Főmenü megnyitása

A Révai nagy lexikona egy magyar nyelvű általános lexikon, melyet a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság adott ki 1911 és 1935 között. 20. század végi folytatása a Révai új lexikona.

Révai nagy lexikona
A Révai nagy lexikona hasonmás kiadásának huszonegy kötete
A Révai nagy lexikona hasonmás kiadásának huszonegy kötete

Szerző 877 szerző
Első kiadásának időpontja 19111935
Nyelv magyar
Témakör a magyar és az egyetemes kultúra
Műfaj lexikon
Részei 20 + 1 kötet
Kiadás
Magyar kiadás Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest
Külső hivatkozás http://mek.oszk.hu/06700/06758/pdf/

A Révai Testvérek Irodalmi Intézet RészvénytársaságSzerkesztés

A vállalat elődjét, a Révai Testvérek könyvkereskedő vállalatot 1869-ben alapította Révai Sámuel, egy eperjesi könyvkötő műhely tulajdonosa. A vállalkozás Budapesten könyvkereskedést és tudományos antikváriumot rendezett be. A céget kezdetben öccse, Révai Leó (innen a vállalkozás neve), majd fiai, Révay Mór János és Révay Ödön vezették. Révay Mór János 1880-ban megalapította a cég könyvkiadói osztályát. 1880 és 1885 között ő adta ki a „Regényvilág” című folyóiratot, mellyel a kortárs szépirodalmi írók műveinek biztosított megjelenési lehetőséget. A vállalkozás egyre nagyobb szabású művek kiadását és terjesztését vállalta magára. 1885-ben rájuk bízták a Rudolf trónörökös védnöksége alatt megindult Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben című kiadványok kiadását és terjesztését. Az 1890-es években a Révai Testvérek által kiadott és terjesztett művek között van többek között a Nagy képes világtörténet, Brehm Alfréd: Az állatok világa és a teljes magyar törvénytár, a Corpus Juris Hungarici. 1895-ben kiadták Jókai Mór összes művét nemzeti díszkiadásban, száz kötetben. A kiadvány 1900-ban a párizsi világkiállításon díjat nyert. Az üzleti sikerekben jelentős része volt annak, hogy a Révay Ödön vezette kereskedelmi osztály – Magyarországon elsőként – részletfizetési kedvezményt adott a kiadványokra. A vállalkozás túlnőtt eredeti keretein, és 1895. július 1-jén részvénytársasággá alakult. A vezérigazgató Révay Mór János lett.

1906-ban csődbe jutott az addigi magyar lexikonkiadás legnagyobb vállalkozása, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. A Pallas tulajdonosa, Gerő Lajos A Pallas nagy lexikona jogait átadta legnagyobb hitelezőjének, a Révai Részvénytársaságnak.

Révay Mór János 1901-től, két cikluson át országgyűlési képviselő volt, Tisza István bukásáig. Ekkor teljesen visszavonult a politikai élettől és ettől kezdve életének jelentős részét A Pallas nagy lexikona új kiadásának szentelte. Az új kiadást a részvénytársaság Révai nagy lexikona címmel tette közzé.

A vállalkozás méreteiSzerkesztés

Révay Mór János A Pallas nagy lexikonából kiindulva egy modern, tudományos eredményeket naprakészen tartalmazó lexikont kívánt készíteni, ezért a szerkesztésbe bevonta szinte az egész magyar tudományos világot. A szerkesztőségnek összesen 877 munkatársa volt – méltatlan lenne bárkit is kiemelni – közülük 149 volt egyetemi tanár, 50 akadémiai tag, 20 fizikus és matematikus, 27 miniszter vagy államtitkár, 69 jogász és 33 orvos.

A kiegészítés nélküli húsz kötet mintegy 1050 ívet (17 000 oldal), 230 ezer címszót, mintegy 113 millió betűt és több ezer ábrát tartalmaz. A színes térképmellékleteket a Révai Kartográfia külön e célra készítette.

A terjedelemnek közel fele földrajzi (14%), jogi (6,5%), világtörténelmi (6%), orvosi (5%), állattani (4%), növénytani (3,5%), művészeti (3%), magyar történelmi (3%) témával foglalkozik.

A Révai nagy lexikona készítésének főbb állomásaiSzerkesztés

  • 1910. augusztus 5-én megkezdődtek az első kötet szedési munkái.
  • 1914. július 28-áig megjelent a XI. kötet.
  • 1914-ben a kulturális kormányzat felszólította a vállalatot, hogy a háború miatt ne szüneteltesse a szerkesztést.
  • 1916 májusában megjelent a XIV. kötet.
  • 1916 közepétől a háborús nehézségek miatt a kiadás szünetelt, de a szerkesztési munka folytatódott.
„Tárgyilagosság

Amikor a Lexikon kiadását elhatároztuk, arra a kérdésre kellett válaszolnunk, hogy milyen elvi szempontok vezessenek bennünket vitás kérdések tárgyalásánál. Elsősorban világos volt előttünk, hogy Lexikonunknak, amennyire az emberileg csak lehetséges, tárgyilagosnak kell lenni. Világos volt előttünk, hogy vitás kérdésekben sem szabad rezonálni és kritizálni és egyoldalúan állást foglalni, hanem közölni kell a különböző felfogásokat, higgadtan és tárgyilagosan és a művelt olvasóra rábízni, hogy a különböző nézetek között alkossa meg a maga ítéletét. Tárgyilagosan ismertető, polémiáktól tartózkodó, pártszempontok fölé emelkedő, felvilágosító és tárgyilagos szellemű ismertetésben látja célját a modern Lexikon.”

(részlet Révay Mór János utószavából – 1926. június vége)
  • 1918. március 15-én A Révay Részvénytársaság vállalta mintegy 26 000 előfizető lemondását és kártalanítását.
  • 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság elkobozta a cég papírkészletét.
  • 1922-ben Révay Mór újraszervezte a szerkesztőséget és megjelent a XV. kötet.
  • 1926 júliusában Révay Mór János halálos ágyán megírta a befejező, XX. kötetbe szánt utószót, mely a mai lexikonírók számára is tartalmaz hasznos gondolatokat. A kötet megjelenését már nem érte meg, 1926. július 7-én meghalt.
  • 1935 húsvétján Varjú Elemér főszerkesztésében megjelent a lexikon utolsó, XXI. kötete, amely egy kötetben egészítette ki az addigi 20 kötet cikkeit az új kutatási eredményekkel.
  • 1986-ban megkísérelték hasonmás formában kiadni a Révai nagy lexikonát, de az akkori kultúrpolitika bezúzatta az elkészült köteteket.[1]
  • 1995–96-ban A szekszárdi Babits Kiadó hasonmás kiadásban megjelentette a Révai nagy lexikona huszonegy kötetét.
  • 1996: A szekszárdi Babits Kiadó Kollega Tarsoly István főszerkesztésében Révai új lexikona címen új sorozat kiadásába kezdett. A 2008-ig tizennyolc kötettel és egy pótkötettel megjelent lexikon célja nem a Révai nagy lexikonának kiegészítése, hanem a 20. századi magyarság mindennapi életének és az ennek során keletkezett értékeknek lexikonszerű felmutatása.

KötetbeosztásaSzerkesztés

Kötetszám
Kötetcím
Kiadási év
Oldalszám
I. kötet A–Arany 1911 822 oldal
II. kötet Arány–Beke 1911 802 oldal
III. kötet Béke–Brutto 1911 793 oldal
IV. kötet Brutus–Csát 1912 779 oldal
V. kötet Csata–Duc 1912 787 oldal
VI. kötet Dúc–Etele 1912 787 oldal
VII. kötet Etelka–Földöv 1913 779 oldal
VIII. kötet Földpálya–Grec 1913 788 oldal
IX. kötet Gréc–Herold 1913 810 oldal
X. kötet Hérold–Jób 1914 875 oldal
XI. kötet Jób–Kontúr 1914 875 oldal
XII. kötet Kontúr–Lovas 1915 875 oldal
XIII. kötet Lovas–Mons 1915 875 oldal
XIV. kötet Mons–Ottó 1916 916 oldal
XV. kötet Ottó–Racine 1922 811 oldal
XVI. kötet Racine–Sodoma 1924 873 oldal
XVII. kötet Sodoma–Tarján 1925 875 oldal
XVIII. kötet Tarján–Vár 1925 788 oldal
XIX. kötet Vár–Zsüri +
Kiegészítés: Aachen–Beöthy
1926 866 oldal
XX. kötet Kiegészítés: Bér–Zsolt 1927 872 oldal
XXI. kötet Kiegészítés: A–Z 1935 856 oldal

Szerzői jogokSzerkesztés

A lexikon kiadási éve régebbi mint a szerzői jogi védelmi idő (70 év), ezért tartalma alkalmasint szabadon felhasználható.


HivatkozásokSzerkesztés

Felhasznált forrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ezredvég , XV. évfolyam 3. szám

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés