Ferenc József-rend

kitüntetés

A Ferenc József-rendet Ferenc József császár és király alapította 1849. december 2-án a kiváló érdemek jutalmazására. A kitüntetés alapításának dátumát azonban utólag 1848. december 2-re, a trónfoglalás napjára módosították. Az 1851. február 6-i pátenssel három osztály alakítottak: nagykereszt, középkereszt és lovagkereszt. A rend nagymestere az uralkodó volt.

Ferenc József-rend
A Ferenc József-rend középkeresztje a csillaggal
A Ferenc József-rend középkeresztje a csillaggal
Adományozza Habsburg Birodalom, majd Osztrák–Magyar Monarchia
Típus többfokozatú kitüntetés
Indoklás Katonai és polgári érdemekért
Statisztikák
Alapítás dátuma 1849. december 2.
Viselési sorrend
Magasabb rangú kitüntetés Signum Laudis
Alacsonyabb rangú kitüntetés Vitézségi Érem

A Ferenc József-rend Középkeresztje
A Ferenc József-rend Középkeresztje
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenc József-rend témájú médiaállományokat.

A rend adományozása születéstől, vallástól és állástól függetlenül történt, külföldiek és belföldiek egyaránt kaphatták. A rendjel tulajdonosa sem nemességre, sem örökölhető kitüntetésre nem tarthatott igényt, azonban meghívták az udvari ünnepélyekre.

Jelvénye nyolcsarkú, kárminvörös zománcú kereszt, amelynek karjai végükön kikanyarodnak. Előlapján fehér pajzs fekszik, elől „F. J.” monogram, hátlapján „1849”. A kereszt karjai között a fekete zománcos osztrák kétfejű sas látható, jogar és alma nélkül, csőrében zárt aranyláncot tartva, melynek alsó részén a „Viribus unitis” jelmondat áll. A kereszt felett van az aranyból készült osztrák császári korona. A különböző osztályok jelvényei csak nagyságra különböznek. Szalagja egyszínű vörös; a rendjelt a lovagok a gomblyukban, a parancsnokok a nyakukon, a nagykeresztesek jobb vállukon át viselték. Utóbbiak bal mellükön még egy nyolcsugarú gyémántozott ezüst csillagot hordtak, amelyen a rend keresztje fekszik. A gomblyukban viselt miniatűr dekoráció részére külön aranyláncocskák voltak előírva, amelyek a nagykereszteseknél a koronás kétfejű sas, és „F. J.” koronás monogramból, a parancsnokoknál csak a kétfejű koronás sasokból, a lovagoknál arany pajzsocskákból álltak, utóbbiakon felváltva egy korona és „F. J.” monogram látható.

2017-ben Sándor von Habsburg-Lothringen újraalapította a rendet.

OsztályaiSzerkesztés

A Ferenc József-rendet eredetileg három osztállyal alapították, amit háromszor kibővítettek. Először 1851-ben, másodszor 1869-ben és legvégül 1901-ben.

Ribbon bars
Nagykereszt Középkereszt a csillaggal(1869) Középkereszt Tisztikereszt (1901) Lovagkereszt

A rend tagjaiSzerkesztés

 
Benicei és micsinyei Beniczky Ferenc (18331905) Pest vármegye és Kecskemét város főispánja, országgyűlési képviselő, császári és királyi kamarás
 
Pósfai Horváth János (18391923), a Magyar királyi államvasutak gépgyára igazgatója, a Ferenc József-rend lovagja
 
Lenz János Nepomuk (18431913) budapesti nagykereskedő, a Lenz testvérek cég társtulajdonosa, a nagypolgári Lenz család sarja
 
Konkoly-Thege Miklós (18421916), csillagász, meteorológus, az MTA tagja, zeneszerző, országgyűlési képviselő
 
Erkel Ferenc (18101893), zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester

NagykeresztesekSzerkesztés

Középkeresztesek (Parancsnokok)Szerkesztés

TisztikeresztekSzerkesztés

LovagokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Zichy Géza életrajz (magyar nyelven). szineszkonyvtar.hu. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 23.)
  2. familysearch.org – gyászjelentések – Koller Sándor
  3. KárpátiTünde, Molnár Ferenc drámáinak magyarországi fogadtatás – történetéből (1902–2002), Új Forrás
  4. familysearch.org – gyászjelentések – dr. Berger János
  5. Sisa József: A turai Schossberger-kastély az újabb kutatás tükrében. Ars Hungarica, XXXIV. évf. 1. sz. (2006) 266. o. (pdf)(Hozzáférés: 2016. május 12.)
  6. [1][halott link] Molnár Piroska: Pablo Casals művészete és életének magyar vonatkozásai. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, DLA értekezés
  7. Labádi Lajos: A legnépszerűbb főtisztviselő – 125 éve született, 35 éve hunyt el dr. Csergő Károly (I.). Szentesi Élet, 2004. szeptember 24.
  8. a b Pethő Zsoltné, Németh Erika: Szentendrei Arcképcsarnok II. ISBN 963 7521 75 5 (pdf). pmk.hu. [2017. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 21.)
  9. Schöpflin Aladár: Erkel Ferenc (magyar nyelven). Magyar Színművészeti Lexikon. (Hozzáférés: 2014. július 23.)
  10. Kitüntetések. Délmagyar, VI. évf. 211. sz. (1917. szept. 12.)
  11. A király elismerése”, Budapesti Napló, 1902. február 24., 3. oldal (Hozzáférés ideje: 2019. május 2.) 
  12. [2]
  13. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880–1928
  14. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867–1944 – 1872.10.23.
  15. http://epa.oszk.hu/00000/00030/03099/pdf/VU_EPA00030_1913_16.pdf
  16. a b [3] Évfordulónaptár 2008, Huszár Gál Városi Könyvtár, Mosonmagyaróvár
  17. (1929. október 18.) „Tanay József gyászjelentése”.  
  18. Vass Antal, az ezred tábori lelkésze az I. világháborúban 1. rész. www.39gyalogezred.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)
  19. Vass Antal, az ezred tábori lelkésze az első világháborúban 2. rész. www.39gyalogezred.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)
  20. Hírek. Hivatalos Közlöny 1899. aug. 15.; Budapesti Közlöny 1899. aug. 10.; Budapesti Hírlap 1899. augusztus 11.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés