Günther Antal

(1847–1920) politikus

Dr. Günther Antal (Székesfehérvár, 1847. szeptember 23.Budapest, 1920. február 24.[1]) magyar újságíró, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter.

Günther Antal
Antal Günther.png
A Magyar Királyság igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1907. február 2. 1909. szeptember 23.
Előd Polónyi Géza
Utód Wekerle Sándor
A Magyar Királyi Kúria elnöke
Hivatali idő
1909 1920
Előd Oberschall Adolf
Utód Tőry Gusztáv

Született 1847. szeptember 23.
Székesfehérvár
Elhunyt1920. február 23. (72 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Párt

Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Günther Antal témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei Günther Alajos és Gärtner Janka voltak.[2] Tanulmányait Székesfehérváron végezte el. 1862-ben a kegyes tanítórendbe lépett. 1865-ben Nagykanizsán tanított. 1867–1894 között az országgyűlési gyorsíróirodában dolgozott. 1868-ban beutazta Európát, kilépett a piarista rendből, majd jogot végzett. 1871–1894 között a Pesti Napló munkatársa volt. 1874-ben ügyvéd lett. 1875–1876 között a Magyar Gyorsíró című lapot szerkesztette. 1894–1896 között a Nemzeti Újság felelős szerkesztője volt. 1896–1900 között a Hazánk című lapba írt cikkeket. 1896–1897 között az Alkotmány főmunkatársa volt.

Politikai pályafutásaSzerkesztés

1901–1909 között szabadelvű programmal országgyűlési képviselő (1901–1905: Magyaróvár, 1905–1909: Igló) volt. 1903–1905 között az Apponyi Albert híveként a Szabadelvű Párt, az újjászervezett Nemzeti Párt tagja volt. 1905–1909 között a Függetlenségi és ‘48-as Párt tagja volt. 1906–1907 között az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt. 1907–1909 között a Magyarország igazságügy-minisztere (Második Wekerle-kormány) volt. 1909–1920 között a Magyar Királyi Kúria elnökeként tevékenykedett. 1909–1918 között a Főrendiház tagja, 1917–1918 között első alelnöke volt.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (10/1-1-21).

MűveiSzerkesztés

  • Franczia nyelvtan iskolai és magán használatra (1868)
  • Gyorsírási Oktató Levelek (Pest, 1871)
  • Az anya könyve (1876)
  • Az immunitás (1886)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz (Budapest, 1927)
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992., 5. bővített javíott kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940.
  • Nobilitas 2009. Szerkesztette: Gudenus János József. Budapest, Magyar Történelmi Családok Egyesülete Közhasznú Szervezet, 2009.
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Budapest, 1905.
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest, Enciklopédia, 1925., 2. átdolgozott, bővített kiadás, 1927.
Előző
Oberschall Adolf
A Magyar Királyi Kúria elnöke
1909–1920
Következő
Tőry Gusztáv