Magyarország köztársasági elnöke
A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.[1] Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka.[2] Ő az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül az első.
| Magyarország köztársasági elnöke | |||
| |||
.jpg) | |||
| Novák Katalin 2017-ben | |||
| Ország | Magyarország | ||
| A tisztséget jelenleg betölti | Novák Katalin | ||
| Kinevezi | Az Országgyűlés | ||
| Létrehozva | 1990-ben | ||
| Éves fizetése | 36 000 000 Ft | ||
| Magyarország köztársasági elnöke weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország köztársasági elnöke témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
2022. május 10. óta Magyarország köztársasági elnöke Novák Katalin, akit az Országgyűlés 2022. március 10-én választott meg. Ő Magyarország első női köztársasági elnöke.
A tisztség történeteSzerkesztés
.JPG)
Az Alkotmány 1989. évi módosítását követően a Magyar Népköztársaságot felváltó Magyar Köztársaság államfője a köztársasági elnök lett.
Az Áder János előtt korábban ezt a tisztséget betöltő Schmitt Pál 2010. augusztus 6. és 2012. április 2. között, 2012. április 2-án lemondott, helyét pedig ideiglenesen Kövér László, az Országgyűlés házelnöke vette át.
Megválasztása, kinevezéseSzerkesztés
A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. A köztársaságielnök-választást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.
Köztársasági elnökké megválasztható minden magyar állampolgár, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte. Köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők egyötödének támogatásával lehet jelölni. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg. A titkos választás első fordulója eredményes, ha az országgyűlési képviselők 2/3-a (66,67%-a) támogatja valamelyik jelöltet. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A két lehetséges fordulót 2 egymást követő napon be kell fejezni.
A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
A köztársasági elnök feladat- és hatásköreSzerkesztés
A köztársasági elnök
- képviseli a magyar államot,
- Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt,
- megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
- kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását,
- kitűzi az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,
- részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
- javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
- népszavazást kezdeményezhet,
- adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
- gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
- dönt az állampolgársági ügyekben,
- dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal,
- a fegyveres erők főparancsnoka,
- a Szent Korona Testület elnöke.
Kinevezési és felmentési jogköreSzerkesztés
A köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel
- külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat,
- megbízza és felmenti az egyetemek rektorait,
- kinevezi és előlépteti a tábornokokat,
- megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
- a hivatásos bírókat és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét,
- a legfőbb ügyész helyettesét,
- a Gazdasági Versenyhivatal elnökét,
- a Nemzeti Földalap elnökét,
- a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét.
A törvényhozással kapcsolatos jogkörökSzerkesztés
- A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított öt napon belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja, és azt a hivatalos lapban (Magyar Közlöny) ki kell hirdetni.
- Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az imént említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek, vagy véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Az elnök azonban egy, a parlament által elfogadott törvény kapcsán csak az egyik vétójogával élhet.
- Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz, vagy ha az Alkotmánybíróság – az Országgyűlés kezdeményezésére, soron kívüli eljárásban – nem állapít meg alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök köteles azt aláírni és öt napon belül kihirdetni.
VédettségeSzerkesztés
Amennyiben a köztársasági elnök hivatali idejében elkövetett jogsértés nem minősül bűncselekménynek, akkor ellene büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
A tisztség összeférhetetlenségeSzerkesztés
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
HelyettesítéseSzerkesztés
A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
A tisztség megszűnéseSzerkesztés
Az elnöki megbízatás megszűnik, ha lejár a megbízatás ideje, ha meghal az elnök, ha feladatát 90 napon túl nem tudja ellátni, ha lemond, ha kimondják a megbízatásával kapcsolatban az összeférhetetlenségét, vagy ha megfosztják tisztségétől. Ha a köztársaság elnöke bűncselekményt követ el, az Alkotmánybíróság megfoszthatja tisztségétől.
Köztársasági elnökök a rendszerváltástólSzerkesztés
| Név | Portré | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Választás | |
|---|---|---|---|---|---|
(1933–) |
.JPG) |
||||
(1922–2015) |
 |
||||
(1990) | |||||
(1995) | |||||
(1931–2011) |
 |
(2000) | |||
(1942–) |
 |
(2005) | |||
(1942–) |
 |
(2010) | |||
(1959–) |
 |
||||
(1959–) |
 |
(2012) | |||
(2017) | |||||
(1977–) |
|
(2022) |
- Pártok