Muraszerdahely

Muraszerdahely (horvátul: Mursko Središće, vendül: Mürsko vagy Mörsko Središče) kisváros és község (járás) Horvátországban, Muraköz megyében.

Muraszerdahely (Mursko Središće)
Muraszerdahely címere
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Muraköz
Jogállás	város
Alapítás éve	1334
Polgármester	Dobranić Josip (HSLS)
Irányítószám	40315
Körzethívószám	(+385) 040
Testvérvárosok	Lista Lenti
Népesség
Teljes népesség	5855 fő (2021. aug. 31.)
Népsűrűség	195 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	167 m
Terület	33,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 30′, k. h. 16° 26′46.5, 16.433333333333
Muraszerdahely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Muraszerdahely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A község (járás) települései

Muraszerdahely községhez közigazgatásilag még Bányavár, Lapány, Muraréthát és Muraszentkereszt települések tartoznak.

Fekvése

A város a Mura mellett, a magyar határtól 3 km, közvetlenül a szlovén határnál, Lentitől 22 km-re, Lendvától 6 km-re délre fekszik. Vasútvonalát 1890. október 12-én adták át a Csáktornya-Lendva-Rédics-Zalaegerszeg-vasútvonalként, ma a Lendva felé haladó szárnyvonal része.

Története

Már a római korban lakott hely volt és a Mura mentén évszázadok óta vízimalmok működtek. A települést és első, Szent Márton tiszteletére szentelt templomát 1334-ben említik először "Sancti Martini in Zredysche" néven. 1458-ban már mezővárosként "Opidum Zerdahel" néven szerepel. 1477-ben már fontos kereskedelmi állomás volt a közeli Csáktornyával és Perlakkal együtt.

1650-ben "Mura Zerdahel" alakban említik. 1660-ban már állt Szent Márton tiszteletére szentelt kápolnája, 1716-ban pedig felépült a Szent László tiszteletére szentelt kápolna is, melyet többszöri megújítás után 1820-ig használtak. 1690-ben a gótikus templomot elmosta az árvíz és ezután barokk stílusban épült újra. 1771-ben 59 házat számláltak a településen 412 lakossal. 1802-ben már 586 volt a lakosok száma. 1857-ben 138 háza és 938 lakosa volt. 1889-ben a Lendva-Csáktornya főút megépülése elősegítette a fejlődést, ekkor épült a vasúti híd is a Murán.

A 20. század elején a közeli kőolajmezők felfedezésének köszönhetően a település fejlődése felgyorsult, 1901-ben elsőként Európának ezen a részén már kőolajvezeték kötötte össze Muraszerdahelyt és Selnicát. 1910-ben 1474, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig, majd 1941-1945 újra Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott.

Az első világháború után 1921-ben szenet is találtak és 1926-ban megnyílt az első szénbánya is. A széntermelés az 1950-es és 60-as években érte el csúcspontját, később azonban a kitermelés gazdaságtalanná vált. Ma főleg a város textilipara fejlett a Modeks textilgyárnak köszönhetően, emellett az építőipar és a kereskedelem, valamint a turizmus jelent bevételt a városnak. Muraszerdahely 1997-ben kapott városi rangot.

2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 7200 lakosa volt, magának a városnak 6548 lakosából 6260 horvát volt.

Nevezetességei

A település első, 1334-ben említett temploma még gótikus stílusban épült, ezt azonban 1690-ben elmosta a Mura áradása. Ekkor barokk stílusban építették újjá. 1946-óta plébániatemplom, melyet augusztus 15-én a Nagyboldogasszony és Szent László király tiszteletére szenteltek fel újra. A templom hosszúkás, egyhajós, téglalap alaprajzú,észak-déli tájolású épület. Sekrestyéje a sokszögű szentély keleti oldalán található, harangtornya, mely a főhomlokzat előtt áll 1793 körül épült. A templom berendezése 18. századi, három késő barokk oltára van.

További információk

• Hivatalos honlap
• A város információs portálja Archiválva 2010. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben