Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Stájerország (Steiermark) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Székhely | Graz | ||
Legnagyobb város | Graz | ||
Kormányzó | Franz Voves (SPÖ) | ||
ISO 3166-2 | AT-6 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 246 395 fő (2020. jan. 1.)[1] | ||
Rangsorban | 4. | ||
Népsűrűség | 74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság |
| ||
Legmagasabb pont | Dachstein 2995 m | ||
Terület | 16 391,93 km² | ||
Rangsorban | 2. | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Járásai | |||
Elhelyezkedése | |||
Stájerország weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Stájerország témájú médiaállományokat. |
Földrajza
szerkesztésFekvése
szerkesztésHatáros északon Alsó-Ausztriával, északnyugaton Felső-Ausztriával, nyugaton Salzburggal, délnyugaton Karintiával, délkeleten Szlovéniával és keleten Burgenlanddal.
A mai Stájerország 3 nagyobb tájegységből áll, ezek:
- Felső-Stájerország (Obersteiermark): Liezen, Murau, Leoben, Murtal és Bruck-Mürzzuschlag járások
- Nyugat-Stájerország (Weststeiermark): Voitsberg, Deutschlandsberg, Leibnitz járások
- Kelet-Stájerország (Oststeiermark): Weiz, Hartberg-Fürstenfeldi és Südoststeiermark járások
Domborzata
szerkesztésÉszakon
- Dachstein-csoport (2995 m)
- Totes Gebirge
- Hochschwab-csoport (hosszúra nyúlt hegy a Murától északra)
- Északi Mészkő-Alpok
Középen
- Alacsony-Tauern (Hochgolling: 2862 m, Greim: 2474 m)
- Grazi-medence (mediterrán jelleg, szőlő, füge)
Folyói
szerkesztésHárom jelentős vízfolyása van:
Közigazgatása
szerkesztésFővárosa, Graz önálló tartományi város.
Járások
szerkesztésA tartomány a 2015-ös stájer közigazgatási reform óta 12 járásra oszlik.
- Bruck-Mürzzuschlag (Bruck an der Mur és Mürzzuschlag volt kerületekből, 2013) Autójel: BM (MZ)
- Deutschlandsberg Autójel: DL
- Délkelet-Stájerország (Südoststeiermark, Feldbach és Radkersburg volt kerületekből, 2013) Autójel: SO (FB, RA)
- Graz-környék Autójel: GU
- Hartberg-Fürstenfeld (Hartberg és Fürstenfeld volt kerületekből, 2013) Autójel: HF (FF, HB)
- Leibnitz Autójel: LB
- Leoben Autójel: LE és LN
- Liezen Autójel: LI (BA)
- Gröbming Autójel: GB alkerületekkel
- Mura-völgy (Murtal, Judenburg és Knittelfeld volt kerületekből, 2012) Autójel: MT (JU, KF)
- Murau Autójel: MU
- Voitsberg Autójel: VO
- Weiz Autójel: WZ
Történelme
szerkesztésA honfoglalást követő magyar kalandozások korában a mai Stájerország keleti része a Bécsi-medencével együtt mintegy száz éven át magyar birtok volt abban az értelemben, hogy itt húzódott a gyepűelve, de tartós magyar jelenlét sosem alakult ki (10. század). Ezt követően a tartomány közvetlenül Magyarországgal volt határos. Az uralkodó Babenberg-ház kihalásával (utolsó tagja, Frigyes herceg a magyarok elleni csatában halt meg 1246-ban Bécsújhelynél) 1254–1259 között magyar koronabirtok, helytartói Gutkeled István, Szlavónia hercege, majd István herceg, IV. Béla fia. Ezt II. Ottokár cseh király uralma követte, míg Kun László 1278-ban a második morvamezei csatában hatalomra nem segítette a Habsburgokat, akik ezután a többi osztrák tartománnyal együtt birtokolták.
Stájerország területének 1918-ig része volt még Alsó-Stájerország (Untersteiermark) is, amelyet az első világháború után a győztes antant hatalmak a Saint Germain-i békeszerződéssel a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához) csatoltak. 1941-ben a náci Németország annektálta, és a stájer tartományi területeket ismét egyesítette. Alsó-Stájerország 1945-től ismét Jugoszlávia, annak szétesése után, 1991-től pedig Szlovénia része.
Tartományi ünnepek
szerkesztés- Szent József márc. 19. (Hl. Josef, Festtag des Landespatrons), azonos Karintia, Tirol és Vorarlberg védőszentjével
Gazdaság
szerkesztésAusztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő.
Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert.
A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is.
Hegyei természeti kincsekben gazdagok. Jellemző ipari ágazatai a vas- és barnaszénbányászat, az üveggyártás, a papír-, a dohány-, a szesz-, a sör- és a szövőipar.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Bevölkerung am 1.1.2020 nach detaillierter Staatsangehörigkeit und Bundesland. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
Források
szerkesztés- Juhász László: Ausztria magyar emlékei (Lakitelek, 2005)
További információk
szerkesztés- Stájerország.lap.hu – Linkgyűjtemény