Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
| Mura | |
 | |
| Hajómalom a Murán (Veržej, Szlovénia) | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Ausztria  Horvátország  Magyarország  Szlovénia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 454 km |
| Forrásszint | 1898 m |
| Vízhozam | 166 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 13 824 km² |
| Forrás | Magas-Tauern |
| Torkolat | Dráva |
| é. sz. 47° 07′ 48″, k. h. 13° 20′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 48″, k. h. 13° 20′ 49″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mura témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredeteSzerkesztés
Római neve az 1–4. században Murus volt. [1] A Frank Birodalom idején a 9. században Marua néven szerepel. [2]
LeírásaSzerkesztés
Az 1898 m magasan eredő Felső-Mura a Magas-Tauernban, Salzburg tartományban ered, majd Stájerországban egy éles kanyarral délre, a szlovén határ felé veszi az irányt. Itt kelet-délkeletnek fordul és Légrádnál ömlik a Drávába. Teljes hossza 454 km.
A Mura alsó folyása, az Alsó-Mura „megrögzött” határfolyó. Az utolsó 130 km-ből, mintegy 100 km hosszan képez államhatárt (kb. 35 km szlovén-osztrák határ, 20 km horvát-szlovén, és kb. 45 km magyar-horvát határ). Az Alsó-Mura-sík nevű dombvidéki medencén folyik keresztül, amely a Dráva-Mura-dombvidék részét képezi.
A Murán tavasszal és nyáron magas a vízállás, mivel az Alpokban ekkortájt olvad el a hó.
Jelentősebb mellékfolyói a Murica, Lendva balról, jobbról pedig a Ščavnica és a Trnava, melyet szabályozásakor a horvátok átirányítottak a Drávából a Murába.
A Mura két nagyobb tájegység nevét adta: a Muravidékét a mai Szlovéniában és a Muraközét a mai Horvátországban, a Dráva és a Mura között. Jelentősebb városok a Mura mentén: Murau, Judenburg, Graz, Mureck, Gornja Radgona, Radenci és Muraszerdahely (Mursko Središće).
Történelmi és gazdasági szerepeSzerkesztés
A folyó jellegzetessége az úszó vízimalom. Valaha 92 volt a folyón, mára csak néhány maradt belőlük. A magas tavaszi vízhozamot kihasználandó 31 vízerőmű épült rajta, ebből harminc Ausztriában, egy pedig Szlovéniában található. Az 1980-as évek végéig az egyik legszennyezettebb folyó volt egész Európában. Főleg az osztrák részen szennyezték a papírgyárak és a nehézipar. A helyzet azóta sokat változott: a folyóba visszatért a pénzes pér, amely különösen érzékeny a környezeti viszonyokra.
HivatkozásokSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Római térkép: A Kárpát-medence a rómaiak idején (Kr. e. 15 – Kr. u. 395), Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 105. o.. ISBN 963-351-696-X CM (1991)
- ↑ Frank térkép: A Kárpát-medence a frank uralom idején (9. század), Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 106. o.. ISBN 963-351-696-X CM (1991)
