Stájerország

Ausztria szövetségi tartománya

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.

Stájerország (Steiermark)
Stájerország címere
Stájerország címere
Stájerország zászlaja
Stájerország zászlaja
Közigazgatás
Ország Ausztria
Székhely Graz
Legnagyobb város Graz
Kormányzó Franz Voves (SPÖ)
ISO 3166-2 AT-6
Népesség
Teljes népesség1 246 395 fő (2020. jan. 1.)[1]
Rangsorban 4.
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 200
  • 2995
m
Legmagasabb pontDachstein 2 995 m m
Terület16 391,93 km²
Rangsorban 2.
Időzóna CET, UTC+1
Járásai
Elhelyezkedése
Stájerország weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stájerország témájú médiaállományokat.

Földrajza szerkesztés

Fekvése szerkesztés

Határos északon Alsó-Ausztriával, északnyugaton Felső-Ausztriával, nyugaton Salzburggal, délnyugaton Karintiával, délkeleten Szlovéniával és keleten Burgenlanddal.

A mai Stájerország 3 nagyobb tájegységből áll, ezek:

Domborzata szerkesztés

Északon

Középen

Folyói szerkesztés

Három jelentős vízfolyása van:

  • Enns
  • Mura (főfolyó, Szlovéniával határszakasz)
  • Rába (Karintia, Burgenland, Magyarország közös folyója)

Közigazgatása szerkesztés

Fővárosa, Graz önálló tartományi város.

Járások szerkesztés

A tartomány a 2015-ös stájer közigazgatási reform óta 12 járásra oszlik.

Történelme szerkesztés

 
Stájerország felosztása 1919-ben
  Felső- és Közép-Stájerország ma Ausztria része
  Alsó-Stájerország ma Szlovénia része

A honfoglalást követő magyar kalandozások korában a mai Stájerország keleti része a Bécsi-medencével együtt mintegy száz éven át magyar birtok volt abban az értelemben, hogy itt húzódott a gyepűelve, de tartós magyar jelenlét sosem alakult ki (10. század). Ezt követően a tartomány közvetlenül Magyarországgal volt határos. Az uralkodó Babenberg-ház kihalásával (utolsó tagja, Frigyes herceg a magyarok elleni csatában halt meg 1246-ban Bécsújhelynél) 12541259 között magyar koronabirtok, helytartói Gutkeled István, Szlavónia hercege, majd István herceg, IV. Béla fia. Ezt II. Ottokár cseh király uralma követte, míg Kun László 1278-ban a második morvamezei csatában hatalomra nem segítette a Habsburgokat, akik ezután a többi osztrák tartománnyal együtt birtokolták.

Stájerország területének 1918-ig része volt még Alsó-Stájerország (Untersteiermark) is, amelyet az első világháború után a győztes antant hatalmak a Saint Germain-i békeszerződéssel a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához) csatoltak. 1941-ben a náci Németország annektálta, és a stájer tartományi területeket ismét egyesítette. Alsó-Stájerország 1945-től ismét Jugoszlávia, annak szétesése után, 1991-től pedig Szlovénia része.

Tartományi ünnepek szerkesztés

  • Szent József márc. 19. (Hl. Josef, Festtag des Landespatrons), azonos Karintia, Tirol és Vorarlberg védőszentjével

Gazdaság szerkesztés

Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő.

Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert.

A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is.

Hegyei természeti kincsekben gazdagok. Jellemző ipari ágazatai a vas- és barnaszénbányászat, az üveggyártás, a papír-, a dohány-, a szesz-, a sör- és a szövőipar.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Juhász László: Ausztria magyar emlékei (Lakitelek, 2005)

További információk szerkesztés