Judenburg

Judenburg osztrák város, Stájerország Mura-völgyi járásának székhelye. 2017 januárjában 10 063 lakosa volt.

Judenburg
Judenburg címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Murtali járás
Alapítás éve	1074
Irányítószám	8750
Körzethívószám	03572
Forgalmi rendszám	MT
Népesség
Teljes népesség	9614 fő (2023. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	737 m
Terület	63,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 10′ 21″, k. h. 14° 39′ 37″47.1725, 14.660277777778
Judenburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Judenburg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Judenburg a Mura-völgyi járásban

Judenburg a tartomány nyugati részén fekszik, a Felső-Stájerország régióban, a Mura mentén, az Aichfeld-medencében. Tőle délre helyezkednek el a Seetali-Alpok hegyei. Az önkormányzathoz 6 katasztrális községben (Judenburg, Oberweg, Ossach, Reifling, Tiefenbach, Waltersdorf) 10 település tartozik: Auerling (133 lakos), Feeberg (186), Gasselsdorf (35), Judenburg (8557), Oberweg (512), Ossach (46), Reifling (61), Ritzersdorf (14), Strettweg (399) és Waltersdorf (129).

A környező önkormányzatok: nyugatra Sankt Peter ob Judenburg, északnyugatra Pöls-Oberkurzheim, északkeletre Fohnsdorf, délkeletre Weißkirchen in Steiermark, délre Obdach, délnyugatra Neumarkt in der Steiermark.

Története

A Várostorony (Stadtturm)

A Szt. Miklós-plébániatemplom

A város területe a kora vaskorban is lakott volt; Strettwegben a hallstatti kultúrához tartozó fejedelmi sírban egy bronz kultuszkocsit találtak a régészek.

Judenburgot az eppensteini vár (ma Weißkirchen területén) közelében alapították. Első említése, mint mercatum Judinburch 1074-ből származik. Neve a zsidó kereskedők kolóniájára utal, akik abban az időben fontos szerepet játszottak az Alpokon keresztül folytatott áruszállításban. Az oklevél, amely a települést említi, egyben az árumegállító jog első osztrák megjelenése. A terület tulajdonosai, az Eppenstein grófok befolyásos családként (ebben az időben Karintia hercegei) kiterjedt vámszedő jogosultságokkal rendelkeztek. Judenburg a Velence-Bécs útvonal mentén feküdt és különösen fontos állomás volt a felső-stájerországi (erzbergi) vas kereskedelmében. Szintén jelentős volt a Keleti-Alpokban honos havasi macskagyökér (Valeriana celtica) kereskedelme, amelyet a parfümkészítők használtak fel nagy mennyiségben.

Judenburg a 12. század elején a Traungau-, majd a Babenberg-család birtokába került. 1224-ben városjogot kapott. A város mellett győzte le 1292-ben I. Albert osztrák herceg az ellen lázadó nemesi ligát, a Landsberg-szövetséget. A 13-14. században a judenburgi kereskedők a régión túl is szereztek kapcsolatokat, többek között Velencével is kereskedtek. A judenburgi gulden volt Ausztria első, és sokáig a legmagasabb árfolyamú aranypénze. III. Frigyes császár 1460-ban monopóliumot adományozott a városnak a macskagyökér kereskedelmében, amelyet száz évig sikerült megtartaniuk. A 14-15. században több pogromot hajtottak végre a zsidók ellen, míg végül 1496-ban valamennyi zsidót kiűzték Stájerországból.

A város jelentősége (egy időben Felső-Stájerország fővárosának is nevezték) idővel csökkent, ahogy más városok is kereskedelmi privilégiumokhoz jutottak. A vas kereskedelmén kívül ezért nagyobb szerephez jutott annak feldolgozása. 1600 körülre Judenburg az ország egyik kardkészítő központjává fejlődött.

A városi önkormányzat 1848/49-ben alakult meg. 1910-ben Judenburgban kezdte meg működését Ausztria egyik első trolibuszjárata, a „vágány nélküli vasút” (Gleislose Bahn). A városban 1914-ben a K.u.K. hadsereg 17. morva vadászzászlóalja állomásozott.

A nemzetiszocialista rezsim idején kezdeményezték a város nevének („Zsidóvár”) megváltoztatását, de a döntést a háború utánra halasztották, így a névváltoztatás végül elmaradt. A háború után a brit megszálló hatóságok a judenburgi Mura-hídon adták át a németek oldalán harcoló kozák tiszteket az NKVD embereinek (annak ellenére, hogy korábban megígérték nekik, hogy emigránsként kezelik és nem adják ki őket). Ezenkívül a városban felállítottak egy tábort a zsidó menekülteknek.

1940-ben Murdorf község egy részét, 1963-ban Waltersdorfot, 2015-ben pedig Oberweget és Reiflinget csatolták Judenburg önkormányzatához.

Lakosság

A judenburgi önkormányzat területén 2017 januárjában 10 063 fő élt. A lakosságszám 1971 óta (akkor 12 418 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 90,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 3,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 68,7%-a római katolikusnak, 4,4% evangélikusnak, 1,2% mohamedánnak, 22,4% felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 10 magyar élt a városban.

Látnivalók

A Liechtenstein-kastély

A városháza

• Judenburg jó állapotban fennmaradt történelmi óvárosa
• Judenburg jelképe a 76 m magas, 15. századi Várostorony (Stadtturm). Eredetileg a mellette álló Szt. Miklós-templom harangtornyaként készült, de tűvigyázó toronyként is alkalmazták. Mai külsejét az 1840-es nagy tűzvész után nyerte el.
• az Új várat (Neue Burg) II. Ferdinánd építtette 1600-ban, majd 1677–1679-ben átépítették. Egy ideig itt székelt a járásbíróság
• a Szt. Miklós-plébániatemplom
• a városháza
• volt jezsuita kolostor
• Mária Magdolna-plébániatemplom
• a Liechtenstein-kastély
• a középkori városfal maradványai
• a gyógyszerészház (Apothekerhaus) kapuja a 16. század elejéről származik
• a kálváriahegyi templom
• Johann Puch-múzeum. Puch 19. századi-20. század eleji gyáros volt, aki automobilokat és kerékpárokat készített.
• a reiflingi Weyer-kastély
• a reiflingi Thorhof vadászkastély
• a grünhübli végmoréna egy jégkorszakbeli gleccser végpontját jelzi.

Híres judenburgiak

• Renate Götschl (1975-) világbajnok alpesi síző
• Christian Pfannberger (1979-) kerékpározó
• Alf Poier (1967-) komikus, dalszerző
• Josef Riegler (1938-) politikus, mezőgazdasági miniszter, alkancellár
• Christoph Sumann (1976-) olimpiai bronzérmes sílövő
• Jack Unterweger (1950–1994) író, sorozatgyilkos

Testvértelepülések

A minden EU-tagállamból egy kisvárost összekapcsoló Douzelage-együttműködésben Judenburg képviseli Ausztriát.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Judenburg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Johann Andritsch: Stadtchronik Judenburg. Judenburg 1989, ISBN 3-900289-21-2.
• A város honlapja
• 62040 – Judenburg Statistik Austria

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Judenburg témájú kategóriát.