Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Kövér László

magyar jogász, politikus

Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus. 1988-ban a Fidesz alapító tagja. 1990-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés elnöke, 2012-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket. Szigetszentmiklóson lakik.[1]

Kövér László
Kövér László 2011-ben
Kövér László 2011-ben
Született 1959december 29. (58 éves)
Pápa
Állampolgársága magyar
Házastársa Bekk Mária
Gyermekei három gyermek
Foglalkozása
Iskolái
A Harmadik Magyar Köztársaság a köztársasági elnököt helyettesítő Országgyűlési elnöke
Hivatali idő
2012. április 2. 2012. május 9.
Előd Schmitt Pál
Utód Áder János
A Harmadik Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. augusztus 6.
Köztársasági elnök
Előd Schmitt Pál
A Harmadik Magyar Köztársaság 7. polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
1998. július 8. 2000. május 2.
Köztársasági elnök Göncz Árpád
Előd Nikolits István
Utód Demeter Ervin
Politikai pályafutása
Párt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (1988–)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér László témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

SzármazásaSzerkesztés

Apai nagyapja asztalosmesterként dolgozott. Az 1930-as évektől tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, majd az MSZMP-nek. Anyai felmenői a középosztályhoz tartoztak, nagyapja taxis volt. Édesapja, Kövér László (1933-1993) lakatos, édesanyja, Ábrahám Erzsébet (1939) nyugdíjas adminisztrátor. Testvére, Szilárd (1964) jogász.

PályafutásaSzerkesztés

TanulmányaiSzerkesztés

Az általános és a középiskolát szülővárosában végezte el, 1978-ban érettségizett a pápai Türr István Gimnázium és Kollégiumban, majd 1986-ban szerzett diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán.

A rendszerváltás előttSzerkesztés

1978-1979-ben sorkatonai szolgálatot teljesített. 1983-tól a szakkollégiumi mozgalom tagja, 1984-ben a Bibó István Szakkollégium tagja, majd nevelőtanára, emellett a Századvég című folyóirat alapító szerkesztője volt. 1986. február-szeptember között az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának segédmunkatársa volt.[2] 1987 és 1988 között Soros-ösztöndíjasként a közép-európai társadalmi mozgalmak kutatásával foglalkozott.

1988 novemberében a frissen alakult Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) alelnöke lett a FIDESZ részéről, (a másik két alelnök a szintén fideszes Langmár Ferenc, a Kommunista Ifjúsági Szövetség részéről pedig Gyurcsány Ferenc volt). A szervezetben nem választottak elnököt, a kollektív vezetést a választmány látta el.[3]

Egyike volt 1988-ban a Fidesz harminchét alapító tagjának, az egyes számú tagkönyv birtokosa. Vitavezető volt 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozáson. 1988 októberében, a Fidesz I. kongresszusán megválasztották az országos választmány tagjává, ezt a tisztségét 1989. október 15-én erősítették meg a Fidesz II. kongresszusán.

1990-ig az országos választmány tagja is. Részt vett az Ellenzéki, ill. Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon.

1989 októberétől 1990 júliusáig volt a Magyar Narancs felelős kiadója, ezután a lap függetlenné vált.

A rendszerváltás utánSzerkesztés

Az 1990-es országgyűlési választásokon pártja és az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) közös jelöltjeként egyéni mandátumot szerzett a pápai választókerületben.

1990 júniusától vezetőségi tagja volt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesületnek, 1994 végétől pedig az elnöki tisztet is betöltötte.

1990. december 4-től 1993. április 26-ig a nemzetbiztonsági különbizottság elnökeként dolgozott, 1993-ig annak elnöke volt. Megbízatásáról frakcióvezetővé történő megválasztása miatt lemondott és mint tag munkálkodott tovább a bizottságban.

1992 februárjában, a párt IV. kongresszusán újra a Fidesz Országos Választmányának a tagjává választották, majd 1993 novemberében, az V. kongresszuson pedig alelnökké nevezték ki.

1993-ban beválasztották pártja elnökségébe. Egyik kidolgozója volt párt működési szabályzatának, amely 1993 tavaszán egyebek mellett a felső korhatárt is feloldotta.

1994-ben rövid ideig a Fidesz-frakció vezetője volt. Az 1994. évi országgyűlési választások alkalmával újfent Veszprém megye 3. sz., Pápa központú választókerületében indult, az első fordulóban a negyedik helyen végzett, 13,36%-os eredményt elérve.

