Szlavónia

földrajzi régió a mai Horvátország területén
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 22.

Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén. Nagyjából megegyezik a Kelet-Horvátország nevű régióval.

Szlavónia
A Dráva folyó Eszéknél
A Dráva folyó Eszéknél
ElhelyezkedésKárpát-medence
Besorolásnagytáj
Földrajzi adatok
Terület9000 km²
Elhelyezkedése
Szlavónia (Horvátország)
Szlavónia
Szlavónia
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 27′, k. h. 17° 55′45.450000°N 17.916667°EKoordináták: é. sz. 45° 27′, k. h. 17° 55′45.450000°N 17.916667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlavónia témájú médiaállományokat.

Történelem

szerkesztés

Területe a középkorban

szerkesztés

A középkorban ez a terület a Magyar Királyság, a magyar vármegyerendszer szerves részét alkotta. Területén Pozsega, Baranya és Valkó vármegyék osztoztak.[1]

Az újkori Szlavónia

szerkesztés

Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint Pozsega, Verőce és Szerém vármegye.[2]

A 15. század végétől a növekvő török veszély, majd a folyamatos török előrenyomulás miatt egyre több horvát húzódott a Horvát bánság területéről Szlavóniába. Ugyanakkor a magyar királyi hatalom egyre gyengült, és a horvátok amúgy is más viszonyban voltak a magyar koronával, mint a szlavóniaiak. Mindez fokozatosan megváltoztatta a szlavóniai nemesség identitástudatát. Magyarország helyett egyre inkább Horvátországhoz kötődtek, ugyanakkor ez egy lassú folyamat volt, még hosszú ideig megmaradt a sajátos szlavón identitás az újkorban is.[3] Mindezek következtében a 16. században először a Szávától délre eső területeket, majd a század végétől egész Szlavóniát kezdték Horvátországnak hívni. 1558-ban egyesült a szlavón és a horvát tartományi gyűlés. Az 1540-es évektől a magyar királyok a „Szlavónia királya” címet is egyre gyakrabban használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé.[4] Eközben Szlavóniának kezdték nevezni a Dráva–Száva közének keleti részét, a Szerémséget is beleértve.[5]

Szlavónia napjainkban

szerkesztés

Szlavónia népessége a délszláv háború óta csökken, részben az elvándorlás, részben a (fiatalok távozása miatt ettől nem független) kedvezőtlen demográfiai folyamatok következtében. 2016-ban 998 kelet-horvátországi település közül 365-ben egyetlenegy gyermek sem született, 130 faluban egy gyermek, 120-ban pedig két gyermek született.[6] A folyamat az európai uniós csatlakozás révén szabadabbá vált munkaerő-áramlás nyomán az utóbbi években felgyorsult.

 


 
Szlavónia a mai Horvátországban
 
Szlavónia
 
A mai Szlavónia a Magyar Királyság szerves részeként a történelmi Szlavóniától keletre látható a Dráva és a Száva között

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  • Csuthy Zsigmond 1859: Szlavóniai magyar helységek. Napk. 43-45, 57-60, 74-76.
  1. Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 110,114. o.. ISBN 963-351-696-X CM (1991) 
  2. Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 126–127. o.. ISBN 963-351-696-X CM (1991) 
  3. Pálosfalvi Tamás (2011). „Szlavónia a késő középkori Magyar Királyságban5–6. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  4. Pálffy Géza: Magyar arisztokraták – horvát nemesek. História, 5–6. sz. (2011)
  5. Varga Szabolcs (2011). „Szlavónia a kora újkorban5–6. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  6. Može i gore: do 2030. Slavonija će izgubiti još sto tisuća stanovnika