Főmenü megnyitása

Gózon Gyula (Érsekújvár, 1885. április 19.Budapest, 1972. október 8.) Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Gózon Gyula
Gózon Gyula 1917 körül
Gózon Gyula 1917 körül
Életrajzi adatok
Született 1885. április 19.
Érsekújvár
Elhunyt 1972. október 8. (87 évesen)
Budapest
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
Házastársa Berky Lili (1917–1958)
Pályafutása
Aktív évek 19021965
Híres szerepei Ügyvéd
Móricz Zsigmond: Úri muri
Makács
Hyppolit, a lakáj
Díjai
Kossuth-díj1954
Kiváló művész1955
Érdemes művész1951
További díjakKossuth-díj (1954)

Gózon Gyula az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gózon Gyula témájú médiaállományokat.
Babay József: Napraforgó. Nemzeti Színház. Gózon Gyula és Somogyi Erzsi
Gózon Gyula a Magyar Rádió stúdiójában (1962)
Emléktábla a Gózon-villa falán
Életnagyságú szobra a rákosligeti Gózon Gyula Kamaraszínház bejárata fölött. Babusa János alkotása

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Az Esztergomban élő szülei épp Érsekújvárban, anyai nagyszüleinél tartózkodtak vendégségben, amikor megindult a szülés, így ott született.[1] Az Esztergomban felnövő Gyula fiatalon Rákosi Szidi magán-színiiskoláját végezte el. Pályáját ugyan Nagyváradon kezdte, ismertté akkor vált, amikor Nagy Endre szerződtette kabaréjához Budapestre. Egy évad után jött a Népopera, aztán megint a kabaré, majd 1919-ben a Király Színház tagja lett.

1917-ben vette feleségül Berky Lilit, aki a saját vállalkozásukban megindított Muskátli Kabaré primadonnája volt. A házaspár gyakran lépett fel együtt. 1927-től a Belvárosi Színház, 1929-től az Új Színház tagja lett.

Az operett mellett mindig vonzotta a drámai színjátszás: a Nemzeti Színház először 1935-ben szerződtette. A zsidótörvények őt is leparancsolták a színpadról, majd 1945-ben visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja maradt.

Összesen 90 filmben játszott főszerepet (már a némafilm korában megjelent a vásznon). Filmalakításai méltán növelték népszerűségét. Hattyúdala az „Egy öreg színész emlékei” című írása volt, amely halála előtt nem sokkal, 1972. február-márciusban jelent meg a Nők Lapjában.

Feleségével még 1935-ben vették meg az akkor még Budapest melletti kistelepülésen, Rákosligeten az otthonukat jelentő családi házat, ahol a második világháborút is átvészelték. Gózon majdnem haláláig élt a házban, amelyet csak élete legvégén, az 1970-es évek kezdetén adtak el eltartói és vették magukhoz, egy szobába.

EmlékezeteSzerkesztés

Emlékét egykori rákosligeti otthonán emléktábla, nevét pedig az az utca viseli, melynek sarkán a háza állt. Ezen utca mentén felfelé haladva, egy sportpálya átellenes végében található a szintén róla elnevezett Gózon Gyula Kamaraszínház, melynek bejárata fölött ma egész alakos szobra áll.

Főbb szerepeiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

TévéfilmekSzerkesztés

 
Gózon Gyula sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-9-27 (balra, a háttérben Szép Ernő síremléke áll)
  • Nagy filmművészeink – Gózon Gyula (1961 – rendező: B. Megyeri Gabriella)
  • A pékinas lámpása (1961)
  • Az utolsó vacsora (1962)
  • Két találkozás (1965)

KitüntetéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gózon Gyula Életrajza. [2009. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés