Főmenü megnyitása

Szabó József (színművész)

színész, rendező, igazgató

Szabó József (született Schneider) (Debrecen, 1814. január 22.[1] – Debrecen, 1875. március 1.)[2] színész, rendező, igazgató, színházi titkár.

Szabó József
Szabó József (színművész).png
Született Schneider József
1814. január 22.
Debrecen magyar
Elhunyt 1875. március 1. (59 évesen)
Debrecen magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei B. Szabó József
Foglalkozása színész, rendező, igazgató
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó József témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Schneider József szabó és Prohászka Klára fiaként született, 1814. január 23-án keresztelték. Előbb borkereskedését működtetett, majd 1837-től kardalos volt a Nemzeti Színházban. 1842-től Kecskeméten működött színigazgatóként, gyakran társulva mással. Dolgozott együtt Havi Mihállyal, Szerdahelyi Józseffel, Gócs Edével és 1860-tól Philippovits Istvánnal. Megfordultak Pécsett, Aradon, Temesvárott, Nagyváradon, Pozsonyban, Szegeden, Kassán, Ungváron, Munkácson, Rimaszombatban és Győrött. Szabó József mint vidéki színigazgató mindig magas színvonalú társulatokat szervezett, a pesti Nemzeti Színház színvonalát vette alapul. Operák is szerepeltek műsorán, külföldön pedig ő ismertette meg először a magyar énekes színészetet. Havi Mihállyal elsőként tették nyereségessé egy magyar társulat külföldi körútját. 1846 és 1848 között játszottak Itáliában, Bécsben, Franciaországban, Brüsszelben és Prágában. 1856-ban Bécsben, később Bukarestben szerepeltek. Felkérték a temesvári német társulat vezetésére egy évre (1857). 1866 ősze és 1874 ősze között művészeti vezetője volt a debreceni színháznak, fellendítette a város színházi életét. Ezután nyugalomba vonult.

Neje Horeczky Zsófia baroness. Nővére Erkel Józsefné Szabó Amália, fia B. Szabó József színészek voltak.

Működési adataiSzerkesztés

1842–43: Kecskemét; 1844: Szeged, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és 1844–45: Kolozsvár; 1845: Debrecen, Nagyvárad; 1845–46: Kolozsvár; 1846: Itália; 1846–47: Pécs; 1847–52: Temesvár, Nagybecskerek; 1852–53: Arad; 1853: Nagyvárad; 1853–55: Arad–Nagyvárad; 1856: Arad, Nagyvárad, Bécs, Baden, Wieden, Pozsony; 1856–57: Arad; 1857: Bukarest; 1857–58: Arad; 1858: Nagyvárad; 1858–59: Arad; 1859–60: Szeged; 1860: Nagyvárad; 1860–63: Arad; 1863: Szeged–Kassa; 1863–64: Kassa; 1864: Ungvár–Munkács; 1864–65: Kassa; 1865: Rimaszombat; 1865–66: Győr; 1866–1874: Debrecen, Nagyvárad.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1969
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994
  • Österreichisches Biographisches Lexikon