Zólyom

Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye. Dobrókirályi (Kráľová), Mátyásfalva (Môťová), Neresnica, Zolna és Zólyomlukó (Lukové) tartozik hozzá.

Zólyom (Zvolen)
Zólyom címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Zólyomi
Turisztikai régió	Felső-Garam-mente
Rang	város
Polgármester	Lenka Balkovičová
Irányítószám	960 01
Körzethívószám	00421 (0) 45
Forgalmi rendszám	ZV
Testvérvárosok	Lista Imatra Tótkomlós Prachatice Rovne Zwoleń Altea Bad Kötzting Bellagio Bundoran Granville Holstebro Houffalize Meerssen Niederanven Préveza Sesimbra község Sherborne Karkkila Oxelösund Judenburg Chojna Kőszeg Sigulda Sušice Türi község Prienai Marsaskala Szeretvásár Agros Škofja Loka Tryavna Rivne
Népesség
Teljes népesség	43 100 fő (2013. dec. 31.)
Népsűrűség	439 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	293 m
Terület	98,727 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zólyom Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 14″, k. h. 19° 07′ 03″48.570555555556, 19.1175
Zólyom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyom témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

Fekvése

Besztercebányától 18 km-re délre, a Garam folyó kanyarulatában fekszik.

Nevének eredete

Neve a szlovák Zvolen szóból ered, amely egy „kiváló, nevezetes” jelentésű személynév származéka.

Története

Zólyom 1596-ban

A település első vára, a Pusztavár (szlovákul Pustý hrad) a mai várostól délnyugatra emelkedő hegygerincen, a 11. században épült, egykori várispánság központja, a vármegye névadója. A város a középkorban Zólyom vármegye székhelye volt (az újkorban Besztercebánya). A helyi legenda szerint nem Nyitrán, hanem a várban halt meg 1095. június 29-én Szent László király. A vár 1600 körül már romos volt. Mai formájában a tatárjárás után, az 1370-es években épült ki. Nagy Lajos király vadászkastélyt építtetett itt, és 1382-ben ide hívta össze a lengyel rendeket. 1440-ben Giskra serege elfoglalta, 1449-ben Hunyadi János égette fel a várost, de a várat csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni, 1462-ben. Hunyadi János a várral átellenben, a Strázsa-hegy 444 m magas csúcsán épített várat 1451-ben, amelynek maradványai ma is látszanak. Mátyás szívesen tartózkodott itt, át is építtette. A vár sohasem volt a törökök kezén. 1605-ben Bocskai István, majd Bethlen Gábor foglalta el. 1620-ban majd egy évig itt őrizték a Szent Koronát, miután Bethlen Gábort augusztus 25-én a szomszédos Besztercebányán tartott országgyűlésen magyar királlyá választották. 1644-ben I. Rákóczi György serege foglalta el, a kuruc harcokban többször cserélt gazdát. 1703. november 15-én itt futamították meg Bercsényi Miklós kurucai Forgách Simon császári seregét. Hosszú ideig az Esterházy család tulajdona, tőlük 1802-ben szerezte vissza a királyi kincstár. A vár helyreállítása nagyrészt megtörtént.

1919. június 7-én a Magyarországi Tanácsköztársaság Vörös Hadserege visszafoglalta Csehszlovákiától.

1944-ben a szlovák nemzeti felkelés egyik központja volt. A szovjet Vörös Hadsereg 1945. március 14-én foglalta el.

Népesség

A Szent Erzsébet-templom

A városközpont

• 1880-ban 3751 lakosából 586 magyar, 2590 szlovák és 389 német, 2 horvát anyanyelvű volt.
• 1890-ben 5125 lakosából 1057 magyar, 3590 szlovák és 418 német, 3 horvát, 1 ruszin és 54 egyéb anyanyelvű volt.
• 1900-ban 7173 lakosából 2173 magyar, 4391 szlovák és 509 német, 5 horvát, 54 egyéb anyanyelvű volt.
• 1910-ben 8799 lakosából 4973 magyar, 3579 szlovák és 209 német, 2 horvát, 36 egyéb anyanyelvű volt.
• 1921-ben 8917 lakosából 8294 csehszlovák, 283 magyar, 132 német, 101 zsidó, 30 egyéb, 77 egyéb külföldi volt.
• 1930-ban 11 214 lakosából 10 566 csehszlovák, 269 magyar, 164 német, 63 zsidó, 15 ruszin, 137 egyéb volt.
• 1991-ben 41 984 lakosából 40 248 szlovák, 606 cseh, 594 roma, 252 magyar, 67 morva, 24 ukrán, 4 ruszin, 3 sziléz és 186 egyéb volt.
• 2001-ben 43 789 lakosából 41 980 szlovák, 527 cseh, 410 roma, 218 magyar, 36 lengyel, 22 ukrán, 21 morva, 17 orosz, 14 német, 12 ruszin, 9 bolgár, 3 szerb, 5 zsidó, 106 egyéb és 403 ismeretlen.
• 2011-ben 43 318 lakosából 36 201 szlovák, 343 roma, 330 cseh és 158 magyar volt.

Látnivalók

• A 13. századi vár a városközpontban található. Balassi Bálint emlékét őrzi a várkapunál 1994-ben elhelyezett emléktábla.
• A 15. századi vár romjai a Strázsa-hegyen.
• Pusztavár 11. századi romjai a várostól délnyugatra emelkedő hegyen.
• A Szent Erzsébet-templom 1381 és 1390 között épült gótikus stílusban, reneszánsz átépítéssel. Tornya barokk stílusú.
• Az óhegyi kegytemplomot 1448 és 1449 között építették Königsberger Mihály királyi bányaigazgató indítványára. 1589-ben bővítették. Ezután 1710-ig protestánsok mozgolódása miatt a zarándoklatok meggyérültek, még a templomot is elvették. A kegyszobrot az erdőbe menekítették egy fa belsejébe, és amikor visszavitték régi helyére, a fa tövében forrás fakadt, ahol számtalan csoda történt. Az 500 éves kegyszobrot azóta zarándokok tömegei látogatják. A kegyhelyen még hat kápolna (1600 és 1820 között épültek) és kálvária-kápolna is található, amely 1809-ben épült.
• A városháza a 17. században épült, reneszánsz alapokon.
• A zsidó temetőt 1998-ban újították fel.

Kultúra

• J. G. Tajovský Színház

Híres emberek

• A várban született 1554. október 20-án Balassi Bálint költő.
• Itt született 1793-ban Ferencsik Sámuel természetbúvár
• Itt született 1825-ben Štefan Mikuláš Ferienčík szlovák publicista (meghalt 1881-ben)
• Itt született 1878. február 12-én Beniczky Ödön politikus, miniszter.
• Itt született 1896-ban Jozef Cíger-Hronský szlovák regényíró (meghalt 1961-ben).
• Itt született 1904-ben Bitskey Zoltán úszó, edző.
• Itt született 1942. július 26-án Vladimír Mečiar szlovák politikus

Testvérvárosa

• Tótkomlós, Magyarország (1994)

Képgaléria a várról

• 

  Az alsó vár légifotója

• 
• 

  A vár

• 

  Kazettás mennyezet a várban

• 

  A felső vár légifotója

• 

Források

• ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2 

További információk

• Noémi Beljak Pažinová – Daniel Javorek 2018: Osada kultúry s mladou lineárnou keramikou vo Zvolene. Slovenská archeológia LXVI-2
• 2018 Stredné Slovensko v stredoveku
• Beljak, J. – Maliniak, P. – Beljak Pažinová, N. – Šimkovic, M. 2014: Burg Pustý hrad bei Zvolen – eine Zeugin mittelalterlichen Lebens. Differenzierung des Raumes der königlichen Burg aufgrund der archäologischen, architektonischen und historischen Forschung. Castrum Bene 12, s. 265-276.
• Bebej, J. – Maliniak, P. – Čatayová, S. (eds.) 2013: Zvolen – monografia mesta. Zvolen.
• Radoslav Ragač: Zólyom város intézményeinek és polgárainak hétköznapjai a 16–17. században.
• Radoslav Ragač 2008: Nové poznatky o stavebných aktivitách v okolí farského Kostola sv. Alžbety vo Zvolene. Historica XLVII.
• Eugen Lazišťan 1988: Zvolen - História a súčasnosť.
• Otakar Nehera 1967: Zvolen a okolie.
• Balassa Géza 1964: Zvolen v období lužickej kultúry. Banská Bystrica.
• Dobroslava Menclová 1954: Hrad Zvolen. Bratislava.
• Juraj Bánik 1894: Slobodné a kráľovské mesto Zvolen. Opis historicko-topografický.
• Zólyom vára-Pusztavár (szlovák nyelven, sok képpel)
• Zólyom vára (szlovák nyelven, sok képpel)
• Pusztavár (szlovák nyelven, sok képpel)
• Google maps
• Zólyomi Polgár Info – független hírportál
• Zólyom.lap.hu – linkgyűjtemény
• Zólyom régen - képek
• Fényképek a várról