1885
év
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
1885 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1885 |
Ab urbe condita | 2638 |
Bahái naptár | 41 – 42 |
Berber naptár | 2835 |
Bizánci naptár | 7393 – 7394 |
Buddhista naptár | 2429 |
Burmai naptár | 1247 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1877 – 1878 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1940 – 1941 |
Shaka Samvat | 1807 – 1808 |
Holocén naptár | 11885 |
Iráni naptár | 1263 – 1264 |
Japán naptár | 2545 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4581–4582 |
Kopt naptár | 1601 – 1602 |
Koreai naptár | 4218 |
Muszlim naptár | 1302 – 1303 |
Szeleukida naptár | 2196–2197 |
Örmény naptár | 1334 ԹՎ ՌՅԼԴ |
Thai szoláris naptár | 2428 |
Zsidó naptár | 5645 – 5646 |
Évtizedek: 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek
Évek: 1880 – 1881 – 1882 – 1883 – 1884 – 1885 – 1886 – 1887 – 1888 – 1889 – 1890
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- február 5. – Hivatalosan is megalakul a Kongói Szabadállam, II. Lipót belga király személyes gyarmata.
- június 14. – Az országgyűlés elfogadja a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikket, amely korszakos jelentőségű volt a magyarországi vízi munkák fejlesztése és az egységes vízjogi rendszer kialakítása tekintetében.[1]
- október 5. – Fiumében az Aida előadásával megnyitják a Városi Színházat.
- november 25. – Mária Krisztina királyné uralkodik Spanyolországban régensként, míg fia, Alfonz el nem éri a nagykorúságot. (A kormányzástól 1902-ben vonul vissza.)[2][3]
Határozatlan dátumú események
szerkesztésAz év témái
szerkesztés- A művészetek története a legrégibb időktől napjainkig címen megjelenik az első magyar nyelvű egyetemes művészettörténeti összefoglalás Pasteiner Gyula (1846–1924) művészettörténész tollából.
1885 a zenében
szerkesztés- A transzformátor feltalálása (Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa, Zipernowsky Károly).
1885 a vasúti közlekedésben
szerkesztés- január 8. – Megnyitják a Szabadka–Baja-vasútvonalat.
- május 17. – Felavatják a Pusztatenyő és Kunszentmárton közötti vasutat.
- október 4. – Megnyílik a Barcs–Pakrác vasútvonal.
- október 5. – Átadják a Túrkeve–Mezőtúr vasútvonalat.
1885 a jogalkotásban
szerkesztés- Lásd: az 1885 a jogalkotásban című szócikkben.
1885 a sportban
szerkesztés- április 11. - A Luton Town FC megalapítása.
- június 16. - Az UTE megalapítása.
1885 az élelmiszeriparban
szerkesztés- december 1. – Először hoznak forgalomba Dr Pepper üdítőitalt az Amerikai Egyesült Államokban.
Születések
szerkesztés- január 3. – Lesznai Anna író, grafikus, iparművész († 1966)
- január 8. – Kóczán Mór olimpiai bronzérmes gerelyhajító, református lelkész († 1972)
- január 14. – Czermann Antal magyar publicista, politikus, miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő († 1971)
- január 15. – Horváth Géza magyar katonatiszt, országgyűlési képviselő († 1963)
- január 17. – Nikolaus von Falkenhorst német tábornok, a Weserübung hadművelet kidolgozója († 1968)
- január 21. – Umberto Nobile olasz tábornok, sarkkutató, a léghajózás egyik úttörője († 1978)
- január 27. – Jerome David Kern amerikai zeneszerző († 1945)
- január 31. – Kántor Mihály tanító, néprajzi gyűjtő († 1968)
- február 8. – Buza László nemzetközi jogász, egyetemi tanár († 1969)
- február 24. – Chester Nimitz amerikai admirális († 1966)
- március 1. – Pethő Sándor publicista, történész, a Magyar Nemzet főszerkesztője (1938–1940) († 1940)
- március 2. – Bencze György magyar iparos, gazdálkodó, magyar országgyűlési és kárpátaljai tartománygyűlési képviselő († 1946)
- március 4. – Salamon Béla magyar színész, komikus, kabaréigazgató († 1965)
- március 8. – Cselényi Pál magyar hitelintézeti igazgató, jogi doktor, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő († ?)
- március 13. – Mező Ferenc magyar sporttörténész, tanár, olimpiai bajnok († 1961)
- március 29. – Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, újságíró († 1936)
- április 12. – Hermann Hoth német tábornok († 1971)
- április 13. – Lukács György filozófus, esztéta, egyetemi tanár († 1971)
- április 16. – Weiner Leó zeneszerző († 1960)
- április 18. – Müller Antal magyar szabó, szakiparos, országgyűlési képviselő († 1951)
- április 19. – Gózon Gyula színművész († 1972)
- április 27. – Schandl József mezőgazdász, állatorvos, egyetemi tanár, MTA-tag († 1973)
- április 29. – Frank Jack Fletcher amerikai admirális († 1973)
- május 11. – Rajnai Gábor színművész, érdemes művész († 1961)
- május 19. – Basch Andor magyar festőművész († 1944)
- május 26. – Zimmer Ferenc magyar újságíró, szerkesztő († 1961)
- május 31. – Simon Jolán színésznő, előadóművésznő († 1938)
- június 30. – Hápka Péter ügyvéd, kárpátaljai autonómiapárti magyar politikus, magyarországi országgyűlési képviselő († 1961)
- július 8. – Ernst Bloch német filozófus († 1977)
- július 20. – Nizalowski Czeslaw Wladimir, a magyar aviatika úttörője († 1949)
- július 24. – Antalffy-Zsiross Dezső orgonaművész, zeneszerző, karmester († 1945)
- július 29. – Gergelyffy András magyar jogász, főszolgabíró, országgyűlési képviselő († ?)
- július 31. – George Webster brit úszó, olimpikon († 1941)
- augusztus 1. – Hevesy György magyar vegyész, aki kifejlesztett egy radióaktivítás-jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni, például állatok metabolizmusát († 1966)
- augusztus 20. – Gelei József magyar zoológus, az MTA tagja († 1952)
- szeptember 20. – Enrico Mizzi máltai nacionalista politikus, miniszterelnök († 1950)
- szeptember 22. – Benedek Marcell író és műfordító († 1969)
- szeptember 29. – Ecsedi István magyar etnográfus, múzeumigazgató († 1935)
- október 4. – Gaál Sándor magyar fizikus († 1972)
- október 7. – Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus († 1962)
- október 11. – François Mauriac Irodalmi Nobel-díjas francia író († 1970)
- október 29. – Tihanyi Lajos magyar festőművész († 1938)
- november 1.
- Haraszti Emil magyar zenetörténész, a Nemzeti Zenede igazgatója († 1958)
- Csicsery-Rónay István magyar katonatiszt, vezérkari ezredes, országgyűlési képviselő († 1978)
- november 5. – Gellért Lajos magyar színész, író, érdemes művész († 1963)
- november 9.
- Aureliano Pertile olasz operaénekes, tenor († 1952)
- Velemir Hlebnyikov orosz író, költő († 1922)
- november 11. – George Patton amerikai tábornok, II. világháborús parancsnok († 1945)
- november 22. – Ferenczy Valér festő, grafikus († 1954)
- november 30. – Maticska Jenő festőművész († 1906)
- december 8. – Szélyes Lajos magyar állatorvos, egyetemi tanár († 1963)
- december 9. – Uzonyi György magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († 1967)
- december 11. – Pattantyús-Ábrahám Géza magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, az MTA tagja († 1956)
- december 16. – Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin orosz festő és építész († 1953)
- december 27. – Klein Antal magyarországi német földbirtokos, főispán, országgyűlési képviselő († 1979)
Halálozások
szerkesztés- január 11. – Kruesz Krizosztom bencés pap, 1865–1885 között pannonhalmi főapát, pedagógus, az MTA tagja (* 1819)
- január 26. – Charles George Gordon brit katonatiszt (* 1833)
- február 8. – Nyikolaj Alekszejevics Szevercov orosz kutató és természettudós (* 1827)
- február 27. – Éber Nándor országgyűlési képviselő, hírlapíró (* 1825)
- március 8. – Bátori-Schulcz Bódog honvéd ezredes (* 1804)
- május 22. – Victor Hugo, francia író (* 1802)
- június 22. – Muhammad Ahmad al-Mahdi, szudáni vallási és politikai vezető (* 1844)
- szeptember 30. – Csengery Imre magyar királyi honvédelmi miniszteri tanácsos, költő (* 1819)
- október 8. – Hornyik János levéltáros, történész (* 1812)
- október 30. – Gustav Adolf Merkel német zeneszerző, orgonaművész (* 1827)
- október 31. – Apor Károly császári és királyi kamarás (* 1815)
- november 25. – XII. Alfonz spanyol király (* 1857)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1883–1918.” 6-7. szám, 50. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 118. oldal
- ↑ Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? fordította: Hulley Orsolya, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, ISBN 963 547 849 6, 316. oldal
- ↑ Rákóczi István: A portugál gyarmatosítás kronológiája. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 56. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Bene Krisztián: Francia Indokína. A francia gyarmatbirodalom távol-keleti gyöngyszeme. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 110. oldal, ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1885 témájú médiaállományokat.