Főmenü megnyitása

Lenti város Zala megyében, a Lenti járás székhelye. A Kerka folyó mellett fekszik a megye nyugati részén, közel a szlovén határhoz. A városban polgárőrség működik.[3]

Lenti
Lenticivertanlegi3.jpg
Lenti címere
Lenti címere
Lenti zászlaja
Lenti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásLenti
Jogállás város
Polgármester Horváth László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8960
Körzethívószám 92
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 7509 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség105,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület73,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lenti (Magyarország)
Lenti
Lenti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 25″, k. h. 16° 32′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 25″, k. h. 16° 32′ 45″
Lenti (Zala megye)
Lenti
Lenti
Pozíció Zala megye térképén
Lenti weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenti témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A város területén fellelhető legkorábbi nyomok a római korból valók. Valószínűleg lakott település is volt itt, amelyet a borostyánút közelsége is bizonyít.

Lenti első említése 1237-ből való még Nemith alakban írva. A település mellett azonban jóval nagyobb jelentőséggel bírt a település határában a 13. század elején elkészült mocsárvár, amely a Kerka árterében szigetekre épült, és nehezen bevehetőnek számított. IV. Béla a környéket elvette addigi birtokosától, Buzádtól. 1275-ben már mint királyi vadászfalu ismeretes. 1343-ban Nagy Lajos király Lendvai Miklósnak adományozta a várat a faluval együtt. Halála után a birtok hosszú időre a Bánffyak birtokába került.

1381-ben mezővárosi rangot kapott a település. Ekkortájt ismeretes Lenti tagozódása a vár körüli Belső-Lentire és a tőle nyugatra lévő Külső-Lentire. Lenti vára a törökök által többször ostrom alá került, ám elfoglalni nem sikerült, viszont ez idő tájt az alsó települések nagymértékben elnéptelenedtek.

1768-ban Esterházyak egy földesúri rendelkezéssel eltörölték a város privilégiumait, így fejlődése jó időre megtorpant. 1770-ben épült az elemi iskolája. Ekkor Lenti lélekszáma 567 fő volt.

1890-ben készült el a Zalaegerszeg–Lenti–Csáktornya vasútvonal, amely komoly gazdasági fellendülést hozott a településnek. Az első világháború során a kevert nemzetiségű településen komoly ellentét alakult ki a magyarok és a horvátok között. A trianoni békeszerződés során meghúzott új határ közvetlen Lenti közelében húzódott, amely egyben azt is jelentette, hogy az alsólendvai járásszékhely is a határon túlra, a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került, így a térség irányításának feladata Lentire hárult. 1925-től járásszékhely lett, aminek azonban megfelelő intézményrendszer hiányában egészen 1950-ig nem tudott jól eleget tenni.

Az 1920-as években indult meg az iparosodás Lentiben. 1922-ben megalakult a Kerkavölgyi Faipari Rt. fűrészüzem, amely ekkor a térség legnagyobb vállalata volt. 1923-ban pótkávégyár is létesült itt. 1924-ben ipari iskola, 1928-ban óvoda, 1933-ban polgári, 1938-ban négytantermes katolikus iskola nyitotta meg kapuit a járásszékhelyen.

A második világháborút követően Lenti nem indult komolyabb fejlődésnek, egészen az 1960-as évekig, amikor is megyei határozat alapján Zala megye harmadik ipari központját kívánták itt létrehozni. Ekkor épültek a Zalaegerszegi Ruhagyár és az Erdőgazdaság Fűz- és Kosáripari Vállalat helyi üzemei. Szintén jelentős volt a térségben az olajipar, illetve az erdőgazdálkodás. 1961-től gimnázium is működik a településen, amely végül 1969-ben kapta meg a nagyközségi rangot. 1965-ben hozzácsatolták Mumort, 1977-ben Lentiszombathelyt. 1978. december 31-én városi rangot kapott a település, egyúttal még három községet (az 1941-ben Bárhely és Kerkaszentmihályfa egyesülésével keletkezett Bárszentmihályfát, továbbá Lentikápolnát és Máhomfát) is hozzácsatoltak.[4] A hozzácsatolt települések Lenti mai területének több mint ¾ részét teszik ki, népességük viszont csupán a város összes lakosságának egynegyedét.

A település életében komoly szerepet játszott az 1951-ben létrehozott Bottyán János Laktanya, amelyben harckocsizó és lövészegységek állomásoztak. A laktanyában dolgozók és családjaik kiszolgálására a városban infrastrukturális fejlesztések kezdődtek és lakótelepek épültek. Az utolsó alakulat a MH 26. Bottyán János Gépesített Lövészdandár 1997-es felszámolásával lezárult egy fejezet a város történetében.[5]

Lenti gazdasági életében jelentős visszaesést okozott a rendszerváltás időszakában a laktanya bezárása, illetve az olajipar fokozatos megszűnése. A város és a kistérség számára a legfontosabb bevételi forrást napjainkban az erdőgazdálkodás mellett egyre nagyobb mértékben az idegenforgalom jelenti. A szlovén, osztrák és horvát határ közelsége komoly gazdasági lehetőségeket rejt: a határok jelképessé válása nyomán megélénkült a kereskedelmi és turisztikai tevékenység a térségben.

KözlekedésSzerkesztés

VasútSzerkesztés

A településen található Lenti vasútállomás, Lentiszombathelyen pedig Lentiszombathely megállóhely. Mindkettő a 23. számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal megállója, amelyen elsősorban elővárosi szerelvények közlekednek. Lenti továbbá az ágas-bogas keskeny nyomtávú Csömödéri Állami Erdei Vasút egyik végállomása, amelyen a város és Kistolmács között van rendszeres személyszállítás.

KözútSzerkesztés

Lenti a 75-ös másodrendű főút mellett fekszik, így jó összeköttetésben áll Budapesttel, a Balaton vidékével, Zalaegerszeggel, valamint Szlovéniával. A város egyben közúti csomópont is, így innen indulnak a környező településre induló mellékutak is. A városban autóbusz-pályaudvart működtet a ÉNYKK Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ, ahonnan a környező településekre, Zalaegerszegre, Nagykanizsára és Budapestre járnak járatok.


GazdaságaSzerkesztés

Lenti a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.[6]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,5%, német 1,38%, cigány 1%, szlovén 0,2%. 64,4% római katolikusnak, 2,4% reformátusnak, 0,46% evangélikusnak, 7,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (24,3% nem nyilatkozott).[7]

NevezetességekSzerkesztés

A település híres szülötteiSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

SportéleteSzerkesztés

A város futballcsapata az 1980-as években a nemzeti bajnokság második vonalában volt, s olykor gyakran több ezer néző előtt játszott rangadókat Lenti város és kerülete, Lentikápolna futballcsapata. 2009 óta a megyei első osztályban szerepel a gárda, legjobb helyezése 2013-ban volt (2.).[9] A település futballcsapatának utánpótlásképzése az egyik legjobb a hasonló Zala megyei települések közül, a Lenti TE több volt játékosa játszott az NB I-ben szereplő Zalaegerszegi TE-nél. Lenti városa négy nagyobb labdarúgó tornának is helyet ad: Kerka Kupa, Sporttigris Kupa, Lenti Teremtorna és a Négy Város Tornája. Ez utóbbi az 1979-es évben városi rangot kapott települések - Lenti, Barcs, Celldömölk, Körmend - sportbarátságának fenntartása. A tornát minden év augusztus első hétvégéjén rendezik meg és minden évben másik város ad otthont az eseménynek.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lenti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Lenti története a KSH online helységnévtárában
  5. https://www.kozterkep.hu/~/15440/magyar_honvedseg_26_bottyan_janos_gepesitett_loveszdandar_emlekmuve_lenti_1997.html
  6. Vadászterületi használati díjak kifizetése. hetesifalvak.hu. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  7. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  8. Eredeti nevén Molnár Imre
  9. http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/265/bajnoki-mult

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés