Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: slovenský, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport. Szlovákiában etnikai többséget alkotó nép, emellett Szlovákia államalkotó népcsoportja.
| Szlovákok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Anton Bernolák • Ľudovít Štúr • Andrej Hlinka • Štefan Banič • Jozef Miloslav Hurban • Stodola Aurél • Kollár Ádám Ferenc • Milan Hodža • Hviezdoslav • Milan Rastislav Štefánik • Gustáv Husák • Alexander Dubček | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 6 millió | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Régiók | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Szlovákia 4 352 775 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| szlovák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovákok témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jelentős szlovák él kisebbség él Ausztriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában. Ezenkívül bevándorlóként jelentős számú szlovák él Amerikában.
A szlovák népnév eredete
szerkesztésA "Slavus kifejezés szerepel 13.századi dokumentumokban, Szlovákia területére utal.[6] A magyar és szlovák történészek között komoly viták vannak arról, hogy a történelmi Magyarországon belül mikortól és milyen értelemben beszélhetünk szlovákokról. Valószínűleg a szlovák népnév a 15.-dik században lett használatos. Egyes vélemények szerint a Szlovo (jelentése: szó) szóból ered, azonban sokkal inkább lehetséges hogy a szláv népnév egy változata.
Magyarországon a szláv népcsoportokat rendszerint a tót kifejezéssel illették, ezáltal a szlovák népességet is így nevezték meg. Az elnevezés egyes kutatók szerint a tauta (a litván nyelvben jelentése nép) szóra vezethető vissza.[7]
A szlovákok nők esetén a slovenska míg férfiaknál a slovenský szóval illetik magukat.
A szlovákok története
szerkesztésBizonyosnak tűnik, hogy a honfoglaló magyar törzsek a Nagymorva Birodalom összeomlását átvészelő szláv népcsoportokat találtak a Kárpát-medence északi részén, mely térség egyébként nem alkotta a magyarok szállásterületének szerves részét, inkább védelmi célból (gyepű) használták. A Vág és Nyitra folyók medencéjében élő szlávok a mai szlovákok egy részének ősei, de sem egységes nyelvvel, sem közös identitással még nem rendelkező, nemzetségi viszonyok között élő földműves lakosságnak tekinthetők történetileg.
A középkorban jelentős csehországi, morvaországi és részben lengyelországi bevándorlás növelte a nyugati szláv nyelvű népesség súlyát a történelmi Felső-Magyarországon. Azt lehet mondani, hogy a szlovákság etnikai integrációja a 16. század végére ment végbe, de a mai szlovák identitástól jelentősen eltért abban, hogy premodern jellegű volt, azaz a magyar állam iránti lojalitás jellemezte. A nyelvi integráció gyakorlatilag csak a 19. századra valósult meg, mert divergens nyelvi folyamatok is jellemezték a nyugati és keleti szlovák nyelvjárást: területi-földrajzi okokból is más szláv népekkel kerültek elsődlegesen nyelvi viszonylatba a Felvidék nyugati és keleti felén élő szlovákok.
Az osztrák-magyar kiegyezést követően a magyar politikai elit, de főként a kormány magatartása a nemzetiségek kérdésében azt eredményezte, hogy a monarchia végnapjaira nem maradt egyetlen szlovák politikus, illetve gondolkodó sem, aki kiállt volna a Magyar Királyság mellett. A szlovák anyanyelvű nemesség nagyrészt elmagyarosodott, kisebb részt szlovák érzelmű maradt a monarchia szétesése után is.[8]
| Év | Az ország lakossága 1919-ig Magyar Királyság 1920-1938, 1945-1993 Csehszlovákia 1993-tól Szlovákia |
Szlovákok száma az országban (%) |
Kimutatott növekedés / fogyás az előzőhöz képest (%) |
|---|---|---|---|
| 1850[9] | 9 580 ezer (Mk) | 1 729 ezer[10] (18) | - |
| 1869 | (Mk) | () | () |
| 1880 | 13 749 603 (Mk) | 1 864 529 (11,9)[11] | () |
| 1890 | 15 261,8 ezer[12] (Mk) | () | () |
| 1900 | 16 838 255 (Mk)[13] | 2 002 165 (11,9)[14] | () |
| 1910 | 18 264 533 (Mk)[15] | 1 946 357 (10,7)[16] | () |
| 1919 | 2 940 ezer (Szk) | 1 940 980 () | () |
| 1921 | 13 607 385 (Csszk)[17] 2 993 859 (Szk) |
() | () |
| 1930 | 3 324 111 (Szk) | () | () |
| 1950 | 3 442 317 (Szk) | (86,6) | () |
| 1961 | 4 174 046 (Szk) | (85,3) | () |
| 1970 | 4 537 290 (Szk) | (85,5) | () |
| 1980 | 4 991 168 (Szk) | 4 317 008 (86,5) | () |
| 1991 | 5 274 335 (Szk) | 4 519 328 (85,7) | () |
| 2001 | 5 379 455 | 4 614 854 (85,8) | () |
| 2011 | 5 397 036 | 4 352 775 (80,7) | () |
Szlovákok kisebbségben
szerkesztés
2002-ben a szerbiai Vajdaságban 56 000 fő vallotta magát szlováknak. A vajdasági szlovákok központja Petrőc (szlovákul: Báčsky Petrovec, szerbül: Bački Petrovac), a további települések: Dunagálos, Kölpény, Pincéd, Liliomos, Bácsújfalu, Kiszács, Antalfalva, Nagylajosfalva, Újsándorfalva, Istvánvölgy, Aradi, Nagyerzsébetlak, Ópazova, Lúg, Ljuba, Szalánkeménszőlős stb.
Magyarországon a 2001-es népszámláláshoz kapcsolódó kérdőív szerint közel 18 000 szlovák él. Nagy részük a Pilis térségében és Békésben. A magyarországi szlovákok kulturális központja Békéscsaba, ahol szlovák konzulátus is található.
Horvátországba a 19. század végén és a 20. század elején költöztek, főleg Szlavóniába és Baranyába. A legnagyobb szlovák települések Szlavóniában: Josipovac és Jurjevac; Jelisavac, Markovac és Ledenik; Miljevci; Pakrac és Lipovljani. Ezen kívül még vannak kisebb szlovák települések: Zokov Gaj és Kneževac. Több város környékén is élnek szlovákok: Zágráb, Újlak, Eszék, Fiume, Soljani, Radoš. 2001-ben 4712 fő vallotta magát szlováknak Horvátországban.[18]
Élnek szlovákok Románia partiumi részén is, itteni központjuk Nagylak.
A mai szlovákok őseinek genetikája
szerkesztésVladimír Ferák, a Pozsonyi Károly Egyetem Természettudományi Karának Molekuláris Biológiai Tanszékének tanárának kutatásai szerint: a szlovák lakosság csaknem 85%-ának "genetikai gyökerei" a fiatalabb paleolitikumba, azaz 20-50 ezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza.[forrás?]
A szlovákokat a közös nyelv és kultúra teszi szlovákokká, nem a génállomány.
Vallás
szerkesztésA szlovák nép nagy többségben katolikus. Ezen kívül más keresztény felekezetek tagjai is előfordulnak.
Híres szlovákok
szerkesztés
A sok évszázados együttélésnek köszönhetően a tudomány és a kultúra számos kiemelkedő alakját egyaránt magáénak vallja a szlovák és a magyar nemzet.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Archivált másolat. [2014. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 8.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 8.)
- ↑ Archivált másolat. (Hozzáférés: 2014. június 8.)
- ↑ Archivált másolat. [2013. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 8.)
- ↑ http://www.cso.ie/en/media/csoie/census/documents/census2011profile6/Profile%206%20Migration%20and%20Diversity%20Commentary.pdf
- ↑ „Richard Marsina, Ján Benko: A szlovákok első évszázadai a Magyar Királyságban [online]. Pozsony: Literárne információs centrum, [cit. 2018-09-23].”.
- ↑ Zaic Gábor: Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete
- ↑ Demmel József: Stav zemiansky národa slovenského - Uhorská šľachta slovenského pôvodu. In: Forum Historiae, 2012, roč. 6/2. ISSN 1337-6861. [1] Archiválva 2014. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Magyarország népei az 1850. évi népszámláláskor
- ↑ +9 ezer Horvátországban és a Határőrvidéken.
- ↑ Demografická štatistika na Slovensku
- ↑ Magyarország népessége
- ↑ Horvát–Szlavónország nélkül, egyben lásd: Az ezeréves Magyarország
- ↑ Számadatokat lásd: Magyar Katolikus Lexikon - Lex Apponyi; Ugyanaz: [2]
- ↑ Horvát–Szlavónország nélkül, egyben lásd: Az ezeréves Magyarország
- ↑ Számadatokat lásd: Magyar Katolikus Lexikon - Lex Apponyi; Ugyanaz: [3]
- ↑ Škorpila F. B.; Zeměpisný atlas pro měšťanské školy; Státní Nakladatelství; second edition; 1930; Czechoslovakia
- ↑ Archivált másolat. [2009. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 3.)
További információk
szerkesztés
|
Ez a néppel vagy etnikummal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |