Antalfalva

	Antalfalva (Ковачица / Kovačica)
	Az evangélikus templom
	; Antalfalva címere
	; Antalfalva címere
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bánsági
Község	Antalfalva
Rang	városi jellegű település
Polgármester	Miroslav Krišan
Irányítószám	26210
Körzethívószám	+381 13
Rendszám	PA
Testvérvárosok	Lista Besztercebánya (2002–)
	Népesség
Teljes népesség	6764 fő (2002); 6259 fő (2011); 5398 fő (2022);
Népsűrűség	170 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	102 m
Terület	39,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 06′ 42″, k. h. 20° 37′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 42″, k. h. 20° 37′ 17″
	Antalfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Antalfalva témájú médiaállományokat.

Antalfalva (szerbül Ковачица / Kovačica, szlovákul Kovačica, románul Covǎcița, németül Kowatschitza) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Lakói főleg szlovákok.

Fekvése szerkesztés

Pancsovától északra, a Nagykikinda–Nagybecskerek–Pancsova-vasútvonal mentén fekvő település.

A község települései szerkesztés

Bővebben: Antalfalva község

A községhez nyolc település tartozik (zárójelben a szerb név szerepel):

Antalfalva (Ковачица / Kovačica)
Cserépalja (Црепаја / Crepaja)
Nagylajosfalva (Падина / Padina)
Számos (Самош / Samoš)
Torontálputnok (Путниково / Putnikovo)
Torontáludvar (Идвор / Idvor)
Torontálvásárhely (Дебељача / Debeljača)
Újozora (Уздин / Uzdin)

A település eredeti neve Kovaschitza volt. 1750-ben még csak kincstári puszta volt, amelyet a délmagyarországi kincstári puszták bérlő társasága bérelt. 1751-1752-ben a Tiszán és a Maroson túl feloszlatott határőrségi települők szállották meg. 1767-ben a németbánsági Határőrvidék megalakításával a 12. számú németbánsági ezred egyik századának székhelye lett, neve ekkor már Antalfalva volt.

1801-1803. között Árva, Trencsén és Békés vármegyékből evangélikus szlovákok költöztek ide papjukkal és tanítójukkal együtt és csakhamar hozzáfogtak templomuk felépítéséhez is, amely 1828-ra épült fel.

1849-ben majd 1893-ban nagy kolerajárvány volt a településen, mely lakosságát nagyon megtizedelte. 1872-ig a helység a német-bánsági Határőrvidékhez tartozott, ekkor Torontál vármegyéhez csatolták.

1910-ben 4969 lakosából 329 magyar, 103 német, 4417 szlovák lakosa volt. Ebből 226 római katolikus, 4301 evangélikus, 84 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.

Népesség szerkesztés

Demográfiai változások szerkesztés

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
6359	6674	6990	7119	7357	7436	6764^[1]	6259^[2]

Etnikai összetétel 2002-ben szerkesztés

Nemzetiség	Szám	%
Szlovákok	5697	84,22
Szerbek	558	8,24
Cigányok	145	2,14
Jugoszlávok	69	1,02
Magyarok	34	0,50
Románok	23	0,34
Montenegróiak	14	0,20
Albánok	14	0,20
Macedónok	13	0,19
Horvátok	9	0,13
Vlachok	4	0,05
Oroszok	2	0,02
Németek	2	0,02
Bolgárok	2	0,02
Csehek	1	0,01
Szlovének	1	0,01
Ruszinok	1	0,01
Muzulmánok	1	0,01
Egyéb/Ismeretlen^[3]

Etnikai összetétel 2011-ben szerkesztés

Nemzetiség	Szám
Szlovákok	5 142
Szerbek	593
Cigányok	159
Magyarok	34
Románok	28
Albánok	24
Jugoszlávok	22
Horvátok	13
Macedónok	13
Montenegróiak	7
Muzulmánok	3
Oroszok	3
Bolgárok	2
Bosnyákok	1
Bunyevácok	1
Ruszinok	1
Szlovének	1
Egyéb	9
Nem nyilatkozott	157
Régió	27
Ismeretlen	19