Osztrák Császárság

az osztrák örökös tartományok elnevezése (1804–1867)

Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.

Osztrák Császárság
A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok (1867-1918)
A Német-római Birodalom állama
(1804–1806)
A Német Szövetség állama
(1815–1866)
Az Osztrák–Magyar Monarchia állama
(1867-1918)
Kaisertum Österreich
Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder
1804. augusztus 11.1918. november 12.
A Osztrák Császárság címere
A Osztrák Császárság címere
A Osztrák Császárság zászlaja
A Osztrák Császárság zászlaja
Az Osztrák Császárság (piros) az Osztrák–Magyar Monarchiában (fehér)
Az Osztrák Császárság (piros) az Osztrák–Magyar Monarchiában (fehér)
Mottó: Indivisibiliter ac Inseparabiliter
„Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul”
Nemzeti himnusz:
Gott Erhalte Franz Den Kaiser
Tartsa Isten! Óvja Isten! Császárunk s a közhazát!
Általános adatok
Fővárosa Bécs
Terület300 005 km² (1910)
Népesség28 571 934 fő (1910)
Hivatalos nyelvek német
Vallás római katolikus
protestáns
ortodox kereszténység
izraelita
szunnita iszlám
Államvallás katolicizmus
Nemzeti ünnep a császár születésnapja
Pénznem Konvenciós tallér (1804–1857)
Egyleti tallér (1857–1867)
Osztrák–magyar forint (1867–1892)
Osztrák–magyar korona (1892–1918)
Kormányzat
Államforma abszolút monarchia (1804–1867)
alkotmányos monarchia (1867–1918)
Uralkodó I. Ferenc (1804–1835)
I. Ferdinánd (1835–1848)
I. Ferenc József (1848–1916)
I. Károly (1916–1918)
Dinasztia Habsburg–Lotaringiai-ház
Államfő Császár
Államfő-helyettes Koronaherceg
Kormányfő Államminiszter (1821–1848)
Miniszter-Elnök (1867–1918)
ElődállamUtódállam
 Ausztriai FőhercegségOsztrák Köztársaság 
 Német-római BirodalomCsehszlovákia 
 Cseh Királyság

A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.

Létrejötte szerkesztés

Miután Napoleon Bonaparte francia első konzul I. Napóleon néven császárrá kiáltotta ki és megkoronázta saját magát 1804-ben megalapítva a Francia Császárságot, félő volt, hogy Napóleon megszünteti a rivális és már csak formálisan létező Német-római Császárságot, és ezzel a Habsburgok elvesztették volna az 1452 óta viselt császári címüket, amivel Európa első számú uralkodóiból visszacsúsztak volna a francia császár és orosz cár mögé. Ezt megakadályozandó az 1620-tól a Cseh Királyságot (Königreich Böhmen) is magában foglaló Osztrák örökös tartományokból (Habsburgische Erblande), valamint Lengyelországnak a Habsburg-uralom alá került területeiből, a Galíciai és Ladomériai Királyságból (Königreich Galizien und Lodomerien) megalapították az új államot, lényegében a császári címhez rendeltek hozzá területeket. Az osztrák császári cím már örökletes volt a választófejedelmek (Kurfürst) által megválasztott német-római császárral szemben. Államjogilag az osztrák felfogás szerint a Magyar Királyság csak az 1848-1849-es szabadságharc leverését követően, a neoabszolutizmus idején, a kiegyezést megelőzően tartozott az Osztrák Császársághoz, de a magyar közjogi gondolkodás ezt vitatja. 1867-ben a kiegyezéssel az Osztrák Császárság alakult át Osztrák-Magyar Monarchiává. A kiegyezést követően az osztrák birodalomfél neve mesterséges alkotás lett: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok,[1] amelyet nem hivatalosan megint csak Osztrák Császárságnak kezdtek címezni a központi Ausztria nevének kiterjesztéseként.[2] Az új császári cím és császárság megalapítását csak két évvel élte túl a német-római császári cím és a Német-római Császárság, amely 1806-ban valóban megszűnt, és ezzel a Habsburgok számára már csak az új császári cím maradt egészen 1918-ig.

Az állam adatai szerkesztés

 
Ausztria–Magyarország: Osztrák Császárság (Ciszlajtánia): 1. Csehország, 2. Bukovina, 3. Karintia, 4. Krajna, 5. Dalmácia, 6. Galícia, 7. Tengermellék, 8. Alsó-Ausztria, 9. Morvaország, 10. Salzburg, 11. Szilézia, 12. Stájerország, 13. Tirol, 14. Felső-Ausztria, 15. Vorarlberg; Magyar Királyság (Transzlajtánia): 16. Magyarország 17. Horvát-Szlavónország; osztrák–magyar kondomínium: 18. Bosznia és Hercegovina

Az Osztrák Császárság (Ciszlajtánia) központja Bécs volt, amely egyben a Monarchia egyik fővárosa is volt, Budapest mellett. 1910-ben a térségben élők száma 28 571 900 fő volt. A nyugati határának Vorarlberg, a keletinek a Galíciai Királyság valamint a Bukovinai Hercegség, az északinak a Cseh Királyság, a délinek pedig a Dalmáciai Királyság számított.[3]

Koronatartományok szerkesztés

Ciszlajtánia koronatartományai
Állam Német neve Központ
(németül)
1 Cseh Királyság Königreich Böhmen Prága (Prag)
2 Bukovinai Hercegség Herzogtum Bukowina Czernowitz (Chernivtsi)
3 Karintiai Hercegség Herzogtum Kärnten Klagenfurt
4 Krajnai Hercegség Herzogtum Krain Ljubljana (Laibach)
5 Dalmáciai Királyság Königreich Dalmatien Zára (Zara)
6 Galíciai és Ladomériai Királyság Königreich Galizien und Lodomerien Lemberg
7 Osztrák Tengermellék Österreichisches Küstenland Trieszt (Triest)
8 Alsó-Ausztriai Főhercegség Erzherzogtum Österreich unter der Enns Bécs (Wien)
9 Morvai Őrgrófság Markgrafschaft Mähren Brno (Brünn)
10 Salzburgi Hercegség Herzogtum Salzburg Salzburg
11 Sziléziai Hercegség Herzogtum Schlesien Opava (Troppau)
12 Stájer Hercegség Herzogtum Steiermark Graz
13 Tiroli Hercegesített Grófság Gefürstete Grafschaft Tirol Innsbruck
14 Felső-Ausztriai Főhercegség Erzherzogtum Österreich ob der Enns Linz
15 Vorarlberg Bregenz

Transzlajtánia szerkesztés

 
Fiume (Corpus separatum)

Szent István Koronájának Országai (Transzlajtánia), mely nem volt része az Osztrák Császárságnak:

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cisleithania című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Szerződés a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában, 1914 (magyar nyelven). Arcanum. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
  2. A monarchia alkotó részei és területe (magyar nyelven). Arcanum. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
  3. Az Osztrák–Magyar Monarchia (Österreich-Ungarn) (magyar nyelven). [2017. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 19.)