesztője, a hetilap 1991. januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója volt.[8]

1992. augusztus 20-án a Magyar Fórumban megjelentette Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című írását, amelyben kritizálta a kormány politikáját, és bizonyos társadalmi folyamatokat.[12] A cikk miatt számos támadás érte, és az MDF más vezetőivel is ellentétbe került. 1992 szeptemberében létrehozta a Magyar Út Alapítványt. 1993. január 22-én, az MDF VI. országos gyűlésén az MDF elnökségi tagjainak választásán kevesebb szavazatot kapott, mint Antall József a párt elnöki tisztségére.[13] Május 26-án részvételével az MDF-en belül megalakult a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport, azokból akik nem szavazták meg az ukrán-magyar alapszerződést, és ugyanezen a napon megalapította a Magyar Út Körök mozgalmat. Az ellentét közte és az MDF más vezetői között egyre fokozódott, végül 1993. június 5-én az MDF Országos Választmánya kizárta a pártból.

1993. júniusban a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot és a Magyar Út Köröket felhasználva megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, melynek haláláig elnöke volt, és a párt parlamenti tagsága alatt frakcióvezetője is volt 1998–2002 között. 2006-ban pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen indult az országgyűlési választásokon Harmadik Út néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a Parlamentbe (2,3%-ot értek el).

2012. február 18-án temették el a Fiumei Úti Sírkert ’56-os hősök parcellájába.[8] Temetésén több ezer ember és számos neves politikus, író és művész jelent meg.[14]

PolitikaSzerkesztés

Az elnöklete alatt álló MIÉP (az akkori parlamenti pártok közül egyedül) ellenezte a NATO-ba és az Európai Unióba való belépést; támogatta a státustörvényt. Az USA-t ért terrortámadások után részvétét fejezte ki az áldozatok iránt, de rámutatott arra, hogy a terrorcselekmények egyik lehetséges kiváltója éppen az USA politikája. A parlamentben ennek megfelelően nem támogatta a magyar katonák részvételét az Afganisztán elleni hadjáratban. Kezdeményezte Izrael elítélését a palesztinokkal szembeni fellépései miatt.

A végső cél a Magyarság kipusztítása. Nem fegyverrel, nem mérges gázzal, hanem pénzügyi politikával, életlehetőségeink elvonásával, mert kell a hely a másoknak. Ez a kor, amelyben élünk különösen az, ami ránk következik a jövendő században a Népvándorlás kora. A színes bőrű, mérhetetlen szegénységben élő, de viharosan szaporodó népek keletről nyugatra, délről északra vándorolnak. A nemzetközi nagytőke és a bankok elősegítik ezt a népvándorlást, mert ez az érdekük. Az USA a NATO-n keresztül már beérkezett Európa közepébe, és most a saját igényeinek megfelelően néplerakatot akarnak csinálni Európa és Oroszország között. Erre pillanatnyilag sajnos Magyarország a legalkalmasabb, mert kasztja – kormányai régen elárulták. A trianoni határok között Magyarországon húszmillió ember is elfér, de belátható időn belül ebből csak hétmillió lesz a magyar és négymillió cigány, a többi kilenc pedig mindenféle vegyes, akkor Magyarország nemzetközi néplerakat lesz itt a Kárpát-medence közepén, nagyjából ugyanannak a nemzetközi kozmopolita rétegnek a vezetése alatt, mint ma. Nagyon keserű lesz akkor Magyarnak születni. Megbélyegzettség, üldözés, megszégyenítés és a teljes Magyar történelem eltagadása lesz az osztályrészünk. Nyelvünk helyén vartyogást hallhatunk.

– 1998. február 8.[15]

Támadta a Magyar Nemzeti Bank vezetését, mert szerinte Surányi György vezetése idején „idegen érdekeket” szolgált az intézmény. A MIÉP támogatja a trianoni határok békés revízióját, és erősen elítéli az eddigi magyar kormányok „nemzetpusztító politikáját”, amely szerintük részben a külpolitikában nyilvánul meg, részben pedig olyan belpolitikai döntésekben, mint a „túlzott és teljességgel ellenőrizetlen privatizáció”, illetve az abortusz legalizálása.

Irodalmi munkásságaSzerkesztés

Novellák, regények, publicisztikaSzerkesztés

 
A Kettes kolbász dedikált címlapja
  • Hamis tanú (regény, 1959)
  • Százötös mellék (novelláskötet, 1964)
  • A ló is ember (novelláskötet, 1968)
  • Nász és pofon (novelláskötet, 1969)
  • Kint az életben (novelláskötet, 1972)
  • A kard (filmnovella, 1983)
  • A csodaló (kisregények, 1983)
  • Színleírás. Tárcák, novellák, elbeszélések; Magvető, Bp., 1984
  • Dagonyázás; Magvető, Bp., 1985 (Rakéta Regénytár)
  • Az elfogadhatatlan realitás. Esszék, előadások; Püski, New York, 1986
  • A magyarság esélyei. A tanácskozás jegyzőkönyve. Lakitelek, 1987. szeptember 27.; szerk. Biró Zoltán, Csurka István, Für Lajos; s.n., Bp., 1987
  • Közép-Európa hó alatt. Esszék, előadások; Püski–SMIKK, New York–Zürich, 1988
  • Vasárnapi menü. Tárcák és novellák; Magvető, Bp., 1989
  • Vasárnapi jegyzetek. A Kossuth Rádió Vasárnapi Újságjában 1987 és 1991 augusztusa között elhangzott jegyzetek; Püski–Magyar Fórum, Bp., 1991
  • Új magyar önépítés. Politikai írások és előadások. Nagy László emlékezetére; Püski–Magyar Fórum, Bp., 1991
  • Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán; Magyar Fórum Kft., Bp., 1992
  • Keserű hátország. Tanulmányok; Magyar Fórum, Bp., 1993 (Magyar Fórum könyvek)
  • Néhány gondolat és nyolc társgondolat; szerk. Csurka István; Magyar Fórum, Bp., 1993 (Magyar Fórum könyvek)
  • Also sprach – Janosom Kisem / A médiaháború Soros fejezete; Magyar Fórum, Bp., 1994
  • Nemzeti összefogás; Magyar Fórum, Bp., 1996 (Magyar Fórum könyvek)
  • Hamis tanú és más regények; Püski, Bp., 1997
  • Minden, ami van. Politikai írások és beszédek gyűjteménye, 1979-1998, 1-3.; összeáll. Szőcs Zoltán; Püski, Bp., 1998
  • Sorsunk rétegei; Magyar Út Alapítvány, Bp., 1999 (Magyar Fórum könyvek)
  • A mélység vándora. Elbeszélések, tárcák, karcolatok, 1-2.; Püski, Bp., 2000
  • Tízből tíz. Néhány gondolat plazákról, szálláscsinálókról, Magyarország megszállásáról; Magyar Út Alapítvány, Bp., 2001
  • Magyar szemmel. Válogatás a cikksorozatból; Magyar Út Alapítvány, Bp., 2001 (Magyar Fórum könyvek)
  • Az áldozat imperializmusa; B-média Kft., Bp., 2004 (Magyar Fórum könyvek)
  • A rend programja. A MIÉP szándékai, céljai, javaslatai a 2006-os országgyűlési választásokra; MIÉP, Bp., 2005
  • Fesztiválkandúr; B-média Kft., Bp., 2005 (Magyar Fórum könyvek)
  • Az esztéta; K. O.-média Kft., Bp., 2006 (Magyar Fórum könyvek)
  • A Lámpás program; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2007 (Magyar Fórum könyvek)
  • Protest-song. A Csurkák négy nemzedéke; vál. Csurka István; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2007 (Magyar Fórum könyvek)
  • Őszi torna. A szerző válogatott írásai; Trikolor, Bp., 2008 (Örökségünk)
  • Budapest – Baja – Tel-Aviv. Válogatott írások a Magyar Fórumból; Ady Endre Sajtóalapítvány, Budapest, 2009 (Magyar Fórum könyvek)
  • Dr. Utólag visszaemlékezése; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2010

DrámákSzerkesztés

Megfilmesített műveiSzerkesztés

DíjakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  5. Belföld - Meghalt Csurka István (magyar nyelven). Index.hu. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  6. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  7. http://www.origo.hu/itthon/20120204-meghalt-csurka-istvan.html
  8. a b c d e Origo: Eltemették Csurka Istvánt
  9. Siklósi András: Csurka István kendőzetlen arcképe Archiválva 2013. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, szentkoronaradio.com
  10. (1993. június 17.) „Magyar Igazság: tiszta lappal kell indulni”. Népszabadság, 4. o.  
  11. Csurka István (1993. július 1.). „Átvilágítás”. Magyar Fórum, 2-4. o.  
  12. Csurka István: Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán, Magyar Fórum, 1992. augusztus 20.
  13. (1993. január 25.) „Befejeződött az MDF VI. Országos Gyűlése”. Pesti Hírlap, 2. o.  
  14. Magyar Leónidászként emlékeztek Csurkára, Index-videó, 2012. február 18.
  15. Csurka István: Mementó
  16. A kard magyar filmszatíra, 71 perc, 1976, port.hu

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Csurka István témában.


Elődje:

(új párt)
A Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke
1993 – 2012
 
Utódja:
Fenyvessy Zoltán