Főmenü megnyitása

Zolna (település)

Zólyom városrésze

Zolna (szlovákul: Zolná) Zólyom városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Zolna (Zolná)
Zolna kostol 01.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Turisztikai régióFelső-Garammente
Rang Zólyom városrésze
Első írásos említés 1311
Polgármester Miroslav Kusein
Irányítószám 962 21
Körzethívószám 045
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zolna (Szlovákia)
Zolna
Zolna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 19° 13′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 19° 13′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zolna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Zólyom központjától 8 km-re északkeletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1311-ben említik először, amikor birtokosai Zólyomi Tóbiás fiai Bitó és Zobratha comesek Szent István vértanú tiszteletére itt egyházat alapítottak. A falut még 1294-ben kapták III. András királytól a Borsa-fiak lázadásának leverésekor mutatott vitézségükért királyi adományként. Mivel a testvérek fiú utód nélkül haltak el, a birtokot unokafivérük unokája Zolnai Tamás örökölte. A falut és egyházát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is említi, amikor János nevű papja 4 márka adót fizetett. 1351-ben a falu Madách fia Pál unokáié a Zolnay család őseié lett. A 14. század végétől a véglesi királyi váruradalom tartozéka. A Zolnay család mindvégig birtokos a településen.

Vályi András szerint " ZOLNA. Tót falu Zólyom Várm. földes Urai H. Eszterházy, és Zolnay Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik N. Szalatnának szomszédságában, mellynek filiája; határja hasonló Kis Szalatnáéhoz."[1]

Fényes Elek szerint " Zsolna, Zólyom m. tót falu, Zólyomhoz keletészakra egy mértföldnyire: 84 kath., 385 evang. lak. Mind földe mind réte termékeny. Erdeje is van. F. u. h. Eszterházy és a Zsolnay nemzetség."[2]

1910-ben 539, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

 
Szent Mátyás templom

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt kora gótikus temploma 13. századi, erődített fal övezi. A 14. századból származó gótikus falfestmények díszítik.
  • A Zolnay-kastély középkori alapokon épült, a 17. században várkastéllyá kiépített, majd 1760-ban átalakított épülete 1944-ben súlyosan megrongálódott. Ma is elhagyatott, romos állapotban áll.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés