Magyar írók élete és munkái – új sorozat (Gulyás)

A Gulyás Pál által szerkesztett Magyar írók élete és munkái – új sorozat egy nagy terjedelmű, tágabb értelemben vett magyar irodalmi lexikon a 20. század első feléből. A mű kiadása az 1940-es években elakadt, majd az 1990-es években folytatódott. A 2000-es évek elején forráshiány miatt ismét leálltak a kiadásával, hátralévő (tekintélyes) része máig kéziratban van. 19 megjelent kötetével és kéziratos részével valószínűleg a létező legnagyobb egyszerzős[1] magyar irodalmi alkotás, amelyet nagyban növel tudományos értéke: a Magyar katolikus lexikon megfogalmazása szerint a mű „nemzeti életrajzi alaplexikon, a legteljesebb írói életrajz-gyűjteményünk”.[2]

Magyar írók
élete és munkái
új sorozat

Szerző Gulyás Pál
Első kiadásának időpontja 19391944 (A–Dz) és
19902002 (E–Ö)
(a mű jelentős része [P–Zs] máig nem jelent meg nyomtatott formában)
Nyelv magyar
Témakör tágabb értelemben vett magyar írók életének és műveinek lexikona betűrendben
Műfaj lexikon
Részei eddig 19 kötet
Kiadás
Magyar kiadás Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Budapest; majd az 1990-es évektől Argumentum Kiadó, Budapest
Külső hivatkozás Magyar írók élete és munkái. Cédulatár, E–Ö betűtartomány

ElőzményekSzerkesztés

A Magyar írók élete és munkái – új sorozatának előzményei a Szinnyei József-féle Magyar írók élete és munkái című, igen terjedelmes életrajzi lexikon, amely 1891 és 1914 között jelent meg 14 kötetben a szerző több évtizedes kutatásai után. Mivel Szinnyei 1913-ban 83 éves korában elhunyt, jegyzetei alapján fia, Szinnyei Ferenc fejezte be és jelentette meg az utolsó kötetet 1914-ben. Mivel a megírás alatti közel negyed évszázadban sok új író született / bontakozott ki, komolyabb pótlások váltak szükségessé a sorozathoz. Nem sokkal a sorozat befejezése után a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkára, Heinrich Gusztáv irodalomtörténész felvetette egy újabb sorozat kiadásának ötletét, ami összhangban volt Szinnyei József akaratával is, ugyanis a szerző teljes kéziratos hagyatékát a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyta abban a reményben, hogy talán akadnak majd hozzá hasonlóan önzetlen emberek, akik folytatják a nagy művet. A folytatást egyéb tudományos teendői miatt Szinnyei Ferenc már nem vállalta el, viszont javaslatára merült fel 1915-ben a fiatal bibliográfus, Gulyás Pál neve. Gulyás, aki már több hasonló természetű kutatást végzett, nagy örömmel fogott a munkába, amelynek azonban hatalmas voltát ekkor még – saját állítása szerint – távolról sem sejtette.[3]

KutatástörténetSzerkesztés

Az elkövetkező években Gulyás összesen 15 budapesti napilap 316 évfolyamának 3720-, 25 vidéki napilap 527 évfolyamának 7186 kötetét, azaz 843 évfolyam 10 906 kötetét tette vizsgálat tárgyává nagy mennyiségű szakkönyv átrostálása mellett. Több száz kérdőívet is kiküldött irodalmi munkássággal bíró személyhez, azonban ezeknek töredéke került hozzá kitöltve. Felhasználta az új, telefonos adatgyűjtési módot is, azonban ez sem vezetett komolyabb adathalmazokra.[3]

A mű megjelentetéseSzerkesztés

Kiadási kísérletek, az 1925-ös Magyar életrajzi lexikonSzerkesztés

A gyűjtési munka nehézségét csak a kiadás körül mutatkozó bonyodalmak múlták felül. A több mint 100 éve elkezdett, hiánypótló munkáról elmondható, hogy végig akadozott, és tulajdonképpen máig nincs is befejezve. A problémák már egyből az első világháború idején elkezdődtek. A háború és az azt követő gazdasági nehézségekkel terhelt időben a Magyar Tudományos Akadémia nem tudta vállalni az kész kéziratok megjelentetését. Az 1920-as évek közepén az abban az időben a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói pozíciójában lévő Hóman Bálint rábeszélte Gulyást, hogy fogadja el a Lantos Rt. ajánlatát, amely vállalta a mű kiadását. Bár Gulyás ebbe bele is ment, és 1925 és 1929 között 6 füzetre bontva megjelent az I. kötet egy része Magyar életrajzi lexikon – Szinnyei József Magyar írók élete és munkái kiegészítő sorozata címen, azonban később gazdasági okok miatt leállt a kiadás, és nyomda birtokában lévő „B” -betűs kézirat egy része el is veszett. (Ez utóbbit Gulyás saját bevallása szerint „csak igen tökéletlenül” tudta pótolni.)[3]

Az első 6 kötetSzerkesztés

Évek teltek el Gulyás megfogalmazása szerint „a mű kiadatásának legcsekélyebb reménye nélkül”. Gulyás ugyan 1934-ben nyugdíjba kényszerült, viszont ekkor ismét felkereste az ekkor kultuszminiszterként működő Hóman Bálint, és nélkülözhetetlennek minősítette a vállalkozást. Egyúttal megállapodott Fitz Józseffel, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával abban, hogy biztosítsa a további munkát és a könyvtár gyűjteményében való kutatást Gulyásnak. Fitz felkarolta a Magyar írók élete és munkái ügyét, és igyekezett mindent megtenni a kiadás ügyében is. Az ő ötlete volt, hogy a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete jelentesse meg a lexikonsorozatot előfizetési felhívások útján összegyűjtve a megfelelő összeget. A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete több száz felhívást küldött szét az országban, azonban mindössze alig 80 előfizetőt sikerült toboroznia. Ez kevés lett volna, így az 1930-as évek végén ismét valószínűvé vált a kiadás elhalasztása, és csak Hóman Bálint közreműködése mentette meg azt: a Magyar Tudományos Akadémia és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vállalta 50-50 példány megvásárlását.[3]

Így végül 1939 és 1944 között 6 kötet jelent meg, A-tól Dz-ig tárgyalva az írókat a fölfedezett régi vagy újabb 17.813 író életrajzával. Gulyás korlátlanul bővíthető lexikonfolyammá tette művét úgy, hogy az új vagy kifelejtett régebbi írók teljes szócikkei mellett a Szinnyei-féle kötetekben már megjelent írók cikkéhez is – az addig közöltek megismétlése nélkül – a korábbi kötetek hasábszámára hivatkozva kiegészítéseket adott meg.[2] Utolsó publikált példányainak többsége az Akadémia épületét ért bombatámadásban pusztult el.[4]

Nehézségek 1945 utánSzerkesztés

Nem szűntek meg a nehézségek 1945 után sem – ezúttal ideológiai vonalon jelentkeztek az új problémák. A második világháborút követően hatalomra került kommunista művelődéspolitusok 1945-től a korlátozták, 1948 után akadályozták Gulyás Pál adatgyűjtési lehetőségeit így az „E”-től „Z” betűig terjedő életrajzok nem jelenhettek már meg. Gulyás Pál 1963-ban 82 éves korában elhunyt.[2] A lexikon alapjául szolgáló gyakran kézirásos, rossz alapanyagú, másodlagosan felhasznált papírdarabokra írt cédula-anyag viszontagságok után, hagyatékként a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárába került.[2][5] Tudományos körökben ezt követően is ismert és kutatott volt. A gyakori használata és a cédulák rossz minőségű papírja miatt az anyag fokozatosan pusztulásnak indult. Ekkor talált rá Viczián János bibliográfus.[4]

A 7–19. kötet kiadásaSzerkesztés

Felismerve a munka páratlan értékét, Viczián János úgy döntött, hogy mindent meg fog tenni a megmentése és publikálása érdekében. Ezért pályázaton nyert saját költségén fénymásoltatta a cédulákat,[4] és 1981-től elkezdte sajtó alá rendezni a hátralévő anyagot. 1990-ben az Argumentum Kiadónál jóvoltából meg is indult a sorozat folytatása, és 2002-ig megjelenhetett végre 13 kötetbe rendezve (7–19. kötetek) az „E”-től „Ö”-ig tartó rész körülbelül 58 000 életrajza.[2] A már kevés példányban fellelhető első 6 kötetet is kiadták reprint kiadásban.[6] Az 1990-ben megjelent 7. Gulyás-kötethez Viczián János tájékoztató jellegű bevezető tanulmányt csatolt,[7] illetve mellékelte az eredeti Gulyásból (annak befejezetlensége okán) hiányzó, a felhasznált forrásokat összegző jegyzéket.

2002-ben forráshiány miatt a kiadási munkálatok elakadtak. Az előző évektől eltérően Viczián 2003-ban hiába adott be 900 000 forintról szóló pályázatot az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítványhoz a munka folytatása érdekében – azt ezúttal elutasították.[4] A kiadás éveken keresztül állt, mígnem 2013-ban Viczián elhunyt.[8]

A hátralévő részSzerkesztés

Gulyás eredeti kéziratának hátralévő része, a „P”-től „Zs”-ig terjedő betűtartomány is elkészült Viczián-feldolgozásában. Egyelőre kéziratban van.[4]

Ettől függetlenül az eredeti Gulyás-féle kéziratot a közelmúltban állagvédelmi okból digitalizálták, egyúttal elektronikusan hozzáférhetővé tették, és a http://gulyaspal.mtak.hu/ honlapon Magyar írók élete és munkái. Cédulatár néven ingyenesen kutatható. A kézirat a „P”-től „Zs”-ig terjedő szakaszban 27 138 beszkennelt cédulányi adatmennyiséget tartalmaz.[5]

Teljes terjedelemSzerkesztés

A kéziratban lévő anyagot is tekintetbe véve a teljes sorozat körülbelül 103 000 életrajzot tartalmaz. (Összehasonlításként: a Szinnyei-féle sorozat „csak” mintegy 30 000-t.) A második világháború végéig ebből 6434 hasábnyi (3217 oldalnyi) szöveg jelent meg, majd az 1990-es évektől még 12 184 hasábnyi (6092 oldalnyi), azaz összesen 18 618 hasábnyi (9309 oldalnyi).

A mű teljes terjedelmét Viczián 30 kötetre és körülbelül 80.000 szócikkre becsülte.[9]

KötetbeosztásSzerkesztés

A sorozat – más korabeli lexikonokhoz hasonlóan – nem oldal, hanem hasábszámozást használ (a könnyebb visszakereshetőség végett). Egy nyomtatott oldalon két hasábba van tördelve a szöveg, tehát azok száma éppen kétszerese a tényleges oldalszámnak.

Kötetszám
Kötetcím
Kiadási év
Hasábszám
I. kötet Aaachs – Bálint Rezső 1939 1247 hasáb
II. kötet Bálint Sándor – Berényi János 1940 1271 hasáb
III. kötet Berényi János – Bredeczky Sámuel 1941 1271 hasáb
IV. kötet Brediceanu Kajusz – Czeglédi Rozsika 1942 1271 hasáb
V. kötet Czeglédy Sándor – Doctor Linda 1943 952 hasáb
VI. kötet Doctor Sándor – Dzurányi László 1944 422 hasáb
VII. kötet Ebeczky Béla – Ézsöl Mihály 1990 423 hasáb
VIII. kötet Fa Imre – Ferényi Antal 1992 939 hasáb
IX. kötet Ferenczy Tibor – Füzy Zoltán 1992 943 hasáb
X. kötet Gaál Adorján – Gokler Gyula 1992 994 hasáb
XI. kötet Golarski Mici – Gyürky Vidor 1992 990 hasáb
XII. kötet Haader György – Házyné 1993 903 hasáb
XIII. kötet Häcker Bálint – Hollinger Rudolf 1993 885 hasáb
XIV. kötet Hollitzer Gyula – Hyrtl József 1993 858 hasáb
XV. kötet Iacob János – Jürkéné 1993 453 hasáb
XVI. kötet Kaál Elek – Kovačević, Iovan 1995 1131 hasáb
XVII. kötet Kovács A. Ödön – Lyka Károly 1995 1307 hasáb
XVIII. kötet Maácz János – Myskovszky Viktor 1999 1375 hasáb
XIX. kötet N. Árpádné – Özséb, P[áter] 2002 983 hasáb

JegyzetekSzerkesztés

  1. A nagy szerzőgárdával rendelkező A Pallas nagy lexikona és Révai nagy lexikona a maguk körülbelül 17.000 kéthasábos oldalukkal terjedelmesebbnek számítanak.
  2. a b c d e Katolikus lexikon, Magyar írók élete és munkái szócikk
  3. a b c d Gulyás Pál Előszava az I. kötetben
  4. a b c d e Hanthy Kingaː Gulyás, a világszám. Mire telik a magyar tudomány pénzéből? Archiválva 2018. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben; inː Magyar Nemzet, 2003. ápr. 12.
  5. a b http://gulyaspal.mtak.hu/
  6. I., III.
  7. Czigány Lórántː Szinnyei–Gulyás–Viczián; inː Magyar Könyvszemle, 1997/1
  8. Nekrológ Viczián János emlékére [1]
  9. Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  , I. kötet, VIII. o.

ForrásokSzerkesztés

Egyéb irodalomSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat, VII. kötet, Budapest, 1990, Viczián János Előszava

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés