Magyar Igazság és Élet Pártja

magyar politikai párt (1993)

A Magyar Igazság és Élet Pártja (röviden MIÉP) magyarországi jobboldali radikális párt volt. Önmeghatározása alapján a „Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” elvet követte. A pártot 1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport alapította.

Magyar Igazság és Élet Pártja

Insignia Hungary Political Party MIÉP.svg
Mottó: Megmaradni, gyarapodni, visszaszerezni
Adatok
Elnök Nagy Tibor
Alelnök Kohánszky András Béla, Pércsi Anita
Elnökségi tagok Dr. Koós Ferenc
Budaházy Áron
Vitéz Szunyogh Nándor

Alapítva 1993. július 15.
Feloszlatva 2021
Ifjúsági tagozat MIÉP Ifjúsági Tagozat
Pártújság Magyar Fórum (1993–2021)
Tagok száma Csökkenéskb. 12000 (2005)

Ideológia radikális jobboldal
agrárpolitika
nemzeti konzervativizmus
keresztényszocializmus
nacionalizmus
antikommunizmus
euroszkepticizmus
magyar irredentizmus
tradicionalizmus
anticionizmus
globalizációellenesség
Politikai elhelyezkedés harmadikutasság
Parlamenti jelenlét 19931994
19982002
20132014
Parlamenti mandátumok
0 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok
0 / 381
Európai parlamenti mandátumok
0 / 21
Európai párt Euronat (1997–?)
Hivatalos színei
  piros
  fehér
  zöld
  arany

Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Igazság és Élet Pártja témájú médiaállományokat.
A MIÉP zászlaja

TörténeteSzerkesztés

A MIÉP-et 1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport alapította. Az alapítók szerint Antall József paktumot kötött az SZDSZ-szel, nem hajtotta végre legfontosabb választási ígéretét, a „nagytakarítást”, kiszorította a vezetésből a népi-nemzeti elveket valló politikát és eszmeiséget. Fontos oka volt még a kiválásnak az ukrán-magyar alapszerződés megkötése, mellyel Csurka és társai értelmezésében az Antall-kormány jelképesen is lemondott a trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az időben, amikor Németország újraegyesült, és három mesterséges államalakulat (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették. A kiválás okai között szerepelt még az a vélemény is, amely szerint az MDF-kormány meg sem kísérelte a Kádár-rendszer alatt felduzzadt külföldi államadósságunk elengedtetését.[1]

Az 1994-es országgyűlési választáson a párt 1,59%-ot ért el, viszont az 1998-as országgyűlési választáson már 5,55%-ot, így önálló frakciót alakíthatott. A 2002-es választáson a 4,37%-kal a párt nem jutott mandátumhoz.

A 2006-os országgyűlési választáson a Jobbikkal és a Kisgazdákkal a „MIÉP – Jobbik a Harmadik Út” elnevezésű választási szövetségben indult és 2,2%-ot ért el, így nem jutott mandátumhoz.

A 2004-es EP választáson 2,35%-ot ért el a párt, ez 72 000 szavazatot jelentett. A 2009-es európai parlamenti választáson nem indult a párt. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson 11 egyéni jelöltet állított.

 
Az egyéni jelöltek eloszlása 2010-ben

2012. február 4-én meghalt Csurka István, a párt egyetlen országosan ismert politikusa, aki 1993 óta, megszakítás nélkül vezette a MIÉP-et, bár 2008-ban egy bírósági határozat kimondta, hogy nem ő a MIÉP elnöke. A párt jövője emiatt bizonytalanná vált. 2012. október 28-án, a párt XVII. Országos Gyűlésén Fenyvessy Zoltánt, a MIÉP korábbi parlamenti képviselőjét és frakcióvezető-helyettesét választották meg elnöknek. A párt alapítója és első elnöke, Csurka István örökös tiszteletbeli elnök lett. A MIÉP közleményben jelentette be, hogy „soraikat újrarendezve, indulni kívánnak a 2014-es választásokon."

2013 januárjában a korábban a Jobbik parlamenti frakcióját erősítő két képviselő, Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő bejelentette, hogy csatlakoznak a MIÉP-hez, ezzel a radikális párt 11 év után ismét rendelkezik parlamenti képviselettel, még ha a házszabályok értelmében frakciót nem tud is alakítani. 2013. március 28-án jogerősen is beiktatták Fenyvessy Zoltánt a pártelnöki tisztségébe.

A 2017. december 28-án bírósági nyilvántartásba vett 2017. május 11. keltű létesítő okirat alapján a párt elnöke - 2019. február 26-ig terjedő megbízással - Nagy Tibor, Tiszaeszlár polgármestere.

A 2014-es magyarországi országgyűlési választásra a párt a Kisgazdapárttal közösen indított egyéni jelölteket, listát nem állított, így csak a szavazatok 0,04%-át sikerült megszereznie. A 2018-as választásra viszont sikerült 58 önálló egyéni jelöltet, így országos listát is állítaniuk.

A MIÉP elnökhelyettese Deli Károly, alelnökei Cseh Tibor, Gy. Balogh Géza Péter, elnökségi tagjai Budaházy Áron, dr. Koós Ferenc, Andrásfai Szerencse Ödön és Szunyogh Nándor.[2]

2019. február 20-án Budapesten, a Mi Hazánk XI.ker. Bartók Béla úti irodájában Nagy Tibor és Toroczkai László pártelnökök aláírásával együttműködési megállapodást írt alá a MIÉP és a Mi Hazánk Mozgalom.[3]

A párt 2021-ben megszűnt.[4]

Szervezeti felépítéseSzerkesztés

ElnökeiSzerkesztés

A Magyar Igazság és Élet Pártja elnökei
Kép Név hivatal kezdete hivatal vége
 
Csurka István 1993. július 15. 2012. február 4.
Fenyvessy Zoltán 2012. október 28. 2017. március 6.
Nagy Tibor 2017. március 6. 2021

Ifjúsági TagozatSzerkesztés

A MIÉP ifjúsági szervezete a MIÉP Ifjúsági Tagozat, röviden MIÉP IT volt. Több későbbi Jobbikos és Mi Hazánkos politikus is a MIÉP IT-ben kezdte a politikai pályafutását, például Bana Tibor, Magyar Zoltán, Novák Előd, Szabó Gábor, Szávay István, Toroczkai László, Zagyva György Gyula és Zsiga-Kárpát Dániel, továbbá a Fideszes Kocsis Máté is a szervezet tagja volt. A szervezet utolsó vezetősége a következő volt:

Elnök Elnökhelyettes
Vajda Sándor Csaba Tóth Dezső

Szakmai KollégiumokSzerkesztés

A MIÉP tagjai, szimpatizánsai, elhivatott támogatói a szakmai kollégiumokban megoldásokat dolgoznak ki, amelyek szakmailag és erkölcsileg is vitathatatlanok, egyben a MIÉP alapvető eszmeiségével egybevágó felfogást képviseltek.

Név Elnök
Orvosi Kollégium Dr. Kovács László
Agrár Kollégium Aponyi Tibor
Mérnöki Kollégium Dr. Raisz Miklós
Jogi Kollégium Fenyvessy Zoltán
Vendéglátói ls Idegenforgalmi Kollégium Károvits Tamás

SzervezetekSzerkesztés

Magyarország minden megyéje rendelkezett MIÉP-es szervezettel.

A Magyar Igazság és Élet Pártja alapszervezetei

Párttagok számaSzerkesztés

A Magyar Igazság és Élet Pártja tagjainak száma
Év Tagok száma
2005.  kb. 12000 fő

Ideológia, pártprogramSzerkesztés

A MIÉP magát radikális nemzeti konzervatív pártként definiálja. Sokáig radikális jobboldali pártként határozta meg magát. jelmondatuk – „se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” – alapján azonban saját fő ideológiai irányukat ún. harmadik utasként határozzák meg. A FideszKDNP szövetséggel bizonyos kérdésekben egyetértenek.

A nyugati sajtó, mint például a BBC,[5] vagy a CNN[6] a MIÉP-et a szélsőjobboldali pártok közé sorolja. Lánczi András konzervatív politológus szerint a MIÉP ezzel szemben egyszerűen nacionalista párt.[7]

PártprogramSzerkesztés

A rend programja – 2006-os országgyűlési választási program

Választási eredményeiSzerkesztés

Országgyűlési választásokSzerkesztés

Választás Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló)
Változás (%p) Szavazatok száma
(II. forduló)[8]
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Helyezés Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1994-es 85 623 1,59%    10. 
0 / 386
0,00% nem jutott be
1998-as 248 832 5,55%  
3,96
19 707 4,08%  5. 
14 / 386
3,63% ellenzék
2002-es 245 326 4,37%  
1,18
3252 0,01  4. 
0 / 386
0,00% nem jutott be
2006-os1 119 007 2,20%  
2,17
2312 0,007%  5. 
0 / 386
0,00% nem jutott be
2010-es 1 286 0,03%  
2,17
 10. 
0 / 386
0,00% nem jutott be
2014-es3 2 054 0,04%  
0,01
 16. 
0 / 199
0,00% nem jutott be
2018-as 8 623 0,16%  
0,12
 14. 
0 / 199
0,00% nem jutott be

1 A Jobbikkal közös választási pártban, MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak
2 Nagyarányú visszalépés más jobboldali pártok javára
3A Független Kisgazdapárttal közösen, MIÉP-FKgp néven.

Önkormányzati választásokSzerkesztés

1998-as önkormányzati választás:

Összesen 20 megyei közgyűlési mandátumot szerzett. Országosan 8 polgármester és 181 települési képviselő lett.

2002-es önkormányzati választás:

Összesen 7 megyei közgyűlési mandátumot szerzett, ötöt Budapesten, kettőt Pest megyében. Országosan 2 polgármester és 106 települési képviselő lett.

2006-os önkormányzati választás:

Egyik megyei közgyűlésbe sem jutott be. Országosan 5 MIÉP-es polgármester és 75 települési képviselő lett.

2010-es önkormányzati választás:

Egyik megyei közgyűlésbe sem jutott be. Országosan 1 MIÉP-es polgármester és 4 települési képviselő lett.

2014-es önkormányzati választás:

Egyik megyei közgyűlésbe sem jutott be. Országosan 1 MIÉP-es polgármester lett Tiszaeszláron.

Európai parlamenti választásokSzerkesztés

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Változás (%p) Helyezés Mandátumok száma Mandátumok aránya Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2004-es 72 203 2,35    5. 
0 / 24
0,00%
2009-es nem indult
2014-es nem indult
2019-es1 114 156 3,29%  
0,94
 6. 
0 / 21
0,00%

1 A Mi Hazánk Mozgalommal és a Független Kisgazdapárttal közösen.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A MIÉP Kiskátéja
  2. Archivált másolat. [2017. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
  3. https://hirtv.hu/ahirtvhirei/egyuttmukodik-a-mi-hazank-es-miep-2477145
  4. Megszűnt a MIÉP, felszámolási eljárásban az FKGP
  5. Battle for Hungary's media, BBC, 2000. március 26.
  6. CNN: Hungarian polls close, 2002. április 7.
  7. Interjú LÁnczi Andrással. [1] Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Antiszemitizmus.hu oldal.
  8. 2014-es választásoktól már csak egyfordulós a szavazás.

További információkSzerkesztés