Főmenü megnyitása

A Kúria a legfőbb bírósági fórum Magyarországon, amelynek alapvető feladata a legfelsőbb szintű ítélkezés és az egységes bírói jogalkalmazás biztosítása.

A Kúria feladat- és hatásköreit az Alaptörvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény határozza meg az alábbiak szerint:

A Kúria:

  • Ítélkezési tevékenysége keretében elbírálja:
    • (törvényben meghatározott ügyekben) a törvényszékek, valamint az ítélőtáblák határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket (rendes jogorvoslat)
    • ·a jogerős ítéletek ellen benyújtott, jogsértést állító felülvizsgálati kérelmeket (rendkívüli jogorvoslat)        
  • Az egységes bírói joggyakorlat biztosítása keretében:
    • a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz
    • kollégiumi véleményt nyilvánít, joggyakorlat-elemzést folytat, együttműködik az alsóbb fokú bíróságokkal
    • nem kötelező elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé
  • Az önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenysége keretében:
    • dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről
    • dönt a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos panaszokról
  • Igazgatási tevékenysége keretében:
    • törvényben meghatározott esetekben kijelöli az eljáró bíróságot
    • panaszügyeket intéz.

A Kúria fenti tevékenységeit hivatásos bírók végzik.

A Kúria elnökét a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 9 évre. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Kúriai bírói álláshely pályázat útján tölthető be. A Kúriára kiírt bírói pályázatra benyújtott pályázatokat a Kúria elnöke bírálja el. A szakmai fejlődés elősegítése érdekében más bíróságok bírái kirendelhetők a Kúriára.

A Kúrián 84 bíró dolgozik (2019. februári adat).

A Kúria elnöke dr. Darák Péter közigazgatási ügyszakos bíró, elnökhelyettese dr. Kónya István büntető ügyszakos bíró. A Kúria igazgatását ezen időszakban főtitkárként dr. Erőss Mónika polgári ügyszakos bíró, főtitkárhelyettesként dr. Suba Ildikó munkaügyi ügyszakos bíró vezeti.

A Kúrián Büntető, Polgári és Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium működik. A Büntető Kollégium vezetője dr. Székely Ákos, a Polgári Kollégium vezetője dr. Wellmann György. A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium vezetője dr. Kalas Tibor, kollégiumvezető-helyettese dr. Tálné dr. Molnár Erika.

A bírák ítélkező és jogegységesítő tevékenységét 220 igazságügyi alkalmazott segíti (2019. februári adat).

Tartalomjegyzék

A Kúria elérhetőségeSzerkesztés

[1]

A Kúria címe: 1055 Budapest, Markó utca 16.

A Kúria levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 35.

A Kúria elektronikus levélcíme: Kuria@kuria.birosag.hu

A Kúria honlapja: www.kuria-birosag.hu

A legfelsőbb szintű bírói szerv történeteSzerkesztés

A királyi kúria kifejezés általában a középkori királyi udvar megjelölésére szolgált, szűkebb értelemben viszont a királyi udvarban működő központi bíróságok elnevezésére utalt. A középkori igazságszolgáltatásban az uralkodó a legfőbb bíró, aki jog- és igazságszolgáltató hatalmát – a kor elvárásainak megfelelően – jobbára személyesen gyakorolta (fehérvári törvénylátó napok, más nagyobb ünnepek alkalmával, nevezetesebb egyházi központokban). A királyi kúria székhelye kezdetben Visegrád volt, majd Zsigmond (1368-1437) uralkodásának második felétől Buda.

Az uralkodó személyes ítélkezési jogkörét „jelenléti bíróságokon” gyakorolta, amelyek vezetését és az ott folyó bíráskodást tisztségviselőinek adta át.

A királyi kúria szervezete és hatásköre a 17. század végére alakult ki. A királyi kúria két felsőbíróságot jelentett:

  • a hétszemélyes tábla, amely fellebbviteli bíróság volt (elnöke a nádor) és
  • a királyi tábla, amely részben elsőfokú, részben fellebbviteli bíróság volt (elnöke a személynök).

A két tábla közül a munka nagy része a királyi táblára nehezedett. Évente hosszabb ideig ülésezett, mint a hétszemélyes tábla, a kúriai peres eljárás leghosszabb és legnehezebb szakasza is itt folyt le, s egyes feladatokat a másik tábla részére is el kellett látnia. A hétszemélyes táblát némi túlzással „előkelő tanácskozó testületként” jellemezhetjük, amely fellebbviteli ítélkező fórumként a királyi tábla által előkészített és előterjesztett ügyekben foglalt állást.

A Magyar Királyi Kúria (röviden: Kúria) szervezetét az 1723. évi bírósági reform rögzítette (igazságszolgáltatás és közigazgatás szétválasztása). A Kúria működése állandósult, bíráinak száma növekedett, székhelye Pestre került. A királyi tábla országos felsőbíróságként járt el első fokon, többek között hűtlenségi és felségsértési ügyekben, valamint ősiséggel kapcsolatos öröklési és vagyonjogi perekben. A hétszemélyes tábla fellebbviteli ügyeket tárgyalt.

Az 1790/91. évi országgyűlésen hozott törvények alapján a Kúria a Helytartótanáccsal együttműködve rendkívül gyorsan kiadta azokat a gyakorlati intézkedéseket, amelyek a II. József-féle reformokat (Sanctio Criminalis Josephina, Novus Ordo Judiciaria) megelőző, vagyis az 1780. évi helyzet zökkenőmentes visszaállításához szükségesek voltak.

Az 1848. évi áprilisi törvények a központi bíráskodás területén nem hoztak átfogó szabályozást. A Kúria feletti felügyeletet az igazságügyi minisztériumra ruházták.

A szabadságharc bukása utáni időszakban az igazságszolgáltatási szervezet a bécsi székhelyű igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozott. A bírósági szervezeti hierarchia élén a Bécsben székelő legfőbb ítélőszék (Oberster Gerichtshof) állt, amelynek hatásköre valamennyi koronaországra   kiterjedt. A legfőbb ítélőszék gyakorlatilag a hétszemélyes tábla helyébe lépett. Magyarországon mint koronaországban az öt kerülethez igazodva főtörvényszékek (Districtual Obergericht), majd 1854-től országos főtörvényszékek (Oberlandesgericht) alkották a legmagasabb bírói fórumot. Erdélyben, Horvátországban és a Szerb Vajdaságban egy-egy törvényszéket állítottak fel.

Az 1860. október 20-án kibocsátott Októberi Diploma kilátásba helyezte a Kúria visszaállítását. Gróf Apponyi György országbíró 1861 januárjában 60 jeles férfiút (köztük Deák Ferencet), Ghyczy Kálmánt, Mailáth Györgyöt és Horváth Boldizsárt) hívott tanácskozásra az Országbírói Értekezletre, amelynek feladata a magyar törvénykezés ideiglenes megszervezése volt. Az Országbírói Értekezlet 1861. január 23-tól március 4-ig ülésezett, s az itt hozott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok 1868-ig irányadók voltak az igazságszolgáltatás kérdéseiben.

Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok visszatért az 1848 előtti magyar bírósági szervezethez, azonban a változásokra is figyelemmel volt. Az ország legfőbb ítélkezési fóruma az 1861. április 3-án ünnepélyesen visszaállított Magyar Királyi Kúria lett, két táblával. A királyi tábla megőrizte elsőfokú hatáskörét (pl. szerződések megtámadása miatt indított eljárás, ha a megtámadás alapja csalás, erőszak vagy tévedés volt; zálogperek; két megye határán fekvő birtokkal kapcsolatos perek; oklevél-hamisítás; felségsértés, hűtlenség, hazaárulás). A királyi táblához lehetett fellebbezni a kerületi tábláktól, a megyei törvényszékektől, valamint a szabad királyi városok törvényszékeitől. A hétszemélyes tábla fellebbviteli bíróság maradt, továbbá az ún. konok perlekedők ellen járt el, és kiküldhetett bírákat, ha az illetékes bíró az ítélkezésben akadályoztatva volt.

A kiegyezést követően lehetőség nyílt a bírósági rendszer átalakítására. A két királyi ítélő táblából Magyar Királyi Kúria néven létrejött a legfőbb törvényszék Pesten. A Kúria két osztályban működött: a 11 tagú Semmítőszék a felterjesztett ügyek alakiságának felülvizsgálatát látta el, míg a 7 tagú tanácsban eljáró Legfőbb Ítélőszék a fellebbvitel során érdemi elbírálásra kerülő kérelmekről döntött.

A Kúria elnökből, másodelnökből, hét tanácselnökből és a fiumei, valamint a tengerészeti ügyek két előadójával együtt 65 rendes bíróból állt, s – ügytípustól függően – héttagú, illetve öttagú tanácsban döntött. A rendes ügyek elbírálására szolgáló tanácsokon kívül fegyelmi tanácsok, valamint a választói jogosultság felett ítélkező tanácsok is működtek a Kúrián.

A történeti alkotmány visszaállításával megkezdődött a bírósági rendszer reorganizációja is. A dualizmuskori szervezethez képest kevés lényegi változás következett be: az igazságszolgáltatási feladatok zömét változatlanul a rendes bírósági szervek látták el. A bírósági hierarchia csúcsán a Kúria állt.

Közvetlenül a második világháború után az igazságszolgáltatás szervezete formailag keveset változott. A kommunista hatalomátvétel, az úgynevezett „fordulat éve” (1948) után határozottabbá vált az új kurzus átszervezési igénye, folyamatosan megindult a szovjet típusú társadalmi-gazdasági és hatalmi-intézményi rendszer kiépítése. Az ezt segítő bírósági szervezet és ítélkezés létrehozása, a közállapotok gyökeres megváltozása 1949-re jórészt a befejező szakaszához ért. A Kúriát – amely évszázadokon keresztül nemcsak a legfelsőbb szintű ítélkezést gyakorolta, hanem a szokásjog keletkezésének és megszilárdulásának a helye, valamint a magyar jogi tradíciók megteremtője is volt – megszüntették, s az 1949. évi XX. törvénnyel elfogadott Alkotmány értelmében a legfőbb ítélkező fórum a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága lett.

A bíróságok szervezetéről szóló 1954. évi II. törvény és 1972. évi IV. törvény rendelkezései szerint az ítélkezés elvi irányítása a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozott, a bíróságok általános működése feletti felügyeleti, igazgatási jogosítványokkal azonban az igazságügy-miniszter rendelkezett.

A politikai rendszerváltással és az 1989. évi alkotmánymódosítással a legfőbb bírósági fórum a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnevezést kapta. A jogállamiság alapjainak fokozatos kiépítésével együtt néhány jelentős átalakítás már az első években is érintette a bírósági szervezetet. A bírák kinevezése a köztársasági elnök hatáskörébe került; a bírói önigazgatás szerveiként intézményesültek az összbírói értekezletek, a bírói tanácsok. Az igazságügy-miniszter igazgatási partnereként megalakult az Országos Bírói Tanács.

Az átfogó bírósági reform megalapozásához és megvalósításához – az Alkotmány módosítása mellett – sor került a bíróságokra vonatkozó három törvényből álló jogszabálycsomag (a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi törvények) megalkotására.

A 2011. évi igazságügyi reform eredményeként – részben módosult feladat- és hatáskörökkel – a történeti elnevezést visszanyerő Kúria lépett legfelsőbb bírói szervként a Legfelsőbb Bíróság helyébe. A reform nyomán szétvált a szakmai vezetésért felelős Kúria elnök, valamint a bírósági igazgatásért felelős Országos Bírósági Hivatal elnök személye. A bírák által választott, kizárólag bírókból álló Országos Bírói Tanács – az igazgatási rendszer elemeként – független testületként ellenőrzési és felügyeleti funkciót lát el.

Az Alaptörvény hetedik (2018. június 29-től hatályos) módosítása rendelkezik a Közigazgatási Felsőbíróság felállításáról. A módosítás szerint a rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben, s a rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria. A közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény értelmében a közigazgatási jogviták rendezésére 2020. január 1-jétől önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és nyolc közigazgatási törvényszék felállításával.

A legfelsőbb szintű bírói szerv vezetőiSzerkesztés

Kúria (1723-1949)Szerkesztés

A Kúrián belüli hétszemélyes tábla vezetői 1848-ig a nádorok voltak (a nádori poszt betöltetlensége esetén pedig a helytartótanács elnökei). A királyi tábla élén a királyi személynök állt.

Az 1849 májusában újjáalakított, hazai központi bíróságok a hétszemélyes táblát és a királyi táblát váltották fel, működésük megkezdésére azonban az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei miatt gyakorlatilag nem volt idő. Tagjait megválasztották, elnökét azonban nem.

1850–1861 között Magyarországon megszűnt a legfőbb bírói fórum, helyette a Bécsben működő összbirodalmi legfőbb ítélő- és semmítőszék volt a legfelsőbb bírói fórum. E bíróságon belül működött egy, a régi hétszemélyes tábla egyes tagjaiból álló külön osztály a magyarországi ügyek tárgyalására, de ezek a bírák nem magyar, hanem birodalmi posztot töltöttek be.

1861–1884 között a Kúria vezetői az országbírók voltak.

  • Apponyi György (1860–1863)
  • Andrássy György (1863–1865)
  • Az országbírói poszt betöltetlen (1865-1867)
  • ifj. Mailáth György (1867–1883)
  • Perczel Béla (1884–1888)
  • Szabó Miklós (1888–1906)
  • Oberschall Adolf (1906–1908)
  • Günther Antal (1909–1920)
  • Tőry Gusztáv (1920–1925)
  • Juhász Andor (1925–1934)
  • Osvald István (1934–1937)
  • Töreky Géza (1937–1944)
  • Szemák Jenő (1944–1945)
  • Kerekess István (1945–1949)
  • Somogyi Ödön (1949–1950, másodelnök)

Legfelsőbb Bíróság (1949–2012)Szerkesztés

Kúria (2012– )Szerkesztés

  • Darák Péter (2012–   )

A Kúria helye a jelenlegi bírósági rendszerbenSzerkesztés

A 2011. évi bírósági reformtól 2020. január 1-ig, az önálló közigazgatási bíráskodás tervezett felállításáig az igazságszolgáltatás feladatát Magyarországon a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, a járásbíróságok és kerületi bíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok látják el.

 

Járásbíróságok és kerületi bíróságokSzerkesztés

A négyszintű bírósági rendszerben vidéken 106 járásbíróság, Budapesten pedig 6 kerületi bíróság jár el első fokon. A járásbíróság és a kerületi bíróság első fokon ítélkezik. Hatáskörébe tartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg, vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, kivéve a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi pereket, a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított pereket, a közérdekből indított pereket, a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos pereket, továbbá a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, tagsági jogviszonyon alapuló pereket. A járásbíróság hatáskörébe tartoznak továbbá a személyi állapotot érintő perek és a végrehajtási perek.

Közigazgatási és munkaügyi bíróságokSzerkesztés

Az országban 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, amelyek kizárólag a nevükből adódó speciális jellegű ügyekben járnak el első fokon. E bíróságok feladata a közigazgatási határozatok bírósági perben történő felülvizsgálata, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó ügyek elbírálása.

TörvényszékekSzerkesztés

Magyarországon a 19 megyében és a fővárosban egy-egy, összesen 20 törvényszék található. A törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartoznak mindazon perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A törvényszék másodfokú bíróságként elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket.

ÍtélőtáblákSzerkesztés

Az 5 ítélőtábla (Fővárosi, Debreceni, Győri, Pécsi, Szegedi Ítélőtábla) a törvényszékek és a Kúria közötti szintet jelenti, létrehozataluk célja a korábbi Legfelsőbb Bíróság (mai Kúria) tehermentesítése volt. Az ítélőtáblák a törvényszékek elsőfokú bíróságként hozott határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el, valamint harmadfokon járnak el olyan büntetőügyekben, amelyekben másodfokon törvényszék járt el.

KúriaSzerkesztés

A bírósági hierarchia csúcsán a Kúria helyezkedik el. Feladatai és hatáskörei az alábbiak:

A Kúria feladatai, hatásköreSzerkesztés

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 24. §-a  szerint a Kúria elbírálja (törvényben meghatározott ügyekben) a törvényszék, valamint az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben (melynek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát), elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé, dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

A fenti hatásköröket a Kúria az alábbi eljárások keretében gyakorolja.

A Kúria hatáskörébe tartozó eljárásokSzerkesztés

I. Jogorvoslat egyedi ügyekbenSzerkesztés

1. Rendes jogorvoslati eljárásokSzerkesztés

1.1. Rendes jogorvoslati eljárások büntetőügyekbenSzerkesztés

Harmadfok (másodfellebbezés)

A Kúria harmadfokú bíróságként jár el olyan büntetőügyekben, amelyek első fokon törvényszéken indultak. Ilyen esetekben az ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a Kúriához, ha az ítélőtábla másodfokú bíróságként a törvényszék ítéletével ellentétes döntést hozott.

A másodfokú bíróság ítélete akkor ellentétes, ha

  • olyan vádlott bűnösségét állapította meg vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett, vagy akivel szemben az eljárást megszüntette, továbbá
  • az első fokon elítélt vádlottat felmentette, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette, vagy
  • a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.

A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:

A másodfokú tárgyaláson vagy nyilvános ülésen kihirdetés útján közölt másodfokú ítélet ellen nyomban vagy három munkanapon belül, a kézbesítés útján közölt ítélet ellen pedig a kézhezvételtől számított 8 napon belül lehet fellebbezni a másodfokú bíróságnál.

A fellebbezőnek meg kell jelölnie, hogy a fellebbezést az ítélet mely rendelkezése ellen terjeszti elő.

A Kúria előtt lehet sérelmezni magát az ellentétes döntést (elítélés, felmentés, az eljárás megszüntetése, kényszergyógykezelés elrendelése), valamint a másodfokú döntés azon részét, amely az ellentétes döntéssel összefügg (például, további bűncselekményekben való elítélés esetén a súlyosabb büntetés kiszabását).

A fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra hivatkozni nem lehet.

Fellebbezés előterjesztésére jogosult:

– a vádlott

– az ügyész (a terhelt javára és terhére is)

– a védő (a vádlott hozzájárulása nélkül is), valamint

– a vádlott házastársa vagy élettársa (kényszergyógykezelés elrendelése esetén a vádlott hozzájárulása nélkül is).

A felülbírálat terjedelme:

Bár a harmadfokú eljárás rendes jogorvoslat, a felülbírálat terjedelme mégis rendkívül szűk körű.

A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletében foglalt, a fellebbezésben sérelmezett ellentétes döntést, valamint az ítélet azon rendelkezését, illetve részét vizsgálja felül, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett (pl. súlyosabb büntetés). Ezen túlmenően (az eljárási szabályok vonatkozásában) az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. Emellett hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben (pl. feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezések), valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is határoz.

Tehát harmadfokú felülbírálat során az eljárási szabályok megtartását a Kúriának – a fellebbezéstől függetlenül – mind az első-, mind a másodfokú eljárás kapcsán vizsgálnia kell. Egyebekben azonban a felülbírálat csak a fellebbezésben sérelmezett ellentétes döntésre, illetve az ezzel összefüggő rendelkezésekre terjedhet ki.

Ha a harmadfokú bíróság a fellebbezést alaposnak találja, akkor az elsőfokú és a másodfokú bíróság eljárását az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja, s ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése feltétlen hatályon kívül helyezést eredményez. A bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést csak annyiban vizsgálja, amennyiben a vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése látszik szükségesnek, és felülbírálhatja a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést.

Nem bírálható azonban felül az olyan felmentő vagy eljárást megszüntető ítéleti rendelkezés, amely ellen nem fellebbeztek.

Tényálláshoz kötöttség a harmadfokú eljárásban:

A harmadfokú bíróság arra a tényállásra alapítja a határozatát, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan.

A másodfokú bíróság ítéletének megalapozatlansága esetén a Kúria a tényállást hivatalból kiegészíti, illetve helyesbíti (ha ez az iratok alapján lehetséges), de a tényállás hiányosságainak kiküszöbölésére bizonyítást már nem vehet fel.

Ha a fellebbezést kizárólag az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálat eredményére tekintettel jelentették be, a Kúria a másodfokú ítéletben megállapított tényálláshoz kötve van.

A fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény tekintetében a harmadfokú bíróság nem vizsgálja a másodfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, határozatát a másodfokú bíróság által alapul vett tényállásra alapítja. Így, ha a terhelttel szemben több bűncselekmény miatt van folytamban eljárás, akkor harmadfokú eljárásban a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmények vonatkozásában a Kúria sem a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékok törvényességét vagy hitelességét, sem a bíróság által figyelembe vett bizonyítékok helytállóságát és a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét nem bírálhatja felül.

A harmadfokú bíróság eljárása:

Ha a fellebbezésre nyitva álló határidő minden jogosulttal szemben lejárt, akkor a másodfokú bíróság a fellebbezést az ügy irataival együtt a Legfőbb Ügyészség útján a Kúriára felterjeszti. Az ügy iratait a Legfőbb Ügyészség indítványával együtt küldi meg a Kúriának.

A másodfellebbezés elbírálására a Kúria tanácsülést tart vagy nyilvános ülést tűz ki.

A tanácsülésen jár el, ha

  • a fellebbezést a sérelmezett ítélet megalapozatlansága miatt nem lehet elbírálni,
  • az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság az ítéletét feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel hozta meg,
  • az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza.

Egyéb esetben a Kúria nyilvános ülésen jár el.

A harmadfokú bírósági eljárásban védő részvétele kötelező. Ha a vádlottnak nincs védője, akkor a tanács elnöke a fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz érkezését követően haladéktalanul védőt rendel ki.

A Kúria a Legfőbb Ügyészség indítványát és a fellebbezést azzal küldi meg a jogosultak részére, hogy azokra észrevételeket tehetnek.

Ha a tanács elnöke hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést, akkor a tanácsülés kitűzéséről szóló tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevételek előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

A nyilvános ülésen az ügyész és a védő jelenléte kötelező.

Nyilvános ülésen a tanács elnöke röviden ismerteti az ügy iratait, majd a fellebbezések bejelentésének sorrendjében az ügyész és a védő a nyilvános ülésen felszólalhat. Utolsóként a terhelt jogosult felszólalni. A Kúria ezt követően tanácsülésen határoz, és döntését nyilvánosan hirdeti ki.

Az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén a személyi szabadságot érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedésekről a harmadfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben határoz.

A harmadfokú bíróság a fellebbezés elintézése és határozatának kézbesítése után az ügyiratokat a határozatával és a harmadfokú eljárásban készült jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi a másodfokú bíróságnak, illetve az új eljárás lefolytatására utasított bíróságnak.

A harmadfokú bíróság döntései:

A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan és egyébként az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni, továbbá ha nem kell, vagy – a súlyosítási tilalom, a felülbírálat terjedelmének korlátai miatt, vagy a büntetés kisebb megváltoztatásnak tilalmára figyelemmel – nem lehet megváltoztatni.

A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a másodfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott és az ítéletét nem kell hatályon kívül helyezni, továbbá akkor is, ha a másodfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát kiküszöbölte.

A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, ha a büntetőeljárás megszüntetésének törvényi feltételei (pl. az ügyész a vádat elejti, a cselekmény elévült) fennállnak.

A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú bíróság az ítéletét abszolút eljárási szabálysértéssel vagy a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg.

A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha az abszolút eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el.

A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és – szükség szerint – az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú ítélet megalapozatlanságát nem tudja kiküszöbölni.

A Kúria harmadfokú határozatával szemben további rendes jogorvoslatnak nincs helye. Az ilyen határozat rendkívüli jogorvoslattal csak nagyon szűk körben támadható.

A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása

Az ítélőtáblának az ügy érdemében hozott hatályon kívül helyező végzésével szemben fellebbezésnek van helye, ha a hatályon kívül helyezésre

  • feltétlen eljárási szabálysértés miatt,
  • a másod- vagy a harmadfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés miatt került sor, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására,
  • a végzés teljes megalapozatlansága miatt, vagy
  • feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés vagy a súlyosítási tilalom megszegése miatt került sor,
  • továbbá, ha a hatályon kívül helyező végzés meghozatalára eljárási szabálysértéssel került sor.

A fellebbezést a Kúria tanácsülésen bírálja el. A fellebbezés nem vonható vissza.

Nincs helye fellebbezésnek, ha a hatályon kívül helyező végzést a Kúria hozta.

A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen fellebbezésre jogosult:

  • a vádlott
  • az ügyészség
  • a védő (a vádlott hozzájárulása nélkül is).

Nem élhet azonban fellebbezéssel a hatályon kívül helyező végzéssel szemben az, aki az ítélet ellen annak hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben foglalt okból került sor.

Ha a másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése egy bűncselekmény több vádlottját érinti, bármely jogosult által bejelentett fellebbezés valamennyi vádlott tekintetében felfüggeszti a hatályon kívül helyező határozat végrehajthatóságát.

A tanács elnöke az ügy érkezésétől számított egy hónapon belül a lehető legközelebbi határnapra tanácsülést tűz ki a fellebbezés elbírálására.

A Kúria a hatályon kívül helyező végzést helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan és egyébként a hatályon kívül helyező végzést nem kell hatályon kívül helyezni.

A Kúria a hatályon kívül helyező végzést hatályon kívül helyezi és a másodfokú vagy a harmadfokú bíróságot a másodfokú vagy a harmadfokú eljárás lefolytatására utasítja, ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság az eljárási törvény szabályainak megsértésével vagy indokolatlanul rendelkezett az ítélet hatályon kívül helyezéséről.

A hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a hatályon kívül helyezés okát, továbbá a fellebbezést elbíráló bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatását.

Határozatának meghozatalát követően a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság a személyi szabadságot érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedésről határoz.

A felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Nem ügydöntő végzéssel szembeni fellebbezés

Az ítélőtábla olyan nem ügydöntő végzésével szemben, amely ellen az elsőfokú eljárásban is fellebbezésnek lett volna helye, rendes jogorvoslattal lehet fordulni a Kúriához.

Az ítélőtábla ilyen végzése többek között a rendbírságot kiszabó, a szakértői díjat megállapító, valamint a személyi szabadságot érintő, bírói engedélyköteles kényszerintézkedés tárgyában hozott határozat.

Fellebbezés előterjesztésére jogosult:

  • a vádlott
  • az ügyész
  • a védő (a vádlott hozzájárulása nélkül is)
  • a vádlott házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen (a vádlott hozzájárulása nélkül)
  • a vagyoni érdekelt (a rá vonatkozó rendelkezés ellen)
  • egyéb érdekelt.

A fellebbezés bejelentése:

Az ítélőtábla kihirdetés útján közölt nem ügydöntő végzésével szembeni fellebbezést a tárgyaláson vagy a nyilvános ülésen nyomban be kell jelenteni, míg a kézbesítés útján közölt határozatokkal szemben a kézbesítéstől számított 8 napon belül van helye fellebbezésnek.

Az ítélőtábla a fellebbezést a szükséges iratokkal a Legfőbb Ügyészség útján felterjeszti a Kúriára. Az ügy iratait a Legfőbb Ügyészség indítványával együtt küldi meg a Kúriára.

A Kúria a fellebbezést tanácsülésen bírálja el, a felterjesztett iratok alapján dönt, és határozatát a jogosultaknak kézbesíti. A Kúria végzésével szemben fellebbezésnek nincs helye.

1.2. Rendes jogorvoslati eljárások polgári ügyekbenSzerkesztés

Fellebbezés polgári ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény alapján, a 2018. január 1-jén és azt követően indult ügyekben)

„Ugró” fellebbezés

Az „ugró” fellebbezést az új eljárásjogi törvény nem tartja fenn.

Végzés elleni fellebbezés polgári ügyekben

Fellebbezéssel támadható határozat:

A Kúria előtt fellebbezéssel támadható az az ítélőtábla által másodfokú eljárásban hozott végzés, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés.

A fellebbezés előterjesztésére jogosult:

Fellebbezést a fél valamint – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen – az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:

A fellebbezésben – a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett – fel kell tüntetni:

  • a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését vagy részét,
  • határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg vagy helyezze hatályon kívül,
  • a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört, az alapul szolgáló indokok kifejtésével,
  • az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést a jogszabályhely megjelölésével, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés.

A fellebbezési eljárás során a fél akkor változtathatja meg a tényállítását, ha olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezett volna. A fél a fellebbezési eljárás során akkor terjeszthet elő új bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítási eszközt, ha az a fellebbezési eljárásban megengedett megváltoztatott tényállítás bizonyítására vagy a keresete, ellenkérelme alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál, feltéve, hogy az önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására vagy keletkezett.

Az eljárás során a fellebbezést, illetve észrevételt előterjesztő fél számára jogi képviselet kötelező.

Az eljárás lefolytatása:

A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül a támadott határozatot meghozó ítélőtáblánál kell előterjeszteni, eggyel több példányban, mint ahány fél a perben részt vesz. A fél költségkedvezmény engedélyezését a fellebbezési eljárás megindításával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig kérheti.

Ha a fellebbezés elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely fellebbezéssel nem támadható, vagy ha a fellebbezés hiányait a fél a bíróság felhívása ellenére nem pótolta, az ítélőtábla, illetve a Kúria a fellebbezést visszautasítja.

A fellebbezéssel kapcsolatban az ellenérdekű fél, illetve az érintett a fellebbezés átvételétől számított 8 napon belül észrevételt terjeszthet elő. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül történik, a másodfokú bíróság azonban a feleket szükség esetén meghallgathatja.

A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Fellebbezés polgári ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján, a 2017. december 31-ig indult ügyekben)

„Ugró” fellebbezés polgári ügyekben

Fellebbezéssel támadható határozat:

Ha a határozatot első fokon a törvényszék hozta és valamennyi fél jogi képviselővel jár el, akkor a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelmükben a felek indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek csak akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

A fellebbezés előterjesztésére jogosult:

Fellebbezést a fél, a beavatkozó, valamint – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen – az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul, és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezéshez csatolni kell a felek jogi képviselőinek közös nyilatkozatát, amelyben kérik, hogy a fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Az eljárás során a fellebbezést illetve csatlakozó fellebbezést előterjesztő felek számára jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezéshez – ha arra korábban nem került sor – csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.

Az eljárás lefolytatása:

A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül az első fokon eljárt törvényszéknél kell előterjeszteni, eggyel több példányban, mint ahány fél a perben részt vesz. A fellebbezésben költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet a felperes csak akkor terjeszthet elő, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.

Ha nincs helye fellebbezésnek, vagy a fellebbezés elkésett, vagy annak hiányait a fél a bíróság felhívása ellenére nem pótolta, akkor a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. Ha a támadott elsőfokú határozatot nem a törvényszék hozta, a felek valamelyikének nem volt jogi képviselője, a fellebbezéshez a felek jogi képviselőinek közös nyilatkozatát nem csatolták, továbbá ha vagyonjogi ügyben a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg az 500.000,- forintot, akkor a fellebbezést az illetékes ítélőtábla bírálja el a fellebbezésre vonatkozó általános szabályok szerint.

A fellebbezéssel szemben az ellenérdekű fél ellenkérelmet terjeszthet elő, továbbá ha a támadott határozat megváltoztatását kívánja, akkor a fellebbezés kézbesítésétől számított 8 napon belül csatlakozó fellebbezést terjeszthet elő. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.

A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Végzés elleni fellebbezés közigazgatási és polgári ügyekben

Fellebbezéssel támadható határozat:

A Kúria előtt fellebbezéssel támadható az az ítélőtábla által másodfokú eljárásban hozott végzés, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés.

A fellebbezés előterjesztésére jogosultak:

Fellebbezést a fél, a beavatkozó, valamint – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen – az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul, és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul. Az eljárás során a fellebbezést, illetve észrevételt előterjesztő fél számára a jogi képviselet nem kötelező.

Az eljárás lefolytatása:

A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül a támadott határozatot meghozó ítélőtáblánál kell előterjeszteni, eggyel több példányban, mint ahány fél a perben részt vesz. A fellebbezésben költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet a fél csak akkor terjeszthet elő, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.

Ha a fellebbezés elkésett, olyan határozat ellen irányul, amely fellebbezéssel nem támadható, vagy annak hiányait a fél a bíróság felhívása ellenére nem pótolta, az ítélőtábla, illetve a Kúria a fellebbezést hivatalból elutasítja.

A fellebbezéssel kapcsolatban az ellenérdekű fél a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül észrevételt terjeszthet elő. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül történik.

A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

1.3. Rendes jogorvoslati eljárások közigazgatási ügyekbenSzerkesztés

Fellebbezés a 2017. december 31. után indult ügyekben (a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény alapján)

Fellebbezéssel támadható határozat a Kúria előtt:

Közigazgatási ügyben bírósági határozat ún. "ugró fellebbezés" útján támadható meg a Kúria előtt. Ez azt jelenti, hogy ha a határozatot első fokon a közigazgatási és munkaügyi bíróság hozta, akkor a felek a határozat elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Az ugró fellebbezést a Kúria akkor fogadja be, ha a fellebbezés olyan anyagi jogsértésen alapul, amely a joggyakorlat egységének biztosítása szempontjából alapvető jelentőségű.

A fellebbezés előterjesztésére jogosultak:

Fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, valamint – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen – az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.

A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:

A fellebbezésen fel kell tüntetni a felek és képviselőik teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét, perbeli állását és a per tárgyát. (Ha valamely fél vagy képviselője állandó lakóhelyétől eltérő tartózkodási hellyel vagy egyéb idézésre alkalmas címmel rendelkezik, a fellebbezésen azokat is fel kell tüntetni.)

A fellebbezés tartalmazza továbbá:

  • a fellebbezéssel támadott ítélet számát,
  • a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést (a jogszabályhely pontos megjelölésével), valamint
  • a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet.

A fellebbezésben új tény vagy bizonyíték előadására akkor van lehetőség, ha az

  • az elsőfokú ítélet meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, és elbírálása esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna, vagy
  • az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A fellebbezést a fellebbezési határidő leteltét követően nem lehet megváltoztatni. A fellebbezés mindaddig visszavonható, amíg a másodfokú bíróság a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.

Az eljárás során a felek számára jogi képviselet kötelező.

Jogi képviselőként eljárásra jogosult a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is. Ebben az esetben a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát a fellebbezéshez csatolni kell.

Az eljárás lefolytatása:

A fellebbezést az ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani.

Az első fokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha:

  • a fellebbezést nem az arra jogosult nyújtotta be,
  • a fellebbezés olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést törvény kizárja,
  • a fellebbezés elkésett és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,
  • a kötelezően elektronikus úton benyújtandó fellebbezést nem elektronikus úton, nem a megfelelő elektronikus űrlapon, vagy elektronikus elérhetőség megjelölése nélkül terjesztik elő, illetve ha
  • a fellebbezés alaki hiányait a fél a bíróság felhívása ellenére nem pótolta.

Ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza.

A fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt a fellebbezés közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezési ellenkérelmet vagy csatlakozó fellebbezést terjeszthet elő.

A fellebbezés befogadásáról a Kúria tanácsban, harminc napon belül dönt. Ha a Kúria az ugró fellebbezést nem fogadja be, akkor azt a másodfokú bíróságnak küldi meg elbírálásra.

Ha a Kúria a fellebbezést befogadja, akkor sor kerül az ügy Kúria általi érdemi vizsgálatára, illetve a Kúria érdemi döntésére.

A fellebbezés érdemi elbírálására tárgyaláson kívül és tárgyalás tartásával kerülhet sor.

Tárgyalás tartását a fél a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, akkor a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás a fellebbezés felterjesztését követő három hónapon belül megtartható legyen.

A felek távolmaradása a fellebbezés elintézését nem gátolja, de ha a Kúria a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, akkor a tárgyalást egy alkalommal, új tárgyalási határnap kitűzésével elhalaszthatja. A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen idézett mulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

A megtámadott ítéletet a Kúria helyben hagyja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi.

A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

2. Rendkívüli jogorvoslati eljárásokSzerkesztés

2.1. Rendkívüli jogorvoslati eljárások büntetőügyekbenSzerkesztés

A büntetőjogi felelősséget elbíráló jogerős ügydöntő határozat kötelező erejű és rendes eljárásban megváltoztathatatlan, az abban foglaltakat közokirati erővel bizonyítja. Alkotmányos alapjog azonban, hogy az ilyen kötőerővel bíró döntésekkel szemben – bár a rendes perorvoslatnál jóval szűkebb körben – az esetleges hibák orvoslására a perjog lehetőséget teremtsen.

Az ilyen határozatok ténybeli hibái perújítási eljárásban, az esetleges súlyos jogi hibák pedig felülvizsgálati eljárásban vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvánnyal küszöbölhetők ki. Ez utóbbi két eljárás lefolytatására legfőbb bírói szervként kizárólag a Kúria jogosult.

Felülvizsgálat

A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelynek a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye. Ilyen a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet, valamint az eljárást megszüntető végzés.

Büntetőügyben a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak nem feltétele a rendes jogorvoslati eljárás kimerítése.

A felülvizsgálat okai:

Felülvizsgálati eljárásnak a törvényben meghatározott szűk körben van helye:

  • a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,
  • feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés esetén, valamint
  • az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv (pl. Emberi Jogok Európai Bírósága) határozata alapján.

A felülvizsgálati okok körét a törvény taxatív felsorolása tartalmazza, ezen okok köre jogértelmezés útján sem bővíthető.

A büntető anyagi jog szabályainak megsértése akkor teremti meg a felülvizsgálat lehetőségét, ha az alapügyben eljárt bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségéről anyagi jogi szabálysértéssel határozott (büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, rendelte el kényszergyógykezelését, mentette fel a terheltet, vagy szüntette meg az eljárást), továbbá, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Büntető Törvénykönyv más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést, vagy alkalmazott törvénysértő intézkedést, illetve ha a Büntető Törvénykönyv kötelező rendelkezése ellenére függesztette fel a terhelttel szemben kiszabott büntetés végrehajtását.

Eljárási szabálysértés miatt akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatát joghatóság hiányában, feljelentés, magánindítvány vagy a legfőbb ügyész rendelkezése hiányában, nem az arra jogosult által emelt vád alapján, vagy a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg. Akkor is helye van felülvizsgálatnak, ha a támadott határozatot meghozó bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, ha a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, ha valamely törvényben meghatározott ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, továbbá ha az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

Az Alkotmánybíróság határozata alapján felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha az Alkotmánybíróság a jogerős ügydöntő határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát rendelte el.

Nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős ügydöntő határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy Magyarország alávetette magát a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának.

A felülvizsgálat korlátai:

Nincs helye felülvizsgálatnak:

  • a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának rendelkezése, illetve része ellen,
  • a Kúria jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,
  • ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható.

A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

Büntetőügyben elbírált polgári jogi igény vagy szülői felügyeleti jog kérdésében hozott ítéleti rendelkezés ellen a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint van helye felülvizsgálatnak.

Nemzetközi emberi jogi szerv határozata alapján nincs helye felülvizsgálatnak akkor, ha az ilyen határozat kizárólag az ügy ésszerű időn belül történő elbírálása követelményének megsértését állapította meg.

Felülvizsgálati indítvány előterjesztésére jogosult:

  • a terhelt terhére az ügyészség, a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül, míg
  • a terhelt javára – időkorlát nélkül – az ügyészség, a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, a kényszergyógykezelés elrendelése ellen a terhelt házastársa vagy élettársa, a terhelt halála után pedig egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa.

Az indítvány benyújtását az sem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, vagy a terhelt büntethetősége megszűnt.

Minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, s azonos tartalmú felülvizsgálati indítvány is csak egyszer nyújtható be.

A felülvizsgálati indítvány alaki és tartalmi kellékei:

A felülvizsgálati indítványra vonatkozó formai követelményt az eljárási törvény nem határoz meg. Tartalmát tekintve azonban az indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját, továbbá meg kell adni az indítványozó kézbesítésre alkalmas elérhetőségét.

A felülvizsgálati eljárás:

Felülvizsgálati indítvány az alapügyben első fokon eljárt bíróságnál vagy annál a bíróságnál terjeszthető elő, amelynek az eljárását a felülvizsgálati indítvány sérelmezi. A bíróság az indítványt és az alapügy iratait egy hónapon belül felterjeszti a Kúriához.

A felülvizsgálati indítványt a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el. Ha az indítvány a Kúria határozata ellen irányul, akkor az indítványt érdemben öt hivatásos bíróból álló tanács bírálja el.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt indokolt határozattal elutasítja, ha

  • a felülvizsgálat a törvény szerint kizárt,
  • az indítványt arra nem jogosult terjesztette elő,
  • az indítvány elkésett vagy az indítványt felhívás ellenére nem, vagy újból hiányosan terjesztették elő,
  • az indítványozó elérhetetlenné vált.

Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

A tanács elnöke az indítvány előterjesztőjét – elutasítás terhe mellett – az indítványának egy hónapon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a jogerős ügydöntő határozatot miért tartja sérelmesnek, szükség esetén pedig – rendbírság terhe mellett – védőt rendel ki az indítvány megfogalmazására.

Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye és az alapügyben a vádat az ügyészség képviselte, a Kúria az indítványt az alapügy irataival együtt nyilatkozattétel érdekében megküldi a Legfőbb Ügyészségnek. Az iratokat az ügyészség egy hónapon belül visszaküldi a Kúriának.

A felülvizsgálati indítvány visszavonása esetén a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.

A felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálása:

Ha a felülvizsgálati indítvány elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem került sor, akkor a Kúria a felülvizsgálati indítványt érdemben elbírálja.

A Kúria előtti eljárásban védő részvétele kötelező. Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője, akkor a Kúria védőt rendel ki részére. Ezt követően az ügyészség nyilatkozatát megküldi a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének, a terhelt részére pedig megküldi a más által benyújtott felülvizsgálati indítványt és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot. A terhelt és a védő a felülvizsgálati indítványra, illetve az ügyészség nyilatkozatára a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehet.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabály szerint tanácsülésen bírálja el.

Nyilvános ülésen akkor határoz, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza, vagy ha ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja.

A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, de az esetleges eljárási szabálysértésekre indítvány hiányában is figyelemmel van.

A felülvizsgálati indítványnak nincs halasztó hatálya, a Kúria azonban az indítvány elbírálásáig a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.

Ha a Kúria az ügyet nyilvános ülésen bírálja el, azon a védő, valamint – ha a vádat az ügyészség képviselte – a legfőbb ügyész vagy képviselőjének jelenléte kötelező. A terheltet és az egyéb jogosultakat a Kúria értesíti. Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítés legalább nyolc nappal a nyilvános ülés előtt megtörténjen. A nyilvános ülés megtartásának nem akadálya, ha az értesítést azért nem lehetett kézbesíteni, mert a címzett ismeretlen helyen tartózkodik.

A nyilvános ülés megnyitása után a Kúria számba veszi a megjelenteket, ismerteti a felülvizsgálati indítvány és a megtámadott határozat lényegét, valamint az ügyiratok tartalmából mindazt, ami a felülvizsgálati indítvány elbírálásához szükséges. Az ügy előadása után a felülvizsgálati indítvány előterjesztője, az ügyész, a védő, valamint az egyéb jogosultak a felülvizsgálati indítvány keretei között felszólalhatnak. A felszólalások után válasznak van helye. A felszólalás joga utoljára a terheltet illeti meg. Ezt követően a Kúria tanácsülésen határoz és döntését szóban kihirdeti.

A felülvizsgálati eljárás során hozott határozat:

A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályában fenntartja, ha a támadott határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.

A Kúria a támadott határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg a terhelt bűnösségét vagy rendelte el kényszergyógykezelését, a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Büntető Törvénykönyv más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő intézkedést, anyagi jogszabályban foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását, vagy a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg a határozatát. A terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja.

A Kúria a támadott határozatot hatályon kívül helyezi és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, ha a törvénynek megfelelő határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges, valamint ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján indult felülvizsgálat esetén a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatalához az eljárás megismétlése szükséges.

A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, illetve az ügyiratokat az ügyészségnek megküldi, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát eljárási szabálysértéssel hozta meg.

Ha a Kúria a bíróságot új eljárásra utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad.

A Kúria a másod-, illetve harmadfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha a felülvizsgálat oka a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásában merült fel, vagy a törvénynek megfelelő határozat a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásának megismétlésével is meghozható.

Ha a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és a terhelt fogva van, akkor határoz a fogvatartás kérdésében.

A felülvizsgálati indítvány elutasítása esetén – az ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálat esetét kivéve – a felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget (ideértve a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására kirendelt védő díját is) az indítvány előterjesztője viseli. Más esetekben az állam viseli.

A felülvizsgálati indítvány elintézése után a Kúria a jogosultak részére kézbesíti a határozatát, az ügy iratait pedig visszaküldi a felterjesztő bíróságnak vagy a megismételt eljárásra utasított bíróságnak.

Jogorvoslat a törvényesség érdekében

Kizárólag a legfőbb ügyész, határidő nélkül, a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen.

A legfőbb ügyész indítványát a Kúria minden esetben nyilvános ülésen bírálja el, melyről a legfőbb ügyészt, a terheltet és annak védőjét értesíti. A nyilvános ülés a legfőbb ügyésznek vagy képviselőjének a távollétében nem tartható meg. Ha az alapügyben a terheltnek nem volt védője, akkor a Kúria a terhelt részére védőt rendel ki. Az indítványra a terhelt és a védő is észrevételeket tehet.

A nyilvános ülésen a Kúria röviden ismerteti az ügy iratait, s az indítvány előterjesztője után a védő, majd a terhelt is felszólalhat és – az eljárás jellegéhez képest – indítványokat tehet.

Nincs helye a jogorvoslat bejelentésének, ha a támadott határozatot a Kúria hozta, továbbá ha a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás útján orvosolható. A törvényben kizárt jogorvoslati indítványt a Kúria végzéssel elutasítja.

Ha a Kúria alaposnak találja a jogorvoslatot, akkor ítéletben határoz és megállapítja a sérelmezett határozat törvénysértő voltát. Szükség esetén a terheltet felmentheti, a kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetve ilyen határozat meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.

2.2. Rendkívüli jogorvoslati eljárások polgári ügyekbenSzerkesztés

Felülvizsgálati eljárás polgári ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény alapján a 2018. január 1-jén és azt követően indult ügyekben)

Felülvizsgálat

Felülvizsgálati kérelemmel támadható határozat:

A Kúriától a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint a keresetlevelet a fenti törvény 176. § (1) bekezdés a)-i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)-c) pontja alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni.

Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel:

  • az első fokon jogerőre emelkedett ítélet, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi,
  • az elsőfokú ítéletet helybenhagyó ítélet, ha:
    • az elsőfokú ítélet ellen a fél nem fellebbezett, és az elsőfokú ítéletet a másik fél fellebbezése alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság,
    • az ítélet a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint közvetlenül a bíróság előtt megindított birtokperben, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perben született,
    • az ítélet a fenti törvény XL. fejezetében meghatározott végrehajtási perekben született,
    • az ítélet a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti perben született,
    • az ítélet a társasház tulajdonostársi közösségének szervei által hozott határozatok megtámadása iránti perben született,
  • a jogerős ítéletnek csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása,
  • a Kúria által hozott ítélet,
  • a vagyonjogi perben hozott ítélet, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 5.000.000,- forintot nem haladja meg, kivéve a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított pereket, valamint a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék iránt indított pereket [408. § (1) bek.],
  • a vagyonjogi perben hozott ítélet – a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték nagyságától függetlenül –, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben [408. § (2) bek.],
  • az a határozat, amely ellen a felülvizsgálatot törvény kizárja.

A felülvizsgálat – meghatározott vagyonjogi ügyekben való – kivételes engedélyezése:

Ha a felülvizsgálatnak a törvény 408. § alapján nem lenne helye, de törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki, akkor a Kúria kivételesen engedélyezheti a felülvizsgálatot. Ebben az esetben a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is, amelyen az engedélyezés iránti kérelem illetékét is le kell róni.

A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata:

  • a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  • a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  • (a másodfokú bíróság erről való döntésének hiányában) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy
  • a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés

miatt indokolt.

Az engedélyezés iránti kérelem:

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet – a felülvizsgálati kérelemhez csatolva – a másodfokú ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál lehet előterjeszteni, az engedélyezés iránti kérelem illetékének lerovásával egyidejűleg.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni:

  • azt az ítéletet, amellyel szemben a fél a felülvizsgálat engedélyezését kéri,
  • az ügy érdemére kiható jogszabálysértést a megsértett jogszabály pontos megjelölésével, és
  • az engedélyezést megalapozó:
  • okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését,
    • jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a befogadás engedélyezését,
    • jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességét indokolja, vagy
    • ítéleti rendelkezést, amely a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltér.

A Kúria az engedélyezés iránti kérelmet visszautasítja, ha a kérelem a törvényi feltételeknek nem felel meg.

Döntés az engedélyezésről:

Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, akkor a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy megtagadásáról. A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell.

A felülvizsgálat engedélyezése tárgyában hozott végzést a Kúria kézbesíti az engedélyezési kérelmet előterjesztő félnek és – ha szükséges – felhívja a felet, hogy a végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon az illetéket a felülvizsgálati eljárás illetékére egészítse ki. Ha az engedélyezés iránti kérelmet előterjesztő fél e felhívásnak nem tesz eleget, akkor a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.

A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultak:

Felülvizsgálati kérelmet a fél, valamint – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen – az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:

A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályokban foglalt kellékek (114. §) mellett tartalmaznia kell:

  • a felülvizsgálni kívánt ítélet számát,
  • a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja,
  • a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja, és
  • a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokat.

A felülvizsgálati kérelemben a fél a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását, a felülvizsgálati kérelem tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését, valamint a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérheti. A fél a felülvizsgálati eljárás megindításával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig (ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig) költségkedvezmény engedélyezését kérheti. Az eljárás során a felülvizsgálati kérelmet, a felülvizsgálati ellenkérelmet, illetve a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára (a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggésben indult felülvizsgálati eljárást kivéve) jogi képviselet kötelező, ezért a kérelemhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is, ha arra korábban nem került sor.

A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni. A kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából a tárgyalást be nem rekesztette. Ha a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban szükséges, akkor a Kúria a perköltség viseléséről és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség viseléséről is határoz.

A felülvizsgálati eljárás lefolyása:

A felülvizsgálati kérelmet a másodfokú ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani eggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelt. Ha a felülvizsgálat a törvény 408. § rendelkezése szerint kizárt, akkor a felülvizsgálati kérelemhez a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolni kell, amelyen le kell róni az engedélyezés iránti kérelem illetékét. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek az általános szabályok szerint van helye: az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének a tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, akkor az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után azonban igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha a kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be, a kérelem elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható, vagy ha kivételesen, engedélyezés alapján felülvizsgálatnak lehet helye, de az engedélyezés iránti kérelmet nem nyújtották be a felülvizsgálati kérelemmel együtt. Akkor is visszautasításnak van helye, ha a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, s a kérelem megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg, vagy ha az eljárási illetéket – a 411. § (3) bekezdésében foglaltakat kivéve – nem fizették meg, továbbá ha a kérelmet előterjesztő fél a megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött. Ha azonban a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a megsértett jogszabályi rendelkezésre, de a jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható vissza.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajthatóságát a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A felfüggesztésről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajthatóság felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról az elsőfokú bíróság értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén – ha annak sikere valószínűnek mutatkozik – a Kúria az eljárás folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.

Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelemre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a felülvizsgálattal támadott ítélet megváltoztatását maga is kívánja, akkor csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő, feltéve, hogy maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni. A csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a felülvizsgálati kérelem érint. Ha a felülvizsgálati kérelem kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére irányul, a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben az ítélet hatályon kívül helyezése és új ítélet meghozatala nem kérhető.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson történő elbírálást indokoltnak tartja. A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél a tárgyalás tartása iránti kérelmét a felülvizsgálati kérelemben terjesztheti elő. Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérheti a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását. Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetén tárgyalás tartása nem kérhető. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, akkor a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem akadályozza.

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozat jogszabálysértő voltát csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálhatja felül, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. A felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki.

Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, akkor a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak és a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatának, akkor a határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett. Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, akkor a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként pedig az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad, s ilyen esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, akkor határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel és intézkedik – a határozathoz képest – a végrehajthatóság vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt. Új eljárásra utasítás esetén a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével, a Kúria határozatában meghatározott perszakaszban kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Felülvizsgálati eljárás polgári ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján a 2017. december 31-ig indult ügyekben)

Felülvizsgálat

Felülvizsgálati kérelemmel támadható határozat:

A Kúriától a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint a keresetlevelet a törvény 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító vagy a pert a 157. § a) és g) pontja, valamint a 157/A. § (1) bekezdése szerint megszüntető jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni.

Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel:

  • az első fokon jogerőre emelkedett határozat, kivéve, ha azt törvény kifejezetten lehetővé teszi,
  • az elsőfokú határozatot helybenhagyó határozat, ha:
    • az elsőfokú határozat ellen a fél nem fellebbezett és az elsőfokú határozatot a másik fél fellebbezése alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság,
    • a határozat a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben született,
    • a határozat a XXV. fejezetben meghatározott végrehajtási perekben született, kivéve azokat a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, amikor a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult,
    • a határozat a gyermek elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyben született,
    • az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben
      • a törvény 23. § (1) bekezdésének ec) pontjában foglalt perekben, és
      • a társasház tulajdonostársai közösségének szervei által hozott határozatok tárgyában hozott döntéssel szemben,
  • kizárólag a határozat kamatfizetésre, illetve perköltségre vonatkozó rendelkezése,
  • kizárólag a határozat teljesítési határidőre, illetve részletfizetésre vonatkozó rendelkezése vagy a határozatnak kizárólag az indokolása,
  • a vízumkiadás tárgyában hozott bírósági határozat,
  • a Kúria által hozott határozat,
  • a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében,
  • az apaság vélelmét megdöntő ítélet az apaság vélelmét megdöntő részében, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg,
  • a birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet,
  • az egyezséget jóváhagyó végzés,
  • a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés elrendelése tárgyában hozott végzés,
  • a vagyonjogi ügyben hozott határozat, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a 3.000.000,- forintot nem haladja meg, kivéve a sérelemdíj iránt indított perekben, a 23. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott perekben hozott határozat, valamint az ingatlan tulajdonára vagy az ingatlant terhelő jogra vonatkozó vagy az ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő, valamint valamennyi olyan ügyben hozott határozat, amely megállapításra irányul,
  • az adóhatóságnál fennálló, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, a bírságot kiszabó és a kisajátítási ügyekben hozott határozat, ha a közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az 1.000.000,- forintot nem haladja meg,
  • az a határozat, amely ellen a felülvizsgálatot törvény kizárja.

Felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult:

Felülvizsgálati kérelmet a fél, a beavatkozó, valamint – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen – az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:

A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölésével –, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható el.

A felülvizsgálati kérelemben a fél kérelme tárgyaláson való elbírálását, a felülvizsgálati kérelem tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését, valamint a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérheti. A felülvizsgálati kérelemben költségkedvezmény engedélyezése akkor kérhető, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be. Az eljárás során a felülvizsgálati kérelmet, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára jogi képviselet kötelező, ezért a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is, ha arra korábban nem került sor.

A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.

Az eljárás lefolyása:

A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított hatvan, kiemelt jelentőségű perben harminc napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani vagy az elsőfokú bíróság címére ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek – a kiemelt jelentőségű pereket kivéve – az általános szabályok szerint van helye: az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a fél vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, akkor az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. A kiemelt jelentőségű perekben a felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható. Akkor is hivatalbóli elutasításnak van helye, ha a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem jelöli meg a támadott határozatot, illetve – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely konkrét, beazonosítható megjelölésével – azt, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja és milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, és e hiányok pótlása a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor is elutasítja, ha a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött, vagy megszűnt jogi képviselete pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak – a Kúria értesíti az ingatlanügyi hatóságot a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról. Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetében – ha annak sikere valószínűnek mutatkozik – a Kúria a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.

A határozat elleni felülvizsgálati kérelemmel szemben az ellenérdekű fél ellenkérelmet terjeszthet elő, továbbá – ha a támadott határozat megváltoztatását kívánja – a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő, feltéve, hogy felülvizsgálati kérelem előterjesztésére maga is jogosult lenne. Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson való elbírálását. Ha az ellenérdekű fél csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő, akkor a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a csatlakozó felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti tárgyalás tartását, amennyiben azt korábban a felülvizsgálati kérelmében nem kérte.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, akkor a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. A felek távolmaradása a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja. Közigazgatási perekben a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, akkor a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabálysértés esetén a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, akkor helyette, illetve az elsőfokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként pedig az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad, ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, akkor határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel és intézkedik – a határozathoz képest – a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt. Új eljárásra utasítás esetén a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Felülvizsgálati eljárás polgári és közigazgatási ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján a 2017. december 31-ig indult ügyekben)

Felülvizsgálat

Felülvizsgálati kérelemmel támadható határozat:

A Kúriától a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint a keresetlevelet a törvény 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító vagy a pert a 157. § a) és g) pontja, valamint a 157/A. § (1) bekezdése szerint megszüntető jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni.

Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel:

  • az első fokon jogerőre emelkedett határozat, kivéve, ha azt törvény kifejezetten lehetővé teszi,
  • az elsőfokú határozatot helybenhagyó határozat, ha:
    • az elsőfokú határozat ellen a fél nem fellebbezett és az elsőfokú határozatot a másik fél fellebbezése alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság,
    • a határozat a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben született,
    • a határozat a XXV. fejezetben meghatározott végrehajtási perekben született, kivéve azokat a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, amikor a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult,
    • a határozat a gyermek elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyben született,
    • az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben
      • a törvény 23. § (1) bekezdésének ec) pontjában foglalt perekben, és
      • a társasház tulajdonostársai közösségének szervei által hozott határozatok tárgyában hozott döntéssel szemben,
  • kizárólag a határozat kamatfizetésre, illetve perköltségre vonatkozó rendelkezése,
  • kizárólag a határozat teljesítési határidőre, illetve részletfizetésre vonatkozó rendelkezése, vagy kizárólag a határozat indokolása,
  • a vízumkiadás tárgyában hozott bírósági határozat,
  • a Kúria által hozott határozat,
  • a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében,
  • az apaság vélelmét megdöntő ítélet az apaság vélelmét megdöntő részében, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg,
  • a birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet,
  • az egyezséget jóváhagyó végzés,
  • a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés elrendelése tárgyában hozott végzés,
  • a vagyonjogi ügyben hozott határozat, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a 3.000.000,- forintot nem haladja meg, kivéve a sérelemdíj iránt indított perekben, a 23. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott perekben hozott határozat, valamint az ingatlan tulajdonára vagy az ingatlant terhelő jogra vonatkozó vagy az ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő, valamint valamennyi olyan ügyben hozott határozat, amely megállapításra irányul,
  • az adóhatóságnál fennálló, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, a bírságot kiszabó és a kisajátítási ügyekben hozott határozat, ha a közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az 1.000.000,- forintot nem haladja meg,
  • az a határozat, amely ellen a felülvizsgálatot törvény kizárja.

A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultak:

Felülvizsgálati kérelmet a fél, a beavatkozó, valamint – a rendelkezés reá vonatkozó része ellen – az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:

A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölésével –, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható el.

A felülvizsgálati kérelemben a fél kérelme tárgyaláson való elbírálását, a felülvizsgálati kérelem tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérheti. A felülvizsgálati kérelemben költségkedvezmény engedélyezése akkor kérhető, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be. Az eljárás során a felülvizsgálati kérelmet, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező, ezért a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is, ha arra korábban nem került sor.

A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.

Az eljárás lefolyása:

A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított hatvan, kiemelt jelentőségű perben harminc napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani vagy az elsőfokú bíróság címére ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek – a kiemelt jelentőségű pereket kivéve – az általános szabályok szerint van helye: az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a fél vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, akkor az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. A kiemelt jelentőségű perekben a felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható. Akkor is hivatalbóli elutasításnak van helye, ha a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem jelöli meg a támadott határozatot, illetve – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely konkrét, beazonosítható megjelölésével – azt, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja és milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, s e hiányok pótlása a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor is elutasítja, ha a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött, vagy megszűnt jogi képviselete pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak – a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Kúria értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetében – ha annak sikere valószínűnek mutatkozik – a Kúria a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.

A határozat elleni felülvizsgálati kérelemmel szemben az ellenérdekű fél ellenkérelmet terjeszthet elő, továbbá, ha a támadott határozat megváltoztatását kívánja, akkor a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő, feltéve, hogy felülvizsgálati kérelem előterjesztésére maga is jogosult lenne. Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását. Ha az ellenérdekű fél csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő, akkor a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a csatlakozó felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti tárgyalás tartását, ha azt korábban a felülvizsgálati kérelmében nem kérte.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetén tárgyalás tartása nem kérhető. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, akkor a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. A felek távolmaradása a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja. Közigazgatási perekben a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabálysértés esetén a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, akkor helyette, illetve az elsőfokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként pedig az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad, s ilyen esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, akkor határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel és intézkedik – a határozathoz képest – a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt. Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

2.3. Rendkívüli jogorvoslati eljárások közigazgatási ügyekbenSzerkesztés

Felülvizsgálat a 2017. december 31. után indult ügyekben (a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény alapján)

Felülvizsgálattal támadható határozat a Kúria előtt:

Felülvizsgálati kérelem jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre hivatkozással terjeszthető elő.

Nincs helye felülvizsgálatnak

  • az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha a fellebbezést törvény kizárja. [Ennek megfelelően törvényszék első fokon hozott ítéletei ellen (kivéve az egyszerűsített perben hozott ítéleteket) főszabály szerint nincs helye felülvizsgálatnak.]
  • ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta,
  • a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a teljesítési határidőre vagy a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen,
  • a Kúria határozata ellen,
  • ha azt törvény kizárja. Így nincs helye felülvizsgálatnak azon közigazgatási tevékenységek esetében, amelyeknél a fizetési kötelezettség alapösszege nem haladja meg az ötmillió forintot, illetve amelyek az idegenrendészet területén valósultak meg. Kizárt továbbá az európai uniós vagy más nemzetközi kötelezettséget jelentő támogatásokból épülő helyi önkormányzati beruházások elhúzódása esetén a Kormány e beruházásokról való gondoskodására vonatkozó határozatának megtámadása iránti perekben a felülvizsgálat, amikor az ilyen kormánydöntést az érintett helyi önkormányzat megtámadja. Szintén kizárt a Médiatanács hatósági végzései kapcsán lefolytatott nemperes eljárásokban hozott érdemi végzések ellen a legtöbb esetben.

Felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult:

Felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:

A felülvizsgálati kérelemben fel kell tüntetni a felek és képviselőik teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét, perbeli állását és a per tárgyát. (Ha valamely fél vagy képviselője állandó lakóhelyétől eltérő tartózkodási hellyel vagy egyéb idézésre alkalmas címmel rendelkezik, a felülvizsgálati kérelmen azokat is fel kell tüntetni.)

A felülvizsgálati kérelem tartalmazza továbbá

  • az ítélet számát, amellyel szemben a felülvizsgálati kérelmet benyújtották,
  • a felülvizsgálati kérelmet megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével és
  • a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet.

A felülvizsgálati kérelmet a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő leteltét követően nem lehet megváltoztatni. A felülvizsgálati kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.

A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető. Ha a felülvizsgálati kérelem azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, az elsőfokú bíróság haladéktalanul intézkedik az iratok Kúriára történő felterjesztéséről. A Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelemről legkésőbb a befogadás tárgyában hozott végzéssel egyidejűleg dönt.

Az eljárás során a felek számára jogi képviselet kötelező.

Jogi képviselőként eljárásra jogosult a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is. Ebben az esetben a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell.

Az eljárás lefolytatása:

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak.

A felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kúria tanácsban, indokolt végzésben határoz.

A felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás tárgya.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, ha

  • azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
  • az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a felülvizsgálatot törvény kizárja,
  • a felülvizsgálat elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,
  • a kötelezően elektronikus úton benyújtandó felülvizsgálati kérelmet nem elektronikus úton, nem a megfelelő elektronikus űrlapon vagy elektronikus elérhetősége megjelölése nélkül terjesztik elő, illetve ha a felülvizsgálati kérelem alaki hiányait a fél a Kúria felhívása ellenére nem pótolta.

Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható vissza.

Befogadási eljárás

Ha a felülvizsgálati kérelem eljárási szempontból megfelelő (azaz nem került a fentiek szerint visszautasításra), akkor kerülhet sor a befogadhatóság tartalmi vizsgálatára. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

  • a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  • az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy
  • a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés

miatt indokolt.

A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz. A felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzést indokolni kell.

Ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet befogadja, akkor kerülhet sor az ügy érdemi vizsgálatára, illetve a Kúria érdemi döntésére.

A befogadhatóság tárgyában hozott végzést a Kúria közli a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő féllel.

A felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló végzést – a felülvizsgálati kérelem egyidejű megküldésével – közölni kell a kérelmet előterjesztő fél ellenfelével és az érdekelttel, akik annak közlésétől számított nyolc napon belül, abban a körben, amelyre nézve a kérelmet befogadták, felülvizsgálati ellenkérelmet vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő.

A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására tárgyaláson kívül és tárgyalás tartásával kerülhet sor.

Tárgyalás tartását a fél a felülvizsgálati kérelemben és a felülvizsgálati ellenkérelemben kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, akkor a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás a felülvizsgálati kérelem előterjesztését követő három hónapon belül megtartható legyen.

A felek távolmaradása a felülvizsgálati kérelem elintézését nem gátolja, de ha a Kúria a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, a tárgyalást egy alkalommal, új tárgyalási határnap kitűzésével elhalaszthatja. A felülvizsgálati kérelem tárgyalására szabályszerűen idézett mulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, akkor a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt elsőfokú vagy másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria ítéletében a jogerős határozatot szükség esetén a közigazgatási cselekményre kiterjedő hatállyal helyezi hatályon kívül és a közigazgatási szervet kötelezi új eljárás lefolytatására.

Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

Ha a legfőbb ügyész a perben szakmai véleményét kifejtette, a Kúria a felülvizsgálati határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek.

Felülvizsgálati eljárásban egyszerűsített ítélet nem hozható.

A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Felülvizsgálati eljárás polgári és közigazgatási ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján a 2017. december 31-ig indult ügyekben)

Felülvizsgálat

Felülvizsgálati kérelemmel támadható határozat:

A Kúriától a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint a keresetlevelet a törvény 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító vagy a pert a 157. § a) és g) pontja, valamint a 157/A. § (1) bekezdése szerint megszüntető jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni.

Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel:

  • az első fokon jogerőre emelkedett határozat, kivéve, ha azt törvény kifejezetten lehetővé teszi,
  • az elsőfokú határozatot helybenhagyó határozat, ha:
    • az elsőfokú határozat ellen a fél nem fellebbezett és az elsőfokú határozatot a másik fél fellebbezése alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság,
    • a határozat a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben született,
    • a határozat a XXV. fejezetben meghatározott végrehajtási perekben született, kivéve azokat a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, amikor a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult,
    • a határozat a gyermek elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyben született,
    • az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben
      • a törvény 23. § (1) bekezdésének ec) pontjában foglalt perekben, és
      • a társasház tulajdonostársai közösségének szervei által hozott határozatok tárgyában hozott döntéssel szemben,
  • kizárólag a határozat kamatfizetésre, illetve perköltségre vonatkozó rendelkezése,
  • kizárólag a határozat teljesítési határidőre, illetve a részletfizetésre vonatkozó rendelkezése vagy a határozatnak kizárólag az indokolása,
  • a vízumkiadás tárgyában hozott bírósági határozat,
  • a Kúria által hozott határozat,
  • a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében,
  • az apaság vélelmét megdöntő ítélet az apaság vélelmét megdöntő részében, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg,
  • a birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet,
  • az egyezséget jóváhagyó végzés,
  • a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés elrendelése tárgyában hozott végzés,
  • a vagyonjogi ügyben hozott határozat, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a 3.000.000,- forintot nem haladja meg, kivéve a sérelemdíj iránt indított perekben, a 23. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott perekben hozott határozat, valamint az ingatlan tulajdonára vagy az ingatlant terhelő jogra vonatkozó vagy az ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő, valamint valamennyi olyan ügyben hozott határozat, amely megállapításra irányul,
  • az adóhatóságnál fennálló, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, a bírságot kiszabó és a kisajátítási ügyekben hozott határozat, ha a közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az 1.000.000,- forintot nem haladja meg,
  • az a határozat, amely ellen a felülvizsgálatot törvény kizárja.

Felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult:

Felülvizsgálati kérelmet a fél, a beavatkozó, valamint – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen – az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:

A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölésével –, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható el.

A felülvizsgálati kérelemben a fél kérelme tárgyaláson történő elbírálását, a felülvizsgálati kérelem tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését valamint a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérheti. A felülvizsgálati kérelemben költségkedvezmény engedélyezése akkor kérhető, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be. Az eljárás során a felülvizsgálati kérelmet illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára jogi képviselet kötelező, ezért a felülvizsgálati kérelemhez – ha arra korábban nem került sor – csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.

A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.

Az eljárás lefolyása:

A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított hatvan, kiemelt jelentőségű perben harminc napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani vagy az elsőfokú bíróság címére ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek – a kiemelt jelentőségű pereket kivéve – az általános szabályok szerint van helye: az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a fél vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, akkor az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. A kiemelt jelentőségű perekben a felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható. Akkor is hivatalbóli elutasításnak van helye, ha a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem jelöli meg a támadott határozatot, illetve – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely konkrét, beazonosítható megjelölésével – azt, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja, és milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, és e hiányok pótlása a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor is elutasítja, ha a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött, vagy megszűnt jogi képviselete pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak – a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Kúria értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén – ha annak sikere valószínűnek mutatkozik – a Kúria a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.

A határozat elleni felülvizsgálati kérelemmel szemben az ellenérdekű fél ellenkérelmet terjeszthet elő, továbbá, ha a támadott határozat megváltoztatását kívánja, a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő, feltéve, hogy felülvizsgálati kérelem előterjesztésére maga is jogosult lenne. Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását. Ha az ellenérdekű fél csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő, a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a csatlakozó felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti tárgyalás tartását, amennyiben azt korábban a felülvizsgálati kérelmében nem kérte.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, akkor a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. A felek távolmaradása a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja. Közigazgatási perekben a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabálysértés esetén a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, akkor helyette, illetve az elsőfokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként pedig az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad, s ilyen esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, akkor határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik – a határozathoz képest – a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt. Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

II. JOGEGYSÉG BIZTOSÍTÁSASzerkesztés

A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Kúria feladata. A Kúria e feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, kollégiumi véleményeket fogad el, továbbá – a Kúria határozatainak hivatalos gyűjteményében – elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé.

1. Jogegységi eljárásSzerkesztés

Jogegységi eljárásnak van helye, ha

-      a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, és azt a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese, az ítélőtábla elnöke, illetve a legfőbb ügyész indítványozza;

-      a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől, és a Kúria tanácsa – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével egyidejűleg – indítványozza a jogegységi eljárás lefolytatását.

Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője szükség esetén javasolhatja a Kúria kollégiumvezetőjének, illetőleg az ítélőtábla elnökének jogegységi eljárás kezdeményezését. Közigazgatási és munkaügyi ügyekben a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője jogegységi eljárás indítványozására a Kúria kollégiumvezetőjének tesz javaslatot. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Kúria elnökének jogegységi eljárás indítványozására tesz javaslatot, ha a feladatai ellátása során észleli, hogy a jogalkalmazás egysége érdekében ez szükséges.

Jogegységi tanács

A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, továbbá közigazgatási-munkaügyi szakágú jogegységi tanács működik.

- Öt tagból álló jogegységi tanács

A jogegységi tanács általában 5 tagból áll, elnöke a Kúria elnöke, elnökhelyettese vagy az érintett kollégium vezetője vagy helyettese. A jogegységi indítvány előterjesztője nem lehet a jogegységi tanács elnöke.

Ha a jogegységi indítványt a Kúria tanácsa terjeszti elő, akkor a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől, illetve annak az elvi közzétételi tanácsnak a tagjai, amely az elvi bírósági határozat vagy az elvi bírósági döntés közzétételéről döntöttek.

A jogegységi tanács valamennyi tag jelenléte mellett határozatképes, és határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

- Hét tagból álló jogegységi tanács

Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakágú jogegységi tanács ügykörét érinti, a jogegységi tanács 7 tagból áll, elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese. A jogegységi indítvány előterjesztője nem lehet a jogegységi tanács elnöke.

A jogegységi tanács tagjait az érintett szakágban eljáró bírák közül arányosan kell kijelölni. Ha a jogegységi indítványt a Kúria tanácsa terjeszti elő, akkor a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől, illetve annak az elvi közzétételi tanácsnak a tagjai, amely az elvi bírósági határozat vagy az elvi bírósági döntés közzétételéről döntöttek.

A jogegységi tanács valamennyi tag jelenléte mellett határozatképes, és határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

- A Kúria kollégiuma mint jogegységi tanács

A jogegységi tanács a Kúria teljes kollégiuma, ha a jogegységi eljárás célja korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése, vagy a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges elvi kérdés eldöntése. Ezekben az esetekben a jogegységi tanács elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese.

A jogegységi tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada jelen van; a jogegységi tanács döntéséhez a jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.

Az eljárás lefolyása

- A jogegységi ülés előkészítése

A jogegységi eljárást a jogegységi tanács elnöke készíti elő. A tanács elnöke érdemi elbírálás nélkül elutasítja a nem jogosulttól származó indítványt. Az előkészítés során a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanácsból egy vagy két előadó bírót jelölhet ki és az indítvánnyal kapcsolatban véleményeket szerezhet be. A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványt – ha azt nem a legfőbb ügyész nyújtotta be – a jogegységi tanács elnöke a jogegységi indítvánnyal érintett bírósági határozat kiadmányával együtt megküldi a legfőbb ügyésznek. A legfőbb ügyész az indítvány kézbesítésétől számított tizenöt napon belül megküldi a jogegységi indítványra tett nyilatkozatát a Kúriának.

- A jogegységi ülés

Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke kitűzi az ülés határnapját, melyről a jogegységi tanács tagjait és a törvény alapján részvételre jogosultakat értesíti. A jogegységi tanács ülése nem nyilvános, azon a jogegységi tanács tagjain kívül az indítványozó, a legfőbb ügyész és eseti meghívott vehet részt. Az eseti meghívott személyére az indítványozó vagy a jogegységi tanács tagja tehet javaslatot, a meghívásról a jogegységi tanács elnöke dönt. A jogegységi tanács ülésén akadályoztatása esetén a legfőbb ügyészt az általa kijelölt ügyész helyettesíti.

Az ülést a jogegységi tanács elnöke vezeti, annak megnyitása után a jogegységi tanács elnöke vagy az előadó bíró összefoglalja a jogegységi indítványt, illetve az elbírálandó elvi kérdés lényegét. Az ülésen valamennyi résztvevő felszólalhat, az indítványozó a jogegységi határozat meghozataláig az indítványt módosíthatja vagy visszavonhatja. A tanács érdemi elbírálás nélkül megszünteti a jogegységi eljárást az indítvány visszavonása esetén, ha a jogegységi eljárás megindításának feltételei egyébként nem állnak fenn. Az ülést a jogegységi tanács elnöke fontos okból elnapolhatja. A felszólalások után a jogegységi tanács elnöke az ülést berekeszti.

- Az érdemi határozat meghozatala és tartalma

Az indítvány alapján a jogegységi tanács jogegységi határozatot vagy – ha jogegységi határozat meghozatala nem szükséges – a határozathozatalt mellőző végzést hoz. A jogegységi tanács a határozatát tanácskozás után, szavazással hozza meg, a tanácskozáson és a szavazásnál a jogegységi tanács elnökén és tagjain kívül csak jegyzőkönyvvezető lehet jelen. A határozatot vagy a végzést a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanács ülését követő 15 napon belül megküldi az indítvány előterjesztője és (ha az indítványozó nem a legfőbb ügyész volt) a legfőbb ügyész részére is.

A jogegységi indítványnak helyt adó határozat rendelkező része tartalmazza a jogegységi eljárás tárgyául szolgáló, illetve azzal szorosan összefüggő elvi kérdésben adott iránymutatást. A jogegységi határozat és a határozathozatalt mellőző végzés indokolása tartalmazza, hogy a jogegységi indítványt ki terjesztette elő, az indítvány mire irányult, és mely bírósági határozatokat érint. Ismerteti az elbírálandó elvi kérdésben kialakult eltérő álláspontokat, szükség esetén az indítvánnyal érintett bírósági határozatokban megállapított tényállás lényegét, helyt adó határozat esetében számot ad a rendelkező részben adott iránymutatás indokairól, a határozathozatalt mellőző végzés indokolása esetében annak okáról.

- A jogegységi határozat közzététele

A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni; indokolt esetben egyéb módon is közzé tehető.

A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező; ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a korábbi jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat Magyar Közlönyben való közzététele időpontjától nem alkalmazható.

A jogegységi határozatnak – ha törvény kivételt nem tesz – a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs.

2. Kollégiumi véleménynyilvánításSzerkesztés

A kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. A kollégiumi véleménynek a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs, az abban foglaltak a bíróságokra nézve sem bírnak kötelező erővel.

  • ·       Együttműködés az alsóbb fokú bíróságokkal a jogegység biztosítása érdekében

A Kúria képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium ülésein.

Ha az ítélőtábla elnöke, illetve kollégiumvezetője az ítélőtáblán elvi kérdésben született, jogerős határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetőleg a felügyelete alatt álló bíróságon elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, erről köteles a Kúria elnökét (a határozatok, illetőleg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével) tájékoztatni. E tájékoztatás előtt az ítélőtábla elnöke, kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak a véleményét.

A közigazgatási és munkaügyi ügyekben a törvényszék elnöke, kollégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője az általa vezetett bíróságon elvi kérdésben született, jogerős határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetőleg a felügyelete alatt álló bíróságon elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, a Kúria elnökét is tájékoztatja. E tájékoztatás előtt a törvényszék elnöke, kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak a véleményét. A tájékoztatás előtt a törvényszék elnöke, kollégiumvezetője, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium, illetve közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium bíráinak a véleményét.

  • ·       Bírósági joggyakorlat-elemző csoportok

A jogegységi feladatok ellátásának segítésére a Kúrián joggyakorlat-elemző csoport alakul, amelynek feladata az ítélkezési gyakorlat vizsgálata. A joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és tagjait a Kúria elnöke – vizsgálati tárgykörönként – a Kúria bírái közül, a Kúria kollégiumvezetőinek javaslata alapján jelöli ki.

A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke – a Kúria kollégiumai véleményének beszerzését követően – évente meghatározza. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész is indítványt tehet.

A csoport vezetője a csoport munkájába – a kezdeményező javaslatára, vagy ha azt a vizsgálati tárgykör indokolja – alsóbb fokú bíróságra beosztott bírót és a vizsgált területen működő elméleti vagy gyakorlati szakembert is bevonhat. A vizsgálat során a joggyakorlat-elemző csoport és a bírósági vezetők együttműködni kötelesek.

A bírósági joggyakorlat-elemző csoport a vizsgálat eredményéről összefoglaló véleményt készít. Az elkészült összefoglaló véleményt a Kúria tárgykör szerint illetékes kollégiuma megvitatja, és egyetértése esetén annak megállapításait a csoport vezetője a Kúria honlapján közzéteszi. Ha annak feltételei fennállnak, az összefoglaló vélemény alapján a Kúria kollégiumvezetője jogegységi eljárást indítványozhat, vagy jogalkotás kezdeményezése érdekében a Kúria elnökén keresztül az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez fordulhat.

3. Elvi bírósági határozatok és elvi bírósági döntések kiválasztása és közzétételeSzerkesztés

Az elvi bírósági határozatok és az elvi bírósági döntések kiválasztására és közzétételére a Kúrián büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú elvi közzétételi tanács működik. Az elvi közzétételi tanács az elnökből és további 4 tagból áll.

Ha a Kúria ítélkező tanácsa valamely, a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, akkor a tanács elnöke a határozat írásba foglalását követően haladéktalanul köteles arról az érintett szakág szerint illetékes kollégiumvezetőt tájékoztatni. A kollégiumvezető a határozatot az elvi közzétételi tanács elé terjeszti, amely indokolt esetben dönt annak elvi bírósági határozatként történő közzétételéről.

Ha a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges, akkor az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője a Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének elvi bírósági döntés közzétételére tesz javaslatot. Közigazgatási és munkaügyi ügyekben a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője az elvi bírósági döntés közzétételére a Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének tesz javaslatot. Ha a Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője a fentiek alapján, illetve más módon tudomást szerez arról, hogy az alsóbb fokú bíróság valamely, a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, és jogegységi eljárás lefolytatásának vagy elvi bírósági határozat közzétételének feltételei nem állnak fenn, a határozatot a Kúria érintett szakág szerint illetékes elvi közzétételi tanácsa elé terjeszti, amely dönt az elvi bírósági döntésként történő közzétételéről.

Az elvi közzétételi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatot és elvi bírósági döntést a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni. Ha a Kúria indokoltnak tartja, akkor az elvi bírósági határozat és elvi bírósági döntés egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet.

III. A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSÁNAK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ NEMPERES ELJÁRÁSOKSzerkesztés

A Kúrián háromtagú Önkormányzati Tanács működik, amelynek feladata az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabályba ütközés szempontjából történő felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti nemperes eljárás lefolytatása.

Önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásSzerkesztés

Az indítvány előterjesztésére jogosult:

Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve az egyedi ügyben eljáró bíró kezdeményezheti.

Az indítvány alaki és tartalmi kellékei:

Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló indítvány tartalmazza:

-       a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet,

-       az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését,

-       azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért,

-       annak okát, hogy az indítványozó rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.

Az Önkormányzati Tanács előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni a helyi önkormányzat képviseletében eljáró ügyvédet vagy ügyvédi irodát, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal jogi szakvizsgával rendelkező alkalmazottját és a helyi önkormányzat jogi szakvizsgával rendelkező jegyzőjét, valamint (jogi szakvizsgával rendelkező) alkalmazottját. Az ügyvéd vagy ügyvédi iroda részéről ügyvédjelölt nem járhat el jogi képviselőként.

Az eljárás lefolyása:

Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezi. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak. A bíró a helyi önkormányzattal szemben akkor kezdeményezheti – a bírósági eljárás egyidejű felfüggesztésével – az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást, ha az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli.

Az Önkormányzati Tanács az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül érdemi vizsgálat nélkül, végzéssel elutasítja az indítványt, ha azt nem az arra jogosult nyújtotta be, elkésett, tartalma nem felel meg a törvényben foglaltaknak, vagy ha az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése hatályát vesztette. A végzést az indítványozóval kézbesítés útján, írásban közli.

Az Önkormányzati Tanács együttes elbírálás céljából elrendeli az előtte folyamatban lévő eljárások egyesítését, ha az indítványok tárgya egymással összefügg. Az indítványt 30 napos határidő tűzésével megküldi a helyi önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából.

Az Önkormányzati Tanács az eljárást végzéssel megszünteti, ha az indítványozó az indítványt visszavonta, vagy az indítványt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. A végzést az indítványozóval és a helyi önkormányzattal kézbesítés útján, írásban közli.

Az Önkormányzati Tanács az indítványhoz kötve van, de az önkormányzati rendeletnek az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja. Az Önkormányzati Tanács a rendelkezésére álló iratok alapján, szükség szerint a jogi képviselő, továbbá más, az indítvány elbírálása szempontjából megfelelő szakértelemmel rendelkező személy személyes meghallgatását követően dönt. A személyes meghallgatás nem nyilvános, azon az Önkormányzati Tanács elnöke által megidézett jogi képviselő vagy megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, továbbá az Önkormányzati Tanács elnöke által meghívott személyek vehetnek részt. A személyes meghallgatást az Önkormányzati Tanács elnöke vezeti.

Az Önkormányzati Tanács az indítvány beérkezésétől számított 90, személyes meghallgatás esetén 120 napon belül szótöbbséggel hozza meg határozatát. Ha az Önkormányzati Tanács határozatában megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, akkor az önkormányzati rendeletet vagy annak érintett rendelkezését megsemmisíti vagy kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba, ellenkező esetben az indítványt elutasítja.

Az Önkormányzati Tanács határozata mindenkire nézve kötelező. A határozatot ezért a Magyar Közlönyben, továbbá – a határozatban meghatározott határidőn belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon, a bíróságok központi honlapján és a Kúria honlapján is közzé kell tenni. A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése – a határozat eltérő rendelkezése hiányában – a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.

A megsemmisítés nem érinti a hatályvesztést megelőzően létrejött jogviszonyokat, valamint a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket, kivéve, ha az Önkormányzati Tanács bírói kezdeményezés alapján semmisíti meg az önkormányzati rendeletnek a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezését, mert ebben az esetben az önkormányzati rendelet megsemmisített rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, továbbá valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

Helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti nemperes eljárásSzerkesztés

Az indítvány előterjesztésére jogosult:

Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti.

Az indítvány alaki és tartalmi kellékei:

A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza:

-      azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége fennáll,

-      annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak,  

-      a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati rendeletet.

Az Önkormányzati Tanács előtti eljárásban jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni a helyi önkormányzat képviseletében eljáró ügyvédet vagy ügyvédi irodát, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal jogi szakvizsgával rendelkező alkalmazottját és a helyi önkormányzat jogi szakvizsgával rendelkező jegyzőjét, valamint (jogi szakvizsgával rendelkező) alkalmazottját. Az ügyvéd vagy ügyvédi iroda részéről ügyvédjelölt nem járhat el jogi képviselőként.

Az eljárás lefolyása:

Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezi. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak.

Az Önkormányzati Tanács az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül érdemi vizsgálat nélkül, végzéssel elutasítja az indítványt, ha azt nem az arra jogosult nyújtotta be, elkésett, tartalma nem felel meg a törvényben foglaltaknak, vagy ha az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése hatályát vesztette. A végzést az indítványozóval kézbesítés útján, írásban közli.

Az Önkormányzati Tanács együttes elbírálás céljából elrendeli az előtte folyamatban lévő eljárások egyesítését, ha az indítványok tárgya egymással összefügg. Az indítványt 30 napos határidő tűzésével megküldi a helyi önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából.

Az Önkormányzati Tanács az eljárást végzéssel megszünteti, ha

-      az indítványozó az indítványt visszavonta,

-      az indítványt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, vagy

-      az önkormányzat eleget tesz a törvényen alapuló rendeletalkotási kötelezettségének.

A végzést az indítványozóval és a helyi önkormányzattal kézbesítés útján, írásban közli.

Az Önkormányzati Tanács az indítványhoz kötve van, de az önkormányzati rendeletnek az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja. Az Önkormányzati Tanács a rendelkezésére álló iratok alapján, szükség szerint a jogi képviselő, továbbá más, az indítvány elbírálása szempontjából megfelelő szakértelemmel rendelkező személy személyes meghallgatását követően dönt. A személyes meghallgatás nem nyilvános, azon az Önkormányzati Tanács elnöke által megidézett jogi képviselő vagy megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, továbbá az Önkormányzati Tanács elnöke által meghívott személyek vehetnek részt. A személyes meghallgatást az Önkormányzati Tanács elnöke vezeti.

Az Önkormányzati Tanács az indítvány beérkezésétől számított 90, személyes meghallgatás esetén 120 napon belül szótöbbséggel hozza meg határozatát. Ha az Önkormányzati Tanács határozatában megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, akkor határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget; ellenkező esetben az indítványt elutasítja. A határozatot a Magyar Közlönyben, továbbá a bíróságok központi honlapján és a Kúria honlapján is közzé kell tenni.

A határozat a fővárosi és megyei kormányhivatalra és a helyi önkormányzatra kötelező. Ha a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének a határozatban megadott határidőn belül sem tett eleget, az Önkormányzati Tanács – a fővárosi és megyei kormányhivatal 30 napon belül előterjesztett kérelmére – elrendeli, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg; ezt követően az önkormányzat a jogalkotási kötelezettség elmulasztását maga már nem orvosolhatja.

IV. A KÚRIA IGAZGATÁSI JOGKÖRÉBEN LEFOLYTATOTT ELJÁRÁSOKSzerkesztés

Bíróság kijelöléseSzerkesztés

Bíróság kijelölése büntetőügyekben

A bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró bíróságot az ügyész indítványának beszerzése után ki kell jelölni.

A kijelölésről a Kúria határoz, ha a hatásköri összeütközés a különböző ítélőtáblákhoz tartozó törvényszékek és helyi bíróságok, a törvényszék katonai tanácsa és a törvényszék más tanácsa, illetőleg más törvényszék, a törvényszék és az ítélőtábla, a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa és a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsa, illetőleg más ítélőtábla, a Kúria és az ítélőtábla, vagy az illetékességi összeütközés az ítélőtáblák vagy különböző ítélőtáblákhoz tartozó törvényszékek, illetőleg helyi bíróságok között merült fel.

Az eljáró bíróságot a Kúria jelöli ki akkor is, ha az illetékességet meghatározó körülmények nem állapíthatók meg.

Bíróság kijelölése polgári ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény alapján, a 2018. január 1-jén és azt követően indult ügyekben)

Jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot soron kívül ki kell jelölni.

A kijelölés kérdésében a Kúria dönt, ha

-       a hatásköri vagy az illetékességi összeütközés különböző ítélőtáblák területén lévő helyi bíróságok, törvényszékek illetve munkaügyi bíróságok között merült fel, vagy

-       azonos ítélőtábla területén levő helyi bíróság, törvényszék vagy munkaügyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik helyi bíróság, törvényszék vagy munkaügyi bíróság nem jelölhető ki.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróság és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság között felmerült hatásköri összeütközés esetén az eljáró bíróság kijelölésére a közigazgatási perrendtartás vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, akkor a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik bíróságnál előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni. A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat.

A hatásköri vagy illetékességi összeütközést megállapító és kijelölést kezdeményező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.

Bíróság kijelölése (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján, a 2017. december 31-ig indult ügyekben)

- Bíróság kijelölése közigazgatási és polgári ügyekben

Jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot soron kívül ki kell jelölni.

A kijelölés kérdésében a Kúria dönt, ha

-       a hatásköri vagy az illetékességi összeütközés különböző ítélőtáblák területén lévő helyi bíróságok, törvényszékek illetve munkaügyi bíróságok között merült fel, vagy

-       azonos ítélőtábla területén levő helyi bíróság, törvényszék vagy munkaügyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik helyi bíróság, törvényszék vagy munkaügyi bíróság nem jelölhető ki.

Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik bíróságnál előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni. A kijelölés tárgyában a Kúria a felek meghallgatása nélkül is határozhat.

A hatásköri vagy illetékességi összeütközést megállapító és kijelölést kezdeményező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.

Panaszügyek intézéseSzerkesztés

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Közérdekű bejelentésnek nem minősíthető olyan egyéni sérelem, amelynek esetleges orvoslása sem a közérdeket, sem a társadalom egészének érdekeit közvetlenül nem szolgálja.

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, elintézése nem tartozik más (így különösen bírósági, közigazgatási) eljárás hatálya alá, és elbírálására a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A panasz fogalmába csak olyan egyéni jog vagy érdeksérelmek tartozhatnak, amelyek elintézése kizárólag igazgatási úton lehetséges, illetve igazgatási vezető beavatkozását vagy fellépését igényelné.

A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon személy által ismételten előterjesztett, az észleléstől számított 6 hónapon túli, illetve a névtelenül előterjesztett panasz vagy közérdekű bejelentés elbírálása mellőzhető. Ha az észlelés és a bejelentés között egy év eltelt, akkor az elbírálást mellőzni kell.

A közérdekű bejelentés, panasz elbírálása az előterjesztéstől számított 30, legfeljebb 45 nap. A közérdekű bejelentést vagy panaszt előterjesztő személyes adatai védelem alatt állnak.

V. A KÚRIA SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE Szerkesztés

A Kúria szervezetét és működését a Kúria Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.  

A KÚRIA SZERVEZETI ÁBRÁJA:

 

1. A Kúria ítélkező és jogegységi tevékenységet segítő, valamint igazgatási feladatokat ellátó vezetőiSzerkesztés

1.1. A Kúria elnökeSzerkesztés
  • vezeti és képviseli a Kúriát,
  • évente beszámol az Országgyűlésnek a Kúria által a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységéről, továbbá előbbiről az ítélőtáblákat és a törvényszékeket is tájékoztatja,
  • évente beszámol az Országgyűlésnek az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése és megsemmisítése, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti feladatai ellátása során tapasztaltakról,
  • véleményezi a Kúria tekintetében a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót,
  • a költségvetési keretek között gondoskodik a Kúria működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,
  • irányítja a Kúria pénzügyi, gazdasági tevékenységét,
  • ellenőrzi a Kúria vonatkozásában az eljárási határidők megtartását,
  • gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,
  • az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a Kúria munkatervét és munkarendjét, jóváhagyja az ügyelosztási rendet, a Kúria kollégiumainak munkatervét, továbbá ellenőrzi megtartásukat,
  • irányítja és ellenőrzi a Kúria bírósági vezetőinek igazgatási tevékenységét és elvégzi vezetői vizsgálatukat,
  • biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja a Teljes Ülést és a vezetői értekezletet,
  • biztosítja az érdekképviseleti szervek jogainak gyakorlását,
  • szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,
  • évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az OBH elnökét, a Teljes Ülést és a Kúria más dolgozóit a Kúria működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről, a hatékony és időszerű működés érdekében kitűzött következő évi célokról és azok megvalósulását szolgáló igazgatási intézkedésekről, valamint a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,
  • gyakorolja a vonatkozó törvények által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,
  • meghatározza a Kúria ítélkezési tevékenységét segítő és működését biztosító szervezeti egységeinek felépítését, kinevezi és felmenti a szervezeti egységek vezetőit,
  • kinevezi a közjegyzői fegyelmi bíróság bíró tagjait, javaslatot tesz a végrehajtói fegyelmi bíróság tagjaira,
  • kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetéstől számított 30 napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát.

A Kúria elnökének közvetlen irányítása alatt működő tisztségviselők: 

1.2. A Kúria elnökhelyetteseSzerkesztés
  • a Kúria elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve, kivéve, ha a Kúria elnökének megbízatása a határozott idő lejártával szűnt meg és eddig az időpontig az Országgyűlés nem választott új elnököt – teljes jogkörrel helyettesíti,
  • ellátja a Kúria elnöke által feladatkörébe utalt igazgatási, szervezési és koordinációs teendőket,
  • intézi a panaszügyeket,
  • felügyeli a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatását,
  • irányítja a Rendészetet,
  • ellátja a minősített adatok védelmével, az adatkezeléssel, a honvédelemmel, polgári védelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket,
  • irányítja a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtárát.
1.3. A Kúria főtitkára és főtitkárhelyetteseSzerkesztés
A Kúria főtitkáraSzerkesztés
  • előkészíti és a Kúria elnökének aláírásra bemutatja a Kúria elnökének feladatkörébe tartozó intézkedéseket, jelentéseket, választervezeteket,
  • közreműködik az elnöki utasítások és szabályzatok tervezetének előkészítésében, a Teljes Ülés és a vezetői értekezlet összehívásában, a napirend megállapításában,
  • felügyeli a jogi képviseleti tevékenységet,
  • önálló aláírási joggal intézkedik a Kúria elnökének utasítása alapján a hatáskörébe utalt kérdésekben,
  • részt vesz a kúriai vezetők igazgatási tevékenységének vizsgálatában,
  • a Kúria elnöke által átruházott jogkörében szükség esetén koordinációs tevékenységet végez az egyes szervezeti egységek között az adott feladat hatékony és időszerű ellátása érdekében,
  • elvégzi erre vonatkozó elnöki rendelkezés alapján a kollégiumvezetők bevonásával a szükséges ellenőrzéseket,
  • folyamatos kapcsolatot tart a Bírói Tanáccsal, az érdekképviseletekkel,
  • kapcsolatot tart az OBH elnökével, elnökhelyetteseivel, az OBH szervezeti egységeivel, valamint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeivel,
  • a bírák Kúriára történő kirendelése tárgyában egyeztet a Kúria kollégiumvezetőivel és az alsóbb szintű bíróságok vezetőivel,
  • jogi, igazgatási és koordinációs támogatást biztosít a Költségvetési és Ellátási Főosztály főosztályvezetője szakmai munkájához,
  • irányítja az elnöki ügykezelést,
  • felügyeli az Informatikai Osztály, az Ügykezelő Iroda, valamint – a főtitkárhelyettes közreműködésével – a Koordinációs, Személyzeti és Oktatási Főosztály működését,
  • engedélyezi az épületbe történő belépést és behajtást az Igazságügyi Palotába történő belépés és az onnan való kilépés rendjéről szóló szabályok szerint, valamint a bíróság tulajdonában álló tárgyak, eszközök, berendezések kivitelét. A főtitkár az engedélyezési jogkört a Kúriával szolgálati jogviszonyban álló vezető besorolású igazságügyi alkalmazott részére részben átruházhatja.

A Kúria főtitkára az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkájáról, valamint a hatáskörébe utalt egyéb tevékenységekről és döntésekről folyamatosan beszámol a Kúria elnökének.

A Kúria főtitkárhelyetteseSzerkesztés
  • a Kúria főtitkárát akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – teljes jogkörrel helyettesíti,
  • közvetlenül irányítja a Koordinációs, Személyzeti és Oktatási Főosztály munkáját,
  • az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában a munkáltatói jogkört az elnök által átruházott hatáskörben önálló aláírási joggal gyakorolja.

A munkáltatói jogkör gyakorlása során a főtitkárhelyettes közvetlenül az elnök irányítása alá tartozik.

1.4. A Kúria kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyetteseiSzerkesztés

A kollégiumok munkáját a kollégiumvezető szervezi és vezeti.

Munkájának segítésére az általa kijelölt bírókból álló elvi csoportot hozhat létre.

A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumon belül a közigazgatási szakágat a kollégiumvezető, a munkaügyi szakágat pedig a kollégiumvezető-helyettes vezeti.

A kollégiumvezető-helyettesek igazgatási tevékenységét a kollégiumvezető felügyeli.

A kollégiumvezető a kollégium szakmai és igazgatási vezetőjeként:

  • szervezi a kollégium munkáját, gondoskodik a kollégiumon belüli munkarend megtartásáról és annak ellenőrzéséről,
  • ellenőrzi a kollégiumon belül az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, eljárási késedelem vagy ügyviteli hiányosság észlelése esetében felvilágosítást kér és intézkedést tesz, részt vesz a bírók ítélkezési tevékenységének vizsgálatában,
  • javaslatot tesz a Kúria elnökének a bírák és igazságügyi alkalmazottak kollégiumon belül történő beosztására,
  • megszervezi és vezeti a kollégiumi üléseket és a tanácselnöki értekezleteket,
  • figyelemmel kíséri és elemzi a kollégiumban működő tanácsok és bírák ítélkezési tevékenységét, az ügyérkezés és az egyes tanácsok ügyforgalmi mutatóinak figyelembevétele mellett – az arányos munkateher biztosítása érdekében – egyes ügytípusokat az ügyelosztási rendnek megfelelő módon átcsoportosít a kollégiumon belül, különösen indokolt esetben az egyes szakágak között,
  • szükség esetén javasolja az ügyelosztási rend módosítását,
  • tanácselnöki kezdeményezést követően elvi jelentőségű ügyben a határozatot az elvi közzétételi tanács elé terjeszti,
  • figyelemmel kíséri a vitás jogalkalmazási kérdéseket,
  • jogegységi eljárást indítványoz a törvényben meghatározott esetekben, a szakági jogegységi tanács tagjait kiválasztja, a tanácsot vezeti,
  • észrevételezi a kollégium ügykörét érintő jogszabályok módosítását és kiegészítését a bírói gyakorlat tapasztalatai alapján,
  • kapcsolatot tart az ítélőtáblák és a törvényszékek kollégiumainak vezetőivel, ennek keretében véleményt cserél velük az ítélkezési gyakorlatban felmerült vitás kérdésekről, indokolt esetben felkéri őket a joggyakorlat elemzésére, a tapasztalatokat összegzi és gondoskodik arról, hogy azok az ítélőtáblák és a törvényszékek kollégiumvezetőinek részvételével megtartandó szakmai tanácskozáson (konzultatív értekezleten) megvitatásra kerüljenek,
  • részt vesz (akadályoztatása esetén helyettes útján) az ítélőtáblák és a törvényszékek kollégiumi ülésein,
  • évente beszámol a kollégiumnak az adott időszakra vonatkozó szakmai tervek megvalósulásáról,
  • ellátja az OBH elnökének szabályzata vagy határozata szerint a kollégiumvezető hatáskörébe tartozó feladatokat, valamint mindazokat a feladatokat, amellyel a Kúria elnöke megbízza.

A kollégiumvezető-helyettes a vezetése alá tartozó szakág tekintetében ellátja a kollégiumvezető fenti feladatait, tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a kollégiumvezetőt.

2. A Kúria ítélkező és jogegységi tevékenységet végző, valamint egyéb, törvényben meghatározott bírósági feladatot ellátó szerveiSzerkesztés

2.1. A Kúria Teljes ÜléseSzerkesztés

A Kúria Teljes Ülésének tagjai a kúriai bírák. Részvételük a Teljes Ülésen kötelező.  A Teljes Ülés állandó meghívottjai az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész. A Teljes Ülésre meg kell hívni a Kúriára beosztott és kirendelt bírákat is. Az ülésre eseti jelleggel a Kúria elnöke más személyeket is meghívhat. A meghívottakat szavazati jog nem illeti meg.

A Teljes Ülést a Kúria elnöke, akadályoztatása esetén a Kúria elnökhelyettese vezeti.

A Teljes Ülést össze kell hívni, ha azt a kúriai bírák egyharmada, a Kúria Bírói Tanácsa, illetve az OBH elnöke kezdeményezi. A Teljes Ülést össze kell hívni akkor is, ha a Bírói Tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5 főre csökken.

A Teljes Ülés

  • küldötteket választ az Országos Bírói Tanács tagjainak megválasztásához,
  • titkos szavazással véleményt nyilvánít a Kúria elnökhelyettesi, valamint kollégiumvezetői tisztségére benyújtott pályázatról, és dönt a vezetői vizsgálat soron kívüli elrendelésének kezdeményezéséről,
  • megválasztja a Kúria Bírói Tanácsának tagjait, és évente legalább egy alkalommal beszámoltatja a működéséről,
  • dönt a Kúria Bírói Tanácsa tagjának felmentéséről,
  • dönt a Kúria elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről, javaslatot tesz a szolgálati bíróságok tagjaira,
  • megvitatja a Kúria elnökének a Kúria tevékenységéről szóló éves beszámolóját.

A Bírói Tanács elnöke évente egy alkalommal beszámol a Teljes Ülésen. A beszámolót követően lehetőséget kell biztosítani a Teljes Ülés tagjainak és a meghívottaknak a véleményük kifejtésére, a munkaszervezéssel kapcsolatos javaslataik előterjesztésére.

Az elhangzott munkaszervezési és egyéb javaslatokra a Kúria elnökének lehetőleg még az értekezleten szóban, vagy 30 napon belül írásban választ kell adnia.

A Teljes Ülésen a bírói tanácsok elnökei is beszámolnak.

2.2. A Kúria kollégiumaiSzerkesztés

A Kúria kollégiuma a meghatározott ügyszakba beosztott bírák, valamint az ítélőtáblák azonos kollégiuma vezetőinek testülete.

A Kúrián Büntető, Polgári és Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium működik. A Polgári Kollégium polgári és gazdasági, a Közigazgatási Munkaügyi Kollégium pedig közigazgatási és munkaügyi szakágból áll.

A Kúria kollégiuma az adott ügyszak szakmai irányítási feladatai mellett:

  • véleményt nyilvánít a kollégiumhoz kiírt bírói álláspályázatokról,
  • részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,
  • véleményezi az ügyelosztási tervet,
  • véleményezi a kollégiumvezető-helyettesi, tanácselnöki pályázatokat,
  • elfogadja a kollégium éves ügyrendjét.

A kollégium testületi tevékenységét a kollégiumi ülésen fejti ki.

A kollégiumi ülésre a kollégium tagjain kívül meg kell hívni a Kúria elnökét, a Kúriára az adott kollégiumhoz beosztott, illetve kirendelt bírákat, valamint a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium ülésére a Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium vezetőjét. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt.  

A kollégium ügyrend alapján tevékenykedik, amelyet a kollégium fogad el, és a Kúria elnöke hagy jóvá.

2.3. A Tanácselnöki ÉrtekezletSzerkesztés

Az azonos kollégiumban ítélkező tanácselnökök szakmai testülete a Tanácselnöki Értekezlet, melyen a tagokon kívül a kollégiumvezető által meghívottak is részt vehetnek.

A Tanácselnöki Értekezletet a kollégiumvezető hívja össze az általa megjelölt napirenddel és szükség szerinti gyakorisággal, de legalább havonta egy alkalommal.

A Tanácselnöki Értekezlet bármely jogalkalmazási, illetve jogértelmezési, valamint igazgatási kérdést megvitathat, és azokban a jelenlevő tanácselnökök többségi szavazatával véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a kollégiumvezetőnek a megteendő intézkedésre (pl. jogalkotás kezdeményezésére, jogegységi eljárás indítványozására).

A Tanácselnöki Értekezlet közreműködik a kollégiumi ülések szakmai előkészítésében.

2.4. A Kúria ítélkező tanácsai és az Önkormányzati TanácsSzerkesztés

Az ítélkező tanácsok tevékenységét a tanács elnöke szervezi. Vezeti, irányítja és ellenőrzi a hozzá beosztott bírákat, titkárokat, bírósági ügyintézőket, tanácsjegyzőket, tisztviselőket és írnokokat. A tanácselnök gondoskodik a tanács ügyeiben az eljárási és ügyviteli határidők megtartásáról.

A tanácselnök a határozat írásba foglalását követően haladéktalanul tájékoztatja a kollégium vezetőjét, ha tanácsa valamely, a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott.

A tanácselnök tájékoztatja a kollégium vezetőjét, ha a kollégiumon belül eltérő ítélkezési gyakorlatot észlel, évente egy alkalommal beszámol a Teljes Ülésen az általa vezetett tanács tevékenységéről, valamint közreműködik a sajtó tájékoztatásában és a tárgyalások biztonságához szükséges feltételek megszervezésében.

A Büntető Kollégiumon belül három, a Polgári Kollégiumon belül hét, a közigazgatási szakágon belül nyolc, a munkaügyi szakágon belül pedig három ítélkező tanács tevékenykedik.

2.5. A Kúria jogegységi tanácsaiSzerkesztés

A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, továbbá összevont közigazgatási-munkaügyi szakágú jogegységi tanács működik.

A jogegységi tanácsot a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője vagy kollégiumvezető-helyettese vezeti.

A jogegységi tanács az elnökből és további négy tagból áll, a tagokat a jogegységi tanács elnöke választja ki akként, hogy a jogegységi tanácsban az érintett kollégium legalább három ítélkező tanácsa képviselve legyen.

Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakágú jogegységi tanács ügykörét érinti, a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanácsot az érintett szakágban eljáró bírák közül arányosan jelöli ki akként, hogy a tagok sorában lehetőség szerint az egyes szakágakból több ítélkező tanács is képviselve legyen. E jogegységi tanács az elnökből és további hat tagból áll, elnöke a Kúria elnöke vagy – a Kúria elnökének kijelölése alapján – a Kúria elnökhelyettese.

A jogegységi tanács a Kúria teljes kollégiuma, ha a jogegységi eljárás célja a korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása, vagy hatályon kívül helyezése, vagy a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges elvi kérdés eldöntése. E jogegységi tanács elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese.

2.6. A Kúria elvi közzétételi tanácsaiSzerkesztés

Az elvi bírósági határozatok és az elvi bírósági döntések kiválasztására és közzétételére a Kúrián büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú elvi közzétételi tanács működik.

Az elvi közzétételi tanács az elnökből és további 4 tagból áll.

A közzététel kezdeményezésének lehetőségeit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény állapítja meg.  Az elvi közzétételi tanácsok összetételét a Kúria ügyelosztási rendje tartalmazza.

2.7. A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjaiSzerkesztés

A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata az ítélkezési gyakorlat vizsgálata. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke – a Kúria kollégiumai véleményének beszerzését követően – évente határozza meg. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész is indítványt tehet.

A joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és tagjait a Kúria elnöke – vizsgálati tárgykörönként – a Kúria bírái közül, a Kúria kollégiumvezetőinek javaslatai alapján jelöli ki. A csoport vezetője a csoport munkájába – a kezdeményező javaslatára, vagy ha azt a vizsgálati tárgykör indokolja – alsóbb fokú bíróságra beosztott bírákat és a vizsgált területen működő elméleti vagy gyakorlati szakembereket is bevonhat.

A joggyakorlat-elemző csoport eljárására vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Kúria Ügyviteli Szabályzata állapítja meg.

2.8. A Kúria mellett működő másodfokú szolgálati bíróság és a Kúrián működő fegyelmi bíróságokSzerkesztés

A Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság működik, amelynek hatáskörébe tartozik a bírák fegyelmi és ezzel összefüggő kártérítési, továbbá a szakmai és a vezetői munkája értékeléséből eredő jogvitákban hozott határozatok elleni fellebbezések elbírálása. A másodfokú szolgálati bíróság létszáma legfeljebb tizenöt fő.

A közjegyzőkről szóló törvény alapján a Kúrián Közjegyzői Fegyelmi Bíróság működik. A Kúrián működő Közjegyzői Fegyelmi Bíróság öt bíró tagját a Kúria elnöke nevezi ki.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a végrehajtói fegyelmi ügyekben másodfokú fegyelmi bíróságként a Kúria mellett működő Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság jár el.

2.9. Európai jogi szaktanácsadók a KúriánSzerkesztés

A Kúrián a kollégiumvezetők felügyelete alatt a Kúria elnöke által kinevezett kúriai, illetve beosztott bírák – bírói munkájuk mellett – európai jogi szaktanácsadói tevékenységet látnak el.

Az európai jogi szaktanácsadók alapvető feladata a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére történő jogi tanácsadás a közösségi jog alkalmazásának elméleti és gyakorlati kérdéseiben, az elsődleges és másodlagos jogszabályainak hatályához kapcsolódó, továbbá az előzetes döntéshozatali eljárást érintő bármely kérdésben, valamint az Európai Unió jogi struktúrájával, egyéb jogi aktusainak működésével, illetőleg az Európa Tanács jogi eljárásainak és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek és joggyakorlatának értelmezésében.

2.10. Tanácsadói és Konzultációs TestületekSzerkesztés

A Kúria elnöke mellett eseti jelleggel – meghatározott tárgykör kidolgozására, megtárgyalására – felállított Tanácsadó Testület működhet. A Tanácsadó Testület tagjait a feladat meghatározásával a Kúria elnöke kéri fel. A Tanácsadó Testületbe a Kúria bíráin kívül az adott tárgykörben kimagasló elméleti vagy gyakorlati ismeretekkel rendelkező külső szakember is bevonható.

A Kúria elnöke eseti jelleggel Konzultációs Testületeket is alakíthat, amelynek tagjai kúriai bírák, alsóbb szintű bíróságok bírái, valamint a Legfőbb Ügyészség delegáltja lehetnek. A Testület vezetője minden esetben a Kúria elnöke által kijelölt kúriai bíró. A Testület a működési rendjét maga szabályozza.

3. A Kúria ügyelosztási rendjeSzerkesztés

Az ügyelosztási rend olyan belső szabályozó, amely meghatározza az ítélkezés szervezeti egységeit (kollégium, csoport, tanács) és azok tagjait, továbbá kijelöli, hogy adott ügytípusban mely bíró (mely tanács) jogosult eljárni.

Az ügyelosztási rend keretén belül többféle módszer is megengedett az ügyek tanácsok (bírák) közötti szétosztására. Ügyelosztási módszerként használható különösen a páros és páratlan ügyszámok, a meghatározott számcsoportok, az alperes illetve a vádlott nevének kezdőbetűje szerinti elosztás, a bíróság illetékességi területének felosztása a bírók között, egyhetes, kéthetes vagy egy hónapos időszakban érkezett valamennyi ügy egy tanácsra történő kiosztása, az ügyszakonkénti, ügycsoportonkénti, az ügy tárgya szerinti szakosodás, a bírói gyakorlat időtartama szerinti kiosztás, számítógépes program segítségével történő automatikus elosztás, vagy több ügyelosztási módszer együttesen.

A Kúriára beérkező ügyeket az érintett kollégium vezetője vagy helyettese osztja ki az ügyelosztási rend szerint. Az ügyelosztási módszerek a Kúria egyes kollégiumaiban különbözőek, az alkalmazott módszer attól függ, hogy az adott kollégiumban specializálódtak-e a tanácsok az egyes szakterületekre, vagy vegyes referádák kerültek kialakításra. Ez utóbbi esetben az automatikus kiosztás a jellemző, amelynél vagy érkezési sorrend, vagy az ügy száma határozza meg az eljáró tanácsot.

Az ügyek elbírálása főszabályként háromtagú ítélkező tanácsban történik. A tanács tagjait a tanács elnöke vagy a tanács adminisztratív ügyeinek intézéséért felelős tanácselnöke jelöli ki.

A Kúria Büntető Kollégiumában – évtizedes gyakorlat szerint – úgynevezett „automatikus” ügyelosztási rend működik. A kollégiumban három tanács tevékenykedik, az ügyek pedig érkezési sorrendben sorszám szerint egymás után kerülnek közöttük kiosztásra. Ez alól két kivétel érvényesül: a szakmai specialitás miatt a katonai ügyeket az I. tanács, a közlekedési tárgyú ügyeket a II. tanács kapja.

A Polgári Kollégium alapvetően az ügy tárgya szerint osztja el az ügyeket a tanácsok között. Ha az ügy tárgya szerint több kijelölhető tanács is van, akkor az érkezés sorrendjében történik a kiosztás a következő olyan tanácsra, amely az adott tárgyú ügyet tárgyalja.

A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumban a két szakág vonatkozásában eltérő szignálási rendszer érvényesül. A közigazgatási szakágban évek óta a teljes automatizmuson alapul az ügyek kiosztásának rendje. Ez azt jelenti, hogy a szakterület szerint osztályozott ügyek esetében az ügyszám végződése határozza meg az ügy tanácshoz kerülését. Két szakterület került elkülönítésre, pénzügyi, illetve általános közigazgatási terület. Az ügyelosztás ezen módját az ügyelosztási rend teljes körűen tartalmazza.

A választási ügyek a beérkező ügyek egymást követő kettes csoportban kerülnek a soron következő tanácshoz.

A munkaügyi szakágban a tanácsok referádája, azaz az ügy tárgya szerinti szignálási rend érvényesül, a tanács előre meghatározott szakterülete a beérkezett ügy tanácshoz kerülését is eldönti.

4. A Kúria ügyforgalmaSzerkesztés

2012–2017-ben a Kúriára érkezett ügyek száma évente folyamatosan emelkedett. 2012-ben 7740 új ügy érkezett és 7153 ügy zárult le. 2017-ben 8712 új ügy érkezett és 8173 ügy zárult le. 2018-ban 7584 új ügy érkezett és 7862 ügy zárult le. Az ügyek döntő többsége felülvizsgálati ügy volt és egy éven belül befejeződött.

A KÚRIA TŐRY GUSZTÁV JOGI SZAKKÖNYVTÁRASzerkesztés

A jogi szakkönyvtár állománya megközelítőleg 53 ezer könyvtári egység (38 ezer könyvjellegű dokumentum és 15 ezer időszaki kiadvány). Az állományt főként jogi szakkönyvek és jogi szakfolyóiratok alkotják.

A könyvtár mintegy 11 ezer kötetet magában foglaló muzeális értékű gyűjteménnyel rendelkezik. A régi könyvek tára 170 kötetből áll. A legrégebbi könyv Umberto Locati dominikánus szerzetes 1568-ban, Rómában megjelent műve az inkvizíció bíróságáról (Opus quod iudiciale inquisitorum). Werbőczy István Tripartituma (Hármaskönyv) több kiadásban is megtalálható, a legkorábbi 1643-ban jelent meg. A latin nyelvű könyvek közül kiemelhető a Kúria ítélkezési gyakorlatát évszázadokra visszamenőleg tartalmazó 1769. évi döntvénytár, a Planum tabulare. A gyűjtemény részét alkotja a II. József által kiadott büntető törvénykönyv, a magyar és az erdélyi országgyűlések latin és magyar nyelvű jegyzőkönyvei, valamint Csemegi Károly, Grosschmid Béni, Meszlény Artur, Vámbéry Rusztem, Szladits Károly művei. Ugyancsak kutathatók a könyvtárban a Magyar Királyi Kúria 1870-1906 közötti, a Jogtudományi Közlönyben megjelentetett döntvényei.

 

Werbőczy István Hármaskönyvének 1643-as kiadása[1]

A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSASzerkesztés

A Kúria a jogkereső állampolgárok minél teljesebb körű és alaposabb tájékoztatása érdekében – többek között – sajtóközleményekben, kúriai döntésekről szóló közleményekben, tájékoztató filmekben, valamint kúriai eseteket feldolgozó videókban mutatja be tevékenységét.

A KÚRIA ÉVKÖNYVEISzerkesztés

A Kúria 2013 óta évente megjelenő, a Kúria tevékenységéről beszámoló és egyéb információkat tartalmazó évkönyveinek elektronikus változata elérhető a Kúria honlapján[1]

A KÚRIA NEMZETKÖZI KAPCSOLATAISzerkesztés

A Kúria a kétoldalú legfelsőbb szintű bírósági kapcsolatok fejlesztése mellett különösen az alábbi nemzetközi szervezetek munkájában és nemzetközi találkozókon vesz részt:

Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökeinek Hálózata

Az Európai Emberi Jogi Bíróság keretén belül működő Felsőbírósági Hálózat

Közép- és Kelet-Európa Főbíráinak Találkozói

A Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia Legfelsőbb Bírósági Elnökei Állandó Konferenciájának Találkozói

A Közigazgatási Legfelsőbb Bíróságok Nemzetközi Egyesülete  

Az Európai Unió Közigazgatási Legfelsőbb Bíróságai és Államtanácsai Egyesülete

Az Adójogi Bírák Nemzetközi Egyesülete

Az Európai Versenyjogi Bírák Egyesülete

Európai Környezetjogi Fórum

Európai Jogi Intézet

Európai Jogi Akadémia

A KÚRIA ÉPÜLETESzerkesztés

Az 1896-os Igazságügyi Palota

A Magyar Királyi Kúria Ferenciek terén álló első (ma már nem létező) épülete hamarosan szűkösnek bizonyult, így folyamatosan napirenden volt a Kúria új épületbe költöztetése.

1891 novemberében Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter Hauszmann Alajost bízta meg az Igazságügyi Palota megtervezésével és az építkezés levezénylésével az V. kerületben álló, a Nádor, az Alkotmány, a Honvéd és a Szalay utca által határolt területen. Az épületben a Magyar Királyi Kúriát, a Budapesti Királyi Ítélőtáblát, a Budapesti Királyi Főügyészséget, valamint a Koronaügyészség hivatalos helyiségeit kellett elhelyezni.

Az akkoriban épülő Országház közelsége, annak nagy tömege és előkelősége az Igazságügyi Palota épületének megformálását befolyásoló tényező volt. Hauszmann úgy tervezte az épületet, hogy az Országház függőleges vonalvezetésével szemben az Igazságügyi Palota a vízszintes vonalakat hangsúlyozza, s alig látható tetőivel és erőteljes párkányaival az Országház kupoláját és felfelé törő tetőszerkezetét ellensúlyozva alkosson kontrasztot és érvényesüljön az Országház mellett. Az új épület zárókövét József császári és királyi főherceg személyesen tette le 1896. október 20-án.[2] 

Az 1896-os Igazságügyi Palota[3]

A második világháborúban megrongálódott épületet Csánk Rottmann Elemér építész állította helyre.

Az Igazságügyi Palotát 1950-ben a Magyar Dolgozók Pártja Munkásmozgalmi Intézet kapta meg, majd – 1957 áprilisától – az épület nagyobb részét a Magyar Nemzeti Galéria használta, az Alkotmány utcai szárny pedig a Párttörténeti Intézeté lett. 1973-ban a Néprajzi Múzeum költözött a Magyar Nemzeti Galéria helyére, s 2018-ig működött az épületben. A tervek szerint a történelmi elnevezését visszanyert Kúria legfelsőbb bírói fórumként visszaköltözik az eredetileg számára épített épületbe.[4]

Az 1918-as Igazságügyi Palota

Míg a Magyar Királyi Kúriának otthont adó 1896-os Igazságügyi Palota a századfordulón megoldotta a bírósági csúcsszervek elhelyezését, az igazságügyi minisztériumnak nem volt valódi otthona. Így született meg 1911 márciusában a döntés, hogy az igazságügyi tárcának otthont adó épület a Markó utca 16. szám alatti telken épüljön fel.

A tervezéssel Fellner Sándort bízták meg, de az építést felügyelő bizottság tagja volt Hauszmann Alajos is. Az építkezés 1913 februárjában kezdődött, s 1918 novemberében fejeződött be. Az épület ünnepélyes átadásán a tervek szerint IV. Károly magyar király is jelen lett volna, de az esemény az 1918. évi őszi forradalmi események miatt elmaradt.

Az igazságügyi tárca 1945-ig használta az épületet, amelybe később különböző állami szervek költöztek.

1951-ben az immár Legfelsőbb Bírósággá átnevezett legfelsőbb bírói fórumot az 1896-os Igazságügyi Palotából a volt Közigazgatási Bíróság épületébe (Budapest, I. ker. Fő utca 1.) költöztették. A Legfelsőbb Bíróság csak 1980-ban, az ipari minisztériumok átszervezésekor költözött vissza az igazságügyi negyedbe, az 1918-as Igazságügyi Palotába, amely a Kúria mellett a Legfőbb Ügyészségnek és a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának is otthont ad[5].

Az 1918-ban elkészült Igazságügyi Palota a Markó

utca 16. szám alatt[6]

A Markó utca 16. szám alatti Igazságügyi Palota belső tere[7]

JUSTITIA SZOBRASzerkesztés

Stróbl Alajos Justitia szobra eredetileg az 1896-os Igazságügyi Palota előcsarnokában szemben, egy emeletnyi magas talapzaton állt. Az alakot és a trónust Stróbl Alajos terve alapján Carrarában, Paolo Triscornia di Ferdinando műhelyében faragták márványba. Justitia pallosa, mérlege és koronája aranyozott bronzból készült. A szobor eredeti méretei: alapterülete 4 négyzetméter, magassága 3 méter, súlya kb.12000 kg.

A talapzaton két – Senyei Károly által megformált – mellékalak és közöttük a magyar címer volt látható.[8]

Justitia szobra az 1896-os Igazságügyi Palota előcsarnokában[9]

1950-ben, amikor a Kúriát kiköltöztették az 1896-os Igazságügyi Palotából, a Justitia szobrot megfosztották márvány trónjától, aranyozott bronz kardjától és koronájától. Méltatlan körülmények között egy ideig a Károlyi-palota kertjében állították fel, később átkerült a korábbi Pest Megyei Bíróság épülete elé, a Thököly útra. 1983-ban renoválást követően került mai helyére, a Markó utcai 1918-as Igazságügyi Palota előcsarnokába. (Megsemmisült trónusát egyszerű kialakítású kőtalapzat helyettesíti.)[10]

Justitia szobra a Markó utcai 1918-as Igazságügyi Palota előcsarnokában[11]

ForrásokSzerkesztés

  • Bónis György – Degré Alajos – Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története (A kiegészítő jegyzeteket írta: Béli Gábor), Zalaegerszeg, Zala Megyei Bíróság – Magyar Jogászegylet Zala Megyei Szervezete, 1996
  • Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867–1875, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1982
  • Stipta István: A magyar bírósági rendszer története, Debrecen, Multiplex Media – Debrecen U.P., 1997
  • Varga Endre: A királyi Kúria 1780–1850, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974

https://kuria-birosag.hu/hu/node?theme=kuria_smg

https://birosag.hu/birosagi-szervezetek

http://www.neprajz.hu/muzeumrol/az-epulet-tortenete.html

http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozepulet/neprajzi-muzeum-igazsagugyi-palota-budapest http://lechnerkozpont.hu/cikk/cirkuszi-lovak-az-epitesi-teruleten


[1] http://kuria-birosag.hu/hu/kuria-tory-gusztav-jogi-szakkonyvtara-muzealis-erteku-gyujtemenye

[2]  Pesti Monika: Cirkuszi lovak az építési területen, 2016. október 13. http://lechnerkozpont.hu/cikk/cirkuszi-lovak-az-epitesi-teruleten

[3] http://www.lb.hu/sites/default/files/sajto/epulet_tortenete.pdf

[4] https://www.neprajz.hu/muzeumrol/az-epulet-tortenete.html

[5] http://www.lb.hu/sites/default/files/sajto/epulet_tortenete.pdf

[6] http://www.lb.hu/sites/default/files/sajto/epulet_tortenete.pdf

[7] http://www.lb.hu/sites/default/files/bovitett_oldal/a_kuria_2017_evi_evkonyve_-_a_felkeszules_eve.pdf

[8] http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozepulet/neprajzi-muzeum-igazsagugyi-palota-budapest

[9] http://lechnerkozpont.hu/cikk/cirkuszi-lovak-az-epitesi-teruleten

[10] http://www.lb.hu/sites/default/files/sajto/epulet_tortenete.pdf

[11] http://www.lb.hu/sites/default/files/bovitett_oldal/a_kuria_2017_evi_evkonyve_-_a_felkeszules_eve.pdf, 13. o.

  1. A Kúria évkönyvei