Zólyom
Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye. Dobrókirályi (Kráľová), Mátyásfalva (Môťová), Neresnica, Zolna és Zólyomlukó (Lukové) tartozik hozzá.
Zólyom (Zvolen) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Zólyomi | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Lenka Balkovičová | ||
Irányítószám | 960 01 | ||
Körzethívószám | 00421 (0) 45 | ||
Forgalmi rendszám | ZV | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 42 476 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 439 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 293 m | ||
Terület | 98,727 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 34′ 14″, k. h. 19° 07′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 14″, k. h. 19° 07′ 03″ | |||
Zólyom weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyom témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
FekvéseSzerkesztés
Besztercebányától 18 km-re délre, a Garam folyó kanyarulatában fekszik.
Nevének eredeteSzerkesztés
Neve a szlovák Zvolen szóból ered, amely egy „kiváló, nevezetes” jelentésű személynév származéka.[2]
TörténeteSzerkesztés
A település első vára, a Pusztavár (szlovákul Pustý hrad) a mai várostól délnyugatra emelkedő hegygerincen, a 11. században épült, egykori várispánság központja, a vármegye névadója. A város a középkorban Zólyom vármegye székhelye volt (az újkorban Besztercebánya). A helyi legenda szerint nem Nyitrán, hanem a várban halt meg 1095. június 29-én Szent László király.[3] A vár 1600 körül már romos volt. Mai formájában a tatárjárás után, az 1370-es években épült ki. Nagy Lajos király vadászkastélyt építtetett itt, és 1382-ben ide hívta össze a lengyel rendeket. 1440-ben Giskra serege elfoglalta, 1449-ben Hunyadi János égette fel a várost, de a várat csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni, 1462-ben. Hunyadi János a várral átellenben, a Strázsa-hegy 444 m magas csúcsán épített várat 1451-ben, amelynek maradványai ma is látszanak. Mátyás szívesen tartózkodott itt, át is építtette. A vár sohasem volt a törökök kezén.
1605-ben Bocskai István, majd 1620-ban Bethlen Gábor foglalta el. Bethlen 1618–1620 és 1622 között a Szent Koronát Pozsonyból elõbb Nyitrára, majd Zólyomba vitte, ahol majdnem egy évig őrizték. Azután Kassára és Eperjesre, végül Ecsedre vitette a koronát, hogy azután onnan Kassára visszahozva átadja II. Ferdinándnak a nikolsburgi béke értelmében. Bethlen Gábort augusztus 25-én a szomszédos Besztercebányán tartott országgyűlésen választották magyar királlyá. A beiktatása 1620. január 8-án történt meg, Bethlen azonban soha nem tette fejére a Szent Koronát, bár az országgyűlés határozata után már semmilyen akadály nem választotta el.[4][5]
A várat 1644-ben I. Rákóczi György serege foglalta el, a kuruc harcokban többször cserélt gazdát. 1703. november 15-én itt futamították meg Bercsényi Miklós kurucai Forgách Simon császári seregét. Hosszú ideig az Esterházy család tulajdona, tőlük 1802-ben szerezte vissza a királyi kincstár. A vár helyreállítása nagyrészt megtörtént.
1919. június 7-én a Magyarországi Tanácsköztársaság Vörös Hadserege visszafoglalta Csehszlovákiától.
1944-ben a szlovák nemzeti felkelés egyik központja volt. A szovjet Vörös Hadsereg 1945. március 14-én foglalta el.
NépességSzerkesztés
- 1880-ban 3751 lakosából 586 magyar, 2590 szlovák és 389 német, 2 horvát anyanyelvű volt.
- 1890-ben 5125 lakosából 1057 magyar, 3590 szlovák és 418 német, 3 horvát, 1 ruszin és 54 egyéb anyanyelvű volt.
- 1900-ban 7173 lakosából 2173 magyar, 4391 szlovák és 509 német, 5 horvát, 54 egyéb anyanyelvű volt.
- 1910-ben 8799 lakosából 4973 magyar, 3579 szlovák és 209 német, 2 horvát, 36 egyéb anyanyelvű volt.
- 1921-ben 8917 lakosából 8294 csehszlovák, 283 magyar, 132 német, 101 zsidó, 30 egyéb, 77 egyéb külföldi volt.
- 1930-ban 11 214 lakosából 10 566 csehszlovák, 269 magyar, 164 német, 63 zsidó, 15 ruszin, 137 egyéb volt.
- 1991-ben 41 984 lakosából 40 248 szlovák, 606 cseh, 594 roma, 252 magyar, 67 morva, 24 ukrán, 4 ruszin, 3 sziléz és 186 egyéb volt.
- 2001-ben 43 789 lakosából 41 980 szlovák, 527 cseh, 410 roma, 218 magyar, 36 lengyel, 22 ukrán, 21 morva, 17 orosz, 14 német, 12 ruszin, 9 bolgár, 3 szerb, 5 zsidó, 106 egyéb és 403 ismeretlen.
- 2011-ben 43 318 lakosából 36 201 szlovák, 343 roma, 330 cseh és 158 magyar volt.
LátnivalókSzerkesztés
- A 13. századi vár a városközpontban található. Balassi Bálint emlékét őrzi a várkapunál 1994-ben elhelyezett emléktábla.
- A 15. századi vár romjai a Strázsa-hegyen.
- Pusztavár 11. századi romjai a várostól délnyugatra emelkedő hegyen.
- A Szent Erzsébet-templom 1381 és 1390 között épült gótikus stílusban, reneszánsz átépítéssel. Tornya barokk stílusú.
- Az óhegyi kegytemplomot 1448 és 1449 között építették Königsberger Mihály királyi bányaigazgató indítványára. 1589-ben bővítették. Ezután 1710-ig protestánsok mozgolódása miatt a zarándoklatok meggyérültek, még a templomot is elvették. A kegyszobrot az erdőbe menekítették egy fa belsejébe, és amikor visszavitték régi helyére, a fa tövében forrás fakadt, ahol számtalan csoda történt. Az 500 éves kegyszobrot azóta zarándokok tömegei látogatják. A kegyhelyen még hat kápolna (1600 és 1820 között épültek) és kálvária-kápolna is található, amely 1809-ben épült.
- A városháza a 17. században épült, reneszánsz alapokon.
- A zsidó temetőt 1998-ban újították fel.
KultúraSzerkesztés
- J. G. Tajovský Színház
Híres emberekSzerkesztés
- A várban született 1554. október 20-án Balassi Bálint költő.
- Itt született 1793-ban Ferencsik Sámuel természetbúvár
- Itt született 1825-ben Štefan Mikuláš Ferienčík szlovák publicista (meghalt 1881-ben)
- Itt született 1878. február 12-én Beniczky Ödön politikus, miniszter.
- Itt született 1896-ban Jozef Cíger-Hronský szlovák regényíró (meghalt 1961-ben).
- Itt született 1904-ben Bitskey Zoltán úszó, edző.
- Itt született 1942. július 26-án Vladimír Mečiar szlovák politikus
TestvérvárosaSzerkesztés
Képgaléria a várrólSzerkesztés
Zólyomi vár, a Vasárnapi Ujság illusztrációja (1857)[6]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Kiss Lajos 721. o.
- ↑ A zólyomi Pusztavár lett a megye kiemelt műemléke
- ↑ P álffy Géza: A Szent Korona Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában (1619–1622)Egy korona-itinerárium összeállításának lehetõségeirõl. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ 1620. január 8.. Rubicon. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Vasárnapi Ujság Zólyomi vár, 1857. aprilis 19-én (16. szám). (Hozzáférés: 2020. január 14.)
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
További információkSzerkesztés
- Noémi Beljak Pažinová – Daniel Javorek 2018: Osada kultúry s mladou lineárnou keramikou vo Zvolene. Slovenská archeológia LXVI-2
- 2018 Stredné Slovensko v stredoveku
- Beljak, J. – Maliniak, P. – Beljak Pažinová, N. – Šimkovic, M. 2014: Burg Pustý hrad bei Zvolen – eine Zeugin mittelalterlichen Lebens. Differenzierung des Raumes der königlichen Burg aufgrund der archäologischen, architektonischen und historischen Forschung. Castrum Bene 12, s. 265-276.
- Bebej, J. – Maliniak, P. – Čatayová, S. (eds.) 2013: Zvolen – monografia mesta. Zvolen.
- Radoslav Ragač: Zólyom város intézményeinek és polgárainak hétköznapjai a 16–17. században.
- Radoslav Ragač 2008: Nové poznatky o stavebných aktivitách v okolí farského Kostola sv. Alžbety vo Zvolene. Historica XLVII.
- Milan Hanuliak 2003: Záchranný výskum historickej radnice vo Zvolene. AVANS 2002.
- Eugen Lazišťan 1988: Zvolen - História a súčasnosť.
- Otakar Nehera 1967: Zvolen a okolie.
- Balassa Géza 1964: Zvolen v období lužickej kultúry. Banská Bystrica.
- Dobroslava Menclová 1954: Hrad Zvolen. Bratislava.
- Juraj Bánik 1894: Slobodné a kráľovské mesto Zvolen. Opis historicko-topografický.
- Zólyom vára-Pusztavár (szlovák nyelven, sok képpel)
- Zólyom vára (szlovák nyelven, sok képpel)
- Pusztavár (szlovák nyelven, sok képpel)
- Google maps
- Zólyomi Polgár Info – független hírportál
- Zólyom.lap.hu – linkgyűjtemény
- Zólyom régen - képek
- Fényképek a várról