Főmenü megnyitása

A Ferenc József-rendet Ferenc József császár és király alapította 1849. december 2-án a kiváló érdemek jutalmazására. A kitüntetés alapításának dátumát azonban utólag 1848. december 2-re, a trónfoglalás napjára módosították. Az 1851. február 6-i pátenssel három osztály alakítottak: nagykereszt, középkereszt és lovagkereszt. A rend nagymestere az uralkodó volt.

Ferenc József-rend
Ferenc József-rend középkeresztje a csillaggal
Ferenc József-rend középkeresztje a csillaggal
Adományozza Habsburg Birodalom, majd Osztrák-Magyar Monarchia
Típus többfokozatú kitüntetés
Indoklás Katonai és polgári érdemekért
Statisztikák
Alapítás dátuma 1849. december 2.
Viselési sorrend
Magasabb rangú kitüntetés Signum Laudis
Alacsonyabb rangú kitüntetés Vitézségi Érem

Ferenc József-rend Középkeresztje
Ferenc József-rend Középkeresztje

A rend adományozása születéstől, vallástól és állástól függetlenül történt, külföldiek és belföldiek egyaránt kaphatták. A rendjel tulajdonosa sem nemességre, sem örökölhető kitüntetésre nem tarthatott igényt, azonban meghívták az udvari ünnepélyekre.

Jelvénye nyolcsarkú, kárminvörös zománcú kereszt, amelynek karjai végükön kikanyarodnak. Előlapján fehér pajzs fekszik, elől „F. J.” monogram, hátlapján „1849”. A kereszt karjai között a fekete zománcos osztrák kétfejű sas látható, jogar és alma nélkül, csőrében zárt aranyláncot tartva, melynek alsó részén a „Viribus unitis” jelmondat áll. A kereszt felett van az aranyból készült osztrák császári korona. A különböző osztályok jelvényei csak nagyságra különböznek. Szalagja egyszínű vörös; a rendjelt a lovagok a gomblyukban, a parancsnokok a nyakukon, a nagykeresztesek jobb vállukon át viselik. Utóbbiak bal mellükön még egy nyolcsugarú gyémántozott ezüst csillagot hordanak, amelyen a rend keresztje fekszik. A gomblyukban viselt miniatűr dekoráció részére külön aranyláncocskák vannak előírva, amelyek a nagykereszteseknél a koronás kétfejű sas, és „F. J.” koronás monogramból, a parancsnokoknál csak a kétfejű koronás sasokból, a lovagoknál arany pajzsocskákból állanak, utóbbiakon felváltva egy korona és „F. J.” monogram látható.

2017-ben Sándor von Habsburg-Lothringen újraalapította a rendet.

Tartalomjegyzék

OsztályaiSzerkesztés

A Ferenc József-rendet eredetileg három osztállyal alapították, amit háromszor kibővítettek. Először 1851-ben, másodszor 1869-ben, és legvégül 1901-ben.

Ribbon bars
Nagykereszt Középkereszt a csillaggal(1869) Középkereszt Tisztikereszt (1901) Lovagkereszt

A rend tagjaiSzerkesztés

 
Beniczei és micsinyei Beniczky Ferenc (18331905) Pest vármegye és Kecskemét város főispánja, országgyűlési képviselő, császári és királyi kamarás.
 
Pósfai Horváth János (1839-1923), a Magyar királyi államvasutak gépgyárának az igazgatója, a Ferenc József-rend lovagja
 
Lenz János Nepomuk (18431913) budapesti nagykereskedő, a Lenz testvérek cég társtulajdonosa, a nagypolgári Lenz család sarja.
 
Topits Alajos József (18551926), gőztésztagyár tulajdonos, az Országos Ipar Tanács tagja.
 
Konkoly-Thege Miklós (18421916), csillagász, meteorológus, az MTA tagja, zeneszerző, országgyűlési képviselő.
 
Erkel Ferenc (18101893), zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester.

NagykeresztesekSzerkesztés

Középkeresztesek (Parancsnokok)Szerkesztés

TisztikeresztekSzerkesztés

LovagokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Zichy Géza életrajz (magyar nyelven). szineszkonyvtar.hu. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 23.)
  2. familysearch.org - gyászjelentések - Koller Sándor
  3. KárpátiTünde, Molnár Ferenc drámáinak magyarországi fogadtatás – történetéből (1902–2002), Új Forrás
  4. familysearch.org - gyászjelentések - dr. Berger János
  5. Sisa József: A turai Schossberger-kastély az újabb kutatás tükrében. Ars Hungarica, XXXIV. évf. 1. sz. (2006) 266. o. (pdf)(Hozzáférés: 2016. május 12.)
  6. [1] Molnár Piroska: Pablo Casals művészate és életének magyar vonatkozásai. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, DLA értekezés
  7. Labádi Lajos: A legnépszerűbb főtisztviselő - 25 éve született, 35 éve hunyt el dr. Csergő Károly (I.). Szentesi Élet, 2004. szeptember 24.
  8. a b Pethő Zsoltné, Németh Erika: Szentendrei Arcképcsarnok II. ISBN 963 7521 75 5 (pdf). pmk.hu. [2017. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 21.)
  9. Schöpflin Aladár: Erkel Ferenc (magyar nyelven). Magyar Színművészeti Lexikon. (Hozzáférés: 2014. július 23.)
  10. Kitüntetések. Délmagyar, VI. évf. 211. sz. (1917. szept. 12.)
  11. A király elismerése”, Budapesti Napló, 1902. február 24., 3. oldal (Hozzáférés ideje: 2019. május 2.) 
  12. [2]
  13. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928
  14. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1944 – 1872.10.23.
  15. http://epa.oszk.hu/00000/00030/03099/pdf/VU_EPA00030_1913_16.pdf
  16. a b [3] Évfordulónaptár 2008, Huszár Gál Városi Könyvtár, Mosonmagyaróvár
  17. (1929. július 4.) „Tanay József gyászjelentése”.  
  18. Hírek. Hivatalos Közlöny 1899. aug. 15.; Budapesti Közlöny 1899. aug. 10.; Budapesti Hírlap 1899. aug. 11.

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenc József-rend témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés