Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.
Osztrák Császárság A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok (1867-1918) | |||
(1804–1806) A Német Szövetség állama (1815–1866) Az Osztrák–Magyar Monarchia állama (1867-1918) | |||
Kaisertum Österreich 1804. augusztus 11. – 1918. november 12.Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder | |||
| |||
Az Osztrák Császárság (piros) az Osztrák–Magyar Monarchiában (fehér) | |||
Mottó: Indivisibiliter ac Inseparabiliter „Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul” Nemzeti himnusz: Tartsa Isten! Óvja Isten! Császárunk s a közhazát! | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Bécs | ||
Terület | 300 005 km² (1910) | ||
Népesség | 28 571 934 fő (1910) | ||
Hivatalos nyelvek | német | ||
Vallás | római katolikus protestáns ortodox kereszténység izraelita szunnita iszlám | ||
Államvallás | katolicizmus | ||
Nemzeti ünnep | a császár születésnapja | ||
Pénznem | Konvenciós tallér (1804–1857) Egyleti tallér (1857–1867) Osztrák–magyar forint (1867–1892) Osztrák–magyar korona (1892–1918) | ||
Kormányzat | |||
Államforma | abszolút monarchia (1804–1867) alkotmányos monarchia (1867–1918) | ||
Uralkodó | I. Ferenc (1804–1835) I. Ferdinánd (1835–1848) I. Ferenc József (1848–1916) I. Károly (1916–1918) | ||
Dinasztia | Habsburg–Lotaringiai-ház | ||
Államfő | Császár | ||
Államfő-helyettes | Koronaherceg | ||
Kormányfő | Államminiszter (1821–1848) Miniszter-Elnök (1867–1918) | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Császárság A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok (1867-1918) témájú médiaállományokat. |
A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Létrejötte
szerkesztésMiután Napoleon Bonaparte francia első konzul I. Napóleon néven császárrá kiáltotta ki és megkoronázta saját magát 1804-ben megalapítva a Francia Császárságot, félő volt, hogy Napóleon megszünteti a rivális és már csak formálisan létező Német-római Császárságot, és ezzel a Habsburgok elvesztették volna az 1452 óta viselt császári címüket, amivel Európa első számú uralkodóiból visszacsúsztak volna a francia császár és orosz cár mögé. Ezt megakadályozandó az 1620-tól a Cseh Királyságot (Königreich Böhmen) is magában foglaló Osztrák örökös tartományokból (Habsburgische Erblande), valamint Lengyelországnak a Habsburg-uralom alá került területeiből, a Galíciai és Ladomériai Királyságból (Königreich Galizien und Lodomerien) megalapították az új államot, lényegében a császári címhez rendeltek hozzá területeket. Az osztrák császári cím már örökletes volt a választófejedelmek (Kurfürst) által megválasztott német-római császárral szemben. Államjogilag az osztrák felfogás szerint a Magyar Királyság csak az 1848-1849-es szabadságharc leverését követően, a neoabszolutizmus idején, a kiegyezést megelőzően tartozott az Osztrák Császársághoz, de a magyar közjogi gondolkodás ezt vitatja. 1867-ben a kiegyezéssel az Osztrák Császárság alakult át Osztrák-Magyar Monarchiává. A kiegyezést követően az osztrák birodalomfél neve mesterséges alkotás lett: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok,[1] amelyet nem hivatalosan megint csak Osztrák Császárságnak kezdtek címezni a központi Ausztria nevének kiterjesztéseként.[2] Az új császári cím és császárság megalapítását csak két évvel élte túl a német-római császári cím és a Német-római Császárság, amely 1806-ban valóban megszűnt, és ezzel a Habsburgok számára már csak az új császári cím maradt egészen 1918-ig.
-
Az Osztrák-Császárság kiscímere 1815-1866 között, 1867 és 1915 között pedig az Osztrák-Magyar Monarchia kiscímere.
-
Az Osztrák-Császárság középcímere 1815-1866 között, 1867 és 1915 között pedig az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere.
-
Ciszlajtánia (birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok) kiscímere 1915-1918 között.
-
Az osztrák császári korona (Österreichische Kaiserkrone vagy Krone des Kaisertums Österreich), eredetileg II. Rudolf császár számára készült.
-
I. Ferenc, az első osztrák császár, teljes osztrák császári díszben.
Az állam adatai
szerkesztésAz Osztrák Császárság (Ciszlajtánia) központja Bécs volt, amely egyben a Monarchia egyik fővárosa is volt, Budapest mellett. 1910-ben a térségben élők száma 28 571 900 fő volt. A nyugati határának Vorarlberg, a keletinek a Galíciai Királyság valamint a Bukovinai Hercegség, az északinak a Cseh Királyság, a délinek pedig a Dalmáciai Királyság számított.[3]
Koronatartományok
szerkesztésÁllam | Német neve | Központ (németül) | |
---|---|---|---|
1 | Cseh Királyság | Königreich Böhmen | Prága (Prag) |
2 | Bukovinai Hercegség | Herzogtum Bukowina | Czernowitz (Chernivtsi) |
3 | Karintiai Hercegség | Herzogtum Kärnten | Klagenfurt |
4 | Krajnai Hercegség | Herzogtum Krain | Ljubljana (Laibach) |
5 | Dalmáciai Királyság | Königreich Dalmatien | Zára (Zara) |
6 | Galíciai és Ladomériai Királyság | Königreich Galizien und Lodomerien | Lemberg |
7 | Osztrák Tengermellék | Österreichisches Küstenland | Trieszt (Triest) |
8 | Alsó-Ausztriai Főhercegség | Erzherzogtum Österreich unter der Enns | Bécs (Wien) |
9 | Morvai Őrgrófság | Markgrafschaft Mähren | Brno (Brünn) |
10 | Salzburgi Hercegség | Herzogtum Salzburg | Salzburg |
11 | Sziléziai Hercegség | Herzogtum Schlesien | Opava (Troppau) |
12 | Stájer Hercegség | Herzogtum Steiermark | Graz |
13 | Tiroli Hercegesített Grófság | Gefürstete Grafschaft Tirol | Innsbruck |
14 | Felső-Ausztriai Főhercegség | Erzherzogtum Österreich ob der Enns | Linz |
15 | Vorarlberg | Bregenz |
Transzlajtánia
szerkesztésSzent István Koronájának Országai (Transzlajtánia), mely nem volt része az Osztrák Császárságnak:
- Magyarország
- Horvát–Szlavónország
- Fiume (Corpus separatum)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cisleithania című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Szerződés a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában, 1914 (magyar nyelven). Arcanum. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
- ↑ A monarchia alkotó részei és területe (magyar nyelven). Arcanum. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
- ↑ Az Osztrák–Magyar Monarchia (Österreich-Ungarn) (magyar nyelven). [2017. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 19.)