Kellemfy Károly

Kelenföldi Kellemfy Károly, névváltozat: Kelemffy, utóbb Kelenffy (Buda, 1835. augusztus 29. – Budapest, 1912. március 19.)^[1] tüzértiszt, állomásfőnök.

Életútja szerkesztés

Cseh-morva származású. Woniawka/Wonafka/Vonyavka családi néven született Budán. Szülei Kelenfy József és Neuberg Katalin.^[1] Neve 'illatot/parfümöt' jelentett. Már az apja, József is gyalogezredi alhadnagy, tüzér volt, így érteniük kellett a robbantáshoz, vegyészethez (a leszármazottak közül többen vegyészek lettek). Károly Olmützben, a tüzérakadémián végzett 1852-ben. 1855-ben ezredalhadnagyként működött. 1859 körül tüzértiszt az olasz hadjáratban.

Magyarnak érezte magát, ezért hivatalosan megváltoztatta a nevét Kellemfire.^[2] Bányászati helyeken, pl. Pécs tudta alkalmazni robbantási ismereteit. Az elkövetkező évtizedben Appians Borbállától megszületett első két leánygyermeke.^[3] Miután hivatalosan leszerelt a tüzérségtől, a vasút szolgálatába állt 1867-től. 1869-től a mohács-pécsi vasút üzletvezetője, majd 1871-től a pesti „losonczi” pályaudvar első főnöke lett.

1872 novemberétől a Budapesti Kereskedelmi Akadémián vasúti tanfolyam indult, forgalmi szolgálatot oktatott (ekkor az Alföldi Vasút irodavezetője volt).

Fiatalabbik leányát már kisgyermekként elveszítette az 1870-es évek elején, és özvegy lett. Pécs vasúti igazgatójaként 1880. július 5-én Kalocsán feleségül vette a francia ősöket felmutató Jilly Clementinát (Jilly Mihály és Simig Eleonóra lányát),^[4] és a következő évben világra jött elsőszülött fia, Károly Adolf.

Zsolnay Vilmos vezetésével megalakult a Pécsi Ipar és Kereskedelmi Társulat, és 1881. június 12-én tartott közgyűlését a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara. Első elnökéül Kellemfy Károlyt választották, aki akkor Pécs vasútvonalainak volt az igazgatója. Rövid ideig, mert a következő évtől tíz éven át a MÁV üzletigazgató-helyettese és főfelügyelője volt, majd a Duna jobb partján üzletvezető-helyettes és főfelügyelő, 1889-től a budapest-pécsi vasút üzletigazgató-helyettese is volt.

Kelenffy Károly mint Baross Gábor jó barátja vette volna át a MÁV vezetését, de Baross meghalt 1892-ben, így a továbbiakban ő is mellőzöttebbé vált.

Gödöllőn, az Állomás utca 110. alatt Kelenffy-villa állt, hasonlóan más művészekhez, Muzsákéhoz. Sissyhez és Ferenc Józsefhez fűződő személyes kapcsolatát részben Gödöllőn készült vadászati kép, valamint a megjelent leírás („Sissy és a virágok”) is alátámasztja.^[forrás?]

1898-ban, nyugalmaztatása alkalmából a közügyek és a vasútügy terén szerzett érdemei elismeréséül saját és törvényes utódai részére I. Ferenc József „kelenföldi" előnévvel magyar nemességet adományozott számára.^[5] Disznóvágás idején kapott stroke-ot^[forrás?], 1912-ben hunyt el 77 évesen ütőérelmeszesedésben.^[1] Felesége, Jilly Klementin nyolc évvel élte túl, elhunyt 1920. március 6-án Budapesten, 68 éves korában.^[6]

Kitüntetései szerkesztés

1878-ban a boszniai mozgósításban végzett tevékenységéért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta
1894-ben miniszteri elismerés kőszegi hadgyakorlatokért
1896-ban Román Királyi Koronarend, román lovagi csillagrend