Buborékok

A Buborékok Csiky Gergely vígjátéka három felvonásban, melyet 1884-ben mutattak be a budapesti Nemzeti Színházban.

Buborékok
Az első kiadás
Adatok
Szerző	Csiky Gergely
Műfaj	vígjáték
Eredeti nyelv	magyar
Cselekmény helyszíne	Budapest
Cselekmény ideje	19. század vége
Premier dátuma	1884. április 18.
Premier helye	Budapest, Nemzeti Színház

A szerző ekkor már túl volt első társadalmi színműveinek (A proletárok, 1880; a Cifra nyomorúság, 1881; a A Stomfay-család, 1882) és vígjátékának (Mukányi, 1880) zajos sikerein, és ekkori néhány darabja „valamilyen szempontból az előző időszak tartalmi-formai ismétlése.” A Buborékok – A nagymama mellett – mégis a legnépszerűbb és legtöbbet játszott Csiky-mű.

Személyek

• Solmay Ignác, földbirtokos
• Szidónia, neje
• Béla, országgyűlési képviselő
• Szerafin, Rábay neje
• Róbert
• Gizella
• Aranka
• Rábay Miklós, osztálytanácsos
• Morosán Demeter
• Tamás, fia
• Özvegy Sereckyné
• Chupor Aladár
• Hámor
• Malvin, neje
• Gombos, ügyvéd
• Bangó, kereskedősegéd
• Adolf, inas Solmaynál
• Relli, szobalány Solmaynál
• András, inas Rábaynál
• Betti, szobalány Rábaynál

Történik a fővárosban. Az első és a harmadik felvonás Solmay lakásán, a második felvonás Rábay lakásán játszódik.

Cselekménye

A darab két központi alakja a budapesti otthonában fényűzően élő Solmay házaspár: Szidónia, a családon uraskodó hiú, könnyelműen költekező asszony és férje, Solmay Ignác, a gyenge jellemű földbirtokos, aki sok éve megadóan tűri nejének jeleneteit, „szcénái”-t. Már csak nyugalomra vágyik és fanyar gúnnyal nézi vagyonuk elúszását.

Két fiuk fényes partiról álmodozik. Az idősebbik, Béla országgyűlési képviselő és épp az estélyen készül bejelenti közeli házasságát a megözvegyült Sereckynével; ehhez persze apja birtokainak egy részére is igényt tart. Szidónia örülne a házasságnak, sőt legfiatalabb lánya, Gizella számára is kiszemelt már egy kérőt, bár erről Gizella mit sem tud; ő a nyáron megismert Tamást szereti. Tamás meg is érkezik az estélyre apjával, a család távoli rokonával, Morosán Demeter vidéki (pankotai) vállalkozóval, aki a Kőrős szabályozására kiírt pályázatot szeretné megnyerni Rábay minisztériumi osztálytanácsos segítségével. Rábay Miklós nem rég vette feleségül a legidősebb Solmay-lányt, Szerafint, akit most barátnője (Malvin) arra oktat, hogyan kell „sakkban tartani” egy férjet. Mellesleg azt is elárulja, hogy kifizette Szerafin titkolt ékszer- és ruhavásárlásainak számláit, persze merő szívességből, amit Szerafin a rákospalotai telkével fizethet majd vissza.

Önérzetes és becsületes férje kérdésére Szerafin kénytelen azt hazudni, hogy az apja fizette ki a számlákat. Solmay ugyan semmit nem ért az egészből, de lánya becsületét félti és hallgat, sőt kölcsönt vesz fel, mert fizetni kényszerül. Szidónia újabb drága kelméket vásárolt, de már nem kap hitelt, a családtól csak készpénzt fogadnak el. Közben megjelenik a Körös-szabályozásra pályázó konkurens is, történetesen épp Malvin férje.

A félreértések és hazugságok végül kiderülnek. Rábay lemond minisztériumi állásáról, bár semmit nem követett el. Solmay bejelenti, hogy szétpukkadt a buborék: a család tönkrement, visszaköltöznek a pankotai birtokra. Béla házassága meghiúsul, hiszen Sereckyné is vagyontalan, és mindketten csak a fényes partit látták a másikban. „Megint szétpattant egy buborék” – mondja erre Solmay. Róbert, a léha Solmay-fiú egyszeriben dolgozni akar, és Morosán Demeter, a jóságos vállalkozó neki és Rábaynak állást biztosít (habár nem ő nyerte meg a Körös-pályázatot). A fiatalok, Gizella és Tamás egymáséi lesznek, Szerafin férjének „hű és igaz társa marad a balsorsban”. Egyedül Szidónia ragaszkodik régi énjéhez, de persze eszében sincs elválni, amit maga javasolt. Azzal vigasztalja magát, hogy Pankotán majd nőegyletet alapít és a társaság középpontja lesz.

Értékelés, bemutatók

A Buborékok Csiky Gergely legjobb színműveiből való, jól szerkesztett darab. Látnivaló, hogy szatirikus éle van, „a dzsentri-léhaság parádéja és a rangos-pénzes házasságok ócska cirkusza.” A kritika azonban azt is hangsúlyozta, hogy a szatíra itt nem olyan éles, mint pl. a Proletárokban (1880), ez a darab derűsebb és megbocsátóbb, vagyis elsősorban vígjáték.

A drámatörténet megállapította, hogy a középpontba állított, csillogni és uralkodni szerető asszony, Szidónia komikus alakja erősen emlékeztet Émile Augier francia színműíró A Fourchambault család (1874) című vígjátéka Fourchambaultné-jára, „de alakján mégis az életigazság színe mosolyog”.

A darab ősbemutatója 1884. április 18-án volt a budapesti Nemzeti Színházban. Szidónia szerepét Prielle Kornélia, Solmay Ignácot Vízvári Gyula alakította. Felújította a Nemzeti Színház 1955-ben.

Források

• Csiky Gergely színművei. S. a. r. és bev. Vadnai Károly. Budapest: Franklin Társulat. 1902. 16–17. o.  
• Czibor János: Csiky: Buborékok. In Színházi kalauz. Szerk. Vajda György Mihály. 2. átd. és bőv. kiadás. Budapest: Gondolat. 1962. 635–637. o.