Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság vagy hivatalosan: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (németül: Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.
| Osztrák Császárság A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok | |||
Kaisertum Österreich 1804. augusztus 11. – 1918. november 12.Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder | |||
| |||
 | |||
| Az Osztrák Császárság 1867-től az Osztrák–Magyar Monarchia alkotó tagállamaként rózsaszínnel (Ciszlajtánia), zölddel a Magyar Királyság, és kékkel a közösen kormányzott Bosznia és Hercegovina | |||
| Mottó: Indivisibiliter ac Inseparabiliter „Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul” Nemzeti himnusz: németül: Gott erhalte, Gott beschütze / Unsern Kaiser, unser Land! Tartsa Isten! Óvja Isten! Császárunk s a közhazát! | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Bécs | ||
| Terület | 1910: 300 005 km² | ||
| Népesség | 28 571 934 (1910) fő | ||
| Hivatalos nyelvek | német | ||
| Vallás |
római katolikus protestáns ortodox kereszténység izraelita szunnita iszlám | ||
| Nemzeti ünnep | a császár születésnapja | ||
| Pénznem |
Konvenciós tallér (1804–1857) Egyleti tallér (1857–1867) Osztrák–magyar forint (1867–1892) Osztrák–magyar korona (1892–1918) | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma |
abszolút monarchia (1804–1867) alkotmányos monarchia (1867–1918) | ||
| Uralkodó |
I. Ferenc (1804–1835) I. Ferdinánd (1835–1848) I. Ferenc József (1848–1916) I. Károly (1916–1918) | ||
| Dinasztia | Habsburg-ház | ||
| Államfő | császár | ||
| Kormányfő |
államminiszter (1821–1848) miniszterelnök (1867–1918) | ||
| Törvényhozás | kétkamarás parlament (birodalmi tanács) (1861–1918) | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Császárság A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de jogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Tartalomjegyzék
LétrejötteSzerkesztés
Miután Napoleon Bonaparte francia első konzul I. Napóleon néven császárrá kiáltotta ki és megkoronázta saját magát 1804-ben megalapítva a Francia Császárságot, félő volt, hogy Napóleon megszünteti a rivális és már csak formálisan létező Német-római Császárságot, és ezzel a Habsburgok elvesztették volna az 1452 óta viselt császári címüket, amivel Európa eső számú uralkodóiból visszacsúsztak volna a francia császár és orosz cár mögé. Ezt megakadályozandó az 1620-tól a Cseh Királyságot is magában foglaló Osztrák örökös tartományokból, valamint Lengyelországnak a Habsburg-uralom alá került területeiből megalapították az új államot, lényegében a császári címhez rendeltek hozzá területeket, az új államnak ezért a neve is mesterséges alkotás lett: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok,[1] amelyet később nem hivatalosan Osztrák Császárságnak kezdtek címezni a központi Ausztria nevének kiterjesztéseként.[2] Az új császári cím és császárság megalapítását csak két évvel élte túl a német-római császári cím és a Német-római Császárság, amely 1806-ban valóban megszűnt, és ezzel a Habsburgok számára már csak az új császári cím maradt egészen 1918-ig.
Az állam adataiSzerkesztés
Az Osztrák Császárság (Ciszlajtánia) központja Bécs volt, amely egyben a Monarchia egyik fővárosa is volt, Budapest mellett. 1910-ben a térségben élők száma 28 571 900 fő volt. A nyugati határának Vorarlberg, a keletinek a Galíciai Királyság valamint a Bukovinai Hercegség, az északinak a Cseh Királyság, a délinek pedig a Dalmáciai Királyság számított.[3]
KoronatartományokSzerkesztés
| Állam | Német neve | Központ (németül) | |
|---|---|---|---|
| 1 | Cseh Királyság | Königreich Böhmen | Prága (Prag) |
| 2 | Bukovinai Hercegség | Herzogtum Bukowina | Czernowitz (Chernivtsi) |
| 3 | Karintiai Hercegség | Herzogtum Kärnten | Klagenfurt |
| 4 | Krajnai Hercegség | Herzogtum Krain | Ljubljana (Laibach) |
| 5 | Dalmáciai Királyság | Königreich Dalmatien | Zára (Zara) |
| 6 | Galíciai és Ladomériai Királyság | Königreich Galizien und Lodomerien | Lemberg |
| 7 | Osztrák tengermellék | Österreichisches Küstenland | Trieszt (Triest) |
| 8 | Alsó-Ausztriai Főhercegség | Erzherzogtum Österreich unter der Enns | Bécs (Wien) |
| 9 | Morvai Őrgrófság | Markgrafschaft Mähren | Brünn |
| 10 | Salzburgi Hercegség | Herzogtum Salzburg | Salzburg |
| 11 | Sziléziai Hercegség | Herzogtum Schlesien | Opava (Troppau) |
| 12 | Stájer Hercegség | Herzogtum Steiermark | Graz |
| 13 | Tiroli Hercegesített Grófság | Gefürstete Grafschaft Tirol | Innsbruck |
| 14 | Felső-Ausztriai Főhercegség | Erzherzogtum Österreich ob der Enns | Linz |
| 15 | Vorarlberg | Bregenz |
TranszlajtániaSzerkesztés
A magyar szent korona országai (Transzlajtánia), mely nem volt része az Osztrák Császárságnak:
- Magyarország
- Horvát–Szlavónország
- Fiume (Corpus separatum)
FordításSzerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cisleithania című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Szerződés a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában, 1914 (magyar nyelven). Arcanum. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
- ↑ A monarchia alkotó részei és területe (magyar nyelven). Arcanum. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
- ↑ Az Osztrák–Magyar Monarchia (Österreich-Ungarn) (magyar nyelven). [2017. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 19.)
