Szabó József (színművész)
Szabó József (született Schneider) (Debrecen, 1814. január 22.[1] – Debrecen, 1875. március 1.)[2] színész, rendező, igazgató, színházi titkár.
| Szabó József | |
 | |
| Született |
Schneider József 1814. január 22. Debrecen  |
| Elhunyt |
1875. március 1. (59 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | B. Szabó József |
| Foglalkozása | színész, rendező, igazgató |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása szerkesztés
Schneider József szabó és Prohászka Klára fiaként született, 1814. január 23-án keresztelték. Előbb borkereskedését működtetett, majd 1837-től kardalos volt a Nemzeti Színházban. 1842-től Kecskeméten működött színigazgatóként, gyakran társulva mással. Dolgozott együtt Havi Mihállyal, Szerdahelyi Józseffel, Gócs Edével és 1860-tól Philippovits Istvánnal. Megfordultak Pécsett, Aradon, Temesvárott, Nagyváradon, Pozsonyban, Szegeden, Kassán, Ungváron, Munkácson, Rimaszombatban és Győrött. Szabó József mint vidéki színigazgató mindig magas színvonalú társulatokat szervezett, a pesti Nemzeti Színház színvonalát vette alapul. Operák is szerepeltek műsorán, külföldön pedig ő ismertette meg először a magyar énekes színészetet. Havi Mihállyal elsőként tették nyereségessé egy magyar társulat külföldi körútját. 1846 és 1848 között játszottak Itáliában, Bécsben, Franciaországban, Brüsszelben és Prágában. 1856-ban Bécsben, később Bukarestben szerepeltek. Felkérték a temesvári német társulat vezetésére egy évre (1857). 1863–1865-ig a kassai színtársulat igazgatója volt,[3] 1866 ősze és 1874 ősze között művészeti vezetője volt a debreceni színháznak, fellendítette a város színházi életét. Ezután nyugalomba vonult.
Neje Horeczky Zsófia baroness. Nővére Erkel Józsefné Szabó Amália, fia B. Szabó József színészek voltak.
Működési adatai szerkesztés
1842–43: Kecskemét; 1844: Szeged, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és 1844–45: Kolozsvár; 1845: Debrecen, Nagyvárad; 1845–46: Kolozsvár; 1846: Itália; 1846–47: Pécs; 1847–52: Temesvár, Nagybecskerek; 1852–53: Arad; 1853: Nagyvárad; 1853–55: Arad–Nagyvárad; 1856: Arad, Nagyvárad, Bécs, Baden, Wieden, Pozsony; 1856–57: Arad; 1857: Bukarest; 1857–58: Arad; 1858: Nagyvárad; 1858–59: Arad; 1859–60: Szeged; 1860: Nagyvárad; 1860–63: Arad; 1863: Szeged–Kassa; 1863–64: Kassa; 1864: Ungvár–Munkács; 1864–65: Kassa; 1865: Rimaszombat; 1865–66: Győr; 1866–1874: Debrecen, Nagyvárad.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Magyar színházművészeti lexikon Főszerk. Székely György. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [Bp., 1929]
További információk szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1969
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994
- Österreichisches Biographisches Lexikon