1998-as magyarországi országgyűlési választás

1998-as országgyűlési választások Magyarországon
Flag of Hungary.svg

1994 1998. május 10. és 24. 2002

386 fős országgyűlés
12 fő országos listán Többség: 194 fő 176 egyéni kerület

Részvétel: 56,3% (Csökkenés12,6%p) 4 532 ezer szavazó a 8 064 ezerből
5%-os küszöb: 226 622 szavazat

Hungarian parliamentary election, 1998.svg


Orban Viktor Portrait.jpg Gyula Horn (2007).jpg Torgyán József - 2016 (crop).jpg
Listavezető Orbán Viktor Horn Gyula Torgyán József
Párt Fidesz MSZP FKGP
Előző választ. 20 fő, 5,2% 209 fő, 54,1% 26 fő, 6,7%
Elnyert helyek
148 / 386   (38%)
134 / 386   (35%)
48 / 386   (12%)
+/– Növekedés 128 Csökkenés 75 Növekedés 22
Listás szavazat 1 263 563 1 446 138 617 821
arány 28,2% 32,2% 13,8%
+/– Növekedés 21,2% Csökkenés 0,8% Növekedés 5%
Egyéni kerület
90 / 176
55 / 176
12 / 176
+/– Növekedés 90 Csökkenés 94 Növekedés 11

GaborKuncze.jpg Lezsák Sándor cropped.jpg István Csurka cropped.jpg
Listavezető Kuncze Gábor Lezsák Sándor Csurka István
Párt SZDSZ MDF MIÉP
Előző választ. 70 fő, 17,9% 38 fő, 9,8% 0 fő, 0,0%
Elnyert helyek
24 / 386   (6%)
17 / 386   (4%)
14 / 386   (4%)
+/– Csökkenés 46 Csökkenés 21 Növekedés 14
Listás szavazat 353 205 139 934 248 832
arány 7,9% 3,1% 5,5%
+/– Csökkenés 11,8% Csökkenés 8,6% Növekedés 5,5%
Egyéni kerület
2 / 176
17 / 176
0 / 176
+/– Csökkenés 14 Növekedés 12 ± 0

További eredmények
Lista Lista­vezető Szavazat +/–
Munkáspárt Thürmer Gyula 183 071 4,1% Növekedés 0,9%
KDNP Giczy György 116 068 2,6% Csökkenés 4,4%
MDNP Szabó Iván 62 568 1,4% Új

Miniszterelnök
a választások előtt
Miniszterelnök
a választások után
Horn Gyula
MSZP(-SZDSZ)
Orbán Viktor
Fidesz


Az 1998-as magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a harmadik.[1]

Az első fordulót 1998. május 10-én, a másodikat május 24-én tartották. A részvételi arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt öt lista haladta meg: az MSZP (29,8%), a Fidesz (26%), az FKGP (13,3%), az SZDSZ (10,2%) és a MIÉP (5,6%). Az MDF alig érte el a 3%-ot, ám egyéni választókerületekben – egyes fideszes jelöltek visszalépése, illetve közös jelöltek miatt – 17 képviselője győzelmet aratott és parlamenti frakciót alakított. Kiesett nyolc év után a Kereszténydemokrata Néppárt (2,9%), nem került be, a Munkáspárt (4,1%) és a MDNP (1,4%).

Választási rendszerSzerkesztés

A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.

A választás időpontjaSzerkesztés

A választásra az Alkotmány alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,[2] legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani.[3]

Országos listákSzerkesztés

Országos listát állított pártok:[4]

(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)

Párt MSZP Fidesz SZDSZ FKGP MDF MIÉP
1. Horn Gyula Orbán Viktor Kuncze Gábor Torgyán József Lezsák Sándor Csurka István
2. Gál Zoltán Áder János Pető Iván Bernáth Varga Balázs Gémesi György Bognár László
3. Szekeres Imre Kövér László Hack Péter Gyimóthy Géza Boross Péter Szabó Lukács
4. Kovács László Várhegyi Attila Demszky Gábor Torgyán Józsefné Dávid Ibolya ifj. Hegedűs Lóránt
5. Kósáné Kovács Magda Tölgyessy Péter Magyar Bálint Szabó János Kádár Béla Kapronczi Mihály
6. Baja Ferenc Varga László Szent-Iványi István Molnár László Sepsey Tamás Gidai Erzsébet
7. Sándor László Pokorni Zoltán Fodor Gábor Balogh Gyula Csapody Miklós Balczó Zoltán
8. Keleti György Gógl Árpád Horn Gábor Tamás Károly Dobos Krisztina Fenyvessy Zoltán
9. Kiss Péter Szájer József Dornbach Alajos Boda Ilona Petróczki Ferenc Cseh Sándor
10. Vitányi Iván Deutsch Tamás Kis Zoltán Tímár György Pozsgay Imre Rozgonyi Ernő
11. Vastagh Pál Varga Mihály Wekler Ferenc Zsikla Győző Pongrácz Tibor Erkel Tibor
12. Jánosi György Németh Zsolt Tardos Márton Szentgyörgyvölgyi Péter Balsai István Bogdán Emil
13. Katona Béla Illés Zoltán Mádai Péter Boros Imre Demeter Ervin Utassy Béla
14. Csiha Judit Horváth János Lotz Károly Csúcs László Szőke László Lékai Gyula
15. Kökény Mihály Szita Károly Kóródi Mária Székely Zoltán Semjén Zsolt Tarr István
16. Nikolits István Kovács Zoltán Világosi Gábor Hegedűs Mihály Kelemen András Molnár Miklós
17. Vancsik Zoltán Isépy Tamás Kovács Kálmán Molnár Róbert Póda Jenő Deák Péter
18. Toller László Salamon László Eörsi Mátyás Balaton Péter Szekeres Pál Lakatos Pál
19. Csakabonyi Balázs Surján László T. Asztalos Ildikó Markó István Manninger Jenő Tóth Lajos
20. Kósa Ferenc Latorcai János Béki Gabriella Náday Gyula Gyarmati Dezső Miklós Árpád

EredményekSzerkesztés

 
Az egyéni választókerületek eredményei

Részvételi adatokSzerkesztés

Első forduló[5]
1998. május 10.
Második forduló[5]
1998. május 24.
7:00-ig 1,87% 1,68%
9:00-ig 9,8% 9,02%
11:00-ig 23,66% 22,25%
13:00-ig 32,58% 31,38%
15:00-ig 39,28% 39,11%
17:30-ig 49,52% 50,2%
Összesen 56,26% 57,01%
Listás mandátumok elosztása
Párt neve Első forduló Második forduló Országos listás
mandátumok
Mandátumok összesen
Száma % +/− Mandátumok Száma % +/− Mandátumok Száma +/− %
MSZP 1.332.412 29,8 –1,5 54 1.446.138 32,3 –0,7 50 30 134 –75 34,8
Fidesz 1.161.520 26,0 +18,3 90 1.263.563 28,2 21,2 48 10 148 +128 38,4
FKGP 594.099 13,3 +5,4 12 617.821 13,8 +5 22 14 48 +22 12,4
SZDSZ 456.032 10,2 −8,4 2 353.205 7,9 −11,8 5 17 24 −45 6,2
MIÉP 249.135 5,6 +4,4 248.832 5,5 +3,9 3 11 14 +14 3,6
Munkáspárt 165.461 3,7 +0,4 183.071 4,1 +0,9
MDF 137.621 3,1 −8,9 17 139.934 3,1 −8,6 17 −21 4,4
KDNP 129.791 2,9 −4,5 116.068 2,6 −4,4 −22
MDNP 87.971 2,0 új 62.568 1,4 új
Új Szövetség Magyarországért 23.659 0,5 új 26.330 0,6 új
Együtt Magyarországért Unió 13.599 0,3 új 9.149 0,2 új
Nemzetiségi Fórum 11.928 0,3 új 5.095 0,1 új
MSZDP 11.845 0,3 −0,3 5.689 0,1 −0,8
Vállalkozók Pártja Egyesület 8.634 0,2 3.962 0,1
További pártok 8.664 0,0 1.975 0,0
Függetlenek 75.965 1,7 –0,6 1 1 +1 0,2
Összesen 4.532.443 100 176 4.532.775 100 128 82 386 100
Szavazásra jogosult 8.063.631 8.063.631
Összes szavazat 4.532.443 56,3 –12,6 4.532.775 56,3 –12,6
Érvénytelen szavazatok 64.107 1,4 48.405 1,1
Érvényes szavazatok 4.468.336 98,6 4.484.370 98,9

Politikai következményekSzerkesztés

A választást a Fidesz nyerte, mely koalíciót ajánlott az FKGP-nek és az MDF-nek. Kormányváltásra került sor, Orbán Viktor lett az új miniszterelnök, és rövidesen megalakult az Első Orbán-kormány.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Választás '98”, valasztas.hu 
  2. 1949. évi XX. törvény - A Magyar Köztársaság Alkotmánya (magyar nyelven). valasztas.hu]. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
  3. Hogyan zajlik egy előre hozott választás? (magyar nyelven). Origo, 2009. március 26. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
  4. Pártok vagy az együtt induló pártok által állított jelöltek és listák”, valasztas.hu, 1998. május 8. (Hozzáférés ideje: 2021. március 9.) 
  5. a b Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról

Külső hivatkozásokSzerkesztés