Vízvári Gyula

magyar színész, rendező, egyetemi tanár

Vízvári Gyula (született Viszkidenszky) (Buda, 1841. július 4.Margitliget, 1908. december 25.) magyar színész, rendező, a Nemzeti Színház volt örökös tagja, az Országos magyar királyi Zeneakadémia tanára, a Ferenc József-rend lovagja. Vízvári Mariska apja.

Vízvári Gyula
Vizvári Gyula.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Viszkidenszky Gyula
Született 1841. július 4.
Buda
Elhunyt 1908. december 25. (67 évesen)
Margitliget
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar
Házastársa
Gyermekei Vízvári Mariska
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízvári Gyula témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
Vízváriné Szigeti Jolán, Vízváry Mariska, Vízvári Gyula
 
Szigeti Jolán

Apja Wiszkidenszky kerületi jegyző volt a Bach-korszakban. Pályafutását Veszprémben kezdte 1859-ben, itt Csabay Pál társulatában lépett fel, később Debrecenben játszott. 1861 decemberétől 1864-ig a Budai Népszínház foglalkoztatta. 1864-ben Aradra ment Szilágyi Bélához, 1865-ben megfordult Nagyváradon és Pécsett, majd 1866-ban elszerződött Szekszárdra. 1866 őszétől 1872-ig vezető színész volt a debrecen–nagyváradi társulatban, 1872 nyarán Miklósy Gyula meghívására került Pestre, 1873-ban pedig Szigligeti Ede hívta a Nemzeti Színházhoz. 1905-ben vonult nyugállományba, ekkor választották meg a színház örökös tagjává. 1889-től lett rendező, és egyúttal a drámabíráló bizottság tagja. 1893-tól oktatott operajátszást a Zeneakadémián. Komikus szerepekben kitűnő volt. Legutolsó föllépése 1907. szeptember 22-én volt, amikor délutáni előadáson eljátszotta híres szerepét, a Durbints sógort. Azután nem lépett többé színpadra. Szélütés érte; mindennap hosszú sétákat tett; pár hétre a Margitligeti szanatóriumba költözött, ott érte a halál.

CsaládjaSzerkesztés

Leánya Vízváry Mariska, feleségei: Krecsányi Sarolta és Szigeti Jolán voltak.

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

 
Vízvári Gyula és Vízvári Mariska sírja

ForrásokSzerkesztés