Esterházy család

a nemesi család galántai ága
(Esterházy szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 1.

Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy, latinul: Familia Estoras), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során. A család tagjai olyan magas rangú személyek voltak mint Esterházy Miklós és Esterházy Pál nádorok, Esterházy Imre esztergomi érsek, Esterházy József országbíró, Esterházy „Fényes” Miklós József, aki többek között Joseph Haydn mecénása is volt, továbbá Esterházy Pál Antal a király személye körüli miniszter 1848-ban a Batthyány-kormányban, valamint Esterházy Móric magyar miniszterelnök és Esterházy Péter Kossuth-díjas magyar író is.

Esterházyak
Eszterházyk
Főnemesi család
OrszágMagyar Királyság, Osztrák–Magyar Monarchia
NemzetségSalamon nemzetség
Alapítva12. század
Oldalágfraknói ág
 · tatai alág
 · cseklészi alág

cseszneki ág
zólyomi ág
 · idősebb alág
 · erdélyi alág
TitulusGalántai herceg
Ranggrófi, birodalmi hercegi
RezidenciaFertődi Esterházy-kastély
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházyak témájú médiaállományokat.
A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán

Az Esterházyaknak három fő ágát és négy további mellékágát különböztetjük meg. A három fő ág a fraknói, a cseszneki és a zólyomi. Előbbi két alágra, a tataira és cseklészire, míg a harmadik főága az idősebb és az erdélyi alágra oszlik. A család számos birtoka és kastélya közül a legismertebbek a kismartoni kastély és a fraknói vár (ma mindkettő Ausztria), továbbá a csákvári kastély, a tatai kastély és a „Magyar Versailles” névvel illetett fertődi kastély.

Története

szerkesztés

A család első ismert őse, Mokud neve 1186-ban fordul elő mint királyi pristaldus. A későbbi leszármazottak közül többet is említenek, mint például 1239-ben alsó-hiadaljaföldi Syrak, Tivadar, Miklós és Izsák, 1242-ben salamonfalubeli Pósa, Miklós, Mihály, György és Roth, 1248-ban Farkas, Jakab, Péter, Benedek és Pál testvérek. Utóbbiak az említett évben örökös nélkül meghalt rokonuk, Vitalis (Becse fia) salamoni és vatai birtokain osztoztak Miklóssal. Később 1287-ben két testvér, János és István neve fordul elő mint vathai birtokosoké. Egy 1324-es okiraton is több salamoni nemes neve található. Ők (János, Tamás, Tonk, György és János) a Salamon nemzetség legősibb, oklevélben is elismert tagjai. Mivel sok éves távlatról beszélünk, több feltételezés is napvilágot látott. Így báró Mednyánszky Alajos az Esterházy család első ősének Salamont tartja, akinek két fia, Péter és Illés egy 1238-as okiratban szerepel, ahol apjuk birtokain osztoznak. Ezen állítás szerint Péter az Esterházy családot, míg Illés az Illésházy családot alapította. A község, ahonnan az Esterházy család a nevét vette, az általános tévhit szerint nem a mai Fertőddel (régi nevén: Eszterháza) áll kapcsolatban, hanem a szlovákiai Illésházával (régi nevén: Esterháza). A középkor alatt többféle említése is előfordul e család nevének, többek között Estoras, vagy Zerházy, melyek más-más hangfejlődés szerint jöttek létre. Az Esterházy család a 16. századtól kezd „felemelkedni". Ebben az időben élt Ferenc (1533 körül–1604),[1][2] Pozsony vármegye alispánja. Ő használta először a galántai előnevet édesanyjától, Bessenyei Ilonától örökölt galántai birtokai révén. Ferenc apja, Benedek (†1553 előtt)[1] volt az első a családban, aki az Esterházy nevet használta.

A család ágai

szerkesztés

E családnak három fő- és több mellékága is van. Először Esterházy Ferenc fiai által vált több ágra. Miklós a fraknói ágat, Dániel a cseszneki ágat, Pál (1587–1645)[1][3] pedig a zólyomi ágat alapította. A család különböző ágai különböző címeket és jogokat kaptak. Így a fraknói ág tatai alága hercegi, a cseklészi alága, a cseszneki és a zólyomi ág grófi rangban állt. A főágak közül a cseszneki szintén két alágra oszlik, mégpedig az idősebb és az erdélyi alágra.

Esterházy hercegek

szerkesztés

Esterházy Miklós (1583–1645) ∞ Nyáry Krisztina

galántai herceg Feleség
1.   Esterházy

I. Pál (1635-1713)

1687 1713. március 26. Moson vármegye ispánja

Magyarország nádora

1, Esterházy Orsolya

2, Thököly Éva

2.   Esterházy

I. Mihály (1671-1721)

1713. március 26. 1721. március 24. Sopron vármegye főispánja

Királyi udvarmester Császári és Királyi kamarás Császári és Királyi tanácsos

Anna Margherita di Tizzoni Blandrata
3.   Esterházy

I. József Antal (1688-1721)

1721. március 24. 1721. június 6. Sopron vármegye főispánjaSomogy vármegye főispánja Maria Octavia von Gilleis
4.   Esterházy

II. Pál Antal (1711-1762)

1721. június 6. 1762. március 18. Sopron vármegye főispánja Maria Anna Louisa Lunatti-Visconti
5.   Esterházy (Fényes)

I. Miklós József (1714-1790)

1762. március 18. 1790. szeptember 28. Sopron vármegye főispánja Marie Elisabeth von Weissenwolff
6.   Esterházy

Pál I. Antal (1738-1794)

1790. szeptember 28. 1794. január 22. Sopron vármegye főispánja Erdődy Mária Terézia
7.   Esterházy

II. Miklós (1765-1833)

1794. január 22. 1833. november 25. Sopron vármegye főispánjaMagyar királyi nemesi testőrség kapitánya Maria Josepha von und zu Liechtenstein
8.   Esterházy

III. Pál Antal (1786-1866)

1833. november 25. 1866. május 21. a király személye körüli miniszterSopron vármegye örökös főispánja

valóságos belső titkos tanácsos Császári és Királyi kamarás

Maria Theresia von Thurn und Taxis
9.   Esterházy

III. Miklós (1817-1894)

1866. május 21. 1894. január 28. Sopron vármegye főispánja Sarah Frederica Child-Villiers
10. Esterházy

IV. Pál (1843-1898)

1894. január 28. 1898. augusztus 22. Sopron vármegye főispánja Maria von und zu Trauttmansdorff-Weinsberg
11.   Esterházy

IV. Miklós (1869-1920)

1898. augusztus 22. 1920. április 6. Sopron vármegye főispánja Ciráki és dénesfalvi Cziráky Margit
12. Esterházy

V. Pál (1901-1989)

1920. április 6. 1989. május 25. Ottrubay Melinda
13. Esterházy

II. Antal (1936)

1989. május 25. jelenleg is

A család nevesebb tagjai

szerkesztés
Megjegyzés: a nevek az Eszterházy írásmóddal is előfordulnak!
 
Esterházy Antal kuruc tábornagy
 
Esterházy Pál és apja, Miklós 1916-ban
 
Esterházy Péter író (Szilágyi Lenke felvétele)

Híresebb kastélyaik, váraik

szerkesztés
 
Fraknó (Forchtenstein) vára ma is a család tulajdona

Az Esterházy család különleges és egyedi kastélyokat építtetett Magyarországon, ehhez a leghíresebb építészeket és építőmestereket alkalmazták.

A teljesség igénye nélkül:

  1. a b c Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 494–495. o. ISBN 963-85773-5-5  
  2. Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  3. Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  4. Martí Tibor: Gróf Esterházy László (1626-1652) - Fejezetek egy arisztokrata családtörténetéhez.
  5. Esterházy László (1951–) adatai az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapján
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy család témájú médiaállományokat.

További információk

szerkesztés
  • https://web.archive.org/web/20080622093737/http://www.schloss-esterhazy.at/lmhist_fuerst+M549484c96a0.html Az Esterházy hercegek nemzetségfája
  • https://web.archive.org/web/20090830212908/http://www.esterhazy.at/hu/naturspur/index.htm Lakompaki Esterházy kastély
  • Arisztokrácia, művészetek, mecenatúra. Az Esterházy-család. A 2004. április 22-23-án megtartott konferencia előadásai; szerk. Czoma László; Helikon Kastélymúzeum, Keszthely, 2005 (Kastélykonferenciák)
  • "Fényes palotákban, ékes kőfalokban". Tanulmányok az Esterházy családról; szerk. Maczák Ibolya; WZ Könyvek, Budapest, 2009 (A források tükrében)
  • Az Esterházy család és a magyarországi művelődés : képek és szövegek a XVII-XIX. századból; vál., szerk., előszó Knapp Éva, Tüskés Gábor; MTA BTK, Budapest, 2013
  • Berényi László: Esterházyak. Egy ezeréves család történetei, 1-2.; EKKF, Fertőd, 2014
  • Griff karddal és rózsával. Az Esterházy család története. Tudományos előadás-sorozat az Esterházy család történetéről. Tata, 1998–2007; szerk. Fülöp Éva Mária, Gyüszi László, Schmidtmayer Csaba; Önkormányzat, Tata, 2014 (Annales Tataienses)
  • Horváth Hilda: Nemzeti kincstárunk. Az Esterházy hercegi kincstár 20. századi története; Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2014
  • Monok István–Zvara Edina: Esterhasiana Biblioteca. A gyűjtemény története és könyvanyagának rekonstrukciója; MTA KIK–Kossuth, Budapest, 2020 (Esterhazyana)