1994-ben Veszprém megyében listavezető volt, pártja országos listájának harmadik helyéről szerzett újra mandátumot. Ekkor megválasztották a párt egyik alelnökévé. Ismét a nemzetbiztonsági bizottság tagjává választották.

1994. augusztus 30. és 1995. szeptember 4. között, majd 1995. december 1-jétől újból a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló állandó bizottság tagja lett. A bizottságon belül az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottság munkájában is részt vett. 1995. szeptember 5. és november 30. között az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságnak volt a tagja.

1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1997 és 1999 között a Fidesz ügyvezető alelnöke.

 
Kövér László a Fidesz kongresszusán 2000-ben

1998-ban pártja Veszprém megyei listájáról szerzett országgyűlési mandátumot. Orbán Viktor akkori miniszterelnök a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszteri posztjára jelölte, július 8-án tette le a hivatali esküjét. Pozícióját 2000-ig viselte, amikor pártja elnökévé választották.

2001-ben lemondott pártelnöki pozíciójáról, újra a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, a ciklus végéig pedig annak alelnöke. Ugyanezen időszak alatt pártja alelnöke.

A 2002-es országgyűlési választásokon újra pártja országos listájáról szerez mandátumot, a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé nevezték ki, frakciójának helyettes vezetője lett. Ugyanebben az évben a Fidesz országos választmányának elnökévé választották, a Fidesz 2003-as átszervezésekor újraválasztották.

 
Kövér László 2007-ben

A 2006-os országgyűlési választásokon pártja Veszprém megyei listájának éléről jutott be az Országgyűlésbe, ahol a nemzetbiztonsági bizottság tagja és a pártfrakció helyettes vezetője volt. A 2010-es választásokon pártja Zala megyei területi listájáról jutott a törvényhozásba, ahol újfent a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, valamint a Fidesz ajánlása alapján beválasztották a honvédelmi és rendészeti bizottságba is.

Az Országgyűlés elnökeSzerkesztés

2010 júliusában, miután Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét, államfővé választották, az országgyűlésben 2/3-os többséggel rendelkező Fidesz őt jelölte a távozó Schmitt helyére, házelnöknek, amely tisztségre nagy többséggel választották meg.

2012. április 2-ától, miután a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki posztjáról, mint házelnök ügyvezetőként ő látta el az elnöki feladatokat május 10-ig, az új államfő, Áder János megválasztásáig.[4]

A 2016-os Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 20. legbefolyásosabb személye.

Rendszeresen tiltott ki újságírókat a Parlamentből. Egy ízben például valószínűleg azért, mert azok a kormányszóvivőt (akinek éppen a közvélemény tájékoztatása lenne a feladata) kérdezték valamilyen üggyel kapcsolatban.[5] 2017 áprilisában minden indoklás és törvényi felhatalmazás nélkül örökre kitiltotta a Parlament épületéből Tordai Bencét, A Párbeszéd Magyarországért párt szóvivőjét.[6]

CsaládjaSzerkesztés

Nős, felesége 1987 óta Bekk Mária néprajz–történelem szakos középiskolai tanár, jogász, 2004-től Tököl jegyzője, 2013-tól a szigetszentmiklósi járási hivatal vezetője.[7] Gyermekeik: Vajk (1988), Botond (1989), Csenge (1994).

IdézetekSzerkesztés

  • "Nem önmagában az unióhoz és a NATO-hoz csatlakozással, hanem azzal van ma gond, hogy az euroatlanti világ morális értelemben megrendült. ... Ha Brüsszel azt gondolja, hogy az államoknak előre diktálhatja a magatartási szabályokat, akkor ebben a rendszerváltás előtti Moszkvára emlékezet. ... Azt gondolom, hogy ha ez az Európai Unió jövője, akkor érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy hogyan kéne ebből szépen lassan, óvatosan nekünk kihátrálni. De azért én meg vagyok győződve arról, hogy ez nem az Európai Unió jövője, ez egy rémálom, amit persze néhányan komolyan gondolnak."[8][9]

IrodalomSzerkesztés

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p. 304–313.)

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kövér László témában.


Elődje:
Schmitt Pál
A magyar Országgyűlés elnöke
2010
Utódja:
-
Elődje:
Orbán Viktor
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke
2000 – 2001
 
Utódja:
Pokorni Zoltán
Elődje:
Schmitt Pál
A (III.) Magyar Köztársaság elnöke
2012
 
Utódja:
Áder János