NKVD

titkos rendőrség a Szovjetunióban

A Belügyi Népbiztosság, rövidítve NKVD (oroszul: НКВД, Народный комиссариат внутренних дел, magyar átírásban Narodnij Komisszariat Vnutrennyih Gyel) az államigazgatás belügyi ágának legfőbb szerve volt a Szovjetunióban 1934 és 1946 között. 1946-ban a népbiztosságok nevét minisztériumra, a Népbiztosok Tanácsáét pedig Minisztertanácsra változtatták, az NKVD utóda így az MVD, a Belügyminisztérium lett.

Belügyi Népbiztosság
Народный комиссариат внутренних дел

Alapítva 1934
Megszűnt 1954
Típus titkosszolgálat
Jogelőd
  • Joint State Political Directorate
  • People's Commisariat on Internal Affairs of the Russian Socialist Federative Soviet Republic
Jogutód
  • Ministry of Internal Affairs of the Soviet Union
  • Ministry for State Security (Soviet Union)
  • KGB
Tevékenység rendészet, fegyencmunka-végeztetés, kémkedés, kivégzések végrehajtása, politikai elnyomás stb.
Székhely Szovjetunió Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Oroszországi SZSZSZK, Moszkva
Vezető
Székhely (Moszkva)
Székhely
Székhely
Pozíció Moszkva térképén
é. sz. 55° 45′ 38″, k. h. 37° 37′ 41″Koordináták: é. sz. 55° 45′ 38″, k. h. 37° 37′ 41″

Az NKVD feladata szerteágazó volt, ide tartozott például a bűnügyi rendőrség, a közlekedésrendészet, a tűzoltóság, a határőrség, a levéltárak irányítása, de jelentőségét történelmi szempontból annak köszönheti, hogy ide tartozott az állambiztonsági szervezetrendszer irányítása is, így a Gulag és az Állambiztonsági Főigazgatóság (GUGB) is az NKVD részlege volt.

Az NKVD törvényen kívüli tömeggyilkosságokat hajtott végre, működtette a Gulag fegyencmunkatábor-rendszerét, felszámolta a földalatti ellenállást, teljes nemzetiségek és a kulákok az ország lakatlan régióiba való deportálását vezette le, őrizte az országhatárokat, kémkedést és politikai gyilkosságokat hajtott végre külföldön, felelős volt a külföldi kormányok befolyásolásában, valamint érvényesítette a sztálini politikát más országokban.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés